Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Ez az épület pontos mása a brüsszeli világkiállítás egyik magyar létesítményének. A helyén nem is olyan régen repülőtér volt. Ma több tízezer lakosnak otthont adó városrész, új kerület emelkedik az egykori mezőn. A város, ahoi felépült, enyhe éghajlatáról ismert. KÉRDÉSÜNK: Hol készült a fotó, és mi az épület rendeltetése?-t

A Balassa gyarmati vasútállomáson

Táncpedagógus-képzés

KICSI A BORS..;

Az amerikai Delaware városban egy hét alatt megnégyszereződött a borsfogyasztás. Az ok: egy 87 éves indián nemrégiben harminchetedszer lett apa. Az ebből az alkalomból készített televíziós interjúban. szokatlan • férfierejének okát az aggastyán abban jelölte meg, hogy mindennap borsot eszik. Erre aztán a közönség megrohamozta az üzleteket, s rövid időn belül minden borskészlet elfogyott.

DAGÁLYHULLÁM

„Az óceán lélegzésé”-nek nevezik a dagályhullámot, amely naponta kétszer az óramű pontosságával kerüli meg a Földet a Föld forgásával ellentétes irányban. A dagályhullám a partvidékekhez közeledve a parviszonyoktól függően néha tízszeresére is megnő. A Fundy-öbölben (Észak-Amerika keleti partvidékén) a dagályhullám nagysága a 18 métert is eléri, a Bristoli-öbölben (Anglia) 14. a szovjet Távol-Keleten az Ohotszki-tenger partvidékén 13 méter körül van. Az ár-apály- enetgiát a Hold és a Nap tömegvonzása okozza. A világtengeren végigvonuló dagály- hullám energiája több mint százezer szerese a Föld valamennyi villamoserőműve össz- kapacitásának.

„ESZMÉNYI VÁROS”

A JÓ ÍZLÉSŰ TERMESZEK

Lehet, hogy egyes olasz borok címkéin a különböző kiállításokon kapott érmék képe mellett hamarosan ez a szöveg is megjelenik: „A termeszek által hitelesítve.” Arról van ugyanis szó, hogy az olasz entomo- lógusok kimutatták: az Ancona város borospincéiben megtelepedett termeszek csak azokat a hordókat támadták meg, amelyekben a jobb, márkás borokat tárolták.

MENTŰTEKNÖS

A Csendes-óceánon történt. Erős vihar tombolt és egy libériái hajó fedélzetéről a szél belesodort a tengerbe egy matrózt. Hiába kutattak utána, nem sikerült megtalálni.

Néhány nap múlva pedig: „Nicaragua partjaitól mintegy 113 méríöldnyire lehettünk, amikor messze a vízben egy emberi fejet pillantottunk meg” — meséli a „Citadelle” nevű svéd hajó kapitánya. Néhány perc múlva már a vállát, majd a felső testet is megpillantottuk. Az ember egy óriási teknősbéka hátán kuporgott. Alig tudtuk levenni őt a teknős hátáról — olyan görcsösen kapaszkodott a páncéljába ...”

HÁROMDIMENZIÓS” TAKARÓ

A takaró, még ha elektromos melegítésü is, elvileg elavult, — állítja az angol Dor- mair cég. A cég szakemberei „három dimenziós takarókat”

növekszik a teherforgalom

Naponta tíz tehervonati szerelvénypárt indítanak, fogadnak és rendeznek át a balassagyarmati vasútállomáson. Ahogy a város iparosodik, úgy növekszenek a követelmények, egyre nagyobb feladatok hárulnak a MÁV-ra a teherforgalom zavartalan lebonyolításában. Már az év első hónapjának tapasztalatai azt mutatják, hogy az igények jelentősen emelkedtek, foko- zottabbak, mint a korábbi évek hasonló időszakában, s a szállítási tervek összeállításánál a folyamat további gyorsulásával kell számolni.

A decemberi „kritikus időszak”, a szokásos forgalmi csúcs után, amikor még gyakorta hiányzott a tehervagon, januárban sokat javult a helyzet, különösen a hónap második felében. Ezekben a napokban 20—25, áruval megrakott tehervagon érkezik a vasútállomásra ugyanakkor a termelőüzemek és a szállíttatok 15—20 vagont ig nyelnek, így a vasutasok aránylag zavartalanul képesek lépést tartani a követelményekkel.

A legtöbb teherkocsit a Kábelgyár, a Fémipari Vállalat és a Bútorgyár rakja meg termékeivel, a Kábelgyárnak átlagosan 8. a Bútorgyárnak 1—2, a Fémipari Vállalatnak 5—6 vagon a napi szükséglete. Ha termelni kezd a Kábelgyár új üzeme, a jelenleginél több tehervagonra lesz szükség, azzal kell számolni, hogy negyedévenként 5 ezer tonna áru indul útnak Balassagyarmatról.

Ami az érkező tehervonati szerelvényeket illeti, az átvevők között nagyságrendben hasonló a sorrend, első helyen szintén a Kábelgyár áll napi 4—6 kocsival, aztán közbejön a TÜZÉP, amely feladóként ugyan nem vesz részt a teherforgalomban, de naponta körülbelül ugyaneny- nyi tüzelő, és építőanyagot fogad, majd a sorban a Fémipari Vállalat, az AGROKER, a FŰSZERT és a VASÉRT következik. A terhelés a hét közepén a legerősbb, ez a csúcsidőszak, míg a hét eleje, a hét vége csendesebb, eseménytelenebb.

A szombat délutáni, vasárnapi ki- és berakodás ennek ellenére Balassagyarmaton különösebb gondot nem okoz. A címzettek a beérkező tehervagonokat általában kiürítik, kivételt talán csak a FŰSZERT képez, az AKÖV ebben az időszakban nem szállíthatja a raktárba az árut, mert munkaszüneti napon nincsen átvevő a vállalatnál. Eredményes a „rakva rakott” mozgalom, a kocsiigénylők 80— 90 százalékban ugyanazokat a

vagonokat rakják meg termékeikkel, szállítmányaikká!, amelyekből kirakodnak.

Az év első negyedévében az AKÖV és a Kábelgyár kedvezményes rakodási időt élvez a balassagyarmati vasútállomáson, amit azzal érdemeltek ki, hogy a múlt év utolsó három hónapjában a beérkezett tehervagonok 80 százalékát kocsiálláspénzmentesen ürítették ki. Ez is azt bizonyítja, hogy -az igénylők megértik a MÁV gondjait, nehézségeit, s a lehetőségekhez mérten igyekeznek úgy dolgozni, hogy a teherforgalomban minél kevesebb fennakadás legyen. Az eredményes együttműködést elősegíti, hogy szinte havonta tartanak megbeszéléseket a nagyobb igénylőkkel.

Továbbra is gondot okoz azonoan a vasuta.lomás szűkös áteresztő, és ' befogadóképessége. A pályaudvar a növekvő igényeknek egyre kevésbé felel meg, kevés a rakodóvágány, kicsi a rakodó- terület, ráadásul ez a szűkös térség sincsen megfelelően kiépítve. szilárd burkolat híján esők idején sártengerben gázolnak a rakodók és a jármű-, vek. Ezek >a körülmények a gyors ütemben iparosodó város egészséges fejlődésének gátjaivá válhatnak.

K. S.

Mai műsor

KOSSUTH RADIO: 8.05: Műsor- ismertetés. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Könnyűzene. — 8.49: A moszkvai kamarazenekar felvételeiből. — 10.06: Az élő népdal. — 10.26: A vásárhelyi sírkert művésze: Kriván Ferenc. — 10.41: Lemezek közt válogatva. — 11.11: Rádiószínház. Lélek és pofon. — 12.20: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Melódiakoktél. — 13.50: Pa- tachich Iván; Régi magyar táncok szólóhárfára. — 14.10: Kóruspódium. — 14.20: Kis magyar néprajz. — 14.25: Üj zenei újság. — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. 15.20: Csak fiataloknak! — 16.05: Rádióreklám. — 16.08: Homorú tükör. — 16.38: Szombat délután. — 18.10: Emanuel Feuermann gordon- kázik, Emil Sauer zongorázik. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 20.37: Tragédia ’70. Szatirikus rádióköltemény. — 21.17: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József vezetésével. Madarász Katalin és Madaras Gábor énekel. — 22.15:

Sporthíradó. — 22.25: Táncoljunk!

6 NÓGRÁD - 1970.

— 0.10—1.56: Melódiakoktél. Közben: 0.55—1.00: Hírek, időjárás.

PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az álruhás kertészlány. — 8.49: Külpolitikai

figyelő. (Ism.) — 9.04: Balogh Albert népi zenekara játszik, Bodor Blanka és Mátrai Elemér énekel.

— 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: A zene hullámhosz- szán. — 11.50: Czine Mihály könyvszemléje. — 12.00: Kamarazene. — 13.03; Két szvit. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00—15.00:

Nanraforgó. . . A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Orvosi tanácsok.

— 15.05: Csajkovszkij: IV. szimfónia. — 15.45: Egy hír a mikroszkóp alatt — 16.05: Fúvóspolkák. —

16.15—18.00: A hét műsorából. — 16.15: Operacsillagok, operaslágerek. — 18.10: Tisztítótűz. — 18.53: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 19.30: Chopm-zongoramű- vek. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika, II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Táncdalok. — 20.40. Munkások a könyvtárban. — 20.55: Bellini; Norma. Kétf elvonásom opera. — 24.00—0.10: Hírek,

időjárás.

február 14., sxombat

TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismertetés. — 9.01: Klasszikusok tévéfil- men. Elveszett illúziók. (A szerdai adás ism.) — 10.00: A napos Adria partján. Jugoszláv kisfilm. — 10.20: Két és fél ezren voltak. .. Dokumentumfilm. — 11.20: Disputa.

Ipari vitaműsor. — 13.58: Műsorismertetés. — 14.00: Sí VB. — 16.00:

Jutalomsorsolás. — 16.15: Csillagszóró. . . Az Intervízió műsora Prágából, felvételről. — 17.15: Nézőink kedvére! Ezer év. Tévéfilm. (Tsm.) — 18.30: Hírek. — 18.35:

Reklámműsor. — 18.40: A tv jelenti. — 19.25: Cicavízió. . . — 19.35: Vendégünk: Andrejev Voznyeszenszkij. — 19.57: Szünet. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: A novellairodalom gyöngyszemei tévéfilmen. — 21.25: Fogadás Orlovszky hercegnél, ösz- szeá'lítás népszerű operettrészietekből. — 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. _ 22.40: Sí VB. — 22.50—23.15: Jó éjszakát, felnőttek! Üzenet a jövőből. 5. Láthatatlanok. (Ism.)

BESZTERCEBÁNYA: 17.35: A világ filmobjektiven át. A nagy kaland. — 18.00: Lányok, fiúk magazinja. — 19.00: Tv-hfradő. — i9.5n Dalok. — 20.00: Sí VB. — 20.10: Természetfilm. — 20.35: \ külváros gyermekei. Francia bűnügyi film. 22.30: E. Fitzgerald IÉd,

A Népművelési Intézet a korábbi hagyományokhoz hasonlóan 1970 nyarán új, hároméves önköltséges központi gyermek, tánc-pedagógusképző tanfolyamot indít. A tanfolyam célja: az általános iskola második—nyolcadik osztályos gyermekeinek módszeres, a korosztálynak megfelelő táncos ismeret- anyag elméleti és gyakorlati szinten való elsajátíttatása, gyermektánc-szakember képzése. A háromszor háromhetes, nyári bentlakásos tanfolyam sikeres elvégzése esetén a hallgatók működési engedélyt kapnak.

A Washington zöldövezetében újonnan épült Reston városka utcáinak és sugárutai- nak tervét Leonardo da Vinci városrendezési elképzelései alapján állították össze. Felépítését Reston lakói egy különösen vállalkozó kedvű amerikai üzletember, Robert E. Simon kezdeményezésének köszönhetik. Simon szeretné megvalósítani a 2000. esztendőre az „eszményi várost”, amely vidéken fekszik, és ösz- szesen 80 000 lakost fogad be házaiba. Mindent elkövetnek, hogy Reston „tiszta” és „csendes” város legyen. Munkarendje négynapos munkahetet ír elő, amiből eleve nyilvánvaló, hogy mindenféle szórakozási lehetőséget is biztosítanak.

terveztek, amelyek hozzá sem érnek az alvó emberhez. A takaró alatt műszer tartja fenn az optimális hőmérsékletet. Az ilyen „takaró” soha nem csúszik le a földre.

GYÉMÁNTHŐMÉRÖ

Egy beforrasztott kis üveghengerben fekete szemcse az érintkezési pontok között: ez a mesterséges gyémánt, amely egy különleges hőmérőben, mint impulzátor működik. A műszer által végzett mérése!: skálája rendkívül széles — 198 Celsius foktól (sok gáz ennél a hőmérsékletnél cseppfolyó- sodik) egészen + 649 Celsius fokig (ennél a hőmérsékletnél következik be a fémek vörös izzása).

Szállás a szertárban

EGRI JÓZSEF már nem fiatal ember; közel 30 évig tanította. nevelte a salgótarjáni diákokat.

— 1942-ben, amikor Pesitrőí idejöttem, kétemeletes ház egysem állt itt Salgótarjánban. Az új telep helyén bolgárkertészet volt, a mostani leánykollégium és az egészségház területére vittem ki a srácokat focizni. Ez volt a Vásártér. A templomtól a rendőrkapitányságig húzódott Szilárdy István földbirtokos gazdasági udvara.

Egri bácsi magyart, történelmet, földrajzot, németet, később oroszt tanított. 1921- ben jött haza hadifogságból. Először — elkeseredésében, amiért a hadifogságot nem számították be állami szol-, gáilatának — egy banknál helyezkedett el Pesten. Háromévi munka után felmondott. Mint tanári diplomás, a kultuszminisztériumtól kért állást. Főbb állomások: Gyoma, Szolnok.

— Akkor az országban nagy lakásínség volt. Szolnokon havi egy mázsa búzáért kaptam volna bútorozott szobát. Fizetésem ez idő tájt havi két mázsa búza volt. Ekkor kaptam meg a salgótarjáni polgári iskola, igazgatójának a levelét, hogy biztosítani tud számomra állást, sőt még szállást is a szertárban.

—> Az aluljárótól az Üveggyárig esalamádés terület húzódott, Szilárdy vetette, kellett a teheneinek, a Rokkanttelepen voltak az uradalom gabonaföldjei. A városnak sokáig kellett harcolnia a Vásártérért. Később Szilárdy eladta, pedig sokáig ragaszkodott hozzá; kellett a teheneinek a takarmány.

— 1924—38 között az Acélgyár két kétemeletes házat építtetett. Ezt sokan kifogásolták, mert hiányzott az embereknek a föld, a jószág, a kiskert. Ezért elnevezték a két házat koldúspalotának. Akkoriban épült a járásbíróság, a városi rendőrkapitányság, az egészségház, a volt bíróság (ma leánykollégium) jórészt amerikai kölcsönnel.

— Milyen volt Salgótarján 1945-ben. amikor Egri bácsi újra visszajött?

— Szinte semmit sem változott; csupán az Üveggyár melletti csalamádést parcellázták; teleknek adták el, házépítéshez. Mindenki azt mondta, hogy Salgótarjánnak csak a környéke szép. A hároméves terv idején épült az első ház. Azok a diákok, akiket ez idő tájt okítottam történelemre és magyarra, ma már jelentős pozíciókban vannak. Üveggyárban, megyetanácson, Acélgyárban, mindenütt.

— 1945-től én voltam az első, aki itt árasat tanított.

Könyv se volt még... Sokat kellett magyaráznom, miért, mennyire szükség van az orosz nyelvre, de csupán később értették meg. Akkor nem használt semmit a magyarázat: csak énekelni szerettek oroszul. Érdekelt a gyermekek sorsa; mind nagyszerűen elhelyezkedett. Ha néha találkozunk, mesélnek. Akik Pestre kerültek, mondogatják: „Ha nem tudnám, hogy Salgótarjánba jöttem, nem ismernék rá városomra!” Bizony, aki 1924 óta nem járt itt, nem találná azt a várost, amit keres Salgótarján, különösen mióta megyeszékhely, szédületes iramban fejlődik. Ez a folyamat, az építkezések, a városiasodás az ötvenes években indult meg. öt- venhét óta azonban már nehezen győzzük követni az iramot. Mindenütt minden új. új, új!

— ÉS ITT MÉG építkezni fognak tovább! Lebontják majd mind a régi házakat. Az építkezésekkel, a színvonal emelkedésével az igények is nőttek: modern fürdő kell és vásárcsarnok! De csak építsenek is, minél többet!

Egri bácsi ötvenötben ment nyugdíjba. Hatvankettőben kapta meg az aranydiplomát Még most is dolgozik, tanít, korrepetál az iskola kollégiumában. Most hetvenöt éves.

G. A.