Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

Vélemény a hősiességről, az ideálról és az ifjúság neveléséről NAPJAINKBAN, amikor egyre több szó esik azokról a belső változásokról, amelye­ken a tegnap még egyértelmű — talán túlságosan is egyér­telmű — fogalmaink átmen­nek, érdekes és tanulságos le­het az olyan beszélgetés, amelyet egy valódi hőssel folytattunk. Ma a hőst is többféleképpen ítélik meg, más és más tulajdonságát hangsúlyozzák, de ismert az olyan nézet is. amely szerint korunknak nincsenek hősei. Es a tegnap? Veres Péter azt mondja Balogh Janival: van­nak helyzetek, amikor „meg­dögölni lehet, de rongy em­berré válni nem lehet”. Az iskola. Nem a fallal, te­tővel körülhatárolt, szigorú értelemben vett tanintézet, hanem ahogy mondani szo­kás: az élet, amely (sokszor bebizonyosodott már) a leg­inkább emberformáló iskola. Dr. Csillik Gábor, Csepel rendőr-főkapitánya, a legen­dás hírű SZIR-csoport, a rob­bantásairól ismert antifa­siszta partizán akciógárda egykori tagja erről az iskolá­ról beszélt a salgótarjáni par­tizán-emlékülés egyik szüne­tében: — A régi Angyalföldön, a Hétház és a Tizenháromház között a Váci út 110-ben szü­lettem 1925. január 11-én. A mi házunk a' környék legel­hanyagoltabb viskója volt Egyetlen helyiségben „helyez­tük el” apám cipészmühelyét, a konyhát és a szobát az előszobát, éléskamrát és a fo­gadószobát is. Kilencen éltünk ebben az összkomfortban. Apám politizáló ember volt a műhely pedig szinte min­dig hangos a politikai viták­tól. Ebben a „proliszalonban" hallottam először 1919-ről, a munkanélküliségről, kizsák­mányolásról, a pártról, Szov­jetunióról, Leninről... Ké­sőbb, az inaskodás kezdetén — üvegtechnikus szakmát tanultam — apám elvitt ma­gával a szociáldemokrata párt VI/2-es körzetének he­lyiségébe, amely a Vád út és a Forgách utca sarkán volt Rengeteg ember, nagy füst és a sarokban néhány idősebb, ismerős elvtárs. Apám oda­lépett hozzájuk és azt mond­ta : — Nekem most él kell mennem, dolgom van. Itt ha­gyom ezt a gyereket, hát.. Faragjatok belőle embert. ■ Ez volt a kezdet. De az is­kola a mai napig nem fejező­dött be. A hősiesség. Innen még hosszú volt az út a fegyveres harc vállalásáig, a német és magyar fasiszták elleni tény­leges küzdelemig. Sok-sok ki­térő, „ifis”-élmény, az idő­sebbekkel folytatott beszélge­tés a kirándulásokon, a kézi­labdameccsek szünetében — elsősorban ezek segítették azt' kel ___________ tunk. E urópát megszállták már, rá­törtek a szovjetországra is... A levegőben lógott, hogy most már csinálunk valamit. A tüntetések, kisebb akciók után, a mozgalom sodrában ezután, hirtelen rám szakadt a nemvárt illegalitás. Üldöz­tek, menekülnöm kellett. így találkoztam — hosszú keres­gélés, hányódás után — a ké­sőbbi Szirrel és Ággal, akik- akciócsoportot alkot­a bizonyos tartást megszerez-, ni. — M3 az idősebb elvtársa­kat nagyon szerettük és be­csültük. Mindenképpen ha­sonlítani akartunk a Jani, Józsi és Feri bácsikra, akik­nek volt tartásuk. Gyakran bebizonyosodott róluk. Köny- nyű volt szeretni és becsül­ni őket, mert velünk éltek, úgy neveltek, hogy észre sem vettük, mégis változtunk. A legnagyobb büntetésnek szá­mított, ha valamelyikünknek azt mondták a körzetben: „Na, veled mostanában sok baj volt Két hétig nem jö­hetsz közénk..." — Vigyáztunk a tartásra, amely a legegyszerűbh, még­is a legnehezebb dolog a vi­lágon — az ember minden helyzetben maradjon meg embernek! Éneikül nemhogy hős, de jó öntő, lakatos, or­vos vagy író sem lehet sen­kiből. — Egyre többet hallottunk a német fasiszták támadásai­ról. Az újságok folyton a né­met sikerekről irtaik, fél Nagylányok iskolája A városi Vöröskereszt szer- makor igen széles körű. A vezet január 28-i kezdettel a szexuális felvilágosítás mellett salgótarjáni Bolyai gimnázium- a lányok képet kapnak az ban megrendezi a negyedikes egészségügyi higiénéről, a lányok részére a Nagylányok családtervezés fogalmáról, va- iskoláját. Ennek keretében lamint alapvető ismereteket a egészségügyi szakemberek elő- csecsemőápolásról, illetve gon- adásokat tartanak a tizenhét— dozásról. A Nagylányok isko- tizennyolc éves lányoknak, akik Iája keretén belül a résztvevő az előadásokat követően kér- negyedikesek megismerkednek déseket tehetnek fel az orvos- a házi betegápolás szabályai­nak vagy a védőnőnek. A té- val, módjaival is. Hogyan hé szül a „szomszéd”? 1 — Hősiesség? Nem érez­tem, hogy hős vagyok akkor, amikor a német teherautókra dobtam gránátot, vagy ami­kor a régi Városi Színház előterét néhány kiló ekrazit- tal „megdolgoztuk” a nyilas nagygyűlés előtt. Először fél­tem, de a tizedik dobásnál már egy kicsit „elszürkült” az akció. Pedig tudtam, ha elfognak, ott helyben agyon­lőnek. Nem gondoltunk sem a halálra, sem arra. hogy tu­lajdonképpen hősök vagyunk. Az ideál. Dr. Csillik Gábor „Budapesten harcoltunk” cí­mű könyvében szép és mara­dandó emléket állított a rob­bantócsoport vezetőjének, a Szír néven ismert Veinber- ger Dezsőnek. Szír a buda­pesti harcok vége felé nem ment el egy találkozóra. Az­óta nem sikerült megtudni ró­la semmit, ami a halálával kapcsolatban lenne. Pedig 16 évig nyomozott utána egyko­ri társa, a csoport „Szivar” fedőnevet viselő tagja, a mai Csillik Gábor. Negyvenféle varriációt hallgatott meg ar­ról, hogyan esett él partizán - társa. Negyvenszer bizonyí­totta: egyik sem lehetett Szir. — Rendelkezett minden olyan tulajdonsággal, amely példaképpé tehet valakit A legveszélyesebb akciókat el­titkolta előlünk. Persze, csak ha tehette, mert mi Ággal résen voltunk... Mindig ere­jét meghaladó feladatot vál- latt, a szó legátfogóbb értel­mében fegyverrel küzdött egy eszméért és az életét adta mások életéért — A MAI FIATALOK sem­mivel sem rosszabbak vagy jobbak, mint mi voltunk. De nevelésükhöz sokkal több tü­relemre, közvetlenségre, lele­ményességre és persze áldo­zatvállalásra lenne szükség. Az embert nem lebet úgy programozni,* mint a gépet A mi ideáljaink — akikről nem tudtuk, hogy ideálok, ezt a szót nem ismertük — nem falon lógó képek voltak, ha­nem a Jani, a Józsi és Feri bácsik, akik velünk együtt kirándultak, ugyanazt a könyvet olvasták, amit mi, a legképzettebb mozgalmi em­berekből kerültek ki és a leg­szívesebben velünk, fiatalok­kal foglalkoztak. Ma, a töme­ges hősiesség korában lehet kell is hősöket nevelni. De ehhez elsősorban aiz szüksé­ges, hogy mi, felnőttek bátran és következetesen vállaljuk a harcot az újért mindig a leg­haladóbbért Pataki László A Komárom megyei Dolgo­zók Lapja január 8-i számá­ban Készülődés a rádiósvetél- kedöre című cikkében hírül adja, hogyan készülnek Ko­márom megyében a február 27-i vetélkedőre, amelyet ve­lünk, Nógrád megyeiekkel vívnak. Amint írja, az anyag- gyűjtés munkája már eddig is sok eredményt hozott, az ösz- szegyűjtött helytörténeti anyagban értékes feljegyzések találhatók. A közeli napokban tében, s az esztergomi Boty- tyán János technikum kollé­giumában külön-külön mint­egy másfél százan kapcsolód­hatnak be közvetlenül az adásba. A városokban és a falvakban ezen a napon ügye­leti szolgálatot tartanak, hogy a 25 év legfontosabb helyi eseményeiről bármely hely­színen azonnal számot tudja­nak adni. A cikk e — szá­munkra is tanulságos, de nem „leszerelő” — mondattal fe­a mikrofon előtt szereplő csa- jeződik be: „Mert ne feled­patok összeállítása is megtör­ténik, s elkészül a tatabányai és az esztergomi együttes név­sora. A megyei tanács épüle­jük, ez a vetélkedő csak já­ték — a tanulságos, hasznos és kellemes estét biztosító já­tékok között” 4 NÓGRÁD - 1970, januóc 11., vasárnap i „A nemcsak feketét főz... ” Többen itt fognak elhelyez­kedni, de akad, aki tovább szeretne tanulni. Három kis­Az írógépek kopogása el­nyom minden más hangot. Hivatalosan még nem kezdő­dött meg a második félév, de a közgazdasági szakközépis­kola gép- és gyorsíró tagozatú negyedik osztályában a Iá- főiskolára, egy pedig szovjet nyok most is gyakorolnak, egyetemre. Nézem a tankönyvet. Egysé­gesített „reformtankönyv”. — A magánhangzó jelölésű készülnek a vizsgákra, Czakó Györgyné lány jelentkezett az egyetem szóképekre különösen alkal közgazdasági karára, kettő mas a magyar nyelv. Ezek a számvitelire, kettő pedagógiai reformtankönyvek a magyar nyelvből adódó összes nyelv­tani, logikai lehetőséget ki­aknázzák. — Ök elsőtől kezdve elha- osztályfőnök szak- tározták, hogy tovább tanul­nak? — Többet akarnak. Szellemi­tanár vezetésével. — Ez az osztály az iskola­— “? , 7rT leg is, fizikailag is igen fárasztó reformmal együtt született. Az munkaagyors. és gépírás és első osztály most fog érettse­giznu — Hogyan tovább? — Munkaalkalom akad bő­ven. A gyerekek kétheten­ként egyszer a megyei ta­nácsra járnak gyakorlatra. nincs meg a munkaadók ré­széről az a megbecsülés, ami kijárna. A titkárnő már régen nemcsak feketét főz. hiszen nulási lehetőséget, nagyon sok az olyan munka- kevés már a középfokú hely, ahol erre egyáltalán zettség. Végre, nincs is idő. — És ha valaki ezen a te­rületen szeretne tovább tanul­ni, például parlamenti gyors­író akar lenni? — Ahhoz Pestre kell köl­töznie. Sajnos. Pedig jó lenne, ezen a terü­leten is bővíteni a továbbta- Sokaknak vég­ig■ »•> ítélet egy év alán — Történelmi krimi — nem tud, a csúszós úton pe- nem tudjuk elnapoltatni a Két évvel ezelőtt történt. A ^ig mankóval is életveszélyes tárgyalást, ami pedig fontos “““ a járás.” A tárgyalás elma- “ ügyvéd szerint radt A bíróság új határnapul Remélem, sikerül megkérni március 19-ét tűzte ki. Köz- ^cz adjunktus urat, hogy mint késő délutáni órákban 1968. augusztus 9-én egy Skoda személygépkocsin Budapestre indult Káló József és család­ja Salgótarjánból. A kocsit az ben ?jabb le.Yéb 5s10 ^zti- kezelőorvos, kiadja a szakvé- 55 éves Káló József vezette s orvosl bizonyítványt csatolt a íeményt. A legjobb a csúszós felesége, édesanyja és kislánya tntfmost Tion^ámi^késöbbi Útra hivatkomi- Arró1’ hog* is vele volt. A Skoda elhagy- i most Pesten van- ««nnut nem ta Mátraverebélyt Ekkor tör- SY,k? ' A, ® kel1 szólni' Ajánlatos egy szá* tént az a közúti baleset, keruleti tanácshoz for- zassal kezet fogni stb„ stb... amelvről még sokáig beszél- dűlt — mert Kalo ekkor mar Elnézést a zavarásért, de az ^ a meavétLT a fővárosban lakott, legalább- ügy fontossága nem tűr ha­is ez volt az állandó bejelen- Kaló 60 km-es sebességgel tolt lakasa —, vajon a vádlott vezette a kocsit, amikor meddig lesz még olyan álla- előtte egy kivilágítatlan szé- pótban, hogy a tárgyaláson násszekér haladt, amelyet nem tud megjelenni. A bíró­előzni akart. A tragédia per- sá§ szakvéleményt kért, s az ceken belül játszódott le. Ka- meg is érkezett. Közölték, hogy , , ló fényszóróra kapcsolt, elő- még mindig járóképtelen — LiOCeSefCSI parttnC* zott. A kocsi jobboldala érin- beteg, tette a szekeret, leszakította ügy fontossága lasztást.” A levelet Káló „menyasszo­nya” írta, s a dátum 1969. ja­nuár 4. Látták sétálni Közben nyomoznak Káló Már egy éve húzódik a tár­gyalás. Elővezetési parancsot adnak ki Káló ellen. Az új tárgyalás napja szeptember 15. tűnt fel Hatvan felől egy sze- Kal0 tütakozik- »Időben érte­mélykocsi. Az életbenmaradt ta- VA?' H,TYmw Mtest küldtem távolmaradó­nak csak arra emlékeznek: egy i®“* 50111 okáróL” Vagy: a bíróság csattanás hallatszott A két bep,^l 1^y^udv^SiMmikcn Anereílen figyelmen kocsi összeütközött és hér- Jff hóKftt^éSlt^S^ orVOS: tarjánban is többször járt. A az itatóvödröt, a sárvédő a szekér hátsó tengelyébe ütkö­zött. Ebben a pillanatban man életüket vesztették. Akik a nem keresett meg. életben maradtok, azokat hó- SSáfúJtób StoajTtfa 32 elővezetés! pa­napokig ápolták, mert súlyos '19-r^ lölóügyvéd- «ncs. Távolmaradásom hite­sérüléseket szenvedtek. Káló losen lgazoltam- Visszavonatni Józsefet comb- és lábszártö- ^ szíveskediék. A július 10-1 réssel szállították kórházba. Ebben kozh, veden kontrollvizsgálat még mindig Az ügyészség halált okozó cöíds^eg^égi^aifpoto^m^ fél évre járásképtelennek SÄÄÄ” Eg* £gg* mond - így dolta Kálót, mert a biztonsá- . gy.?- tárgyaláson roegjeien {ember 1-en írott levélben. , _ _ jen. Másrészt — közli az ügy- g®s előzik nem voltak meg ^ _ neki te foot08> é^gy Majd szeptember 3-án egy feltételei. Hiába várták •< . _ , . .. _ .. újabb levélben felgyógyulásáig terjedelmű targyalasa van, s elnapoltatni kéri a tárgyalást, így u sem tud Jelen lenni a & tavül helyezni az tárgyaláson. Ugyanakkor Kalo előveaetési páran«»*. ragaszkodik ahhoz, hogy vé- . . , , delmét ez az ügyvédje lássa eL A Balassagyarmati Jarasbi- Elnapolást kémek. róság január 14-re tűzte ki a tárgyalás napját Tanúk, szak­értők kaptok értesítést A tárgyalást megtartják. Végre megjelenik Káló Józset Fennhangon beszél, a baleset Közben az attak köze két körülmén eit lgyekezjk máa­evei került. Ke^ levet ame- beállítani Azt állítja Aidául, hogy a balesetnél a egyik közülük, kapcsolatban van á már említett január 6-i dátummal kiállított orvosi igazolással. szembe jövé személygépkocsit nem az életben maradt vezető, hanem a mellette ülő, a hely­színen szörnyethalt férfi ve­zette, s ő volt a hibás. A járásbíróság ítélete: fog­lalkozás körében elkövetett halált okozó, gondatlan veszé­lyeztetés miatt három év sza­4 betépés ingyen**! A Művelődésügyi Minisztérium új rendelete Amint 9-én a Magyar Rádió is közölte, január 15-től je­lentős változást rendelt el a múzeumok működésében a Művelődésügyi Minisztérium, hogy javítsa népművelési te­vékenységük hatékonyságát gyűjtő- és tudományos munká­juk szélesebb körű ismerteté­sét. A fentiek értelmében az általános és középfokú tan­intézetek diákságának, s az őket kísérő nevelőknek cso­portos látogatás esetén a be­lépés ingyenes, amennyiben A vádlott ügyvédje levelet írt. Közölte, hogy védence a tárgyaláson nem lehet jelen, mert beteg. Hamarosan orvo­si igazolást küld. Az igazolás meg is érkezett, nem is egy, ^ fnnlatOS egV kettő. Mindkettőt Budapesten ' adták fel, ám az egyiket Sál- SXáxUSSal gótarjánban állították ki. Mindkettőn január 6-i dátum „Kérem a leggyorsabban ke- szerepelt. A pesti szakvéle- resse meg X. adjunktus urat, badságvesztés, Kálót három mény hangsúlyozza, hogy a és kérje meg nagyon szépen, évre a közügyek gyakorlásá- sérült előreláthatóan egy éven adjon egy olyan orvosi szak- fői, öt évre a gépjárműveze- belül nem lesz munkaképes. A véleményt, amelyből világo- főstől is eltiltja a bíróság. Eny- salgótarjáni szakvéleményből san kitűnik az, hogy Jóska ál- hítő körülményként veszik fi­idéznénk: „Igazolom, hogy a lapota jelenleg még mindig gyelembe büntetlen előéletéi, baleset következtében járás- olyan, hogy a tárgyaláson nem családos állapotát, azt hogy tud megjelenni, és az is le- hozzátartozói haltak meg, s gyen benne, hogy kb. meddig hogy ő is megsérült. A több tart az ő mozgásgátoltsága. Jó mint egy éve húzódó ügynek lenne legalább március hó. ezzel még nincs vége. Káló és Szép, megható szavakkal védője fellebbez a megyei bí- ecsetelve — ha sikerül elérni, rósághoz, a tényállás téves Ez azért fontos, mert a ható- megállapítása miatt. Űjabb sági igazolást csak friss dá- hetek. A megyei bíróság a fel- tummal, orvosi szakvélemény- lebbezést elutasítja. Jóváhagy- re adják ki, és Jóskának itt ja a járásbíróság ítéletét az- más kezelőorvosa nincs. Újat zal, hogy a közügyettől való szerezni ilyen hirtelen nem le- eltiltás mellékbüntetés kisza- het. Ha ezt megszerezné, és a meUőzi legrövidebb időn belül elmem­re elküldeni nem tudná, úgy Szokács László képtelen. Mankó nélkül járni nes a látogatás korhatár nél­kül minden szombaton. A Nógrád megyei Tanács a megyei múzeumi szervezet ha­táskörébe tartozó valamennyi intézmény számára elrendelte ennek a rendelkezésnek érvé­nyesítését, kiterjesztve a cso­portos látogatás ingyenességét a fegyveres testületek (rendőr­ség, honvédség) esetében is. Ezen túl a szécsényi Pedagó­giai Múzeum és a karancsbe- rényi Felszabadulási- és Par­látogatási szándékukat nyolc tizán Emlékmúzeum megtekin­napnal előbb a múzeumnak bejelentik. Ugyancsak ingye­tését egész teszi. évben ingyenessé Filmkiadvánv Huszonöt éves a felszabadult két. bemutatja az utöbbi húsz év magyar film cim.^él a Nógrád me gyei Moziüzemi Vállalat ünnepi kiadványt jelentet meg felszaba­dítsunk negyedszázados évfordu­lója alkalmából. A füzet dióhéj­ban tartalmazza a magyar film SOrosztálvának huszonöt éves történetét, értékeli soroszta,yanal£ a fejlődést, közti a külföldi feszti­válokon elért dijakat, elismerése­tizenkét legjobb mag *w játékfilm­jét. A tudományos alapossággal elkészített füzet, melynek szer­kesztését Kocsis László, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat mű­vezetője végezte, ezen kívül versrészleteket és film­esztéták idézetét is tartalmazza. i

Next

/
Thumbnails
Contents