Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

Az «tlapokuäl kezdte

Akit egy évvel megöregitettek

Nyughatatlan ember. Nem bír otthon megülni, mindig van tennivalója. Amióta nyugdíjba ment — és ennek már több mint 10 éve — a Bajcsy- Zsilinszky utcából minden nap besétál a városi tanácsra. Ha délelőtt netán otthon marad, felesége csodálkozva mondja:

— Mi történt? Már tíz óra, nem mégy még a tanácsra?

De ez nagyon ritkán fordul elő, szinte soha.

Készéi Feri bácsi együtt született a századdal, 1900-ban látta meg a napvilágot. Tizenhárom évvel később Zagyvarónán elment a jegyzőhöz, és bátran odaállt eléje.

— Jegyző úr, öregítsen meg engem.

— Hát az minek neked?

— Dolgozni szeretnék, és csak tizennégy éves kortól vesznek fel. öregítsen meg hát engem egy évvel.

Így történt, hogy Feri bácsi tizenhárom éves korában tizennégy éves lett. Bár csak papíron, de ez eleg volt ahhoz, hogy csillekenő gyerek legyen. Három évvel később bekerült a vájárcsapatba. Igaz, hogy ez akkoriban egy hordó sörbe került, de megérte. Ezt követően közel ótven évig dolgozott a bányánál a legkülönfélébb beosztásokban. A régi időkre jólesik- visszaemlékezni. Még arra is, amikor Salgótarjánból gyalog ment Szi- laspogonyba, hogy értesítse az ottani bányászokat: csendőrök készülnek ellenük.

Készéig Feri bácsi a tanácsok megalakulása óta egyfolytában tanácstag. Először Bag- lyasalján választották meg, majd amikor beköltözött a városba, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Eperjes-telep „gazdája” lett. Ez szó szerint értendő, mert Feri bácsi úgy a szívén viseli választókerületének ügyes-bajos dolgait, akár csak saját ügyeit, illetve annál még jobban, mert nem szeret magáról beszélni. Most is azt sérelmezi,

hogy még mindig nem sikerült járdát rakni az utcába, pedig a tanács már évekkel ezelőtt megígérte a 3000 betonlapot. Társadalmi munkában el is végeznék, dehát az ígéret csak papíron van meg, azóta is várják, hogy valóra váljon.

Amióta megalakultak a tanácsok mellett az állandó bizottságok, Feri bácsi az igazgatási állandó bizottság elnöke. Nagy türelemmel és igazságérzettel vesz részt a szabálysértési ügyek lebonyolításában. Ez annál is könnyebb számára, mert jóformán mindenkit személyesen ismer.

— Jóformán elég egy pillantást vetnem arra, aki valamilyen kihágás miatt a szabálysértési előadó elé kerül — mondja Feri bácsi — máris tudom, kivel állunk szembe. Van aki hangoskodik, de amikor a fejére olvassuk, hogy mit ’''követett el, egykettőre lecsendesedik. Az elmúlt évben több mint 100 ezer forintot „kerestünk” a városnak. Csak az a a baj. hogy a pénz behajtása lassan megy. Van aztán más dolog is. Ügy látom, a mai fiatalok hamarabb elfáradnak mint mi, öregek. Én az elmúlt húsz évben tanácsülésről egyetlen egyszer hiányoztam. Akkor is azért, mert üdülni küldtek. A mostaniak meg minden csipp-csupp dolog miatt otthon maradnak. Persze most már más az élet, mint a mi fiatalkorunkban volt.

Készéi bácsi tanácsi megbízottként dolgozik a MÉK-nél, FÜSZÉRT-nél, AKÖV-nél. Az AKÖV-nél például már az a gyakorlat alakult ki, hogy ha szolgálati ruhákat kapnak, át sem veszik, amíg Feri bácsi a tanács megbízottjaként nincs ott. De hasonló a helyzet a MÉK-nél is. A legutóbb például nagy mennyiségű hagymát kaptak, és Készéi bácsi segített a minőség és a mennyiség vizsgálatában.

Ma, 70 éves korában is aktív munkásőr, ügyeleti szolgálatot tart.

— Ameddig bírok, jövök. Nekem a halálom lenne, ha otthon a négy fal között kellene ülnöm. Beutaltak engem egyszer Sopronba, szanatóriumban

három hónapra. A szívem egy kicsit rendetlenkedik. Azt mondta az orvos, jó lesz magának Készéi bácsi, legalább pihen. Alig telt el egy hét, én már itthon voltam. Azt mondja az egyik barátom, akivel hazaérkezésem után találkoztam: — Na Feri, aztán te is jól kipihented magadat. Hiába, az a „mélyhűtő” élet nem nekem való Akár hiszi, akár nem. még ma is két lépcsőt lépek egyszerre. Még a lépcsőn is szeretek gyorsan felérni.'

Néhány hónap múlva betölti a 70. évet.

— Lesz-e ünnepség7 a születésnapon Feri bácsi?

— Akkor nem. Minek dicsekedni azzal, hogy az ember öregszik. De majd két év múlva. Akkor ünnepelünk. Ugyanis akkor lesz 50 éve, hogy a feleségemmel megesküdtünk. Régen volt, az biztos.

Jutalmat, elismerést bőven kapott. Legutóbb a Salgótarján felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen, emlékérmet. Amit csinál, nem elismerésért teszi, hanem mert szorosan az életéhez tartozik. Szabad idejében esténként vejt- vényt fejt vagy újságot olvas. A rejtvényekért kapott könyveket a hét unoka között osztja szét igazságosan. És a legkedvesebb szórakozása még ma is a tekézés. Ahogy ő mondja, még ma is „edzésben van” és bármikor kiállna akár a fiatalok ellen is. Dehát az orvos eltiltotta a versenyzéstől

— Azt mondta, Feri bácsi ideje ebbahagyni, elszaladta! az évek. De én nem hagyom annyiban, fölmegyek Pestre, megkérdezek egy másik orvost. Nem vagyok én még olyan öreg, akármit is mondanak. Én érzem mi van itt belül, és ez az igazi.

Csatai Erzsébet.

Hadihajók a Néván

■

Megjelent a Delta legújabb száma

Repülő nyilak és légi elefántok címmel a Delta Tudományos Magazin új száma részletesen tudósít a repülés legkorszerűbb eszközeiről, a szuperszonikus korszak küszöbén. „Gyógyító molekulák” címen beszámol a gyógyszer- vegyészet új, molekuláris ágáról. Gombagyár a befőttes- üvegben címmel ír az egész évben mezőgazdasági hulla- dékanyagon termeszthető laskagombáról. A korszerű rakétaelhárítás, a lebegve száguldó mágneses vasutak, a Jégkorszakbeli ember, a levegőszennyeződés elleni küzdelem, a kibernetika és a művészetek kapcsolata, a tv-készülékekbem alkalmazható lézer, a korszerű napenergetikai laboratórium, a „belül nagy, kívül kicsi” autótípus, a Csendes-óceán kutatása és a korszerű konzervipar témáinak szán még hosszabb cikkeket a lap. Száznál több — jelentős hányadában színes — fotója közül kiemelkedik az egészoldalas térhatású elektronmikroszkóp-felvétel egy idegsejt „átkapcsoló szervéről”, érdekes a Delta-lexikon, a seregnyi képpel is illusztrált hír, információ, tudományos kommentár. Beszámol a lap az olvasói körében januárban kezdeményezett közvélemény- kutatás első eredményeiről is.

Egy nevezete? válás

Mennyi pletyka és találgatás volt annak idején erről az ügyről, amelyet ma már megfelelő módon tudunk értékelni és „történelmi jelentőségű’' válásnak nevezünk. Napóleon és Josephine házasságáról van ugyanis szó. Az egyiptomi irattárban megtalálták azt az 1810-ből származó iratot, amely tizennégy évi házasság utált kimondja Napóleon és Josephine válását. Az okiratot tizenhárom aláírással hitelesítették.

Nem történt semmi...

Az elmúlt napokban váratlanul ismét új irányba fordult az időjárás. Mikor a reggeli szédelgést — szokásos módon — egy forró feketével kimostam fejemből, és kinéztem az ablakon, újra vastag hószőnyeget simogattak a napsugarak.

Odakünn száraz, szeles idő fogadott, aminél kellemesebb is elképzelhető ugyan, de legalább szép és nem kedvez a náthának. Zakopáne jutott eszembe, az ottani karcsú bércek szikrázó fehérsége, az éles napfényben mosakodó völgyek. Az ember könnyen derül jókedvre: ennyi elég is volt ahhoz, hogy elégedett legyek a világgal.

Talpam alatt porzott, csikorgott az út, a hideg jólesően csípte arcomat. A velem együtt kelt jókedv egész napra társamul szegődött, és nem hagyott el apróbb-cseprőbb bosszúságaim ellenére sem. Jókedvűen tettem zsebre főnököm és munkatársaim zsörtölődéseit, mosolyogva nyugtáztam az üzletben az elárusítónő mogorvaságát. Egyszóval jó napom volt. I ’

Délután sétálni vittem másfél éves lányomat, s míg ő a neki újdonságnak számító havat gyúrta-gyömöszölte, én nekigombolkozva élveztem a lustán melengető napfényt. Később az erkélyen háromtagú családom egy minihóembert ügyeskedett össze: gomb a szeme, rúzsosdoboz az orra. Félrehúztuk a függönyt, és attól kezdve a lányom ötpercenként szaladt az ablakhoz, túláradó lelkendezéssel kiáltozva:

— Öjembej, ójembej! Mamáka, a Ejgikének ójembej!

Estefelé megenyhült a levegő. Meglottyant, elszürkült a domboldal hava, fürge kis patakok indultak a völgy felé. A hóember is megroskadt, kancsira fordultak szemei, alacsonyabbra ereszkedtek tömzsi liarjai, bádogbögre-kalapja legurult a fejéről. De kislányomnak, minden változása ellenére, ugyanolyan kedves maradt, kedvesebb még a tv-ma- cinál is, amely pedig minden este elaltatja őt.

A gyerek elalvása után tévénézés következett. A Híradó második kiadásában nem esett szó a külpolitikai helyzet súlyosbodásáról itthon is rendben levőnek ítéltek mindent.

Tulajdonképpen egész nap nem történt semmi érdemleges. Mégis, hogy tud az ember örülni ennek is, a semmi kis örömöknek, annak, hogy nyugalom van körülötte, béke.

(K. M.)

NÓGRAD - 1970. február 24., kedd

Wesselényi Miklós

Fordul

a történelem...

Mi történt köziben idehaza? Hiszen nyilvánvaló volt, hogy a moszkvai megállapodásnak csak úgy van igazán értéke és értelme, ha az átállást végre is hajtjuk. Csak így valósulhatott volna meg viszonylag kevés áldozattal Magyar, ország felszabadulása. 1944 őszén már biztos volt, hogy a Vörös Hadsereg előbb vagy utóbb felszabadítja Magyar- országot.

A Vörös Hadsereg természetesen rendelkezett a maga stratégiai elgondolásaival, és figyelembe kellett vennie saját biztonsági szempontjait is. Meggondolatlanul nem kockáztathatta katonái életét. Az ország gyors felszabadulásához tehát magyar közreműködésre is szükség lett volna: azaz meg kellett volna nyitni a kaput a szovjet hadsereg előtt, hogy a magyar erőkkel együttműködve a legrövidebb időn belül kiűzhesse a náci hordákat Magyarországról. Ennek a tervnek az elvi alapjait fektették le a többi között a moszkvai fegyverszüneti egyezményben. A gyakorlati megvalósításnak, a kezdeményezésnek magyar részről kellett bekövetkeznie.

Ezen a téren azonban igen nagy eltérés volt a hivatalos és nem hivatalos magyar magatartás között. Míg a magyar ellenállási mozgalom legfőbb ereje, a kommunista párt által vezetett Magyar Front mindent megtett hogy a célt minél hamarabb elérjék, addig a hivatalos magyar szervek, élén a kormányzóval, még a fegyver- szünet aláírása után is" csak „félgőzzel” láttak hozzá a fegyverszünet megvalósításához. Nagyrészt ennek a szemEgy perccel 12 előtt 3.

lététnek és magatartásnak következménye lett, hogy az október 15-i Horthy-féle kiugrási kísérlet kudarcba fulladit.

A Magyar F~ r.t, a békepárt kezdeményezésére, nyomban a március 19-i náci megszállás után megalakult. Először három párt alkotta: a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazda párt. A Magyar Front felhívással fordult az ország népéhez, illegális röp- iratokat, újságokat adott ki, de természetesen nem elégedett meg pusztán ezzel. Ság- vári mártírhalála egyik fényes bizonyítéka a front elszántságának. Ahogy a háború közeledett az ország határaihoz. a front mind aktívabb lett. Már a jövőre gondolt, s ezért elhatározta, hogy sorait kibővíti és a nemzeti parasztpártot is felveszi a frontba. A kisgazdapárt jobbszárnya ellenezte ezt, de végiül mégis sikerült elérni a Front kibővítését. A Magyar Front tekintélve már akkora volt, hogy 1944 kora őszén Horthy is kereste vele az ösz- szeköttetést, kabinetirodája útján. A frontnak, illetve a fronton belül a Magyar Kommunista Pártnak az volt az álláspontja, hogy még az utolsó pillanatban is lehetséges az együttműködés Horthy, a hadsereg, és a Magyar y-ont között, ha ez az együttműködés egyben a hivatalos magyar politika teljes fordulatát jelenti, s ezzel megakadályozzák, hogy az ország hadszíntér Legyen. A kommunista párt javaslatára a Magyar Front szeptember végén memorandumot juttatott el a kormányzóhoz, ebben megfogalmazta követeléseit, melynek l.énvege a fegyverszünet haladéktalan megkötése, és a

németekkel való szembefordulás volit.

Amikor Horthy a Magyar Front memorandumát elolvasta, az általa kiküldött fegyverszüneti delegáció már Moszkvába érkezett és két nappal később már a feltételeket is ismerte. Ezek lényegében nem különböztek a Magyar Front kívánságaitól. Mikor pedig október 11-én találkozott a Magvar Front képviselőivel. Horthy el is fogadta ezeket a feltételeket, mert a fegyverszünetet már aláírták. Ennek ellenére Horthy még mindig taktikázott.

Két nappal azután, hogy a Faraghó-féle küldöttség elindult Moszkvába. Vörös János vezérkari főnök Horthy megbízásából Kenessey Pongrác Ilona utcai lakásán találkozott Szakasdts Árpáddal és Tildy Zoltánnal, hogy velük a kormányzó nevében az átállásiról tárgyaljon. Ezek a megbeszélések, noha már csak percek választották el a tizenkettedik órától, a kormányzó részéről még mindig csak tájékozódó jellegűek voltak. Október 11-én késő este. tehát aznap, amikor Moszkvában aláírták a fegyverszünetet, Horthy a legnagyobb titokban fogadta Sza- kasitsot és Tildyt. Az elővigyázatossági rendszabályok rendkívüliek voltak. Lázár testőrparancsnok külön polgári ruhás testőröket küldött a két politikus védelmére. A kihallgatás baj nélkül folyt le, de nem sok konkrét eredményt hozptt.

Tildyt á kormányzó arra akarta rávenni, hogy az elkerülhetetlen földreform ne legyen túlságosan radikális. Szakasitssal pedig — minthogy a kormányzó ekkor már megkapta azokat az információkat, melyek szerint a németek nélküle nyilaskormányt kívánnak felállítani —, arról akart tárgyalni, hogy a munkásság fegyverrel a kezében akadályozza meg egy tiszta nyilaskormány megalakulását. A munkásság felfegyverzésével a kommunisták természetesen egyetértettek, és nagyon valószínű, hogy csakis a felfegyverzett munkásság segítségével lehetett volna az október 15-i kiugrást eredményesen végrehajtani. Arról azonban szó sem lehetett,* hogy a munkásságot a Horthy-rendszer védelmében fegyverezzék fel. Két nap múlva, amikor Horthy olyan információkat kapott, hogy a németek mégsem kívánnak tiszta nyilaskormányt alakítani, közölte, hogy az egész dolog tárgytalan, mert a közvetlen veszély elmúlt.

Lehet-e ezek után csodálkozni azon. ami történt? A némeket többé kevésbé nyíltan készültek arra. hogy teljesen kezükbe vegyék a hatalmat. Jó információval rendelkeztek mindenről, elsősorban Horthy gyengeségéről. Egy ködös hajnalon elrabolták Dakay Szilárd tábornokot, akinek az átállás esetén Budapest védelmét kellett volna vezetnie, Szálasit pedig egy gellérthegyi villában tartották készenlétben. Ugyanakkor a felszabadító Vörös Hadsereg, mely Makó mellett szeptember végén lépte át az ország határát, már elfoglalta Debrecent és Szegedet és egyes pontokon alig 100 kilométerre állt a fővárostól. A fegyverszünetet aláírták, csak cselekedni kellett volna. De Horthy most Ls habozott, s a németek megelőzték. Egv olyan időpontban provokálták ki cselekvését, mely számukra volt kedvező, ezáltal Budapest és az ország jelentős részének szenvedését hónapokkal meghosszabbították.

(Folytatjuk)