Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Évfordulók előtt Sr/Pí»spnv ->föterén” dest ii v cemberben lep. lezték le Vasas Károly szobrászművész monumentális alkotását, a felszabadulási emlékművet. A hatalmas alakon csillog a hideg januári napfény, a „szomszédságban”, a járási könyvtár előtt Krúdy Gyula portréját gondos kezek bebugyolálták a hó elől, mint kertész a rózsatöveket. Az ércemlékműnek nem árt a fagy, szikrázva veri vissza a napsugarakat. Ez az „irodalmi helyzetkép” fogadja a látogatót Szécsény- ben. A járási tanács művelődésügyi osztályán ezúttal senkit sem találunk, az osztály- vezető szabadságát tölti. A népművelés gondjairól, örömeiről, s főképpen a tervekről Tóth Endre, a járási művelődési központ igazgatója beszél. Hangsúlyozza, hogy a járás községeire vonatkozó részletes népművelési terv még nincsen birtokában, a munka főbb irányairól azonban szívesen tájékoztat. Eszerint a járás a magunk mögött hagyott esztendőben nem állt rózsásan tárgyi ellátottságban. A népművelési teszeg nagyságát. Szécsényben éppen ezért felfigyeltek az „egri példá”-ra, ahol kultúrfe- lelősök részére háromnapos tanfolyamot szerveztek. Még a tavaszig Szécsényben a művelődési központ a járási művelődésügyi osztállyal közösen, szintén tanfolyamot rendez a járás kultúrfelelősei számára. A termelőszövetkezetekben a kulturális alap felhasználása szintén nem megfelelő. Ugyanakkor természetesen, jó példákat is lehet találni. Egész Nógrád megyében közismert például a zsunypusztai közös gazdaság mintaszerű anyagi és erkölcsi támogatása, a helyi népművelési tevékenység számára. De más termelőszövetkezeteket is említhetnénk. Az idei népművelési program gerincét Szécsényben és a járásban is a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulója képezi. Ezekre az évfordulókra intézkedési terv készült, Csanádi Imre költő egyik versének soraival az elzetek bevonásával Szécsényben március 21-én ifjúsági nagygyűlés lesz. Ekkor rendezik meg a diák művészeti szemle járási bemutatóját is. Egyébként a Felszabadulási művészeti szemle helyi vetélkedőire a községek felszabadulásának napján kerül sor. A 25 év — 25 film bérletsorozat adta nevelési és művelődési lehetőségeket az iskolák KISZ-szervezetei és az úttörő- csapatok igyekeznek a lehető legjobban kihasználni. A községek felszabadulásának napján a községi tanácsok és a Hazafias Népfront-bizottságok együttes testületi üléseket tartanak, ahol értékelik az eredményeket. A szécsényi gimnázium névadó ünnepélyét április 19-én rendezik meg. A szécsényi járási művelődési központ tervei közül Tóth Endre igazgató megemlíti, hogy az Országos Rendező Irodával és a Déryné Színházzal 1970 első felére megkötötték a __ __ szerződést. A felszabadulási s ő lapján: „...jöttek, — vasié- ünnepségsorozathoz kapcsolód- ketén a decemberi éj hidegé- va több tői, jöttek az út közepén, jöttek le a dombon, csillag a homlokukon. —” A 25. évforduló vékenységet — egyében ki- közös rendezvénysorozatával vül — az az egyszerű tény is akadályozta, hogy nem volt hol és mivel? A járásban ezért tavaly körülbelül 300 ezer forintot költöttek a művelődési intézmények felszerelésére, bútorzatára stb. Éppen a napokban érkezett a jelentés, hogy megérkezett Szécsénybe félezer szék, s itt vannak a játékok, felszerelések. E hónap közepéig elszállítják a falvakba a bútort, felszerelést: lesz hol és mivel dolgozni. A járásban négy klubkönyvtár működik: Hollókőn, Zsuny- pusztán, Nógrádszakállon és Ipolytamócon. A többi helyen nem sikerült megteremteni a azt kívánják elérni, hogy mélyüljön a járás lakóinak szocialista hazafisága, szeretete és megbecsülése felszabadítónk, a Szovjetunió és népe iránt. Ez időszakban bemutatják a járás negyedszázados fejlődését, eredményeit Erre az időre a meglevő emlékműveket, emléktáblákat, a hősi halált halt szovjet és román harcosok sírjait rendbe hozzák. Folyik a felszabadítási harcokról, eseményekről a szellemi és tárgyi dokumentációk gyűjtése. Valamennyi közművelődési könyvtárban hazánk felszabadulását, 25 éves szocialista múltunkat dokumentáló szükséges működési feltétele- könyvekből, folyóiratokból repket. Ez intézmények számára rendelkezésre áll az ideiglenes működési szabályzat. A művelődési otthonok igazgatói számára nemrég igazgatói értekezletet hívtak össze. A népművelésre fordítható pénz felhasználása a szécsényi járásban sem a legmegnyugtatóbb. A termelőszövetkezetekben a kulturális bizottságok működése formális. A termelő- szövetkezetek jelentős részében a kultúrfelelősök nem is ismerik a felhasználható öszzentatív kiállítások várják a látogatókat. Kiadvány készül a járás fejlődéséről. A KISZ járási bizottsága és a Szécsényi járási Tanács VB Művelődésügyi Osztálya meghirdette a Felszabadulási művészeti szemle címmel a fiatalok részére a kulturális vetélkedőt. A negyedszázados megemlékezésre a műkedvelő művészeti csoportok megfelelő tartalmi és az ünnepség jelentőségét kifejező, műsorokkal készülnek. A tanintéfaluban úgynevezett jubileumi műsorokat szerveznek. Szécsényben, Nógrádszakállon és Ipolytamócon Mucs Sándor hadtörténész tart előadásokat. A határőrség központi fúvószenekara hangversenyt ad Szécsényben. Az üzemek, intézmények felkészülését ugyancsak segítik, TIT-elő- adások, író-olvasó találkozók teszik rangossá a megemlékező ünnepségeket. Egy újabb történelmi évfordulóra is készül Szécsény. 1970 szeptemberében lesz az itteni Borjúpást nevű réten lezajlott hajdani, Rákóczi-országgyűlés 265. évfordulója. Az ónodi országgyűlést Ónodon két évvel ezelőtt országos TIT-társulati üléssel ünnepelte az ország. Szécsényben szeretnék, ha szeptemberben a TIT itt tartaná országos tásulati ülését. Erre az időre a szombathelyi Savaria Karneválhoz hasonló jelmezes felvonulással kívánják még elevenebbé tenni. Szécsény történelmének főbb szakaszait. A történelmi élőképekben — terv szerint — mintegy 1500, szereplő venne részt. PfiüL a fontosabbnak ígériiBdit kező rendezvények egy részéről szólottunk. A népművelési tevékenység hétköznapjait legalább ilyen fontosnak tartják Szécsényben is. T. E. Teleszkóp Zvenyigorodban. A számítási munkákat a speciális elektronikus dezésen Nagyezsda Buszárova végzi számitóberen4 filozófia bűvöletében Gondolkodása egyenesen filozófiai vitákra teremtette. Behúzódik a fotel mélyébe, a kérdések elhangzásakor szúrósan néz a kérdezőre, 8 amikor rájön, hogy csak beszélgetésről van szó, elneve- ti magát. Komoly és egyszerű, lényegretörő és vidám, energikus és céltudatos. Harminc kilométerrel délre Salgótarjántól, egy faluszéli házban beszélgetünk. Filozófia, történelem, irodalom és művészet kerül szóba, a másodpercenként zúduló szavak versenyre kelhetnének a hóeséssel. A kinti hideg után, mely passzivitásra kényszeríti az embert, jól esik a kis agytorna. Mert minden mondatára oda kell figyelni, úgy kapcsolódnak a gondolatok egymáshoz, mint a lánc, lánc, eszterlánc összefogódzó gyermekfigurái. Hét év tanulás egyhuzamban. Ennyit vállaltak magukra a főiskolások. Előttem a statisztika: három év esti egyetem, két év filozófia, egy-egy év politikai gazdatnegyed évvel ezelőtt, a költő az amfiteátrumszerű völgykatlan felett állt, s írótársaival onnan, a magasból szemlélte a várost, amint elterpeszkedett a katlan huzatos völgyeiben. Az I. salgótarjáni művészeti hétre meghívott ember a „mindenre elszántan hallgattak bennünket’’ elismerésével illeti az itt eltöltött napokat. Napló jegyzetében, amellyel Gondoljunk csak a negyed- esik szó jelen esetben, hamegtisztelt bennünket, arról századdal ezelőtti törekvé- nem azokról is, akik bár jefaasápnapj jegyzet Töprengés a cselekvésből is megegyező és nagyságrendű város büszkélkedhet. És ekkor nemet kell mondani a kétkedőknek. Mert ötleteket mindig tudunk nyújtani, az ötletparádé mindig hasznos pajzsot nyújt az elégedetlenkedőknek. De ha megvalósításra kerül a sor, már nem rikoltoznak annyira a kétkedők, szótlanul ülnek a székekben, s megadóan bólintanak ők is. Kétségtelen: adódtak probírt: igaz ugyan, hogy a mun- sekre, értelmes elgondolások- lenlétükkel nem okoztak na- lémák. Ezek bizonyára a kasok, bányászok, akik te- ra, amelyeket mindig meg- gyobb gondot, a megyeszék- csendes figyelmeztetés erejé- remtették és ma is fenntart- fojtott valami, amiről ma helyen dolgoznak. Arról a vei hatottak a rendezőkre, ják, fejlesztik ezt a várost, már inkább ne is beszél- pár tízezer bejáróról, akik ha akik különben minden elis- szemlátomást, ezúttal nem ér- jünk. Mert amit ez a decent- közvetlenül nem is részesül- mérést megérdemelnek. Mert tek rá arra, hogy személye- bér adott, azt sajátunknak tek az eseménysorozat ha- ahogy egyik miskolci íróven- sen találkozzanak velünk, nevezhetjük, ezért teljes tásában, mégis tudtak róla. dégünk mondta: ő nemcsak írókkal. De elküldték hoz- mellszélességgel kiállhatunk. S ha 1969-ben nem vettek a négyszögletes házakra ki- zánk fiaikat és leányaikat, és Mert cselekednünk kell nap- részt egyetlen programon váncsi, hanem arra is, ami szótlan üzeneteiket az új jaink társadalmi életének sem, jövőre talán ott ülnek mögöttük található. És a épületekben, reliefekben, kultúrájáért, amely igény és a megyei József Attila mű- látva-littatást nem szüntelen szobrokban, városrendezési tett is egyszerre. velödési központ nézőterén, s kritizálással, hanem hasonló, ábrákban, és iparfejlesztési a II. salgótarjáni művé- együtt örülnek a színházi illetve még jobb (nyugodtan tervekben, hogy megérezzük: ggetj hetek programfüzetét vagy filmbemutatónak. fogalmazhatunk így is!) művalóban — elidegeníthetetle- végigtekintve nincs szükség Mert ezt is figyelembe kell vészeti hetekkel is eTŐsegitnül — együtt vagyunk. statisztikai felsorolásra. Sa- vennünk a program néhány hetjük. Ez a célunk, és Érdemes az ötnegyed évvel jót magunkon kell éreznünk, kérdőjellel aláhúzható pont- ezért van szükségünk a mü- ezelőtti reflexiókat most is, elképzeléseinken, cselekvése- ja mellett. A cselekvés nem vészeti hetek eseménysoro- a II salgótarjáni művészeti inken: kiből, mit váltott ki ott kezdődik, hogy csupán zatára. A cizellálás már részhetek után feleleveníteni az immár új hagyományként kényelmi helyzetből, vagy létkérdés, a tapasztalatok Érdemes mert már nemcsak jelentkező művészeti hetek egyszerű polgári kényszerű- gyarapodása mindig letisztu- hétről, hanem hetekről esik eseménysorozata. Megnyug- ségből elhúzzuk szánkat: no, láshoz vezet, szó, a mindenre és minden- tató volt-e az itt élők szá- igen, ez is megtörtént, ^ le- A költő az amfiteátrumsze- felé kiteljesedés nemes ér- mára az események kaval- ment, „és akkor mi van —, ^ völgykatlan felett állva, telmében. Magunkénak, sajá- kádja, mit szűrtek le belő- hanem arra kell gondolnunk, ahonnan a magasból is tunknak érezzük ezt a vá- le, mit profitáltak, hogy ha- hogy sikerült ilyen műsor- megszemlélte a várost, azt rost, ezt már fölösleges is zatérve a lakások falai közé, programot összeállítani. De- \rxa: bízom benne, hogy ak- említeni. Érezzük lüktetését, új gondolatisággal hintsék be hét, hogy a város nem vette kor, ott, közösen nehéz mun- egyre terebélyesedő magvas- környezetüket. Egyáltalán, ki részét erejéhez méltóan a kőnk még csak féligmeddig ságát. Éreztük a decemberi szükségünk van-e arra ne- művészeti hetek esemenyso- Tendezett színpadán és né- jéghideg szélben is a beto- künk, hogy művészeti hete- rozatából, de figyelembe kell éterén is szót értenénk egy- lakodó melegséget, ami át- két rendezzünk, mondjuk a venni azt is, hogy elsoszú- mással, hatotta a művészeti hetek főváros példájára? Érdé- lőttről van szó, s az a nenubvbbió w- ------- ---------- *- - - — . _. ,, „ , , . ,-_, - A párbeszéd megindult. «. a latt, a cselekedni akarásban, mes-e egyhónapos fesztivál- hány kezdet és immár a tárgyalás a provicializmusból való sorozatot rendezni ott, ahol notteknel is előfordul. Ta- r* _■»itörésben. Üj szélről beszé- mindössze 40 ezer ember él, nulni sohasem szégyen, ku. . .• i > _ 1-, i_____l. Ul.'Án 7 r. .. Inn ri con /ilrlf/ir In fi m ik "Ts'ez 'talán'megfelel a Budapest kétmilliós lakossá- lönösen akkor, ha egyhóna hagyományteremtő erőnek? pávai szemben? Megint csak. pos programról van szó, A rálasr csakis helyeslő le- helyeslőén kell bólintani, hi- amellyel nézzük meg , het ~ azen nemcsak az itt élőkről hány hasonló, történelmében követeli a folytatást. S akkor — idővel — valóban majd azt is mondhatjuk: együtt vagyunk. Molnár Zsolt ságtan és tudományos szocializmus szakosító. Hetemen Istvánná jóval a gimnáziumi érettségi után, hosszabb megszakítás után kezdett el újból tanulni. S a felsorolt hét év után itt a nyolcadik, az Eötvös Loránd Tudományegyelem filozófiai szakára jár. S ki tudja, hány év még? Vérébe ivódott a tanulás szeretete, ma talán már élni sem tudna nélküle. De hogyan kezdődött? Nem érdekes a kronológia, csak az a belső feszítőerő, amely az eiső impulzusokat jelentette egy fiatalasszony számára, hogy filozófiával kezdjen foglalkozni. Hiszen érettségi után nem gondolt továbbtanulásra. A községi tanácson dolgozott Pásztón, majd jelenlegi munkahelyére került, a járási tanács művelődés- ügyi osztályára, gazdasági felügyelőnek. Lakonikus tömörséggel mondja: — Szeretem a filozófiát. A kezdet valóban mesés. — Mikor férjem főiskolára járt, sokat beszélt nekem a görög—római filozófusokról. Ennek hatására íratsoz- tam be az esti egyetemre. Megragadtak a gondolatmenetek, elsősorban a klasszikusoké. Az-első három évet így követte a többi négy. Kelemen Istvánnénak alapot nyújtott a hét év. Egyben lehetőséget arra, hogy 1969- ben beiratkozzék az egyetemre. De mindezt miért? — Hivatásszerűen szeretnék foglalkozni a filozófiával. Tanulmányokat írni. Az egyetemen sokat segít a már tanult anyag, s így csak az újakkal kell foglalkoznom. Ez a tény óriási segítséget jelent. — Hogyan szánta rá magát e tanulásra? — Bennem állandóan él egy belső kényszer, hogy elkezdjek valamit. Szeretem, ha érdeklődnek a munkám iránt. fi nőknek ma még soklenlegi munkámban annyi haszna van tanulmányaimnak, hogy áttekintek a feladatok fölött, könnyedén meg tudom különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Kelemen Istvánná párton- kívüli. A marxizmus—leniniz- mus mégis érdekli. Tudatosan vallja elveit, és szeretné munkájában felhasználni. Tanulmányok írására készül, amelyek állandóan foglalkoztatják. — Önállóan felkészülni, összegyűjteni az anyagot, s teldolgozni! — ebben az egyszerű mondatban mindent kifejez. Eszembe jut Makk Károly filmje, a Megszállottak. Ma is étnek ilyen emberek, akik már nemcsak a paragrafusok következtében végzik munkájukat, hanem belső kényszerből, a továbblépés sokszor fárasztó, kanyargós útját választva. És végig töretlen lelkesedéssel. Az elmondottakhoz azt is hozzáteszi: — ha több lesz a fejemben. Mi érdekli Kelemen Ist- vánnét? — Társadalometikai kérdések, a férfiak és a nők egyenjogúsága, a család szerepe a mai társadalomban. — Dolgozik már valamilyen tanulmányon? — A maihoz jóval több ismerettel mernék csak hozzákezdeni. Nem túlzott ez a szerénység? Lehet. De aki ilyen következetesen tör céljai felé, annak végül is minden kívánsága teljesül. — Mondja, mit csodál a filozófiában ? — A tömör, logikus gondolkodásmódot. A nagyon következetes logikát. Szeretem a frappáns bizonyításokat, ezeket mindig szórakoztatóknak találom. — Ezek szerint a logikus gondolkodás érdekében mindenkinek filozófiát kellett tanulni? — Ahhoz, hogy a politikában eligazodjon, feltétlenül. Hozzásegít a megértésszőr többet kell nyújtaniuk, ,hez. Jó politikus nem is le mint a férfiaknak, hogy észrevegyék őket. Néha egyenlőtlenek vagyunk az egyenlők között. — Arról besaélt, hogy a férje elbeszélései révén figyelt fel a filozófiára. Megbeszélik otthon a tanulniva- lókat? — Mint személy, mint személyiség, teljesen önálló vagyok. Nyugodtan elmehetek háromnapos konzultációra. S közben az otthoni munkát is megszervezem. Férjem minden segítséget megad a tanuláshoz. Ülj le nyugodtan és tanulj — mondja gyakran, s ez valóban biztos és nyugodt segítséget jelent. — Gazdálkodási felügyelő. Hogyan tudja hasznosítani a tanultakat a munkájában? — Közvetlenül nem tudom hasznosítani. A konkrétumokat másban kell keresni. Jehet más, mint aki ismeri a dialektikus összefüggéseket és a kölcsönhatásokat. Nem akartam több kérdést feltenni. Nem akartam játszani a nagyon is komoly gondolatokkal. Ügy is mondhatnám: számára egy kicsit létkérdést is jelent a tanulás. Ismerjük a történelmet. Tudjuk jól, hogy a tizennyolcadik század francia utazói Voltaire és Rousseau könyveit eredetiben olvashatták a Hajdúságban. S, ilyenkor a huszadik századra gondolok, a megszállottakra. A céltudatos emberek munkája mennyi mindenben segítséget jelent számunkra! Elbúcsúzunk. Beszállunk a jéghideg kocsiba. Még az átokverte hideg sem tudja elfelejteni a pásztói agytornát. M. Zs. NOGRAD — 1970. január 11., vasárnap