Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
A megyei NEB és az SZMT kezdeményezésére Az autóbusz-közlekedésről és a személyszállításról #• herekaszlat-beaaélgetés as AKOV-nél Válságos helyzet alakult ki az utóbbi másfél hónapban a ■salgótarjáni Autóközlekedési Vállalatnál. December elejétől. amikor a havas téli idő beköszöntött. ugrásszerűen utáni csúcsidőszakban forgalmista teljesít szolgálatot, így ha valami zökkenő van, gyorsan intézkedhet. .w nen az AKÖV vezetőitől kértek választ az utazóközönséget érdeklő kérdésekre. Hogyan alakult ki a közlekedésben az a helyzet? Mire számíthat az utazóközönség? „ megnőtt az autóbusz-közleke- Várható-e javulás a személy- A FOSSZ „leg -ek SOFÜ désre és a személyszállításra a szállításban a közeljövőben? jogos panaszok, megnyilvánu- Milyen intézkedéseket tettek lások száma. El kell mondani, és tesznek ennek érdekében? hogy ezen a területen decemberig sem volt minden rendben, de a forgalmi körűimé- LaSÖU enyhülés nyék megnehezülésével szembetűnően kiütköztek az addig Ezekben a napokban már rejtve maradt, vagy lappangó tapasztalhatják az utasok, gondok, problémák, a megnő- hogy valamelyest enyhülés vekedett követelményekkel az következett be az autóbusz- AKÖV a jelenlegi gépparkját közlekedésben. Az AKÖV a figyelembe véve, nem tudott karancsaljai vonalon decem megbirkózni. Jogos elpíícdelléDsé«; A város valamennyi nagyüzeménél vizsgálódott a Népi Ellenőrzési Bizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hogy a hozzájuk beérkezett panaszokat, jelzéseket a helyszíned egészíthessél« ki, átfogó képet kapjanak azokEzek, s még sok más kisebb intézkedés csak enyhíti, és csupán részben orvosolja a jelenlegi állapotokat. Felmerül a kérdés: hogyan állhatott elő ez a helyzet? A tárgyalás elején kézfői kézre járt egy ügyirat, ami erre a kérdésre is fényt derített. Ami a megye közlekedését illeti — ezt számok, adatok igazolják — országos viszonyber második felében a régiek latban a rossz „leg”-ek közé helyett új, nagyobb befogadó- tartozik. Legkevesebb a ren- képességű autóbuszokat állí- delkezésre álló jármű, a férőit be. A mátranováki és a hely, az legöregebb az állo- vizslási járatokon már szín- mány, a legnagyobb a férőién 60 helyett 80 személyes hely-kihasználtság. Míg a autóbuszok közlekednek. Va- személyszállítási igények ug- lamennyi december hónapban rásszerűen megnőttek, az beérkezett új autóbusz azóta AKÖV vezetőinek jelzései, már a kritikus közlekedik. vonalakon Különösen mostohák az út- .. ,, viszonyok és az utazási kö»L“ rülmények Cered felé. Sajnos, erről a területről munkásközvélemény jogos elegedetlenségét váltották ki. Nehéz lenne elsorolni, mi mindent tartalmaznak a felnem sok jót lehet mondani, gyökeres változás az elkövetkező eseményeket, az autóbuszok hosszadalmas késését, a gyakori járatkimaradásokat, s mindezt tetézve: az autóbutül kígyózó keskeny útvonalon csak kis kocsik tudnak járni, a téli .időszakban szinte szokon szolgálatot teljesítő váUk ez a taa' _i, Ws- ami Den személyzet egy részének tűra közúti igazkérései ellenére az utóbbi évek során az Autóközlekedési Tröszt a vállalatot mindösz- sze 3,8 százalékos kocsifejlesztésre méltatta, holott a személyszállítási feladatok csaknem a duplájára emelkedtek. Ez a körülmény forgalmi feszültséggel és a járművek gyors elhasználódásával járt, ami végül is — és itt az Autó- közlekedési Tröszt felelősségét is vizsgálni kellene — az ismert körülményekhez vezetett. Annyi azonban már bizonyosnak látszik, hogy ez az év a nagy változások éve lesz a heteden magatartását. A megnyilatkozásokból kivilág- felles hoeltakaritasnak, ut- _ ____________________ l ik a közlekedés átmeneti a?naK ls í'eszc van- Ket vállalatnál. Ismételt vészjelzé- csŐdje, hiszen többé nem be- ^ sünkre a tröszt 63 új autó‘ szélhetünk egyedi esetekről, a".e elhaladni buszt kötött le a megyének, hanem az utazóközönség te- ep?tna^mellett. Ráadásul, ha ebbői közel negyedszázat már kintélyes hányadát érintő káelromlik valamelyik, gyors ros jelenségekről kell szólni, J?2£g*J*** Ä vol‘. le‘ amiket az AKÖV tehetetlen- hetoseg. Most elhatároztak: a sége idézett elő. kis kocsikbo biztonsági tartalékot alaki tanai« ki, hogy a A felajzott indulatok átlép- használhatatlan autóbusz* ték a személyes sérelmek szükség esetén azonnal pótol- szintjét, az áldatlan állapotok hassák, károsan hatottak még a politikai közhangulatra Is, amit az első negyedévben a forgalomba állítanak. Míg korábban hosszú időn keresztül csupán 1100 férőhellyel gyarapodott a vállalat, ebben az évben csaknem 3000 férőhely- lyel javul megyénk közlekedése, amivel a járműpark 67— Az AKÖV járműparkjának 88 százalékát sikerül megifjíkai közhangulatra Is, amit bbik -ZZ claL,lt réai tani. Györkeres javulásra minden bizonnyal felelőtlen hét tehát számítani. Csak le Csak azt kocsi, ebből következően a . . .... ,, legtöbb problémát a gyakori nem értjük, miért kellett erre gépromlás okozta. Körülbelül az óhatatlan allomanvfrissielemek tovább igyekeztek szítani. Á megye, a város illetékes két hét óta már három mű- szérvei, ahogy a korábbi idő- szakban, éjszaka is javítják a szakban, most sem szemlélték szerelők az autóbuszokat, tétlenül a tarthatatlan hely- hogy minél előbb visszatér- zetet. A megyei NEB, az hessenek a forgalomba. A "te- SZMT-vel karöltve, a' mun- hergépkocsik javítását végző kásközvélemény képviseleté- szerelők egy részét is erre a ,>e" gyorsaságról éa hatóra- feIadatra csoportosították át. zottságrol tett tanubizonysa- * got, amikor meglehetősen rö- A továbbiakban nagy gondot vid idő alatt összegyűjtötte az fordítanak arra, hogy a javí- AKÖV-öt elmarasztaló ténye- tás elhúzódása ne okozzon neállományfrissí- tésre az utolsó pillanatig várni? A közeljövőben a NEB és az SZMT ezt is megvizsgálja. Az eredményt a felsőbb szervek asztalára teszik, hogy a közlekedésben hasonló megrázkódtatások ne következhessenek be. K. S. Élő tanuk a negyedszázadról Szidi néni Ö AZ, AKIT még a nyolc- fehérneműt, benéztek a kály- az emberekből elmúlt a front vanévesek is így szólítanak: ha mögé. Végül úgy távoztak, okozta rettegés és félelem. Szidd nénd. Kertész Szidónia hogy semmit nem találtak. Bár az ország egy részén meg közel húsz esztendeig dolgo- Mert amit kerestek, a vadász- kemény harcok folytak, a zott a Salgótarjáni városi Ta- puska és a Losoncról szárma- felszabadult területeken mim- nácson. Ott volt az alakulás- zó illegális könyvek a szál- denütt megindult a pártszer- nál. Dolgozott lakásügyi elő- mazsákban és a kamrában, a vezés. így történt ez Salgótar- adóként — azokban az évek- kő alatt rejtőztek. jánban is. Es Szidi néni, az ben, amikor sok volt a lakás- ovim vívi - , , édesanyjával együtt, felkeres**»«■ te a párt vezetet: — Egyszerűen mit szétosztani vissza a hosszú évek távolából Szidd néni. — Lakást viszont adni kellett a sokgyerekes, rossz körülmények között élő családoknak. Nem volt könnyű. Végigjártuk a várost, szinte feltérképeztük. Kerestük, hol vannak kihasználatlan, nagy lakások, amiből a rászorulóknak adni lehet. Ma sem álom a lakásügyi előadó dolga, az bizonyos. De most legalább már van miből kiutalni. A lakásügyek után az oktatással foglalkozott, majd 11 évig személyzeti előadó volt. Innen ment nyugdíjba. Szinte nincs olyan ember a városi tanácson, akit ne ismerne. Tudja mindenkinek a problémáit, bánatát, de az örömét iá. nem volt akna vágataiban élte át. - emlékezik — A párt tagjai szeretnénk lenni. Itt a helyünk, vegyetek fel a pártba. Hamarosan megkapta « tagkönyvét, amelyet még ma is őriz. — Szidi némi ezután. bekapcsolódott a mozgalmi munkálja. Részt vett az. MNDSZ megszervezéséljen. Végigjárták a házakat, a bányászasszonyokat szervezték. Nem kellett sokat agitálniok, magyarázniok, hisz’ ezek az asszonyok szívesen jöttek. Aztán közös erővel és nagy lelkesedéssel, a szabás-varrás tanfolyamoktól kezdve, a politikai gyűlésekig mindent csináltak. A legnehezebb volt a báKertés-z Szidónia 1945-ben lett tagja a pártnak. nyászgyerekeknek az övódát bányatelep lakói odahúzódtak, megszervezni. De ott rejtőztek a katonaság- — Pénzünk nem volt, hűtőtől megszökött férfiak is. runk sem. Szinte a semmiből Karbidlámpával jártak, és az indultunk. A bányaigazgatóasszonyok csak főzni szalad- ság segített, ahogyan tudott, tak fel a lakásba. A felsza- de élelmet ők. sem tudtak ad- badulás éjszakáján szinte a ni. Kiutaltak hát egy vagon — Férjem Gusztáv-aknán szemüket sem húnyták le. szenet, amit mi levittünk az dolgozott a felszabadulás Már közel dörögtek az ágyúk, Alföldre. Kaptunk érte ba- előtt. Bér nekem soha nem tudták, hogy hamarosan vé- romfit, lisztet, kukoricát. Eb- mondta, én mindig tudtam, ge lesz a harcnak. Reggel te- bői adtunk ebédet a gyere- hogy baloldali érzelmű. Laká- lé aztán valóban megjelent keltnek, akik mégiscsak óvo- sunkban sokan megfordultak egy Szovjet tiszt. Rögtön dába jártak, olyanok, akiket mindenki úgy akadt, aki tolmácsolni tudott Az gyEK HAMAR elsaa- ismert, mint kommunistákat. _ Emberek, vége a harcnak, ladtak. Kertész Szidónia Aztán érkeztek könyvek, a németek elvonultak — nyugdíjba ment, de ez nem brosúrák, amiket nekem kel- mondta a tiszt —, menjenek jelenti azt, hogy elszakadt áttett elrejtenem. Átélte a házkutatások izgalmat is. — Emlékszem, egyszer két csendőrt láttam jönni a telep ki a bányából, költözzenek vissza a házakba. Mos* már nem lehet semmi baj. Azokban a napokban sok sebesültet hoztak a kórházba. vége felé. Ott álltam az ab- Szükség volt minden dolgos lakban, és néztem kifelé, kézre. Az asszonyok — közSzinte éreztem, hogy ezek tűk Szidi néni is — ott se- csak hozzánk jöhetnek. Egye- gédkeztek a kórház udvarán. dűl voltam otthon. Megzor gették az ajtót, mutatták a házkutatása parancsot. — Van-e puska eldugva? — Nincs nálunk semmi. — Hát tiltott könyvek? — Az honnan lenne?! — Szóval semmi sincs?! Mi lesz, ha megtaláljuk? — Semmit nem találnak. De tessék, keressenek! Valóban így történt. A csendőrök megkopogtatták a falat, a padlót, még a szekrényekben lógó ruhák zsebét is kiforgatták. Szétszórták a Lassan megindult az élet, tói a mozgalmas élettől, aminek részese volt. Ma, a városi Vöröskeresztnél dolgozik, napi négyórás állásban. így közel maradt régi munkahelyéhez és ma is bárki felkeresheti. Keresik is, mert Kertész Szidónia mindenki Szidi nénije maradt. Csatai Erzsébet Egy helyett kettő. A tolatóhajó rendszerint az el, s ez az egész konstrukció, uszály mögött halad, s végig a hullámveréssel szemben tolja mag előtt az usztólyt a igen ellenálló és kitűnő ma- folyón. Migaku Mitihiko most nőverezési képességű együttes más módszert javasolt: két lesz. A feltaláló szerint az új motoroshajót széles ívvel kell módszer különösen akkor elő- összekötnd és közöttük kell nyös, ha az uszályokat nagy elhelyezni az uszályt. A moto- víztárolókon vontatják, ame- roshajók az uszály testétől lyeken sokszor valóságos ten- jobbra és balra helyezkednek geri viharok tombolnak. két. Egy kedélyes kerekasztal- beszélgetésnek tűnő, de valójában kemény hangú és konstruktív légkörben, a helyszíhézségeket. Megállapodtak a megbeszélés résztvevői abban is, hogy az acélgyárnál, a délA Romliányi C'serépkáljT. agy árban kísérleti gyártás alatt áll a mázas padlóburkoló lap, amely több szinben készül. Ez alkalmas lesz konyhák, fürdőszobák burkolására is. A szak'jnberek a padlólapok égetésére saját konstrukciójú égető tokokat készítettek V endégségben Serfőzőéknél... Világos, őszinte beszéd volt, szarvasmarháját kezeli. Na- de már mosolygott is az öreg. gyón büszke arra, hogy ő a Nem barátja a haragnak. Az- háztájiban is eleget tesz a tán, hogy idő se maradjon a kormányzat kívánságának, mentegetőzésre. felélesztett Biztatta is a vejét, Bartus egy kis történetet, a tsz ala- Sándort, hogy mivel ő még _ . ... kulása idejéből. Alles János, aktiv tsz-tag, hát bátran elismerő pillantást vetett a foagronomusra es a I tt a zárszámadás ideje, a termelőszövetkezeti irodákban tetőfokán a munka. Szoroznak, osztanak, gyűlnek a kitöltött nyomtatványok, méregetik, mit hozott az esztendő. A beszélgetésre kevés idő jut. Papp Vencel, az endrefalvi tsz elnöke ezt finoman a tudomásunkra hozta, ezért aztán Csőri Bertalannal, a főagro- nómussal és Kovács Istvánnal, a párttitkárral elindultunk a faluba, hogy felkeres- . ........... sük Bartus Sándort, a tsz a megyei pártbizottság titka- mondja el, mit egyik vezetőségi tagját és verintot fordítottak, de megérte. — A mag tarosunk már júliusban jelezte — mondta Bartus —, hogy igen nagy lesz a gabonatermés. Amikor a cukorrépából is kétszázötven mázsát hordtunk be holdanként, már számolgattuk, mit kapunk az év végére... Az állattenyésztésire sem panaszkodhatnak. Százötven hízómarhát értékesítettek várnak le cseréljünk gondolatot az az esztendőről és a várható eredményekről. Éppen reggeliztek. Kövér abárolt szalonna nevetett az asztalról, körülötte a népes család. A ház Bartusé és apóaz ra járt nála, rábírni a belé- idei zárszámadástól. A vő pésre. Nehezen ment, amíg már nem olyan beszédes: aláírta a nevét. A magángazdaságról való lemondás a könnyeit is kicsalta. Alics aztán vigasztalta, hogy hat- vankitencre már nem cserélné vissza a mai életét a ré— Amit meglesz — terveztünk, mondta. sáé, Serfőző Ferencé. Együtt ^ire‘ „. ... élnek az L alakú, jó karban . ~ °X ,Ilter porban fogad- tartott házban. " Belementem a fogaAz éltes Serfőző Ferenc jó °as°a... beszédű, társalgó ember. Sé- Az öreg telt, egészséges ar- relem nyomta a lelkét, addig cát végighordta az asztal kö- fészkelődött a széken, amíg rül ülőkön, kivillant a foga. — Na uram, hallja, ilyen magabiztos az endrefalvi nép — erősítette meg vejét az öreg Serfőző. Ezt követően már belemelegedtünk. Amit Bartus nem fejtett ki teljességgel, azt hol Kovács István, a elismeréssel adózik a az elnöknek is. A vezetők pe- az dig egyre csak azt hajtogatják, hogy az olyan emberekkel, mint az endrefalviak, csak nyerni lehet. — Na uram, hát elégedett- e a hallottakkal? — szólt az öreg Serfőző, hogy a disputából ki ne maradjon. Mi tagadás, jó a hangulat a faluban. Az emberek magameg nem szabadult tőle. Valamikor húsz tesztendő- vel ezelőtt, amikor még ő is az ötven—hatvan év között lehetett és a falu hivatalos bírája volt, az akkori megyei lap valami semmiséget alaposan felnagyított róla. Azóta, Azzal folytatta, hogy Alics a találkozón megkérdezte tőle, hogyan él, egészséges-e a család, 6 pedig akarata ellenére kimondta, hogy ilyen jól még életében nem élt. fisakkor Alics így neki: párttitkár, hol pedig Csórj biztosak, becsületesen dolgoz- Bertalan, a főagronó- fák, most aratják ennek tér mus kerekítette ki. Tu- mését. A napokban tartják a lajdonképpen már a nyáron zárszámadást a gazdaságban, tisztában voltak azzal, hogy de készítik a maguk záramit terveztek, meg is valósítják. Az öreg Feri bácsi sűrű fejbólogatásokkal erősít- ... ... . . gette, hogy a község történe“J'P PP1 emlékszem, ked- tében a múlt esztendőben először, tizenkilenc mázsa keszámadását is. Bartus azt mondja befejezésként: — Én már megcsináltam a magam zárszámadását. Havi kétezer-háromszáz biztos forintot kerestem. Ami ezen femint tüskét hordja szivében ves bátyám, akkor maga tar. a sérelmét. Na aztán most tozilc nekem öt literrel. nyérgabonát takarítottak be lül lesz, az mari ráadás. Nem kipakolta es elmondta, hogy — Hát igaz, tartozom. Eb- holdanként. Gödöllői profesz- volt ez rossz esztendő.. amióta a közösbe lépett, be- bői aztán megértheti, milyen szórókkal megmérették a ta- _ fov !wven bizonyítottak, hogy a Serfőző nálunk a termelőszövetkezeti laj termőerejét. Ehhez kidé- mondta öreetierto^í csalad, hogyan tud dolgozná! gazdaság... kázták a szükséges műtrágyát, — Hót kedves uram. ezért Az öreg mór nem dolgozik amire igaz. hatszázezer fo- Bobál Gvuia gondolja meg minden ember, a tsz-ben, nyugdíjba vonult, ha valakiről véleményt csak a háztájiban szorgosko- r"~~————————— .................. ...........—• m ond... dik. Most is a család őt I NÓGRÁD —> 1970. január 11„ vasárnap 5 I
