Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

fCant evá!hercegének. PÁLYAFUTÁSA A farsang eredete — Koldus az udvari bálon — Uralkodás az első kakasszóig Jó eredménnyel fejezte be a múlt évet » Magyar Hajó- és Darugyar. Több száz millió« értékben gyártott hajókat, darukat, kikötői berendezéseket a szocialista országok es tő­kés megrendelők részére. 1970-ben a gyár tovább növeli teljesítményét a tiszafüredi részlegük üzembe állításával. Képünkön: a zord tél ellenére tervszerűen halad a „BA­SALT” nevű 1920 tonnás áruszállító hajó előkészítése, amelyet NSZK megrendelésre rö­videsen útnak indítanak _ Tarjáni mozaik Két kicsi esel költséget térítsék meg. így ki- az nem menne végig HVvantól ugyanezért az árért első ősz­éi mai napon iámét kopog­tat Karnevál hercege, hogy zöld utat adjon a farsangi vidámságoknak, jelmezbálok­nak, mulatságoknak. Éveken át megszoktuk már. sőt na­gyon várjuk érkezését. De va­jon ismerjük-e eléggé, tisztá­ban vagyunk-e pályafutásé­val? Kezdjük magával az elne­vezéssel. A farsang német eredetű szó: Fasching — ami megközelítő értelmezéssel tréfa- csinálást, bohóckodást, paj­koskodást jelent. Hazánkban vízkereszttől — tehát január hatodikától — hamvazószer­dáig tart, másutt hosszabb, vagy rövidebb ideig. Velencé­ben például már karácsony másnapján kezdődik, A' mai értelemben vett kar­neválok szülőhazája Olaszor­szág. Az ókori népek — így a rómaiak is — vidám ün­nepségekkel köszöntötték az új esztendőt, a közelgő ta­vaszt. S a farsangolás túlélte a római birodalom bukását, majd az itáliai félszigetről, s a birodalom romjain alakult új. keresztény államokból el­indult hódító útjára. Minden nép kissé saját képére for­málta a tnő rt ünnepséget, de lényegén, a mókás, jelmezbó- los, felvonulásos hejehuján egyik sem változtatott. Hiszen a farsang nemzetközi ünnep­lését még a szigorú egyház sem tilthatta meg. A magyar királyok közül különösen Zsigmond király szeretett farsangolni, ö hono­sította meg egyebek között az úgynevezett farsangi lovagi Ma’ masoi KOSSUTH RÁDIÓ: 8.2Ú: Magyar Újak dalaikot, táuca.OóL — 3-M: Tudományos Kür&ep. — 9.29: Küny- n> u.caei Híradó. — 10.05: Szimfo­nikus zene. — U.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiákoktól. — 13.40: Kinis.ári beszélgetés a nemzeti vagyonról. — 14.01: Jindrich Bauer füvószeuekara Játszik. — 14.12: Bartók—Serly Tibor: Brácsa ver­seny. — 14.34: Ember a vízben. Be- gény folytatásokban. II. rósz. — 15.10: Lépcsők és lélraíokok. — 16.05: Az éló népdal. — 16.15: Ran­devú Koperban. — 16.45: Hawai ró­zsája. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: ,.A munkásoké a jövő...” — 17.35: Nyitott stúd ó. — 18.00: Operacsillagok — operasláge­rek. — 18.30: Atlasz. — 18.40: Régi magyar dalok és táncok Grabócz Miklós feldolgozásában. — 19.25: Kritikusok fóruma. A kritika el­nézése. — 19.35: Kapcsoljuk a 6 os stúdiót. Beethoven szimfóniái. V. rész. — Kb.: 21.13: Visszhang. — Kb.: 21.43: Furulya- és cimbalom­muzsika. - Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22.20: Könnyű dalok. — 22-3«: Lemezek közt válogatva. .. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Mozart: G-dúr vonósnégyes. — 0.10—0.25: Váradi Hédi és Horváth Tivadar énekel. PETŐFI RADIO: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Külpolitikai figye­lő. (Ism.) — 9.00: Hoff man meséi. — 9.50: Az MZ—7 a világpiacon. — 10.00: A zene hullámhosszán. — ít.50: Magánvélemény közügyek­ben. — 12.00: Barokk kamarazene. — 12.45: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik — 13.03: Beethoven és ) ártok zenei öröksége. 1. rész. (Ism.) — 14.00—18.00: Ifjúsági ran­devú — kettőtől hatig... — 18.10: Tersánszky Józsi Jenő három vi­dám jelenete. — 18.46: Szegedi Anikó zongorázik. — 19.04: Brid zse­lék öt perce. — 19.09: Nóták. — í“.35: Vendégségben Pázsit Árpád képviselőnél. — 19.54: Jó estét, gvérekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28 • Jelentés a Magyarország — NSZK asztalitenisz Európa liga- tciérkőzésről. — 20.40: Ady Endre és költészete. — 21.00: Zenei bön­gészde. — 21.45: Munkások a könyvtárban. (Ism.) — 22.00: Voká­lis zene. — 22.23: Alexander Ber- rát: A művészet. — 22.33: Verbun­kosok, katnnadalok. — 23.15: A Magyar Rádió és Televízió énekka­ra énekel. — 23.30: A madarász. Operett. — 24.00—0.10: Hírek, idő­járás. TELEVÍZIÓI: 8.10—11.25: Iskola­lévé. — 13.'0 16.10: Iskolatévé. — 15.05: Mindenki közlekedik... — 13.50: Esti mese- — 19.00: Hétköz- rapi ballada. — 19.25: Vietnam mű­vészete. — 19.40: Család és társa­dalom a tanyán. — 20.00: Tv-h'radó. 20.20: Tigrisvilta. Magyarul beszé­lő nyugatnémet tévéfilm. (1967). — 21.10: Zenei figyelő. A tv zenei új­ságja. — 21.50: Tv-hiradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 17.25: A Pukla Jíhlava — Slovan Bratisla­va jégkorongmérkőzés közvetítése. — A szünetben: Tv-hiradó. — 2H.10: A nagy sötétség. (Tv-játék M. Twain művéből.) tornákat is. A bohókás játé­kokon például egy vízzel te­lített nagy tartály fölött, szé­les gerendákon párviadaloz- tak a nehéz páncélba bugyo- lált ifjak. Persze nem hegyes karddal, avagy buzogánnyal, hanem csak tompa dárdával — s aki a nagyobb ütéstől egyensúlyát veszítette, páncé­lostól a vízbe zuhant. A Harlekinek, a csörgősip- kás olasz bohócok a karne­válokon jelentek meg először. A párizsi farsang két kedves alakja: Pierrot és Pierrette. Igaz, ők már nem bohócok voltak, inkább tréfás vagy mélységesen érzelgős éneke­sek. Érdekességként említem meg, hogy jelmézeik ma is di­vatosak, jóllehet már több mint ötszáz évesek. Az első karnevál hercege a XV. században kapta „kine­vezését”. A különös eset egy nagyszabású párizsi udvari jelmezbálon történt, aholis az előkelőségek úgyszólván min­den elképzelhető figurát meg­személyesítettek. S hogyhogy nem, a meghívottak színes forgatagába befurakodott egy szegény koldus is, aki ron­gyosságával, piszkosságával egyáltalán nem illett a díszes társaságba. Az álarc nélküli, élethü „jelmezes” fölöttébb nagy cső. dálkozást váltott ki a jelenle­A társadalmi együttélésnek mo . annak az írott és írat­lan szabályai és különösen a nemzetközi kapcsolatokban az etikett és a protokoll össze­forrott fogalom. Ezeket igye­kezett hivatalos használatra összegyűjteni és könyv for­májában megjelentetni a Kül­kereskedelmi Minisztérium protokoll osztálya, hogy út­baigazítást adjon vele mind­azoknak. akik külföldiekkel . kapcsolatba lépnek és altoal- mazkodniok kell a nemzet­közi szokásokhoz. Az etikett eredetileg a ki­rályi fejedelmi udvarokban alakult ki. az udvari szertar- • tásrendet jelentette. A spa­nyol és francia udvari cere­móniák merev szabályait és diplomáciai formaságait az 1815-ben megtartott bécsi kongresszuson fogadták el a nemzetközi érintkezés alapel­veként. legutóbb pedig az 1961-es bécsi szerződés erősí­tette meg érvényességét — bizonyos enyhítések elisme­rése mellett, tgy tehát a he­lyes viselkedés, magatartás és a sok feleslegesnek tűnő kül­sőség nemzetközi szabály is. A csillogó zöld csempék megszűrve Verik vissza az ápolónők hófehér kötényé­nek és kendőjének színét, amint egyik ágytól a másik­hoz lépnek. A benyílóból vé­gig lehet tekinteni az egész kórtermet, az üvegfallal el­választott ágyakat. Ez az in­tenzív therápiás osztály. A legszebbek közé tartozik az egész országban. Ide kerül­nek azok a nagyon súlyos ál­lapotban levő betegek, akik­nek a kezelése állandó fel­ügyeletet, fokozott gondosko­dást. és a legmodernebb gyó­gyászati gépek alkalmazását igénvli. Az itt dolgozókat ön­kéntes jelentkezés alapján vá'ngatták össze Aki egy órát eltölt az intenzív therápián, az megérti, miért. A csend, a nyugalom csak látszólagos A nővérek állan­dó készenlétben vannak. A megszokott csengő sincs a betegágyak mellett. — Nincs is rá szükség — mondja Schneider Miklósné, a főnővér — mindig a beteg­ágyak mellett vaevunk. Ná­lunk nincs különbség a nap­pal, az este, vagy aa. éjszaka vök körében. Azt hitték róla, hogy maskara, bravúros jel­mezbe öltözött előkelőség. Vé­gül az ott levő rendőrminisz­ter súgta meg a királynak, hogy valódi koldusról van szó, aki véletlenül került ffl mulatságra. A király jót ka­cagott a félreértésen és azon nyomban kinevezte a koldust karnevál hercegének. A kol­dus korlátlan ura lett annak az éjszakának, hiszen a kirá­lyon kívül mindenki engedel­mességgel tartozott neki. Karnevál hercegének szere­pe ettől kezdve mindegyre hó­dítóbbá, népszerűbbé vált. S a későbbiek folyamán a far­sang utolsó napján rendezett álarcosbálon már pályázni is lehetett erre a „nemes ál­lásra”. A nyertes mindig az volt, akinek a legszellemesebb, legötletesebb, legfelismerhe- tetlenebb és legmeghökken- tőbb jelmeze volt. Hercegi trónja persze csupán az első hajnali kakasszóig tartott. Manapság a legszínesebb, legpompásabb karneválok a franciáknál, a bajoroknál és az olaszoknál vannak. A nagy felvonulásokon részt vesz a: egész város — s a farsang vé­gén csak „gépesített osztagok” tudják a szétszórt dekoráció­kat, díszes kellékeket össze­söpörni. A protokoll egyébként gö­rög eredetű szó és kezdetben a könyvtári, irattári jelző- kartotékokat jelentette a bi­zánci császárság közigozgatá sábam. Mai értelemben ezt a-' szót egyrészt mint jegyzi könyvet, másrészt mint a dip­lomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összessé­gét használják. A 2500 példányban most megjelent és a külkereske­delmi, valamint külkereske­delmi joggal rendelkező ipar­vállalatok szakembereinek díjmentesen rendelkezésére bocsátott könyv hasznos taná­csokkal szolgál nemcsak olyan úgynevezett külsőségekhez, mint az öltözködés, az ülte- tésrend, a köszönés, a névje­gyek használata, a vendéglá­tás szabályai, hanem tájékoz­tat az egyes országok sajátos protokolláris szabályairól, az egyes országok nemzeti ünne­peiről, a moszldm kalendá­rium és az iszlám vallás ün­nepeiről és tartalmazza a cí­mek. rangok idegen nyelvű fordítását. Máris tervbe vet­ték a szakkörökben nagy ér­deklődést keltett könyv má­sodik átdolgozott kiadását. között. Csak súlyos betegek vannak. Rózsa főnővérnek nincs kü­lön szobája. Csak mosolyog, amikor kérdezem, miért? — A nővérekkel együtt én is állandóan a kórteremben vagyok. Ugyanúgy kötözök, hordom a gyógyszert vagy az ebédet, mint ők. Erős és nagyon kedves egyéniség. Ha nem volna kórházi főnővér, kizárólag a katedrán tudnám elképzelni, gyerekek között. Nemrég él a megyében, Szentesről került ide. Ott is ilyen nehéz osz­tályt vezetett. — Akármilyen furcsán hangzik, nem tudnám elkép­zelni magamat könnyű bete­gek között. Itt érzi igazán az ember, hogy tett valamit. Jó­formán a halálból hozunk vissza embereket. A múltkor volt olyan betegünk, akinek napjában tízszer megállt a szívműködése. Ez nálunk nem is olyan ritka dolog. Amikor visszaadunk egy betegeit as A továbbiak megértéséhez tudni kell, hogy megértem már jó néhány évet, dolgaim sora számtalanszor úgy hozta, hogy valamit valamiért, valahova be kellett fizetnem. A befizeté­sek között e hosszú idő alatt akadt olyan is, amiről kiderült, hogy vagy nem lettem volna köteles fizetni, vagy többet akartak rajtam bevasalni, mint amennyi járt. Csak egy nem történt még meg velem — csupán a minap, életemben először —, hogy va­lami tévesen befizetett pénzt visszakaptam volna. Ez pedig így esett. Budapesten jegyet váltottam Salgótarjánba. Egy igazán bájos kislány ült a pénztárban, s megnyugtatott: váltsak csak végig gyorsvonati bilétát. Váltottam, ámde a vo­nat csak Hatvanig volt e^ors, onnét személyvonatként bakta­tott, megállván minden tejes­kanna mellett. — Ejnye, kislány, becsaptál — imígy füstölögtem magam­ban — de ezt már nem ha­gyom! Aztán inkább tréfából, mint­sem komolyan, levelet írtam a MÁV-nak Budapestre, elsír­tam bánatomat, s kértem, az általuk jogtalanul fölvett kü­lön bözetet. valamint „jelen le­velem díját”, egy forint bélyeg­osztálynak, ahonnan ide hoz­ták, néhány pillanatra fellé- legzünk. Aztán várjuk a kö­vetkezőt. Az intenzív osztály valósá­gos külön világ. Beteg és ápolónő itt a legteljesebb össz­hangban él egymással. Elő­fordulnak természetesen menthetetlen esetek. A közel­múltban egy fiatal, tizenhét éves kislány volt három hétig lakója az osztálynak. Min­denki tudta, hogy az orvostu­domány semmit nem tehet már érte. De az alatt a há­rom hét alatt eljött hozzá a Mikulás, csomagokat kapott, levelet írtak a nevében és te­lefonáltak kívánsága szerint a nővérek. Amikor meghalt, hátrahúzódtak a gyógyszer- szekrényhez, és fél napig si­ratták a kislányt. Amelyik nővér egyszer ide jön dolgoz­ni. az nem akar többé el­menni. A napokban az egyik szakiskolás kisnővér könyör­gő tt; _ * mérgelődvén magamat, az ügyről tökéletesen megfeled­keztem. Nem így a MÁV. Három hét múlva a MÄV- tól, mint feladótól, kaptam 3.80 forintot utalványon, pontosan levelem keltétől számított egy hónap múlva, pedig — az én soraimhoz hasonló udvariassá- gú — levelet, amelyben értesí­tettek, hogy a személy- és gyorsvonati jegy ára közötti külöbözetet, 2,80 forintot, va lamint „jelen levelem díját” egv forintot címemre megküld­ték, s még azt is írták: . Az okozott kellemetlenségért szí­ves elnézését kérjük.” A levelet szívem fölé he­lyezve őrzöm máig is a MÁV iránti igaz tisztelettel, és őszin. te becsülássel, mert mint mon­dám: i’ven még nem fordult, elő velem... * Most már csupán biz’isten a teljesség kedvéért — nehogy bárkinek is eszébe jusson kár­talanítani! — nem tudom el­hallgatni, hogy a minap Bu­dapestről ismét Salgótarjánba tartottam. A budapesti pénz­tárban, ha lehet, még bűbá­josabb kislány osztogatta a jegyet. Mondom: Hatvanig gyprsot, onnét személyvonati jegyet kérek. Mondja: vegyen uram inkább végig gyorsot, ha i — Rózsa főnővér, ugye vissz- ' * To/ni. ha. vé­geztem? Nekem tartsanak fel okvetlenül egy helyet. Ugye meg tetszik ígérni? A főnővér mindent megtesz az osztályért. Még azt is, hogy vacsorát visz a „lányai­nak”. Ha olyat főz, amiről tudja, hogy szeretik. este visszamegy. Volt rá eset, hogy kilencven szilvás gom­bócot főzött ki. Pedig a szű- kebb családja háromtagú. Ti­zenkét éves kislánva végigél­te és izgulta anyukával az osztály szervezésének idősza­kát. Amikor átadták, s meg­kezdődött a munka, azon a napon Andika pontosan tíz­szer telefonált: — Anvu. hoztak-e már beteget hozzátok? Rózsa főnővér egyetlen pil­lanatig sincs tervek ás ötletek nélkül. Most vidám fényké­peket. akar tenni a nővérszo­bába. Hadd örüljenek, ha rá­néznek. A főné vér elsiet, mert sú­lyos, operált beteget hoztak az egyik osztályról. Kézfogása azt az energiát fejezi ki. ami egyéniségét is jellemzi. Ha ápolónő lennék, csak az ő osztályán szeretnék dolgozni. tályon utazhat. Mondom kor­szerűen: állati vonzó! Mondja: legalább ilyen rondán ne ud­varolna! Mondom: én az első osztályra gondoltam. Mondja: ja, úgy! — és megpörgette a kettéosztott kis réztálcát, hogy jegyem, pénzem a földre hullt. A vonaton nem volt első osz­tályú kocsi. — kussinszky — Veszített súl/übóí a P(útó? Az égi mechanika részletei­ben járatlan embert meglepi a csillagászati számítások pontossága, amelyek néha sokkal hibátlanabbak, mint azok a számítások, amelyek közvetlenül a Földre vonat­koznak. Pedig a csillagászati mérések gyak-an közvetett úton történnek. A Plútó, a Naprendszerhez tartozó legtávolabbi bolygó tömegének meghatározása például az összes többi boly­gó részéről a Neptunus boly­gó pályájára gyakorolt gravi­tációs hatás igen bonyolult kiszámításán alapszik, bár a Neptunus a 125 éve tartó rendszeres megfigyelés óta a Nap körüli útjának mindössze kétharmad részét tette meg. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy lényeges elté­rések vannak a korábbi szá­mítások eredményed és a gyakorlati megfigyelések kö­zött. A kérdést csak 2000-ben sikerül majd megoldani, ami­kor a Neptunus befejez egy teljes fordulatot a Nap komi. fhírom rs fé! ezren A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben háromezer ötszáz tagja van az önsegélyező cso­portnak. A múlt évben az ön­segélyező csoporttagok közül 800-an részesültek szociális segélyben, amelynek összege 153 ezer forint volt. A tagok közül nagyon sokan bel- és külföldi társasutazásokon és színházlátogatásokon vettek részt. A csoport tagjai közül 1800-an voltak társasutazáso­kon, színházban. Ezeknek költsége 35 ezer forintot tett ki. 0 6 NÖGRÁD - 1970- januái 29., csütörtök Velkel Árpád Etikettszabályok 4rr*é *'k knrpfrol Rózsa főnővér Cs. E.

Next

/
Thumbnails
Contents