Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

A kulidra Néhány hónapja Varge László, a fiatal tsz-agronó mus vette kézbe a kultúra, a klubkönyvtár ügyét Csesztvén A székesfehérvári felsőfokú mezőgazdasági technikumbó1 került Nógrádba. A művelő dési otthon ajtaja általában kedden, csütörtökön, szomba­ton és vasárnap nyitva áll az érdeklődők számára, de most hogy a diákoknak vakációjuk tan, mindennap kinyitják. A KISZ fiataljai naponta össze gyűlnek, énekelnek, táncol­nak, szórakoznak. Megkezd­ték egy néptánccsoport, az irodalmi szakkör és színpad szervezését is. és lía a meg fgért fotófelszerelést megkap ják, a fotószakkör is meg nyílik'. TIT-elöadásokra is szerződést kötnek, azon kívül beneveztek a „Kiváló Ifjúsági klub” mozgalomba. Madách Imre falusában jártunk fSSWSSjrj-S&J’SySSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSAVWSSSSSSSSSSSSSJyJSSJJSSSSSSSSS^SSSSysSSSSSSSSSjWSSSJssSSSSSSsfSSysSSSSSSSSSSSSSs s. SSSr SSASSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSJ „Most írnom kellene nekem is valamit, ml némileg visz- vzaadná neked azon gyönyörűségét ;nedvet soraid nekem szereztek. De mit tudok én írni ezen parlagon tengődő, juh- és marhanyájnál egyebet alig láttató homoki legelő alakú, i-égen elvénult ezopíal hadonászó bunkokratimis megyei élet’ nyomorúságos állapotának mlvoltjából,..” E sorokat Madách Imre 1848. február 2-án Csesztvén keltezett, Szontágh Pálnak, sírig tartó barátjának cimze'i leveléből idézem amelyből kisajltk a költő Szontághot után- r.ó,' derűs hangulata. Három éve élt már akkor Csesztvén, a Majthényi-küriában Madách Imre. Fráter Erzsi iránt lángoló szerelemben, boldogságot ígérő házasságiján. Nem sokkal Hőbb Madách felaségének fia született: Aladár. Csészévé és Alsó-Sztregova a költő életének két legje­lentősebb állomása, de a legmélyebb élményeket és a leg- kinzóbbakat is csesztvei élete nyújtotta. Számos szerelmes vers, több drámai kísérlet fűződik a csesztvei évekhez, va­lamint a házasság válsága. Az idillikus házasélet álma va­lóban csak álom marad. Madách balsejtelmei elől gyakran menekült dolgozószobájába. A nehéz, faragott keményfa­bútorok ma is ott állanak a múzeummá átalakított kúria egyik szobájában. Itt írfa meg több beszédét, és azokat a verseit, amelvek a szabadságharc iránti mély rokonszenvéről tanúskodtak. Kora ifjúsága óta tüdő- és szívbaj, köszvény és egyéb beteg­ség kínozta, fegyvert nem foghatott, de mint megyei főbiz­tos, a hadsereg ellátását segítette. A múzeumban számos családi vonatkozású képet is láthatunk. Pál. az öccse, a szabadságharcban szerzett betegség áldozata lett. nővérét, Máriát pedig román parasztok ölték, meg férjével együtt, amikor az erdélyi harctérről menekültek. Madách Imre Kos­suth titkárát. Rákóczy Jánost rejtegette, ezért egy évi börtön­re ítélték, amit Pesten és Pozsonyban ki is töltött. De amíg ő börtönben ült, a szabadmodorú Fráter Erzsi hangos tár­sasági életet folytatott, flörtölt, férfiakat fogadott Madách hazatérése után (1853). a házastársak viszonya tovább rom­lott és 1854-ben el is váltak. A költő búskomoran vonult, el most már sztregovai dol­gozószobájába, a kor irodalfnát. klasszikusokat tanulmányo­zott., s amint arról a Tragédia képei tanúskodnak, az emlé­kezet malmában porrá őrölte a csesztvei nyolc esztendő egy­másnak ellentmondó élményeit. Madách és Csesztve, Csesztve és Madách — egymás nélkül a nagy költő és a szlovák—palóc község többé már el nem képzelhető... A párt A községben a pártalapszer vezetnek -15 tagja van. A .tit­kár Fiala József, aki igen nagy élettapasztalatai révén általános tiszteletnek örvend. A község párton kívüli dolgo­zói is rendszeresen felkeresik a párttitkárt ügyes-bajos dol­gaik elintézése végett. Az alapszervezetnek abban van a legnagyobb ereje, hogy jó kapcsolatot tart fenn a falu dolgozóival. Figyelemmel kí­sérik, hogyan halad a gazda­sági mun Ica. Sokat foglalkoz­nak a fiatalok gondjainak megoldásával, most legutóbb a sportegyesület számára kér­nek nagyobb anyagi támoga­tást az illetékesektől. Emellett természetesen az emberek politikai műveltsé­gének emelésére fordítanak gondot Nemrégiben kezdő­dött meg a községben is a falusi téli tanfolyam. Fontos politikai és gazdasági kérdé­seket vitatnak meg Az alap­szervezet és a vezetőség arra , irekszik, hogy ezen a tan­tól vám on minél többen részt vegyenek. A postás Nem mindennapos postai munkát végez a községbe» Pohánka Pál Tevékenysége azzal tér el a szokásos kézbe­sítéstől, hogy Csesztvén nincs postahivatal, hanem csak Szügyben. Pohánka naponta Szügyből hozza a postai kül­deményeket. Ez az út oda-vissza csaknem 25 kilométer. A hosszú kilométerek mellett jelentős terhet is kell cipelnie. Ettől eltekintve jókedvűen végzi napi feladatát. A hatvan napilapot, 180 hetilapot, a minden háznál levő rádió és minden második házban levő tv számláját, a pénz- és le­vélküldeményeket időben házhoz szállítja Képünkön Kiss Zsuzsanna óvónőnek adja át a napi postaküldeményt. Nőtt a jövedelem Nagy munkában találtuk a csesztvei Madách Imre Tsz vezetőségét: a normák átdol­gozásán fáradoztak. Tavaly tértek át a készpénzfizetésre, s amint Keresztes Sándor tsz- elnök elmondotta, a gyakorla­ti tapasztalatok alapján szük­ségessé vált némi kiigazítás. A tsz-ben egyébként több mint ezernyolcszáz holdon gazdálkodik 133 dolgozó tsz- tag és hatvan családtag. A jövedelmet hatvan százalék­ban a növények, negyven szá­zalékban a jószágok adják, s a két főágazat árbevétele mel­lett elenyészik a segédüzem­ágak, a szeszfőzde, a tejcsar­nok, a daráló és a fűrészgép jövedelme. Az idén a járásban örhalom után holdanként 17,17 mázsás búzaátlagukkal a második legjobb eredményt érték el, 350 hold átlagában. Már har­madik éve mindig bőséges termést ad a búza és a rozs. Dohányból 260 mázsát szállí­tottak el január 5-ig. Az utóbbi években a legkedve­zőbb hozamokat érték el szá­las és szemes takarmányból, valamint silóból is. Az állattenyésztésben, ahol szarvasmarhával és sertéssel foglalkoznak, az idén hajtot­ták végre a tbc-mentesítést, valamint a szarvasmarha-ál­lomány minőségi cseréjét is megkezdték. Ez a tejhozamban átmeneti csökkenést okozott. A hízóállatok azonban ellen­súlyozták a kiesést: 110 hízó- marhát és 350 hízottsertést adtak le az Idén. Egyébként az állatlétszámot fokozatosan emelik: az Idén már a 26 anyakoca helyett saját erőből és tenyésztésből 36-ot tarta­nak, hízómarhából Is har­minccal többet kívánnak érté­kesíteni mint tavaly. A te­henek minőségi cseréjéhez a háztájiból is vásárolnak bor. jakat és továbbra is a szövet­kezet értékesíti a tagok ház­táji sertéseit is. Az idén pél­dául 50 hízót vettek meg és adtak tovább a háztáji gazda­ságokból. Az idén nagyobb beruházá­sokra készülnek, ötven köb­méteres víztárolóval kívánják megoldani a központi major­ban a szarvasmarhatelep víz­ellátását, villamosítják a ma­jort. a huszonnégy kalapácsos daráló és a szalagfűrész fölé pedig épületet emelnek. A tsz-elnök a zárszámadás végleges adatairól még nem tudott beszámolni, de azt ha­tározottan kijelentette, hogy szövetkezetükben az egy tag­ra és egy napra jutó jövede­lem nőtt Bakópíi«zta mostoha? Száznyolcvanán élnek a Csesztvéhez tartozó Bakó­pusztán, hat-hét kilométerre a község központjától Az itt élők ellátása egyáltalán nincs megoldva. A község vezetői több esetben fordultak már a balassagyarmati FMSZ-hez, nyisson fióküzletet. Felaján­lottak egy erre a célra alkal­mas helyiséget, vagy ha ez nem felelne meg, akkor tel­ket. A bakónusztaiaknak na­pi szükségletük beszerzése végett töbh kilométert kell gyalogolniuk. Ivóvíz Ügy mondják, hogy Cseszt­ve a járás egyediüli községe, ahol kitűnő minőségű az ivó­víz, megfelelő közkutak áll­nak a lakosság rendelkezésé­re. Ügy döntött a tanács, hogy n-r idén még egy új. szi- viattyúskutat épít a község központjában. Már az építők­kel meg is egyeztek. A ked­vező idő beálltával hozzálát­nak a munkához. Az új léte­sítmény hírét örömmel fogad­ta a község lakossága. Az óvodában Kevés a gyerek a csesztvei óvo­dában. Huszonöt gyermekre ké­szítettek költségvetést, de Kiss Zsuzsanna óvónő szerint ötvenen is elférnének, ezzel szemben mind­össze tizennyolc „lakójuk” van. Mindennel nagyon elégedettek, csak a vízvezeték használhatatlan­ságát fájlalják Három éve a szl- vattyúmotor leégett, azóta hordani kell a vizet a mosdóba. Márpedig erre. ha társadalmi munkával Is, valamilyen megoldást kell keres­ni, mert semmi sem indokolja, hogy a korszerű berendezést ne tudják használni! Nincs tévé meg hűtő Arról faggattuk a csesztvei szövetkezeti vegyesbolt veze­tőjét, Diós Györgynél, milyen az ellátás és mi az, amiben gyakori a hiány. Mint el­mondta, narancsot a télen másodízben kaptak. Ojabban állandóan hiányzik a zomán­ca® és porcelánedény, vala­mint az üvegáru, Hiánycikk a meleg téli fehérnemű és egyes cigarettafajtákból is keveseb­bet kapnak a megrendeltnél. Orion tévékészüléket és Le­hel hűtőszekrényt is elője­gyeztek nála, de a megrende­lésére nem kapta meg az árut. Zöldáruval is foglalkoz­nak, de a MÉK és a fogyasz­tási szövetkezet nem látja el őket folyamatosan, és külö­nösen a hagymának látják nagy hiányát. A kenyér mi­nősége sokat javult az új esz­tendő első napjaiban, viszont a szállításban sok még a fennakadás. Törődnek a pásztorral Híres sertéstenyésztők él­nek itt. Nincsen olyan család, ahol a háztájiban ne volna sertés. Jelenleg a háztáji ál­lomány számát 120—150 da­rabra becsülik Természete­sen a sertéstenyésztés a ház­táji gazdaságokban is gond- ual jár. Elsősorban szÜKséges a hozzáértő pásztorember. Mivel ezt jól tudják, törőd­nek is Oláh Ferenccel. a kondással Állami hozzájáru­lással felújították lakását. Az árvíz ellen Az idén nagy munkára ké­szülnek Csesztvén. A falu belterületén szabályozzák a Fekete-patakot, mert veszé­lyesen alá mosta a lakóházak felé eső partot. Némely he­lyen feltöltődött és árvízve­szélyes. A patak medrének rendezésére 300 ezer forint­tal rendelkeznek. Amikor az idő megengedi, megkezdik a munkát. Ezzel egyidejűleg a község központjában a pata­kot átívelő régi fahíd helyett, új betonúidat is építenek. Ennek költségeire 600 ezer forintot fordítanak Ezzel a lakosság régi kérését teljesí­tik. Mi lesz a Madách utcával? A Madách utca űj telemilése a községnek. Szép házak sora­koznak egymás mellett. Nem túlzás, de járművekkel meg- közelíthetetlenek. Szerencsére a tanács gondoskodott arról, hogy legalább a gyalogosok­nak járdát épített, az úttest megépítésére viszont már nem maradt pénz. Lakik az utcá­ban egv antotnlatdonos is, aki garazui is épített már. de a ko­csijával nem tud a lakásáig el­jutni. Beépítetlen telkek is vannak még az utcában, aho­vá építeni szeretnének, de a jelenlegi útviszonyok miatt az anyagszállítás is megoldhatat­lan Az útépítés sok-sok csa­lád érdeket szolgálná, Kötözik a dohányt Lövészek A fiatalok szeretik a lőspor- tot. A község vezetősége ép­pen ezért úgy határozott, hogy a MHSZ keretében meg­alakítják a lövészkört. Társa­dalmi munkában maguk épí­tik meg a céllövő lőpályat. Erre a község környéken ki­váló lehetőségek kínálkoznak. Az eddigi tárgyalások bizta­tóak. Az orvos IS község körzeti orvosa dr. Gácsfalvi Jenó. Ö mondta el, bőgj egészséges emberek élnek Csesztvén. Októberben Öt embernél májgyulladás! fedeztek fel. *£idc- rüli, hogy a fertőzést Érsekvad- kertröl hozták. A körzeti orvos azonnal munkához látott. A be­tegek környezetét, valamint tíz iskolásokat és az óvodásokat vé­dőoltásban részesítette. A beteg­séget sikerült visszaszorítani. Most az orvos az influenza meg­előzésén fáradozik. Nincs ilyen megbetegedés a községben, de éj>- pen ezért, aki erre igényt tart, vé­dőoltásban részesíti. Oktatja az embereket a megelőzés más mód­szereire is, a gyakori tisztálkodás­ra, a helyes étkezésre, a község- beliek az orvos gondoskodását a#- zal hálálták meg. hogy jelentős társadalmi munka hozzájárulással új orvosi rendelőt építettek. A ta­vasszal már ott tevékenykedhet az orvos. Az új rendelőt korszerűen felszerelik Már * műszerek is megérkeztek. Nincs permetezőgép A permetezőgép hiánya a községben azért érinti érzé­kenyen az embereket, mert háztáji gyümölcsössel sokan rendelkeznek. Volt a boltban egy permetezőgép, amit meg­felelő ellenszolgáltatásért igénybe vettek. A gép két év­vel ezelőtt elromlott, elvitték kijavítani, de azóta sem hoz­ták vissza. A gyümölcsöket nem tudják az előírásnak megfelelőn kezelni, az érté­kes fák tönkremennek. Ké­rik Csesztvén. hogy az fmsz szerezzen be egy magasnyo­mású permetezőgépet, mert erre igen nagy szükségük lenne. A csesztvei Madách Imre Tsz majorjában naponta 40—50 asszony kötözi a kerti dohányt. Pásztor Ferenc irányításával. Az idén harmincöt holdon termeltek dohányt, ebből tíz hold művelését két asszonycsapat felesben vállalta el. Holdanként 11—12 mázsa dohány termett, átlagosan minden mázsa dohányért háromezer forintot kap a szövetkezet. A tagok is jól jártak, mert például özvegy Pohánka Pálné csaknem tizenötezer forintot, özvegy Pálinkás Jánosáé több mint tizennégyeexer forintot kapott kézhez a feles dohány után. amelyből hatan műveltek meg öt holdat. Képűnkön: Pásztor Ferenc és Bajnóczi András kihozza a pajtából a dohányt a kötözéshez Véradók Megszokott időközönként a la- kossäg eleget tesz véradói köte­lességének is. A közelmúltban volt az esztendő első véradása & községben. A lakosság közül 26— 28 ember adott vért. Közülük nagy elismeréssel szólnak ifjú Fiala Jó­zsefről, Osztrovics Jánosról, de rajtuk kívül még másokról is. Mikor megkérdeztük, miért jelen­nek meg minden alkalommal pon­tosan a véradáson, azt válaszol­ták, hogy „embertársaik iránti tisz­teletből és segíteni akarásból ” jó­indulatú emberek a esesztveiek. Ezúttal Csesztvére látogattak el munkatársaink, hogy megis­merkedjenek a község lakos­ságának örömével, gandjával^ Tapasztalataikról LAKOS GYÖRGY és BOBÄL GYULA írt beszámolót, a panasz- ügyekkel CSATAI ERZSÉBET foglalkozott, a fényképeket pe­dig KOPPÁNY GYÖRGY ké­szítette. Legközelebb Egyházasgergén teszünk látogatást, ahol ja­nuár 14-én, szerdán délelőtt 10-tői 12 óráig, szokásunkhoz híven, a tanácsházán fogadjuk az érdeklődőket vagy pana­szosokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents