Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Puszta, kézzel és anyóssal Egy elhanyagolt művészeti ágról Az elmúlt év utolsó negyedének két jelentős művészeti eseménye: a balassagyarmati irodalmi színpadi napok és a salgótarjáni művészeti hetek, olyan tükröt tartottak elénk, amelyben felmérhettük megyénk szellemi kultúrájá­nak csaknem egészét, örömmel tapasztalhattuk, hogy a művészetek milyen sok ágában — az Irodalomban, zenében, képzőművészetben — érünk el egyre szebb eredményeket. Ám minden örömbe vegyül egy kis üröm. Nem bosszúság ez, nem keserűség, inkább valami halvány nosztalgia, amit a salgótarjáni Képcsarnokban látott, csodálatos Bőd Éva kerámiák ébresztőitek. Nosztalgia egy művészeti ág iránt, •mely alkalmas ’.enne a palóc folklór ébrentartására, a ha­gyományápolásra, de amely valamilyen módon eddig kicsú­szott figyelmünk fényköréből. ' Nógrád megyetői csupán pár lépésre, Nógrádverőcén él a híres Gorka família. A Gorka-vázák immár fogalommá Váltak a magyar kerámia-művészetben. A Becskén élő Mészáros Pali bácsi nevét viszont keve­sen ismerik. Virágcserepek, baromfiitatók, padlóvázák for­málódnak a keze nlatt. A megyében ő az egyetlen fazekas­on ester. 1928-ban kezdte, és azóta sem tud megválni ettől a foglalkozástól. Ped’g nem könnyű munka a fazekasság. Patak menti kis műhelyében felesége segítségével végzi az iszapolást, faragást, korongolást, égetést. A polcokon és a hatalmas égetőkemence mellett — melyet 1000—1100 fokra kell felfűteni — agyagedények sokasága. A boszorkányos ügyességet kívánó korongolás közben elmondja, hogy nehe­zen megy az üzlet de az új mechanizmus rajta is sokat segített. Mesterségét itt, Becskén tanulta. Fiai visszariadtak apjuk munkájának folytatásától. Jelentkeztek ugyan nála fiatalok is, akik kedvet éreztek az agyagformálás művésze­téhez, de rövid idő múltán megfelelő kézügyesség hiányá­ban, és a fizikai megerőltetéstől való húzódozásuk miatt, ők is magára hagyták. Régen túl van már élete derekán, és nem tudni, hogy lesz-e vállalkozó, aki tehetségével és szor­galmával méltó utódjává válhat. Nincs talán szükség erre a tevékenységi formára? Vidéken jártamban a megyének egymással csaknem két ellentétes sarkán hallottam ehhez a problémaik^’-h. •• kapcsolódó ígéretes kezd em én verések r<51. Az egvik még csu­pán szép elképzelés, a másik már a megvalósítás első lépé­sei elé gürdülő akadályokkal oirkózó próbálkozás. Érsekvadkerten, a közelmúltban a községbe tele nű lő fiatal művelődési otthon igazgató. Nagy Zsolt Csaba dédel­geti egy kerámiaszakkör megvalósításának álmát. A fiata­lok igénye megvan erre. Már gondoskodtak az olcsóbb, fa­tüzelésű égetőkemence beszerzéséről, és folyamatban van egy alkalmas szakköri helyiség megszerzése is. Radios István festőművész kisterenyei szakköre már megtette az első lépéseket a >n-ám!a-művte/?t v^ácá' m. A gyerekek kezei alól már kikerültek az első agyagfigurák, melyek ugyan még bizonytalanul mozgó ujjak nyomait vi­selik. Próbálkozásukhoz nagy segítséget ad a téglagyár, amelv asvagot bocsát rendelkezésükre, és alkalmanként égetőkememcéit is használhatják. Természetesen ezek csak az első szárnypróbálgatások. Kitartó, fáradságos munka vár még ezekre az úttörőkre. Mészáros bácsi, az öreg fazekas mondta: „Az agyagformá- lés művészete kicsit hasonlatos a hegedűművészethez. A hegedűn sincsenek kijelölve a hangok, az érző ujjnak kell kitapogatni, kisimogatni a dallamot. így van ez az agyag­gal is. Születni kell ehhez is. vagy rengeteget gyakorolni, különben csak a kornyikálásig vagy a virágcserép-készíté- séig jut az ember.” A megye képzőművészeti, zenei, irodalmi életének mind megvannak a maga kis alkotó műhelyei, ahol kicsi szolódhatnak a próbálkozások ahol megizmosodhatnak ígé­retes tehetségek. A madárnak sem elég megszületni, fészek kell és erősebb szárny, melynek oltalmában megtanul re­pülni. Keresnünk kell az utat, hogy ezek az egymástól füg­getlen kísérletek összekapcsolódianak, erősítsék egymást, megnemesedlenek egymástól, hogy megyénk szellemi kin­csei közé odatehessük a puszta kézzel és agyaggal megfor­mált kincseket is. V. K. M. Konspirnrlíi nélkül A partizánok útvonalán Nem ismerhették a költő az azt megelőző háromnapos 1944-ben írt versét, amely a emlékülés kétségtelenül leg­legtalálóbban fejezte ki azt rövidebb beszédét mondotta el az egykori budapesti par­Ütközben színes pulóverek- derültséget. A kérdés: — be öltözött, vidáman sikló sí- Félt-e Ajtai elvtárs. amikor elő úttörők, nyugdíjas salgói robbantott? bányász, malacát legeltető a kort, amikor ki szót emelt, tizán: bújhatott, besúgni érdem volt. • a gyilkos, az áruló ~ inaumnKr te a csoportot. A malac körül volt a hős. A magyar antifa- — Igen! — kiáltotta egy jónéhány méteren egészen a siszta fegyveres ellenállók torokkal másfélszáz fiatal.. talajig lesöpörte a havat a nem ismerhették Radnóti so. “'JSE gondos gazda, aki nem na- ^ ~ * Chinoinból körűitek — Inkább utána féltem «• acélgyári munkás köszöntőt- sz6U vála£z. Mint ismeretes, a Marót- csoport tagjai — négyen voL Mentünk. Igazán kár ne tagadni, hogy az „idézett” .„ _ ... rait, de ismerték a kort, beszéd elhangzásáig elég so- 8X011 h,tt a közmondásban, . amelyben a tetteknek más volt kan kételkedtek abban hogy amely szerint az ő szeme híz- valamennyien, a legjeienro­_11 .. * — ... _i. ^ 1 .... 1 „ ... __ . nlr /i! Aí 1T- n d r\ KT» Unó _ k i, mérnökök, technikusok a súlya és az értelme is, a kormány elnökhelyettese lalja a Jószágot. A határőr­sebb akcióik — a Gömbös­mint ma. Szükség volt azok- nekivág a fehér domboknak, szakasz diszsortüzéig amelyet sz°bor felrobbantása és az el- tettekre meTed??. ., ?ek.iV&~ hosszan elnyújtva és sokszo- ső, egyben utolsó nélkülük mai tet­teinkre sem kerülhetne sor. __________________________ __ ML. nyilas g ott. Már jól bentjártunk a rosan felerősítve visszhang- nagygyűlés szétrobbantása — havas tájban, amikor valaki zott a salgói vár — kizáró- is „műszaki” jellegű. Mi ér­megjegyezte: A szó legteljesebb értelmé­ben hősök voltak a tegnapi — Nem lesz baj? Papucs- tizennyolc-huszonöt évesek, cjpg van a lábán! akik nem önös érdekért, nem saját életük, hanem egy Felesleges volt nyugtalan- egész nép élete és szabadsá- kodni. Ajtai elvtárs, s a töb- ga védelmében fogtak fegy- biek valamennyien — állták tötte újra... vert. Rájuk emlékezett, az a havat, egykori nyomvonalukon ha­ladt az a 150 fiatal, aki az _ , # ? ^n**i ország ifjúkommunistáit kép- IVOUSpi ráCIO Dél Kill viselve részt vett a KISZ me­gyei bizottsága által rende- Anélkül, hogy meghamisf­lag a fotóriporterek „lövői- dekelte a fiatalokat? Minden, döztek”. Két-háromszáz mé- ami a partizánok tevékeny­terenként elhaladtunk egy- egy hóban guggoló fotós mellett, aki az Egzakta vagy Pentacon gépének tárát töl­ségével kapcsolatban állott. — A Marót-csopqrtot Pa- dányi Mihály vezette — vá­laszolt a kérdésekre dr. Aj­tai Miklós. — Nem tudnám Fent az emlékműnél meg- megmondani, miért Marót tartott rövid ünnepség után volt a neve a csoportnak, de háromszor ropogott a sortűz az biztos, hogv rendkívül a határőrök géppisztolyaiból, szigorú konsplrációs szabá- A sorban második katoná- lyok mellett kellett működ­zett hatnapos nógrádi parti- tottuk volna a történelmet, nak egy pillanatra elakadt a nünk. Talán nem \8 volt he- zán-emléktúrán haladt a nógrádi partizánok: töitényadago ója. Az ünnep- iyes. hogy a csoport négy ra emlékező menet a salgói ^ után Aítar' elvtárs élén- tagja barátkozott egymással, hegyek között. A Nógrádi Sán- ken érdeklődött, mi történt. Akkoriban ez növelte a lebu- 4 MarÓt-CSODOrt ta"ia dór vezette partizánegység em- A, Marót-csoport szószeri nt kás veszélyét. Szerencsére I Iékezetesebb vonulásai és ősz- műszaki-partira nőkből állt.,. egvikünk sem bukott le. Pa­Dr Ajtai Miklós, a kor- szeesapásai a német megszól­SöÄ’SÄKTSte Eísyraerfí kérdés ten harcolt — a sikeres rob- tek. Ragyolc és Abroncsé«- V hántásairól ismert — Marót- puszta azonban mindössze jié­A gyalogtúra után a fiata­dányi. Fehér Lajossal tartot­ta a felsőbb kapcsolatot. A legnehezebb feladat a Váro­si Színház robbantása volt, ahol meg kellett akadályoz­ni a nyilasok nagygyűlését... Az egvik kérdés a Marőt- csoportnak más parti záú- lán találkoztak újra dr. Aj- egységekkel kiépített kapcso­tai Miklóssal. A partiz.au- ]at,ára vonatkozott. Dr. Ajtai minden mozdulat, harcról és főleg a Marót-cso- Mikiás részvétele a nógrádi lépés létfontosságú port munkájáról, akcióiról partizán-emlék túrán a buda­és a nógrádi antifa- tók sikeres k zös akciójának tekinthető! Pataki László csoport tagjaként. A parti- hány kilométer légvonalban, _ -___ z án-emléktúra első napián a egyébként is. ez a táj, az a salgóbányai Lovász Jó- megye első számú vezetőivel clo neo is rejtette, segi- KISZ-vezetőképző isko­együtt az eresztvényi túrista- Lette az antifasiszta csopor- ház előtt találkozott a 150 fi- Lókat a legnehezebb idő 'ben. atallal, hogy maga is csatla- -Amikor kozzék, a mintegy hét kiló- minden . . r____ méteres szakaszon végighala- volt és sz,i?0rú konspirációs érdeklődő fiúk és lányok, _ _ D____ dó . népes csoporthoz. De csat- Wöriek mindent számszennt 24 kérdést tettek siszta ellenállók sikeres kö­lakozott a féllábszárig érő szabalyoK \ *h műiden1. feL A legegyszerűbbnek zös akcióiénak tekinthető! ■havat taposó túrázókhoz va- ami az eletet és az ezzel mondott kérdésre adott vá­lamennyi jelenlevő, beleért- azonos harcot jelentette. lasz keltette a legnagyobb ve a budapesti asztfalthoz szokott újságírókat és fotóso­kat is — tekintet nélkül a „tú- raqjtözékre”. Tulajdon­képpen senkit sem zavart hogy a vékony talpú és bőrű félcipők már az első húsz méter után tökéletesen át­áztak: a fiatalok és a felnőtt vezetők összeszokott csoport­ként, egymás nyomába lép­ve törtek a cél — a gyönyö­rű látványt nyújtó behava­zott dombok és völgvek mö­gött magasodó tanácsköztár­saság! emlékmű felé. Indu­lás előtt szabálvos jelentést tett dr Ajtai Miklósnak az •wik fiatal tűravezető. Vá- aszként a hatnapos túra és Teli vadvédelem a hollókői vadásztársaságnál A CSERHÁTON a hótaka- cze István üzemegységvezető zsa szemes takarmány -* az ró meghaladja a 60 centimé- és a tsz brigádvezetői. A éhező vadak asztalára térít­tet vastagságot. Átfázott ap- traktorosok, a fogatosok is. ve. ró vadjaink szinte kérik az Lánctalpas traktor és lovas fzT'TTTAI kóriiit Nóerád emberi segítséget.^ Nemes, fogatok vitték a szálas takar- núnde," lakosát SS nagy vadjaink, az oz- es a manyt es ocsut, amit a tsz a tőle telhetőt tegye meg szarvasállomány is közelebb magtárosa ajánlott fel a va- vadjaink és hasznos madara- húzódott a lakott területek- dák részere. Egy rimoci la- jnk védelmében Megyénk hez. főleg fiatal akácosokban, kos, aki malomban dolgozik, vadászai tanácsokkal lássák szederbokrosokban keresik 60 zsák maghulladekot aJan- el a akarókat és a élelmüket * egész napokat dékozott a vadásztarsasag vadászat mellett a vadvéde- eltöltenek a jól kezelt nagy nak. A termelőszövetkezet lem £oglalja el a legföbb vadetetők környékén. Az em- gépkocsivezetője vállalta a béri segítésadást a legkitar- kiszállítást. Virág János ke- tóbb vadunk, a vaddisznó is rületvezető erdész, saját szol­elvárja és szorgalmasan lé- gálati lovát ajánlatta^ fel a togatják a részükre létesített munkához. A termelőszövet­szórókat. Minden vad szíve-, kezet bognárai és kovácsai sen veszi igénybe a hótolók- munkaidőn kívül készítették kai készített műcsapákat és el a hótolókat, a megtisztított erdei utakat. A község vadászai sem tét­feladatot. Vadásztársaságunk nevében ez alkalommal kö­szönöm meg a támogatást. Gólyán László vadászmester, Hollókői Petőfi VT Népszámlálási történetek Bár a népszámlálás hivata- — Tessék! Kiteszi az ember „De a kórházban csak be- losan csak január 14-én feje- a lelkit, úriasszonyt akar esi- diktáltak valami keresztne- zödik be, a számlálóbiztosok nálni belőle, aztán ez a kö- vet!” sok helyütt már napokkal ko- szöraet: elárulja, hogy nem „Bediktáltunk mi, dehát el- rábbaai végeztek a munka ér- volt esküvő... Most tessék felejtettük tetszik tudni, jaj- demi részével. Tapasztalataik- mondani: érdemes gavallér- de nagyon röstelljük.” ból, megörökítésre méltónak nak lenini? találtatott történeteikből adunk most közre néhányat — ki-ki tanuljon, okuljon be­lőlük, nevessen rajtuk, vagy éppen ismerjen magára, ha kell, | „Akkor most nevezzék el valahogy.” „Hát akkor... legyen a ne­ve, Istvánka!” —• Hazafelé menet végjg Másik vezető. Munkaidejé­nek jó része azzal telik el, hogy leveleket, aktákat, fel- azon morfondíroztam magam­méréseket fogalmaz, olvas, el- ban, — fejezi be a történetet-* lenöriz, elintéz, tölt ki, pe- a számlálóbiztos —, hogy ho­csétei, aláír... Mikor a nép- gyan lehetett elfelejteni pár Közismert, vezető beosztású számláló a ki tudja hányadik nap alatt egy nevet, de ott- ember. Havat lapátol az ut- kérdést teszi fel neki, elvesz- hon, ahogy mégegyráer át- cán. Esik a hó, hát lapátolni ti a türelmét: — Ugyan, néztem * a család adatait, kell. Szépen, komótosan, fél hagyja már, nem kell ezt a megszűnt minden csodálkozá- óra hosszáig. Hadd lássa az a kérdőívet olyan komolyan som: Azt is elfelejtették, hogy népszámláló, hogy milyen em- venni __ az első gyereküket is István­b er ő. Mert ő olyan ember, de aak keresztelték, olyan ám, aki még azt is tud- * ja, hogyan kell a lapáttal * bánni. (Hogy a vendéggel ho- Vannak-e még szégyellt gyan kellene, azt úgy látszik, foglalkozások? Úgy látszik, — Bemegyek egy lakásba, nem tanulta meg...) vannak. A leánykollégium ta- A férfi — technikus az illető nulói közül páran egyszerűen — egy szél gatyában az ágyon ★ eltagadták szüleik foglailikozá- heverészik, fel sem néz a ke­sét: a portás helyére hivatal- resztrejtvényből. Próbálom — Magát, hogy hívják? nők került volna, ha a szám- felvenni az adatait, de nehe­— X. Y.-nak, kezitcsóko- főbiztos nem kérdezősködik zen megy. Néha, nagykegye­lom. ' tovább, háztartásbeli a téesz- sen válaszol. Felteszem a kér­_ F« az .«„„„rí helyébe... Nem hittem dést: Érettségizett? Nem fi. , ' „ _ volna, hogy 14—18 éves fiata- gyei oda. Érettségizett? — — Hat hogy hívnák, X. i.- lók körében ennyire élők le- kérdezem még egyszer. — ne! gyenek a múlt beidegződései Mintha süket volna. Harmad­Na de az előbb éppen ő — foglalta össze benyomásait szór is: — Megvan az érettsé­mondta. hogv nincsenek ösz- szeházasodva! a kollégiumban tevékenykedő güe? — Már hogyne volna népszámláló.-A ,Vtd0StS^ klo^sotem már előbb megkezdték seg lakosságának kapcsolata ha jó, segítséget tud nyuj-ta­lenkedtek ez idő alatt, ők a té­li etetés előkészítését. Októ­ber hónapban pillangós ta ni a vadvédelemhez^.Ezt mu- feltöltöttek ha* tatja a nmoci példa is. A ^ vadet.etőt. Felújítottak hasznos vadak es madarak 30 darab és rendbe hoz­védelme szinte mozgalomma ^ gz forrásokat és alakult a község lakosai ko- dagonvákat Takarmánvká- zött Ezekből ? se8,^°ßa^: poszta és csicsóka termeszté sókból szeretnénk egy P se is a téli takarmányellá- követésre méltó dolgot meg- tást szoigália. A téli vadász­említeni. A tanács hangos- szez0n ellenére is elsőfokú híradón felhívta aß feladat a dúvadirtás. A vad­figyelmét. hogy minél többen védeimi munkában követés- vegyenek részt a vadak ve- ^ méltó a rimóci példa, delmében. Sokan jelent ez- amíní>k az eredménye 60 ki­tek hogy mit tehetnek a vad- jorn^ter műCsapa és erdei út védelmi munkákban. Elsőnek j,ótol6val való tisztítása. 90 jelentkeztek a termelőszövet- zsák ocsú és fűmag. 30 má- gazdaság vezetői. Peí- zsa szálas takarmány, 10 má­Málna — egységáron Az új alapszabály érteimé- A szerződések alapján fel­ben a tagság érdekeit helyezte vásárlásra kerülő 600 mázsa előtérbe a nagyoroszi fogyasz- málnát a nagyoroszi ÁFÉSZ tási szövetkezet akkor, amikor kilónként 15,80 forintért to- a termelőkkel olyan szerző- vábbítja a Budapesti ZÖLDÉRT dést kötött, hogy a málnát 15 Vállalatnak az előzetes meg- forint kilónkénti egységáron állapodások szerint. A 80 fii­vásárolja fel, minőségi kü- Iér ártöbblet kétharmadából lönbség nélkül. Két év előtt a fedezik a szállítási és egyéb felvásárlási ár csak 11 forint költségeket, a fennmaradó volt és a mostani előnyös ér- egyharmad rész a tiszta nye- tékesítés az egész málnater- reség. Ez nem sok ugyan, de mésük lekötésére ösztönözte a az úi kezdeményezéssel nem is a minél nagyobb haszonra va­háztájival, rendelkező kát. gyümölcsöskerttel szövetkezeti tago­ló törekvés volt a szövetkezet célja, hanem a tagság érdekelt­ségének növelése. Egy számlálóbiztos meséli: meg — ripakodik rám. — Egy másik helyen, egy cigányember házában a beteg házigazda az ágyból kelt ki, hogy fogadjon, lesegítette a — Már az összes gyerek kabátomat, itallal kínált. Ez adatait felvettem, mikor ész- " ' h'* 5-1 revettem, hogy a szoba egyik sarkában pihenő valahogy kimaradt. „Hagytak volna úgy el­menni, hogy ezt a gyereket nem írom föl!” „Tetszik tudni, jobb is lett volna... még nincsen neki ne­ve.” „Hogyhogy nincs neve?” „Ügyhogy nem volt meg a keresztelője.” utóbbit csak azért említem, „o mert valaki megkérdezte tő­csecsemő !em: ..~ Aztán ló helyeken írsz össze? — Mit válaszol­hattam neki? Másik . íeánykollégiumi ész­revétel: a lányok egy része nem ismeri szülei foglalkozá­sát, munkahelyét. Ehhez csak annyit: milyen lehet a csalá­di élet az ilyen otthonokban. (b. L> NÓGRAD - 1970. január 13L, kedd *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents