Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
Százkílencvenezer pár A FAVORIT Ktsz nagyoroszi telepén teljes kapacitással dolgozik megyénk egyik legszebb kisüzeme. Az innen kikerülő népszerű Börzsöny házipapucsok és cipők jó minőségűek és keresettek. Kézi varrás helyett gépi spárgázással készítik a papucscipő alját. Egy gép 8—10 embert helyettesit Az üzemben nagy gondot fordítanak a tisztaságra és az egészscgvedclemre. Elszívóberendezéseket szereltek fel, hogy a ragasztáskor kipárolgó gőzöktől mentesítsék az üzem levegőjét Az elmúlt évben 76 ezer téli és 150 ezer pár nyári cipőt gyártottak. 1970 első félévére 190 ezer pár cipőre érkezett megrendelés. Jelenleg különböző színű szőrmés téli papucscipőt gyártanak (Koppány György képriportja) akarni kell Az olvadás okozta károkról A gyors hóolvadás már eddig is súlyos károkat okozott aiz épületekben, a lakásokban. A hirtelen megenyhült idő, a hőváltozás következtében sok helyen megrepedt a csőhálózat. a kiömlő víz tönkre tette a falakat, a szőnyegeket, a lakás egyéb berendezési tárgyait. A háztetőkről gyakran nem az ereszcsatornákba, hanem a tetők résein a lakásokba jutott a hóié. Értesüléseink szerint az Állami Biztosító fiókjaihoz eddig több száz kárbejelentés érkezett: 25 személyautót és több motorkerékpárt is összetört a tetőkről lezúdult hótömeg. Szerkesztőségünkhöz számos olyan kérdés érkezett: ezekből a károkból mit fizet vissza a biztosító. Az Állami Biztosítónál kapott felvilágosítás alapján közöljük. — A háztartási és épület- biztosítások alapján a biztosító kifizeti a csőrepedés következtében kiömlő víz, gőz által okozott károkat, megtéríti a festés, a takarítás, a mázolás, a megrongált berendezési tárgyiak javításának, pótlásának költségeit. Nem fizet viszont a csőhálózat helyreállítására, a tetőbeázások megszüntetésére, ezek a munkák ugyanis karbantartás jellegűek. ilyenekre a biztosítás nem terjed ki. A családi házakban, az öröklakásokban a kártérítés a tulajdonos dolga, a bérlakásokban pedig az IKV köteles elvégezni az ilyen javításokat. — Ami a tetőkről lezúduló hó okozta károkat illeti, ha a magánházak, a társasházak tulajdonosainak épületbiztosításuk van, úgy a szavatossági kockázat alapján az összetört járművek helyreállításának költségeit a biztosító fedezi. Ha a sérült autótulajdonosnak CASCO-biztosítása van, az önrészesedés levonása után megtérítik a kárt — közölték az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságán. Üzpmpfi! tizemre Csak ELSŐ PILLANATBAN teljesen érthetetlennek találom, milyen óriási különbségek vannak a keresetek között a Budapesti Kötő Htisz salgótarjáni üzemében. Fischer Sándor üzemvezető szobájában, kellemes melegben forgatom a személyi kartonokat, az egyik lapon ezer forint alatti bejegyzéseket találok, míg máshol ennek kétszeresét, vagy még annál is többet, holott a ledolgozott munkanapok száma megközelítően megegyező, akár az egyiket, akár a másikat veszem / a kezembe. Nem tudom mire vélni, faggatom az üzemvezetőt, mi ennek az oka? — A keresetek nálunk valóban meglehetősen változó képet mutatnak — mondja. — A kötődében az átlagkereset 1100 forint körül van, ami magában bizonyosain kevésnek tűnik. Természetesen, az átlagon belül nagy a szóródás, az egyik dolgozónak 6—800 forint, a másiknak pedig ennél ezer forinttal több a fizetése. Az alacsony átlagban az is benne van, hogy aránylag fiatal üzem vagyunk, még most is sok a tanuló, a kezdő, akik még az elérhető teljesítményt nem tudják nyújtani. Kiválasztottam a vastag kö- tegből néhány dolgozó kartonját a jól, s a kevésbé jól keresők közül, hogy saját maguk mondhassák el véleményüket. Csonka Vilmosné csaknem kezdettől dolgozik az üzemben, ügyes, ha nem is kiemelkedő, de jó munkaerő, aki általában másifél ezer forint körül keres, sóit olyan hónapot is láttam a kartonján, amikor 2153 forintot vitt haza. — Nekem az a véleményem, csak a rátermettségen múlik, ki mennyit tud keresni — fejti ki. — A betanulás a legnehezebb. Én egészen kiborultam, amire kezdtem belejönni a munkába. Az első év vége felé lejött hozzánk egy fiatalasszony Budapestről, aki a tanulókkal foglalkozott. Odajött hozzám a géphez, megmutatott néhány fogást és azt mondta, ha így csinálom, tavaszra akár az 1300—1400 forintot is megkereshetem. Nem akartam elhinni neki. Neki lett igaza. Járt nálunk az egri részlegünktől is egy dolgozó, aki a havi 1800 forintjával a közepesen kereső munkások közé sorolta magát. Kinevettük. Ma már úgy látjuk, lehet ennyi, vagy ennél több is a fizetés, csak akarat és igyekezet kell... FÜLÖP JÖZSEFNÉ Vizslásról jár be dolgozni Salgótarjánba. Ö is az első fecskék közé tartozik, akik közvetlen az alakulás után vállaltak munkát az üzemnél. Férje nyugdíjas, gyermek van a háznál, kölcsönt törlgsztenek. Minden fillért meg kell fogni, hogy anyagi gondjaik ne legyenek. Fizetése rendszeresen közel van a kétezerhez, mint az ezerhez. Az üzemben kiegyensúlyozott, jó munkásnak tartják. — A munkaidő arra való, hogy dolgozzon az ember — mondja. — Én nem azt figyelem, ki mit csinál, hanem végzem a munkámat Nem állok le félórákat trécselni, beszélgetni a folyosón, vagya gép mellett. Nagyon kell a pénz! Aki keresni akar, annak dolgozni kell! A két asszony példája igazolni látszik. alaptalanok azok a híresztelések, hogy a szövetkezetnél rosszul keresnek a dolgozók. Tudni kell. hogy nincsenek jól és rosszul fizető munkák, a gépek is többé-kevésbé hasonlóak, kiki saját magának köszönheti, hogy ugyanannyi idő alatt mint a munkatársa, ugyanabból a termékből mennyit tud elkészitend. Csak a hozzáálláson, a személyes adottságokon múlik, hogy bárki legalább annyit, vagy még többéit keressen, mint Csonka Vilmosné, vagy Fülöp Józsefné. Mégis mi az oka, hogy ez nem mindenkinek sikerül? Zsidai Erzsébet törékeny, fiatal kislány. Régi dolgozó ugyan, de fizetése az ezer fori tos határt az utóbbi hat hónapban csak egyetlen egyszer lépte át. A feltett kérdésre így válaszol: — Családi problémák voltak nálunk, talán ez az oka, hogy nem tudtam úgy dolgozni, mint szerettem volna. Pedig a pénzre nekünk is nac gyon nagy szükségünk lenne, hiszen amióta édesanyám meghalt, csak ketten keresünk apámmal, s van egy testvérem is, aki még nem dolgozik. Jó lenne, ha több fizetést kapnék, de semmi kedvem ahhoz, hogy hajszoljam magiam, aztán meg kiboruljak és betegállományba kerüljek... — Mondja, óránként leve- hető-e kényelmesen három lap — egy-egy kötöttáru mell, hát, vagy karrésze — a gépről úgy, hogy mellette még egy cigarettát is elszívhat? — kérdez közbe az üzemvezető. A válasz egy határozott fej- bólintás. — Nyolc óra alatt az huszonnégy lap — folytatja Fischer Sándor. — Mennyit szokott maga egy műszakban csinálni? Princz Ilona, aki Csonka Vilmosnéhoz hasonlóan két éve vállalt munkát a szövetkezetnél és Zsidai Erzsivel a gyengén keresőket képviseli a beszélgetésnél, szégyenlősen mosolyogva vallja be: — TIZENEGYNÉHÁNYAT. Mivel töltöm a többi időt? Hát, kávézunk, cigarettázunk, vagy trécselünk a gép mellett. Óránként három lapot akárki levehet a gépről, még többet is. Lehet itt keresni, ha. valaki akar... Nekem általában 1000—1200 forint között van a fizetésem, ennyivel beérem, nem is akarok többet csinálni. Hárman keresünk a családban, szüleim nincsenek ráutalva a fizetésemre. Amit keresek, magamra költőm. A váltótársam kétezer forintokat keres. Most a művezetőm át akar tenni másik gépre, hogy én nem használom ki eléggé... Igen sajnálnám, kezdettől fogva ezen a gépen dolgozom. Úgy gondolom, inkább ráhajtok a munkára... Kiss Sándor Enyhe lefolyású a hongkongi influenza A tapasztalatok szerint a hongkongi influenza — az A —2 típusú vírusok által okozott korábbi járványokhoz hasonlóan — az esetek túlnyomó többségében néhány nap alatt lezajlik, de rendkívül fertőző. A tünetek eléggé hevesen jelentkeznek: láz, fej- és végtagfájás, gyomorpanaszok, esetleg hányinger. Az orr és a torok hurutja a kevéssé gyakori tünetek közé számít, ez a közfelfogásban az influenzával sokszor egy kalap alá vett másik gyakori vírusbetegség, a nátha fő tünete. Szövődmények a ' hongkongi influenzához főleg az idősebb betegeknél járulnak. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, de arcüreg- vagy homloküreggyulladás, középfülgyulladás, ritkábban vesegyulladás is felléphet. Idős betegeknél különösen a keringési rendszerrel kapcsolatos szövődmények veszélyesek. A szövődmények megelőzésének legjobb módja, ha a beteg lázas állapotban, influenzával otthon marad és lefekszik. Pontosan meg kell tartani az orvos utasításait. Nagyon fontos, hogy idősebb emberek járványos időben tartózkodjanak a megerőltetéstől, a keringési rendszer megterhelésétől. Mind a betegség megelőzésének legjobb módja, ha a fontos segédeszköze a gyakori szellőztetés, amely csökkenti, „felhígítja” a szoba levegőjének esetleges fertőzött- ségét. Növeli a szervezet ellenálló képességét a fehérjékben, vitaminokban gazdag táplálkozás. Fontos egészségügyi szabály, hogy az időszaknak megfelelően kell öltözködni, s ügyelni arra, hogy a lakás ne legyen túl meleg. A beteglátogatás a figyelmesség egy formája, de az egészségügyi szak. emberek mégis azt tanácsolják: lehetőleg ne látogassuk az influenzás betegeket. Ez fokozatosan vonatkozik a fertőzésnek és a szövődményeknek jobban kitett idősebb emberekre. Értesítjük a lakosságot, hogy a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat 1970 január hótól kezdődően a híradástechnikai készülékek és az erősáramú háztartási gépek, olajkályhák rendszeres karbantartására és javítására, fizető, általányáras szolgáltatást vezet be Salgótarján város területén. Felvilágosítást és szerződéskötést a Bartók Béla u. 3. sz. alatti üzletünkben végzünk. Érdeklődés a 12—56 telefonszámon. Szilvesztert kabaré!? Levél a sütőiparnak kenyérügyben Az óév utolsó napján, szilveszterkor nem kis bosszúság érte az érsekvadkerti lakosokat. Az ő panaszukkal foglalkozik az a levél, amely szerkesztőségünkbe érkezett, és amelyet Záhorszky Károly, az ÁFÉSZ kereskedelmi csoportvezetője írt alá. Idézünk a levélből: „Jól sikerült a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat szilveszteri kabaréja Érsekvadkerten. A sütőipari vállalat Szilveszter napján a megrendelések ellenére egyetlen darab kenyeret sem szállított a négy szövetkezeti boltba. Az év utolsó napján olyan feladat megoldására vállalkozott, amit véleményünk szerint lehetetlen megvalósítani. Egyetlen egységből, a saját minta- szakboltjából akart ellátni egy 4 km hosszú, 4500 lakosú községet kenyérrel. Ezzel az eljárással az egész falu lakosságát reggel 7 órától este 7 óráig sorba állította A vásárlók úgy lesték és vitték a kenyeret, ahogy sült a kemencében. A minőséggel kapcsolatban is sok volt a panasz: sület- len, elkelt és lepényhez hasonló kenyereket árusítottak. Sajnos, ebből sem jutott elegendő a fogyasztóknak, ezért alakosság közel 50 százaléka kenyér nélkül maradt. Szövetkezetünk és a községi tanács is jelentette a helyzetet telefonon, a Balassagyarmati járási Tanács kereskedelmi csoportjának és a sütőipari vállalatnak. Kértük intézkedésüket, ők azonban sajnos, semmit sem tettek annak érdekében, hogy a lakosság kenyérhez jusson. A jól sikerült kabaréért és az intézkedés hiányáért ezúton is köszönetét mondunk a sütőipari vállalat vezetőinek. Az érsekvadkertiek szilveszteri kívánságai tegyék őket boldogokká az új esztendőben.” *■ Felhívtuk a sütőipari vállalatot, ahonnan a következő választ kaptuk: „Az Érsekvadkerti Fmsz későn adta be a rendelést, ám ennek ellenére Szilveszter napján autó indult kenyérrel Balassagyarmatról Érsekvadkertre. A kocsi — emlékezzünk a mostoha időjárásira — elakadt, és csak január 2-án sikerült visszaérnie állomáshelyére. Hasonlóan járt egy másik gépkocsi kenyerekkel megrakva, amely Ipolyvecére, Honira és Drégelypalánkra szállított volna kenyeret. Az érsekvadkerti kenvérügvben egyébként a fegyelmi felelősségre vonás a vállalatnál megtörtént. * Kinn jártunk Balassagyarmaton és a kenvérügvben beszélgettünk a járási tanács kereskedelmi osztályán. Nincs heiy a részletezésre, de summázhatjuk a véleményt: a járás községeiben panaszkodnak a kenyérellátásra. Véleményünk: szükség van a felelősségre vonásra, öp még fontosabb. hogy megfelelő időben kenyeret kapjanak a községek. Uj évet írunk, most kezdjük, lehet javítani. — ács — NÓGRÁD — 1970. januái 13., kedd 3
