Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

AZ OLVASOK! FT: m íj Meleget pénzünkért Hozzászóló*: Egy panasz nyomán A MI FALUNKBAN jobb a helyzet, imm a telefonálóé­ban az összeírás terén, mert tizünk közül négy régi kar- társat beosztott a tanács. Ne­künk, többieknek viszont va­lószínűleg csak azért hosszab­bította meg a Művelődésügyi Minisztérium a téli szünetün­ket egy héttel, hogy az össze- rás idején egész biztosan ott­hon találjanak bennünket az összeírok. Kihagyták a régi kollégák közül olyan kartár­samat. aki már több mint tíz éve itt tanít, az előző nép- .zamlálásbairi részt vett. Négy­ágú családja van, két nagy­anya tanul. Ezért és egyéb mellőzésekért foglalkozik az­zal a gondolattal., hogy itt- hagvja az iskolát,, bár 6 igen ió pedagógus, akinek munká­ja nyomán sok szép sporttel­jesítmény született évek óta. ' Ez a falu így is nevelő- hiannya! küszködik, most is be kellett állítani egy képesí­tés nélküli fiatalt. Lakásprob­léma és a tanács közömbös­sége miatt elment innen ta­valy is egy szintén nagyon jó képességű, lelkiismeretes al­sós nevelő. Ezek a vándorlások, ame­lyeken talán lehetett volna es lehetne segíteni, igen ne­tté azé teszik az amúgy is kü­lönlegesen nehéz nevelőd munkát, mivel nagyon sok a cigánytanuló. Az osztályok 40 —60 százaléka, főleg az alsó tagozatban, mert felsőbe igen kevés jut el belőlük. Osztá­lyomban is a 29 tanuló közül 14 a cigánytanuló, de néhá- nyukat már felmentett az is­kolaorvos, iskolaéretlenség miatt. Ezek a tanulók lénye­ges munkatöbbletet jelente­nek számunkra, mert kevés kivétellel elhanvag >ltak, szel­lemileg elmaradottak, tansze­reik nincsenek. Itt sokkal több türelem, sokszor gyógy­pedagógiai módszerek kelle­nek, mert ahol nincs ilyen nagy cigány település, ott csak elvétve akad egy-két elha­nyagolt gyerek, de még azok­nak is megveszik a tanszerei­ket. Ügy érezzük, méltánytalan a tanács részéről az is, hogy a cigányok összeírását nem pedagógusra bízta (ezt díjaz­zák a legjobban), hanem egy tisztviselőre. Igaz, épp eleget járunk hozzájuk családláto­gatás, hiányzás, szülőd érte­kezletre hívogatás miatt (ter­mészetesen külön díjazás nél­kül). Beosztottak még ellen­őrizni egy háziasszonyt, aki­nek a fedőneve alatt a férje végzi az ellenőrzést, aki egy statisztikai hivatalban dolgo­zik, csak azt nem értem mért nem végezheti a maga neve alatt, ha egyszer csak ő tudja az ellenőrzést. ENGEM SEM vontak be az összeírói munkába, bár anya­gilag ráutalt vagyok — mint elvált, egyedül nevelem kis­fiamait — és “lég társadalmi ■ okát is végzek. Mii­évé dolgozom a Vöröskereszt vezetőségi tagja,Irént. Tevé­kenyen vettem részt a vér­adás kulturális előkészítésé­ben. statisztikai lebonyolítá­sában. Az iskolában vöröske­resztes tanárainak és kisdö- bosfelelős vagyok, ezenkívül vezetek egy kisdobos könyv­barát és színjátszó szakkört, utóbbit heti egy túlórában. Nagyon szeretem a kulturális munkát, már tavaly is sokat segítettem az iskolai ünnepé­lyek, fenyőünnep, anyák nap­ja, kisdobosavatás megrende­zésében Természetesen en­gem is bánt, hogy mellőztek, s hogy még póttagnak is egyik olyan kartásnőmet osztották be, aki szintén nemrég jött ide, tudtommal rendszeres társadalmi munkát nem vé­gez a falunak, ráadásul gyer­meket vár, és már eddig is inkább őt kellett helyettesí­tenünk. Férje állása révén anyagilag sem ráutalt. A to­vábbképzések alól már fel is mentetté magát állapotéra való tekintettel, de az öesze- írói munkát elvállalta, tudta volna végezni seúkség esetén. Szóltam ebben az ügyben az igazgató kartárs unnak, a tanács titkárának, a párttdt- kárnak, járásunk illetékes osztálya vezetőjének amikor itt járt, de egyiküknek sem állt módjában változtatni! Így aztán mást nem tehet­tem.' levontam a keserű ta­nulságot, ami megegyezett az ismeretlen telefonálóéval, és igyekeztem magam elfoglalni egyéb, természetesen külön nem díjazott „belső” munká­val, azaz a szakkörömmel. Már egy idő óta készültünk a többi gyerekek szórakoztatá­sára vidám műsorral, amit még a szünetben' is négyszer próbáltunk, s elő is adtunk sok taps és kacagás közepet­te. Az óvodában is bemutat­tuk hasonló sikerrel és meg­kértek. hogy máskor is láto­gassunk el, amit szívesen mee is leértünk. Ezenkív il készítettem néhány szemlél­tető képet, füzeteket javítot­tam, és gyűjtöttem az erőit az új vöröskeresztes bélyegek el­adásához. mert azt lehet, sőt szabad. Különben a járási Vö­röskereszt képviselői nagyon kedvesek voltak hozzám úgy, hogy mindig szívesen végez­tem ezt a munkát és csak azért nem mondom le. mint ahogy tenném a tanács sem­mibevevése miatt. hát ezert Érzek én együtt az ismeretlen telefo­nálóval, de még mások is névtelenül, olyanok is, akik részt vettek az összeíró! mun­kában. T. Lászlóné nevelő A szert, s Február 5~ón a vita lezárásával összefoglaljuk a cikk ós a hozzászólás kapcsán kiala­kult álláspontunkat,, Tisztelt Szerkesztőség! Patéckutatás Öt megye (Borsod-Afoaúj- Zemplén, Pest, Heves. Szolnok és Nógrád) összefogásával a múzeumi szervezetek palóc­kutatási programot dolgoztak ki, amelynek részeként me­gyénkben is megindult, illet­ve folyik kutatómunka. A program körülbelül tízéves munkát jelent. Ennek során Nógrádban úgynevezett kutató­pontokat jelöltek ki, ahol fel­dolgozzák a népi építészetet, az állattartással, a viselettel .stb. összefüggő adalékokat. A népi építészet szempontjából például Karancskeszi, Ka- rancsberény, Piliny, az állat­tartás vonatkozásában Nádúj- talu, Bárna, Cserhátsurány, a viselettel kapcsolatban Holló­kő, Kazár, Örhalom, Ipolyve- ce községek kerülnek szóba. Fórum-presszó Mind nagyobb népszerűség­re tett szert Karancsberény- ben a Fórum-presszó, amely­nek jelenleg mintegy 80—100 rendszeres látogatója van, főleg a községben élő KISZ- korosztályú fiatalok köréből. A presszót szívesen keresik fel a helyi termelőszövetke­zetben dolgozó diákok, ipari • tanulók és ifjúmunkások. A fia­talok kéthetenként, a pénteki napokon találkoznak egymás­sal. A Fórum-presszónak szín­vonalas programja van, amely­ben — többi között — előadá­sok, játék, tánc stb. szerepel. Előadás hangzott el a minap például az ifjúsági szerveze­tek fejlődéséről a felszabadu­lástól napjainkig. Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy amennyiben mód és lehetőség van rá, úgy az Önök lapjában szeretnék köszönetét mondani régi mun­kahelyem, a Salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz vezető­ségének. E ktsz-től mentem nyugdíj­ba 1965. december 31-én, azaz négy évvel ezelőtt. Azóta is sok szeretettel gondolok volt munkatársaimra. 1969. decem­ber 19-én kelt levelében a ktsz vezetősége kellemes ka­rácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt és ezzel egyidő- ben közölték, hogy részemre 300 forint segélyt utalnak át. Az ünnepek élőtt meg is kap­tam. Nagy öröm volt számom­ra, hogy még ma sem felej­tettek el és még anyagiakban is gondolnak rám, mint nyug­díjas munkatársukra. Szeret­ném megköszönni e sorokban a rólam való gondoskodást. Zöldi T. Lászlóné Budapest, VII., Hernád u. 12. Egy pohár, vagy sok pohár? Nográdsipek egyetlen sssórakozóhelye az italbolt. Itt gyűlnek össze a község férfinépei, hogy egy pohár sör vagy bor mellett megvitassák közös vagy egyéni fwoblémáikat. — Bizony elég kicsi ez a helyiség! Elkelne már ide egy modernebb szórakozóhely — mondogatjuk magunkban. Kü­lönösen így hét végén, amikor mindenki hazatér munkahe­lyéről, és zsúfolásig megtelik az ivó. Akinek ülőhely nem jut, az állva próbálja elfogyasztaná itókáját. Ilyen tömeg­ben gyakran előfordul, hogy egy-két pohár leesik és össze­törik. Ám akiad olyan eset is, amikor nem véletlenül törik össze a pohár, hanem szándékosan csapja oda a vendég a pulthoz vagy esetleg a pult mögé. Vendégről beszélek, mert osak egy személyről van szó, akinek nevét szándéko­san nem írom ide, akit az idősebbek itthon tréfásan „Rózsa Sándor”-mák neveznek. Az elmúlt napok egyik estéjén két sóröspoharat dobott a pult mögé, mert a csapos nem volt hajlandó kiszolgálni, mivel ittas társának akart italt kérni, és ő is ittas volt. Az „incidens” nagy felháborodást váltott ki a vendégekből, és csak higgadtságuknak köszönhető, hogy tettlegessé ©re nem került sor, ugyanis aki szép szóval próbálta rávenni a helyes viselkedésre, azt szavaival vérig sértette. A pohártörő volt már büntetve is hasonló dol­gokért. Éppen ezért kellene szigorúbb felügyelet alatt tar­tami. Az ilyen embernek, aki nem tud saját magának pa­rancsolni, csak embertársai szórakozását és az állam va­gyonát rongálná, semmi helye szórakozóhelyen. Vagy meg­várjuk. amíg összetöri az italbolt egész berendezését? Az egy kicsit drága lesz! Nemcsak neki, hanem még a nógrád- sipeki emberek idegzetének is. Kiss Zoltán Nógrádsipek Válaszol az illetékes: A távfűtés felkészült az ün­nepekre ... cím alatt Gajdár János, az Ingatlankezelő Vál­lalat üzemvezető helyettese a VÓGRÁD karácsony előtti számában a gyenge fűtésre és melegvízhiányra válaszolva elismerte, hogy a panaszok egy része valóban jogos. Ezt azzal indokolta, hogy a hir­telen beállt hideg idő és az erős északi szél bizonyos za- zárokat okozott a távfűtés- hálózatban. A továbbiakban azzal vigasztalta a lakókat, hogy üzemük mindent meg­tett, hogy az ünnepekben za­vartalan legyen az fűtés és melegviz-szolgáltatás. Az ün­nepek alatt ezzel nem is volt baj. A lakók öröme azonban nem sokáig tartott, mert a Lovász József utca 1. szám alatti (16-os jelű) szövetkeze­ti házban december 28-án nappal a fűtés- és melegviz- szolgáltatás szünetelt, és ez azóta többször megismétlődött. Legutóbb január 19-én dél­után a fűtés ismét erősen Le­csökkent. Mi, a 16-os jelű ház lakói — akik erősen kötve vagyunk lakásainkhoz, miután megvá­sároltuk — felújítás címén 48 forintot, üzemelés címén pe­dig 92 forintot fizetünk ha­vonta. Felmerül a kérdés, az így befolyt összegből nem le- hetne-e a boylerek alapos ja­vítására, vagy i kicserélésére fordítani? Ha azonban kimu­tatható, hogy a kőközpont­ban, vagy más helyeken be­épített eszközökkel van baj, ez esetben az építőipar a fe­lelős, tehát az ő kötelességük a bajokat orvosolni. Mi, la­kásszövetkezeti tagok termé­szetesen támogatjuk elnök­ségünk azon állásfoglalását, miszerint épületünket addig nem hajlandók átvenni, amíg az összes hibákat rendbe nem hozzák. Az ingatlankezelőség üzem­vezetője nyilatkozatában azt ajánlotta, hogy a hideg szél­járásokra tekintettel ajánlatos a lakások ablakainak és aj­tóinak réseit szigetelőszalag­gal tömíteni. Ez csak kis rész­ben oldja meg a panaszokat. A jó, egyenletes fűtés a leg­fontosabb, amit kérünk 'a fi­zetség fejében. Vannak közöttünk szép számmal olyan szövetkezeti tagok, akik a fűtés- és meleg víz díjának fizetését megta­gadni tervezik, ha a szolgál­tatás gyakran akadozik. Vé­gezetül azt kérjük, hogy a 15- ös, 16-os, 17-es jelű épületek­nél vegyék figyelembe, hogy szabadtéri folyosóról léphe­tünk be lakásainkba, de a másik oldal is külső fal, vé­dettség egyik oldalról sincs, és az ajtónyitáskor a kereszthUf zat elviszi a meleg egy ré­szét. Tehát több meleget, na­gyobb hőt kérünk, hogy ez­által drága otthonunkban jól érezhessük magunkat. H. Gy. Orbán V fia.szolunk: MIT KELL TENNI A VÁLLALATNAK, HA DOLGOZÓJÁNAK AZÉRT KlVANJA MEGSZÜNTETNI munkaviszonyát, mert a nyugdíjkorhatárt ELÉRTE? K. F. olvasónkéit a vállalat munkaügyi osztályéira be­hívták, és közölték vele, hogy munkaviszonyát felmondják, mert betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Olvasónk sérelmezte, mivel nincs meg a szükséges szolgálati ideje, ezért csak résznyugdíjra jogosult. Olvasónk kérdezi: felmondhatják-e munka v iszonyú t ? Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonyát a vál­lalat aizért kívánja megszüntetni, mert munkavállalója a nyugidíjra való jogosultságot megszerezte, a vállalatnak kö­telessége előzetesem tiszjtázmi a nyugdíjra való jogosultság fennforgását. Nem kötelessége ez a vállalatnak, ha dolgozó­ja a nyugdíjkorhatárt — férfi esetében 60, nő esetében 55 életév — betöltötte, és már több mint 10 éve a vállalatnál dolgozik. Abban az esetben, ha olvasónknak — minthogy a 60. életévét betöltötte, tehát a nyugdíjkorhatárt elérte — 10 évi szolgálati ideje igazolt, akkor a vállalat anélkül, hogy a nyugdíjra való jogosultság kérdését előzetesen tisz­tázná. jogosult munkaviszonyát felmondani. Ha azonban kétséges, hogy 10 év szolgálati ideje van. akkor a 5/1959. (V. 8.) MuM. sz. rendelet 219. §-abam foglaltaknak megfele­lésen az illetékes nyugdíjmegállapító szervtől keli kérni an­nak közlését, hogy a dolgozó a nyugdíjra vonatkozó jogot megszerezte-e vagy sem. MEG LEHET-E VÁLTANI PÉNZBEN A JUTALOM­SZAB ADSAGOT? F. G. olvasónk három nap jutalomsaabadságot kapott. Munkahelyén kötötték vele, hogy tekintettel a felgyülem­lett munkára, pénzben fizetik ki a jutalómszabadságot. Ol­vasónk ez ellen tiltakozott, mrvel mas volt az elképzelése. Olvasónk kérdezi, hogy mi a szabály Ilyen esetekben? A jutalomszabadságot olvasónk azért kapta, mert a Kiváló dolgozó kitüntetésnek velejárója ez a vállalati kol­lektív szerződés szerint A kollektív szerződés azonban nem ellenkezhet az érvényes rendelkezésekkel. Ennélfogva a ju­talomszabadságot pénzben a vállalat nem válthatja meg, erre csak akkor,volna lehetőség, ha olvasónk munkaviszo­nya megszűnne mielőtt a jutalomszabadságot igénybe vószi. , Hasonló problémája van L. M. olvasónknak is, aki^ ka- tonai szolgálatra vonult be. Levélírónk azonban az előbbi­vel ellentétben pénzben szeretné 4 napos jutalomszabadsá­gát megváltani. Ez utóbbi esetben erre van lehetőség, mim ahogy a rendes szabadságot is pénzben kell megváltani, ha még nem adták ki a dolgozónak. MIT JELENT AZ, HOGY A DOLGOZO FEGYELMI BÜNTETÉS HATÁLYA ALATT ALL? B. N. olvasónkat megrovással sújtották, és a fegyelmi határozatban azt is közölték vele, hogy egy évig fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Olvasónk ne i ismerd ennek kö­vetkezményeit, és a vállalatnál nem tudták tájékoztatna, ezért hozzánk fordult kérdésével. Korábban, mint tudjuk, a fegyelmi büntetés hatálya alatt állással súlyos szankciók nehezedtek a dolgozókra. Je­lenleg a fegyelmi >1 mosatáshoz (kilépett bejegyzésű mun­kakönyvhöz) fűződnek olyan következmények, hogy mind­azon esetekben, amikor a munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (jubileumi jutalom, pótszabadság), azt mindaddig, amíg a dolgozó fegyelmi büntetés hatálya alatt áll — 3 évig —, nem veszik figyelembe. Ezzel szemben a megrovás fegyelmi büntetéssel 1 évig együtt járó fegyelmi büntetés hatálya alatt álláshoz külön->seob szankción nem fűződnek. Arra köteles csupán a dolgozó és a vállalat is, hogy kilépés és az új vállalatnál történő elhelyezkedés ese­tén ezt a körülményt az új munkáltató tudomására hozza. A CSÖKKENTETT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÖT ÜJ MUNKAHELYÉN MEGILLETI-E KORÁBBI ÁTLAGBÉRE? M. K. olvasónk több mint 15 éve áll munkaviszonyban. Az orvos szív-, tüdő- és egyéb betegsége miatt könnyebb munkára javasolta. Áthelyeztek, de csökkentett munkabér­rel. Olvasónk kérdezi: az új munkahelyén követelheti-e a korábbi átlagbérét, tekintettel arra, hogy nyugdíjához 3 év van hátra. A csökkentett munkaképességű dolgozók helyzetéről szóló rendelet szerint azokat a csökkentett munkaképességű dolgozókat, akiket áthelyeznek, keresetkiegészítés illet meg akkor, ha a munkaképesség csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri vagy meghaladja. Ez a keresetkiegészítés mindaddig megilleti, amíg a szakképzés (átképzés) időtar­tama tart, de legfel jebb egy évig. Keresetkiegészítés azonban csak akkor illeti meg olvasónkat, ha az áthelyezés, előtti átlagkeresetének 80 százalékát nem éri el az új munkahe­lyén Az esetben sem illeti meg azonban, ha öregségi vagy' rokkantsági nyugdíjra jogosult. Olvasónk leveléből azt ál­lapítottuk meg, hogy öregségi résznyugdíjra, vagy pedig rokkantsági teljes nyugdíjra jogosult lenne, és ezen oknál fosva, ha munkaképesség-csökkenését (MUCSÖ. Munkaké­pesség Csökke-nest Véleményező I. fokú orvosi bizottság) meg is állapítaná akkor sem illetné meg a keresetkiegé- szítés, ha új helyén korábbi átlagának 80 százalékát nem is érné el jövedelme. Közlési kötelezettség az életbiztosításnál „Szigorú megrovás” A NÓGRÁD 1970. január 8-i számában Miért maradnak ki a helyi járatok? c. megjelent újságcikkre közlöm, hogy az ügyben fegyelmi vizsgálatot rendeltem el, aminek során Bucsok István autóbuszvezető vétkességét állapítottam meg. Nevezettet a fegyelmi eljárás során „Szigorú megrovás” fe­gyelmi büntetéssel büntettem, és a további szolgálattételre tartalékállományba vezényel­tem. Józsa Mihály 2. sz. AKÖV szem. .forg. oszt. vez. K. Gy. salgótarjáni olva­sónk azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy milyen hátránya származhat életbiztosítás kötése után ab­ban az esetben, ha a szerző­dés megkötésekor nem val­lotta be betegségét. 1. A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosí­tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges kö­rülményt, melyre a biztosító kérdést tett fel, és melyet is­mert, vagy ismernie kellett A biztosított (szerződő) köte­les a közölt adatok ellenőrzé­sét a biztosító részére lehető­vé tenni. Az orvosi vizsgálat, vagy annak elengedése nem mentesíti a biztosítottat (szer­ződőt) a közlési kötelezettség, és annak megsértéséből folyó következmények alól. 2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a bizto­sító kötelezettsege nem áll be, kivéve, ha: bizonyítják, hogy az elhall­gatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet­keztében, a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövet­keztéig 5 év már eltelt, a biztosítás már legalább 2 éve fennállott, arra 2 évi díj- befizetést nyert és bizonyít­ják, hogy a közlési kötelezett­ség megsértése nem szándé­kosan történt. 3. Ha az életkor helytelen bevallása következtében a biztosító a díjat a valósá­gos belépési életkor után járó díjnál alacsonyabb ösz- szegben állapította meg, a biz­tosítási összeget arra az ösz- szegre keli leszállítani, amely a megállapított díjnak a biz­tosítás megkötésének Időpont­jában a biztosított tényleges életkora mellett megfelelt volna; ha viszont a díj hely­telen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást, a biztosító a díjkülönbözetet téríti vissza. 4. Ha a bizosítotl életko­rát a valóságnak meg nem felelően 16. életévét elérőnek, vagy 65. életévét meg nem haladónak vallották be, a közlési kötelezettség megsér­tésének a (2) bekezdésben foglalt következményei nyer­nek alkalmazást. Ha pedig a közlési kötelezettség megsér­tésének a következményei nem alkalmazhatók, a (3) be­kezdés irányadó. NÓGRÁD — 1970- január 29., csütörtök t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents