Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Három kérdésre várunk három választ Ad 1. pont: íme, bizonyság. I Fél éve költöztek be a • lakók az Arany János utcai új házba és azóta is — érthetetlenül — 6 darab lép­csőházi bejárati drótúvegaa- lak hiányzik. Eleinte még csak megcsinálták, most azonban már hónapok óta üresen tátongnak az ajtóke­retek. Üveg nincs bennük, így a lakóknak ki sem kell nyitni, nyugodtan átléphetnek a kereten és máris otthonuk­ba térhetnek. Amikor az épületet átadták, a hozzá nem értő is látta, hogy az üveget befogadó keretek hi­básak. Reméljük, mire meg­érkezik a szép, júliusi meleg, a hat hiányzó drótüveg elfog­lalja méltó helyét az ajtóke­retekben. * 2 Még az ősz folyamán • hosszan tartó, sziszifuszi munkával, 250 ezer forintos költséggel elkészült a park és a játszótér a 22-es és a 23-as jelű épület között. A szépen felásott parkot fákkal és sö­vénnyel, rózsatövekkel ültet­ték be. De ez hiábavaló volt, mert sikerült az elmúlt há­rom hét alatt tucatnyi fiatal fát és a sövényeket „kiszán- kózni” a parkiból. Salgótarján és környéke télen-nyáron a turisták kedvelt szórakozó­helye. Budapestről és más­honnan jönnek azért, hogy Saigon. Eresztvényben szán­kózzanak vagy síeljenek. A salgótarjáni gyerekek azon­ban egyszerűbbnek találták, hogy a szép parkot 'tönkrete­gyék — legtöbben szülői asszisztencia mellett. Nem okultak az illetékesek sem, akik a parkot építették, hogy az elmúlt évben milyen kárt okoztak a Pécskő utcában ha­sonló módon a gyerekek. Azaz. hogy okultak. Két nap­pal ezelőtt, a tönkretett park­részen fél méter magas kerí­tést emeltek. Kérdég most már csak az: nem lehetett volna ezt megcsinálni akkor, amikor a park elkészült sa fák még álltak? * örülünk, hogy épül a • vasút városunk köze­pében. Igaz, a gyalogosok hol itt, hol ott bukdácsolnak át a síneken. Bár ennek nem na­gyon örülünk, de az átépítés ezzel is jár. Ám nem örülünk annak, hogy a néhány hete használható vasúti aluljáró­ban vaksötétség van és es­ténként tucatnyi ember is­merkedik meg az anyaföld­del, a sárral, ahonnét véte­tett. Miért nem lehet ide akár valamilyen ideiglenes megol­dással is legalább egyetlen szál viliianyégőt szerezni? Le­hetőleg addig, mielőtt valaki kitörné kezét-lábát a jelen­legi állapotok miatt. Kallián György Beruházási tervek Az elmúlt évben fel nem használt keretből, az évi nyereségből és egyéb forrá­sokból 1970-ben 1 millió 400 ezer forint fejlesztési atop áll a szirákl fogyasztási szövetke­zet rendelkezésére. Ebből 400 ezer forintot a középlejáratú hitel törlesztésére és a kom­munális adó kifizetésére hasz­nálnak fel. A fennmaradó 1 millió fo­rintból Kisbágyónban és Va- nyarcon épületvásárlással, vagy tőépítkezéssel új üzlet létesítését tervezi a szövetke­zet vezetősége. Szirákon az iparcikkbolt és a központi 6 iroda bővítésére összesen 300 ezer forintot szándékoznak költeni. Szükséges a szállítási kapacitás bővítésére gépko­csik vásárlása is Erre 200 ezer forintot fordít a szövet­kezet. Távlati terv, hogy Bujákon egy ABC-áruházat létesítenek, amelynek tervrajzát még eb­ben az évben elkészítteti az ÁFÉSZ. Az építkezés megkez­désére csak akkor kerülhet sor. ha a szövetkezet megfele­lő bankhitelhez, a SZÖVOSZ által nyújtandó kölcsönhöz jut. Az igazgatóság számít a tagság segítségére is célrész­jegyek jegyzése formájában. NÓGRÁD - 1970. január 13., kedd Neve: interkémia Sziitetés: éve: 1970. január 1. INTRANSZMAS, Interme­tall, Agr-mas o..)Zös Vagon- park, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank — íme néhány a szocialista országok nemzetközi munkamegosztá­sát szolgáló több mint húsz vállalkozás és szervezet kö­zül. Az új év első napján új „anyakönyvi kivonatot” állí­tottak ki a testvéri országok gazdasági együttműködésének újszülöttjéről, az „Interké- miáról”. Ezen a napon kezdte el gyakorlati tevékenységét a Német Demokratikus Köztár­saság nagy ipari centrumá­ban. Haile-Saalle-ban az új nemzetközi szervezet, amely­nek megalapításáról 1969. jú­lius 17-én írták alá a megál­lapodást Moszkvában. A hat aláíró állam, Bulgária. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió azt a célt tűzte az „Interkémia” ®lé, hogy — amint a megállapodásban ol­vashatjuk — „a lehető leg­teljesebb mértékben kielégít­se a megállapodó felek szük­ségleteit kitűnő minőségű könnyű vegyianyagokból”. A megállapodás szövegével a szovjet vegyipari miniszté­rium nemzetközi kapcsolatok­kal foglalkozó osztályán is­merkedtem meg A KOS'T-or- szágok — ahogy a miniszté­riumban elmondották *- a könnyű vegyianyagok rend­kívül széles választékát gyárt­ják, többek között növényvé­dő szf>’">ket szintetikus festő­anyagokat, segédanyagokat a textilipar, a bőr-papíripar szá­mára, himikáfokat a polime­rek gyártásához stb. Egy-egy ország szükségletei a hasonló anyagokból vi­szonylag nem nagyok. Ezért gazdasági szempontból igen előnytelen, ha minden állam létrehozza a termelésükhöz szükséges szakvállalatokat. Az „Interkémia” éppen azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a hat szocialista ország „kis- vegyiparának” további fejlő­dését az ésszerű szakosítás alapján. AZ ÜJ SZERVEZET hatás­körébe tartozó feladatokat há­rom csoportra oszthatjuk. Az „Interkémia” javaslatokat dolgoz ki a tervek egvezteté- sére, a termelés szakosítására és kooperációjára. Az „Inter- kémia” munkatársai döntik el. milyen termékfajtákat elő­nyös gyártani egy-egy ország­ban, hol gazdaságosabb új gyárakat építeni vagy racio- nálisabhar, kihasználni a már működőket. A második feladatcsoport a tudományos-műszaki prob­lémákra. és mindenekelőtt a termelés műszaki színvonalá­nak fejlesztésére vonatkozik. Az „Interkémia” bonv-Ht.ia le a rendszeres, és az eddigi­nél lényegesen mélyreha­tóbb információcserét, tanul- mánvozza a nemzetközi ered­ményeket. Az „Interkémiával” kötött megállapodásaik alap­ján a szocialista országok ér­dekelt tudományos szerveze­tei egy sor kuta tóműnk álatot végeznek el a „kis-vegyipar” területén. Másrészről az érde­kelt tudományos intézmények is megbízást adhatnak az „In- terkémiának” különböző problémák kidolgozására. A harmadik feladatcsoport új szakaszt jelent a testvéri országok közötti gazdasági együttműködés formáinak fejlődésében: az „Interkémia” ugyanis az első olyan nem­zetközi szocialista szerveze­tek egyike, amely a résztvevő országokban közvetlen befo­lyást gyakorol az adott' terü­letet érintő külkereskedelmi politikára. Az első időkben az alapító országok viselik a szervezet költségeit. A megállapodás azenban fokozatos átmenetet ír elő azoknak a szolgáltatá­soknak a megtérítéséhez, amelyeket az „Interkémia” a különböző minisztériumok, hivatalok, vállalatok, intéze­tek megrendelésére teljesít. A továbbiakban a szervezet át­tér a teljes önelszámolás rendszerére, azaz önmagát „tartja el”. AZ „INVERK EMI A” vezető szerve a tanács. ameiv'u,n minden résztvevő ország de­legációval képviselteti magát. Minden küldöttség csak egy szavazattal bír. A tanács ha­tározatai csak azokra az orszá­gokra vonatkoznak, amelyek érdekeltnek érzik magukat az adott feladat megoldásában, s nem kötelezők a tartózkodó tagokra. Még néhány szót a szerve­zet „székhelyéről”, Halle- Saalle-ról. A város húsz ki­lométerre fekszik Lipcsétől, egy sor kiváló, az ország ha­tárain túl is ismert vegyipari nagyüzem körzetében. 3. Akimov (APN) Filmstatisztika A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat húszezer 454 filmelőadást tartott a megyé­ben 1969-ben. Egymillió- hatszázezer néző tekintette meg a bemutatott filmeket, ami Nógrád megye összlakos­ságát tekintve azt jelenő, hogy egy-egy ember hétszer volt moziban az elmúlt esz­tendőben. 1968-hoz viszonyít­va megyénkben is csökkenő tendenciáit mutat a nézőszám: 1969-ben hetvenezerrel keve­sebb néző vett részt az elő­adásokon. A magyar filmek közül az Egri csillagok, a Pál utcai fiúk, a Feldobott kő, a Tiltott terület, az Így jöt­tem, az Imposztorok és az Isten hozta, őrnagy úr című alkotásokat tekintették meg a legtöbben. N.agy érdeklődés nyilvánult meg a Berlin bőd jelentem, az Anna Karenina című szovjet, a Z. avagy egy politikai gyilkosság anatómiá­ja című francia—algériai és a Mint a bagoly nappal című olasz film iránt. A Nógrád megyei Móziüzemi Vállalat 1968-ban huszonhárom mozit korszerűsített és hét újabbal bővült a hálózat. A korszerű­sítés közel hárommillió fo­rintos fejlesztési és fenntar­tási költségráfordítással ké­szült. Vándorol a cifra ruha Faggattuk a falubelieket; vajon melyik háznál találha­tó még a régi, csesztvei cifra viselet. így jött szóba Császár Mihályék neve. Kiderült, hogy az idősebbek ugyan még a szokásos hétköznapi népvise­letet hordják, de a cifra ru­hának már lába kelt A csesztveiek Szécsényben és Rimócon adták el a cifra ru­hájukat, ahol jobban ápolják a néphagyományokat. A csa­lád legfiatalabb ja, a második gimnazista Császár Éva pél­dául már soha nem vett ma* gára hagyományos népviselet tét. Egry év mfrV«»e Több baleset volt mint 1353-ban Nógrád utjain a múlt évben nagyobb volt a forgalom mint 1968-ban. Lényegesen több jármű közlekedett az országutakon, s a közúti bal­esetek száma is növekedett A múlt évben 647 közúti bal­eset történt, 9,2 százalékkal több mint 1968-ban. A bal­esetek 55 százalékánál sze­mélyi sérülés történt Ked­vező, hogy az 1968-as évhez viszonyítva 22 százalékkal nőtt az olyan balesetek szá­ma, ahol nem volt személyi sérülés. Szomorú adat viszont: 17 baleset halálos kimenetelű volt. Ennek során 22 ember vesztette életét, a 162 súlyos sérüléssel járó balesetnél 187- en sérültek meg súlyosan. A könnyű sérüléssel végződött balesetek száma 177. Az emel­kedés a súlyos sérüléssel járó baleseteknél a legnagyobb, 30,6 százalékkal több mint 1968-ban. A gépjárművezetők hibájá­ból bekövetkezett balesetek fő okai között változatlanul a legmagasabb — 30,2 százalé­kos a növekedés — a figyel­metlen, gondatlan vezetésből eredt balesetek. A második helyen a szabálytalan előzés­idéző okok és a körülmények felderítésére sokoldalú vizs­gálatot folytatott. A cselek­mény és a személy társada­lomra való veszélyességétől függően alkalmazták a jogpo­litikai elveket. Enyhébb volt az eljárás azokkal a megté­vedt, egyébként törvénytiszte­lő állampolgárokkal szemben, akik az elkövetésikor, vagy az elbíráláskor kisebb fokban veszélyeztették a társadalmat, a közúti közlekedés biztonsá­gát. Ugyanakkor a törvény teljes szigorával lépett fel a közlekedésrendéseet azokkal szemben. akik sorozatosan összeütközésbe kerültek a tör­vényekkel, szándékos bűncse­lekményt, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé­lyeztetést követtek el, elmu­lasztották a segítségnyújtást, vagy ittas állapotban vezették járművüket. Az intézkedések differen­ciáltságát bizonyítja, hogy a bűncselekményt elkövető jár­művezetőkkel szemben 78 esetben alkalmaztak nevelő jellegű intézkedést. Az illetőt figyelmeztették, kioktatták vagy fegyelmit kapott vállala­tónál. A kisebb jelentőségű — úgynevezett koccanásos bal­áthaladási elsőbbségre vonat­kozó KRESZ-szabályokat. A gyakorlat bizonyítja, hogy a közlekedési rendőr jelenléte ezeken a helyeken nagy sze­repet játszik a megelőzésben. A lehetőségeken belül a ve­szélyes útszakaszokon, cso- mópontofcon rendőrjárőr lesz. amely segíti majd a forgalom zavartalan lebonyolítását A balesetek számának nö­vekedési üteme, ha az előző éveket vesszük figyelembe, lassul. További csökkenés kö­vetkezhetne be, ha a forga­lomban résztvevők betartanák a KRESZ előírásait, kölcsönö­sen vigyáznának egymás éle­tére, testi épségére. Egymagá­ban a közlekedésrendészet dolgozói ezt a problémát megoldani nem képesek. Va­lamennyi állampolgárra, gép­járműparkfkai rendelkező vál­lalatra, intézményre áll: te­vékenyen vegyenek részt a közlekedési fegyelem megszi­lárdításában. Győri József r. hadnagy mossmososoK! KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ­SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. évi díja. A hó végéig pótlékmente­sen fizethető. Befizetőlappal, felvi­lágosítással szívesen áll rendelkezésre az Állami biztosító Mai műsor bői bekövetkezett balesetek szerepelnek 22,2 százalékos növekedéssel, a harmadik he­lyen a gyorshajtás áll. Az emelkedés 8,7% 1968-hoz vi­szonyítva. örvendetes tény, hogy nem emelkedett, sőt minimálisra csökkent a gyalogosok által okozott balesetek száma. Ugyanakkor jelentős a növe­kedés a műszaki hibából be­következett baleseteknél. Itt az emelkedés 65,3 százalékos. Ha a járműveket vizsgáljuk, megállapítható, hogy az autó­buszok vezetnek 23,3 százalé­kos növekedéssel, majd a sze­mélygépkocsik 22,2 százalékos, a tehergépkocsik 16,1 százalé­kos, s a motorkerékpárok 11,3 százalékos növekedéssel zár­ják a sort. Az ittas állapot­ban okozott balesetek száma mondhatni ugyanannyi volt 1968-ban mint 1967-ben. Ta­valy 103 személynél — vala­mennyien balesetet okozlak — volt kimutatható az alko­holos állapot. A megyei köz­lekedésrendészeti osztály a balesetet okozók felelősségé­nek megállapítására az elő­eseteknél — a szabálysértési feljelentések mellett alkal­mazta a közlekedésrendészet a figyelmeztetést, s ha kellett a helyszíni bírságolást Ebben az évben — éppen a múlt évi baleseti helyzet ala­kulása kívánja ezt — fokozza a közlekedésirendészet az al­koholos állapot ellenőrzését. Erre az ittas állapotban tör­ténő járművezetés és az ittas állapotban okozott balesetek megelőzése érdekében van szükség. Számszerűségben és minőségben is növekszik majd a műszaki ellenőrzések száma. Elsősorban a bizton­sági berendezéseket és a gu­mik állapotát vizsgálja majd a közlekedésrendészet. Szigo­rúbb eljárással találja szem­ben magát az, aki megsérti a KRESZ-nek a sebességkorlá­tozásra vonatkozó rendelke­zéseit. A gyalogosok okozta bal­esetek megelőzése is fontos helyet kap az ez évi munká­ban. Ellenőrzik majd a gya­logátkelőhelyeket, hogy a jár­művezetők és a gyalogosok kölcsönösen betartják-e az KOSSUTH RADIO: *.20: Verdi: Álarcosbál. Háromfelvonásos ope­ra. — 11.00: Vakációs Iskolarádió. 11.35: Édes anyanyelvűnk. — 11.45: A budapesti koncert fúvószene­kar kiesegyüttese polkákat ját­szik. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiákoktól. — 13.48: Üj Geor- gikon. A genetikus talajtérképek. 14.03: Az éneklő hattyú. Mesejá­ték. — 15.10: Rádióiskola. Napkel­tétől napnyugtáig. — 16.05: A Magyar Néphadsereg Művészegyüt- tésének Prizma 1967 című műso­rából. — 16.15: Giuseppe di Stefa­no operafelvételeiből. — 16.30: Két országgyűlés között... Hoíakovsz- ky István riportja. — 16.50: És akkor a pasas... Részletek Ránki György—Szász Péter filmzenéjé­ből. — 17.05: „Szigorúan titkos!” — dokumentumműsor — 17.30: Nép­dalgyűjtőúton Kodály Zoltán nyo­mában. — 17.50: Mozart: D-dúr szonáta. — 18.05: Könnyűzenei hír­adó. — 18.35: Caruso művészi pá­lyája. III. rész. — 19.25: A Szabó család. — 19.55: Bemutatjuk új le­mezünket. — 20.25: Esti beszélge­tés. — Felelősség, hatékonyság, humánum. _ 20.58: Házimuzsika. Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Népdalok, néptáncok — 22.55: Hogyan tovább? Riport — 23.15: Bartók: II. hegedűverseny. — 0.10—0.25 s Régi magyar operettek­ből. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Isin.) — 9.00: Kedvelt régi melódiák. — 9.30: Híres szigetek — felejthetet­len útiélmények. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.49: A ködmöa, Ivan Franko elbeszélése. — 12 00: Zenekari muzsika. — 13-03: Tör­vénykönyv. a Rádió jogi műsora* — 13.20: Kórusok, hangszerszó­lók. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Isaac Stern és David Ojszt- rah két Vivaldi-concertót ját­szik. — 18.34: Mi a filozófia? III. — 18.59: Hangverseny a stúdióban. Varjas Anna és Petri Endre zon­gorázik. — 19.34: Ami ázsiai úti­jegyzeteimből kimaradt. VI. Ha­noitól délre. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20 25: Üj könyvek. 20.28: Az V. ceglédi jazztalálkozó műsorából. — 20.53: Madarász Ka­talin népdalokat és cigánydalokat énekel. — 21.15: Visszhang. — 21.45: Negyedszázad magyar zenéje. — 23.15: Tánczene. — 24.00—0.10: Hí­rek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00—10.10: Iskolaté­vé. — 10.10—11.35: Szünidei mati­né. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.05: Bestseller vagy ponyva? Ri- portműsor. — 18.35: A negyedik generáció. — 19.05: Esti mese. —« 19.20: Moldvai rapszódia. Zenés film. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Raffai Sarolta: Diplomások. Drá­ma két részben — 22.05: Tv-fefip* adó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Do­bok és trombiták. Vígjáték. (Ism.) 19.00 és 21.45: Tv-híradó. — 19.35: A sztálingrádi csata. (Szovjet té­véfilmsorozat. II. rész). — 21.15: Cooc kapitány nyomában. (Olása dók. filmsorozat, 5.)

Next

/
Thumbnails
Contents