Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Az V. neve’ésücryí kongresszus témáiból A gyorsuló idő ismeretforrásairól A MODERN PEDAGÓGIA rétté formálnia. De nem egy- nyeges.) A gondolat bevezető­számos problémája közt előlié- szer kell találkoznia olyan — jében módszertani proolema lő helyet foglal el annak pon- sokszor szuggesztív erejű ne- exponálását ígértük. Igaz, mé- tos kidolgozása, hogyan töltse gatív hatásrendszerrel, ugyan- gis ezek az objektív tényezők, be az iskola a tantervi struk- csak a tömegkommunikáció amelyek potenciálisan alapoz- túrára alapozva oktató-nevelő „jóvoltából”, melyet azután zák a módszertani gondot. Ne- szerepét, építve a tömegkom- teljes pedagógiai összeszedett- vezatesen azt, ha a tömeg- munikáció nyújtotta ezernyi seggel is csak nehezein, vagy kommunikációs eszközrend- ismeretforrásra. Meri* hiszen alig képes ellensúlyozni. Ko- szer és az iskola közeledik jsmert dolog: napjainkban a rumk iskolájának egyik alap- egymáshoz — márpedig az is- íelnövekvő generáció oktatása- problémája éppen e kérdés kö- kólának legalább közelednie nak, nevelésének színtere *egy- rül mozog. kell, saját érdekében is ezek­re összetettebb. .Az iskola, tu- Mindenek előtt arra gondo- hez —, akkor meg kell találni lajdonképpen már régen meg- lünk, hogy az iskolának tuda- azokat az eljárásokat, melyek szűnt az ismeretnyújtás egyet- tosan vállalnia kell a szerve- a tantervi igónysort összeépí- len eszköze lenni. Talán ste- tó, rendszerező megtisztelő tik a tömegkommunikáció ad- rilen soha nem is volt az. A szerepét Jelenti ez elsősorban ta lehetőségekkel. Az oldot- szédületes mérem technizáló- azt. hogy a tantervi struktúra tabb oktatásra, a kívülről szer- dás korában a felgyorsult is- vezérfonalára építve meg kell zett információk iskolai érté- meretáramlás minden eddigi- tanítania tanítványait a világ kelésére stb. gondolunk, nél dinamikusabb, korhoz ta- dolgaiban valé tájékozódásra, A MÓDSZERTANI ÜTKE­padtabb iskolai tevékenységet meg kell tanítania többek kö- RESES e vonatkozásban az tesz szükségessé. A sajtó, a zott a tömegkommunikációs egyik probléma. De nem le- rádió, a televízió, a film, a eszközök okos, intellektuális hét elmenni szó nélkül a má- színház, a múzeumok meg- és gyakorlati használatára, sik mellett sem. Kétségtelenül annyi csatornája az ismeret Mint irányító, szervező intéz- megszokott pedagógiai alapre- aramlásának. Mindegyiknek menyek, lényegében meg kell láció, jelenlegi oktatási körül­megvan a maga cél- és esz- szerveznie tanítványai munká- ményeink között, hogy a lé- Közrendszere, de végsősoron ját: a „mit?”, „miért?”, „ho- nyegében állandó kezdeménye- mindegyiknek van egy olyan gyan?” vonatkozásában. ző: a pedagógus. Várhatóan vonása, amely közös h má- Emellett az iskolának, mint azonban többek köpött éppen síkkal, s ebben tendenciájukat a tudományok különböző fokú a tömegkommunikációs eszkö- illetően összetartok: az embe- hordozása intézményének, azt zök révén egyr? inkább kez- ri tudást gyarapítják, s a sze- is vállalnia kell, hogy a tanít- deményező lesz — egyelőre mélyíséget is formálják. E ványok által „beszerzett” is- kérdéseivel, problémáival: a tulajdonságuk szerhpontjából mereteket, emberformáló rao- tanítvány. Ezzel tulajdonkép- kell az iskolának, mint szer- tívumokat elrendezi, helyére pen kialakul egyben a termé- vezett oktató-nevelő intéz- teszi, a lehetőséghez mérten szeles alapreláció is, hogy ti. a menynek e tömegkommuniká- egésszé formálja. kevesebbet tudó kérdezi a vi­ciós eszközök hatékonyság- Végsősoron arról van szó, szonylag többet tudót. Igen- mechanizmusával foglalkoznia, hogy az iskolának a tömeg- ám, csakhogy a polihisztor ta- A sajtó, rádió, film, tévé, kommunikációs eszközöket be nárok kora — talán kicsit ke- szorosan kai>csolódva a hét- kell állítania a maga útjára, serű tény — lezárult. Nagyon köznapok k'jvételményrend- fel kell használnia arra, hogy nehéz lépést tartani kinek- szeréhez egyrészt, másrészt a maga célrendszerét mind kinek a saját tudományágával egy művelődéspolitikai kon- teljesebben ki tudja bontakoz- is. Márpedig a törnegkommu- cepcióból kinőve építik fel tatni. nikációs eszközök a legfrisseb­anyagukat. így azok rendsae- SZERVESEN KAPCSOLÓ- bet adják. S erről mindről — rés, tervszerű oktató-nevelő DIK e kérdéskörhöz a mód- legalább szakági szinten — tá- tevékenységet nem fejthetnek szertani kultúra problémája, jékozottnak kellene lennie a ki. A velük való találkozás is elsősorban a pedagógiai öko- pedagógusnak. Hogy fog ez si­— pillanatnyilag mindenesetre nomitás szempontjából. En- kerülni? A pedagógiai ökono­— esetleges, többnyire az gedtessek meg, hogy ezt két mitásnak e téren is utat kel­egyén belátásától, érdeklődési oldalról világítsuk meg. Egyik lene törnie. Minden bizonnyal körétől, belső indítékaitól füg- ebből a hatékonyságé. A mód- a szakmai folyóiratok meg gő. így hatásfoka is — tár- szertani kultúra tudatos út- fogják találni a segítés útját e- sadalmi magaslatról nézve —, keresésével szinte elkerülhe- téren is. erősen különböző. Motiválja a tétlenül szükséges megtalálni * problémát az is, hogy a tó- azokat az utakat, ahogy a tö- , megkommunikációs eszközök megkommunikációs eszközök A gyorsuló idő ísmeretfor­a társadalom különböző rété- beépülnek lehetőségeikkel az fásairól ígértünk gondolato­déi, különböző korosztályai iskolai oktató-nevelő munká- ^at, s lám már a szakmai számára sugározzák mondán- ba. Tény. van Iskola-tv. Ra- problémák sűrűjébe vesztünk, dójukat. Ebből következik, gyogó műsoraik is vannak. Minden bizonnyal azért van hogy a megértés, az azonosul- Sok bennük a hasznosítható ez 'S.v- mert a logikai rendben ni tudás foka különböző, nem elem is, de azért még nagyon egyszeriben szétválaszthatatlan egyszer az értelmezés is élté- messze vagyunk attól, hogy ez lett szakmai és társadalmi ró, s így a hatás — elsősorban az adásforma szerves egészet kérdés. Ügy van ez, mint a nevelési vonatkozásokra gon- alkosson az iskolai munkával, ahogy az V. nevelésügyi dőlünk _ eltérő, többségében Van filmesztctikai oktatás — kongresszus tézisei sem csak J emérhetetlen. Probléma ez, és kijelölt iskolákban — mégha- pedagógusproblémák, sőt úgy nem is kicsi, hiszen a befoga- tározott filmekre építve. Mi- tűnik, elsősorban nem azok. s dó, ha nem korosztályához, lyen jó lenne, ha minden kö- bár a maeyar pedagógia út­vagy műveltségéhez mérete- zépiskola meg tudná oldani — jatt vannak hivatva kijelölni, zett, az adott értelmi, vagy kellő számú filmkópia segítse- a holnap szocialista felnőtt.ié- érzelmi információ-sugárzás gével — az igen jó tantervre rtek megformálását szolgálják, képtelen azt megemészte- és tankönyvekre épülő film- ni, vagy éppen káros táp- esztétikai oktatást. Nehezen anyagként hat az intellektu- képzelhető el filmesztétika* áhs organizmusra. oktatás — hatékonyan — kel­A GYAKORLÓ PEDAGÓ- lő számú és minőségű film GUS munkája során — orvén- nélkül. Félő, hogy anyagi kér- detesen — igen gyakran^ ta- désekbe bonyolódunk, s ezért lálkozik tanítványainak olyan nem kívánunk beszélni arról, kérdéseivel, félig átélt, aper- milyen nehézkesen megoldha- cipiált vagy még nyitott is- tó ifjúságunknak egy-egy pes- mereteivel, melyeket éppen a ti színház előadásának megte- tömegkommunikációs eszközök kintése. (Ez pedig nemcsak a vittek el a gyerekhez, s azt mű megismertetése, de konk- most i a pedagógusnak, a ne- réten a színházi intellektuális .velőnek kell rendszerbe állíta- atmoszféra nevelő hatásának dia, alkalmazásra képes isme- beültetése szempontjából isié­A táplálkozásról Az egészséges életmód egyik alapvető teltétele a helyes táp­lálkozás. A táplálkozás nem más, mint a szervezetbe kerü­lő anyagok elfogyasztása, a bekerülő anyagok felszívódása és megemésztése. A szervezet táplálékszükség­lete az életkortól, nemtől, fog­lalkozástól, földrajzi és éghaj­lati körülményektől függően nagy mértékben változik. Min­det; szervezetnek szüksége van az úgynevezett alapenergiára, plusz a munkavégzéshez szük­séges energiára. A helyes táp­lálkozás a szervezet tápanyag- szükségletét és igényét egy­aránt Kielégíti. Ellentéte a hiá­nyos vagy egyoldalú táplálko­zás, amely egy vagy több táp­anyagból — a szükségletnél kevesebbet, míg másokból töb­bet tartalmaz. A szervezet szükségletét, tehát azt, hogy mennyi energiára és anyagra van szüksége, meg lehet álla­pítani és az értékek ismereté­ben egy-egy egyén vagy nép­csoport táplálkozását el lehet bírálni. Ennek megfelelően kell kialakítani ez úgynevezett op­timális táplálkozást, amely a helyi szokásoknak és ízlések­nek megfelelően ízletes és lak­tató. A táplálkozási előírások betartása esetén sem mennyi­ségi, sem minőségi éhezés nem lép fel és a szervezet fejlődé­se egyenletes. Az energiát adó tápanyagok közül legfontosabbak a szén­hidrátok, második helyen sze­repelnek a zsírok. Ezek biz­tosítják szervezetünk energia- szükségletének jelentős részét, a többit pedig a fehérjék. A fe­hérjék legfontosabb feladáta azonban nemcsak az energia biztosítása, hanem a szervezet felépítésében való részvétel. A szervezetben végbemenő fo­lyamatokhoz elengedhetetlenül szükségesek a vitaminok, ame­lyek kis mennyiségük miatt az energiaellátásban lényeges szerepet nem játszanak, de je­lenlétük a mindennapi táplá­lékban nélkülözhetetlen, mivel hiányuk esetén a szervezet sú­lyosan károsodik. A szénhidrátok növényi mag­vakban (gabonafélék, hüvelye­sek), cukrokban és az ezekből készült ételekben találhatók legnagyobb mennyiségben. A fehérjék növényi és állati ere­detűek. Mi főképpen állati eredetűeket fogyasztunk (hús­félék, tej, tejtermékek). Szük­ségletünk kisebb hányadát je­lentik a növényi eredeti fehér­jék (különböző növényi mag­vak, zöldségfélék). Zsíradé- kaink az előbbiekhez hason­lóan’ növényi és állati erede­tűek. Jelentőségüket fokozza még az is. hogy egyes vitami­nok felszívódásához nélkülöz­hetetlenek. „A”-vitamint tar­talmaz a csukamájolaj, a máj, á tejtermékek, „B”-vitamint az élesztő, máj. zöldfőzelékek, rizs, burgonya, bab, „C"-vita­csők, „D”-vit3mlnt az élesztő, csukamájolaj, tej, vaj, tojás. A szervezet fejlődésében az energiát csecsemő és újszülött korban a fehérjék és zsírok fe­dezik. A serdülőkorban már nagyobb szerepet kap a táplá­lék szénhidrát tartalma. Fel­nőtt embernél elsősorban a munkavégzés módja, szabja meg a tápanyagszükségletet. Ez más és más az ülő-, az ál­ló-, a könnyű- és nehéz fizikai munkát végzőknél. A nehéz fi­zikai munkát végzők energia- szükséglete kb. kétszerese az ülő foglalkozásúakénak. Itt a legfontosabb energiaforrások a szénhidrátok és zsírok. A hiá­nyos táplálékbevitel esetén csökken a munkaképesség, a szervezet tartalékait használja fel, ennek következménye a fogyás és az átlagos testi le­romlás Az öregedés az energia­szükségletet jelentősen módo­sítja, az idős ember fizikai ak­tivitása csökken, egyre kevés­bé képes megerőltető munkát végezni. Tápláléka bőven tar­talmazzon vitaminokat, legyen gazdag fehérjékben, szénhid­rátban Kerülje a túlzott zsír- foavasztast Tápanyaaigen.vünk az évszakoknak megfelelően is változik. Nyáron és ősszel le­hetőségünk van a változatos és megfelelő összetételű, elegendő energiát biztosító táplálkozás­ra, míg a téli és tavaszi hóna­pokban ételeink egyhangúbbak, vitaminban szegényebbek. Ilyenkor a vitám in bevét el más módjáról kell gondoskodnunk az egyéni' lehetőségeknek és leleményességnek megfelelően (télire eltett gyümölcsök, zöld­főzelékek, befőttek.) Konyhatechnikai viszonyaink mellett sajátos egyoldalúság alakult ki étkezésünkben. Di­vatos a bő zsírral való főzés, zsiradékok, húsok fogyasztása, csípős, erősen fűszerezett éte­lek készítése. Ez maga után vonja ai szénhidrátokban, zsír­ban gazdag étkezést, azonban az emberi szervezet számos fontos tápanyag fogyasztását kívánja meg. Rendkívül fon­tos tehát, hogy az egyes étel­fajtákat vagy az étkezésen be­lül a fogásokat úgy állítsuk össze, hogy az elfogyasztott éte­lek a szükséges mennyiségben tartalmazzák a kívánatos táp­anyagokat. Az egyik étel táp­anyag tartalmának hiányossá­gait még abban az étkezésben más ételek fogyasztásával egé­szítsük ki. A fenti általános elveket töltse meg tartalommal a há­ziasszony leleményessége. Le­hetőségét megteremtette az élelmiszeripar fejlődése, a sok új kész- és félkészáruk for­galomba hozatala. Dr. Gyepes Péter Herold László mint, a zöldségfélék, gyümöl­A szérminoxid veszélyei Ha a vér szértmonoxidkon- centrációja akár egy kicsit is emelkedik, s a oarboxyhae- tnoglobin a vörös vértesi-ecs- kék heamoglobinjához kötő­dik, az ember szellemi tevé­kenységében máris károsodás következik be. Például, ha a normális körülmények közötti 0,4 százalékos oarboxyhae- moglobim két százalékra nő, a kísérleti személyeknél ez azt eredményezi, hogy a szá­molási készség, valamint az időérzék romlik, mégpedig annál erősebben, minél maga­sabb a carboxyhaemoglobin- koncenitráció. Ebből követke­zik természetesen az is, hogy az ember reakciói is lassab­bak lesznek, ami különösen autóvezetésnél lehet végzetes kimenetelű. A vér carboxyhaemoglobin- koncentróciója a 0,4 százalé­kos fiziológiai értékről köny- nyen két százalék fölé ugor­hat. Azoknál a dohányosok­nál például, akik naponta át­lagosan egy csomag cigarettát szívnak ed, ez az érték 5,4 százalék Elég azonban pusz­tán a nagyváros levegőjét be­lélegezni ahhoz, hogy vérünk szénmonoxid tartalma növe­kedjék. Például tizenkét órás nagyvárosi tartózkodás azt eredményezi, hogy a car- boxyhaemoglobinszint 2,4 szá­zalékot mutat. A szénmono­xid belégzése mindenekelőtt azok számára veszélyes, aki vérszegénységben, tüdőmeg­betegedésekben vagy keringé­si zavarokban szenvednek. A magzat és az újszülött szá­mára pedig különösen súlyos következményei lehetnek a mérgesgázok beszívásának. Ezenkívül úgy tűnik, a szív- infarktusos betegek halálozá­si arányszáma is azokon a vi­dékeken nagyobb, ahol a le­vegő szénmonoxid tartalma túlnő az átlagon. Februárban két színházi bemutató Február hónapban két ér­dekes és jelentős színházi be­mutató helye lesz, a salgótar­jáni József Attila művelődé­si központ. Elsőként, a hónap elején, a debreceni Csokonai Színház együttese látogat el Salgótar­jánba és a bérleti sorozat ke­retében február 4-én és 5-én Puccini világhírű operáját, a Bohéméletet mutatja be ki­tűnő szereposztásban. A hó­nap másik bemutatójára feb­ruár 17—18-án kerül sor. Ek­kor a szolnoki Szigligeti Szín­ház játékában O’Neill: Hosszú út az éjszakában című drá­máját láthatjuk. Népművelés a rétsági járásban A községi népművelési munka- get a felszabadulással igyekeznek tervek a rétsági járásban is első- eszmei tartatommal megtölteni, sorban hazánk felszabadulása 25., Ezeket az ünnepeket a szocialista továbbá Lenin születése 100. évfor- hazafiság fejlesztésének érdekében dulójának méltó megünneplése kívánják felhasználni. Fontos fel- iegyében készültek el. A népmüve- adatnak tartják a íermelőszövet- íési tevékenység egészét a 25 éves jubileum ünnepségei, rendezvé­nyei köré csoportosították, illetve minden népművelési tevékenysé­kezeti dolgozók és a nők szocia­lista szemléletének alakítását, s tovább kívánják szélesíteni a já­rás községeiben a természettudo­mányos ismereteket. NÓGRÁD *9 1970- január 29,, csütörtök ÍT*onTipfnnmból ÍVII.) A sokféle élmény nem min- türelmes bölcsességgel — mint- volt velem, kézzeT-lábbal mű­dig áll össze kristályszabályos- ha a vietnami párt politikája ságú rendszerbe. De hiszen öltött volna testet. A kulturá­togatott, amiből én azt vettem ki: Van gyereke? Mutattam nem is ezért érkeztem Vietnam lis kapcsolatok bizottsága egyik fiam fényképét. Megnézte, mo­földjére. Híradást, üzenetet vezetője arra a kérdésre, járt­szerettem volna hozni arról, e már nálunk (mert asztal­hogyan élnek, gondolkodnak szomszédját gyógykezelték ha­1969 őszén a tegnapról, a má­ról és a holnapokról. S ehhez úgy érzem, nemcsak a nagy­ívű kérdések elősorolása tar­tozik, hanem sokszor beszélni kezdenek a látszólag jellegte­len hétköznapi apróságok* mintha homályos üvegen át ismerőst vélnénk felfedezni. A vezető. Sokan, nagyon so­kan már az első lépéseknél ott­voltak, a párt alakulásánál bá­báskodtak, vagy hamar von­záskörébe kerültek, s egy élet­re elkötelezték magukat. Meg­solygott, megszorította a ka­romat. Aztán ő is elővett egy képet, s az enyém mellé tette. zánkban), mosolyogva jegyez- Hároméves forma, bájos, dun­te meg: még nem elég beteg abhoz, hogy ilyenfajta pihe­nésre, kikapcsolódásra sor ke­rüljön. Tréfás megjegyzés volt, nem kevés igazsággal: a viet­nami nép vezetői hallatlan szí­vóssággal — és egyszerűség­gel — bizonyítják, hogy fel­adatuk teljesítésében nem a kiváltságokra ügyelnek, egyet­len gondolatuk a nép szolgála­ta, a nép érdekeinek lehető legjobb képviselete. Egy férfi — fényképpel. A di kislány mosolygott rám. A vékony, madárcsontú férfi ek­kor nyitott tenyérrel közelített az asztal fölé, repülőgép bú- gását utánozva, majd a rob­banás hangját idézte. S rá­mutatott a pici lányra. Akkor csak néztük egymást, s suta együttérzésként én szorítottam meg a karját. Nem tudom, ki volt, kevés szavát sem értet­tem. Mégis, ma is itt hordom a szorongást magamban: ho­gyan mondjam el a vietnami járták a börtönöket, barátságok Vinh-i falusias szállodában min- apák, anyák, árvák keserveit? így is szövődtek. Megfontolt szavú vezetőkkel találkoztam. Ehhez valami csodálatos mély élet- és emberismeret társul. A megyei vezető nemcsak az országos horizontig lát el, ha­nem elemzi a világpolitikai helyzetet, a várható fejlemé­nyeket. A központi bizottság egyik tagjával is volt alkal­mam találkozni. Halk szavú, az esti órákban már láthatóan fáradt, de semmi szünetet nem tart. míg gondolatláncolatát végigjárja. Egyszerű ember, dig az ajtóban állt a férfi, aki behozta az ennivalót, elém tet­te a tálcát. Először nagyon udvariasan cserélgette is előt­tem az üres tányért a követke­ző fogással, de intettem, hogy majd kiszolgálom én magam, így csak állt az ajtófélfának támaszkodva, az udvar ho­mokját nézegetve. Egy ízben, amikor a tálcát odébb toltam, s cigarettára gyújtottam, nem vitte el nyomban a holmit. Állt az asztal sarkánál, s mi­vel tolmácsom ilyenkor nem Fekete hajú lányok. Szépek a vietnami nők. Kecsesek, ra­gyogó szeműek, hosszú hajuk összefogva, hátul a csípőjükig ér. Nem csak az iskolákban, a gyárakban állnak helyt, ha­nem a haza védelmében is példát mutattak. A > Thong Nhat Hotelben a felszolgálók valamennyien tagjai a milí­ciának. Aki a bombázások ide­jén ott járt, mesélte, hogy a szirénák hangjára villámgyor­san foglalták el helyüket a védelmi állásokban. Az útépí­tésen kemény munkát végez­nek. A rizsföldeken, aratáskor combig a vízben vagy éppen az iszapban gázolnak. Ott van­nak a hadseregben is. Amikor útközben egy család mellett haladunk el, a férfi hajtja a kerékpárt; az asszonyka a cso­magtartón ülve kisgyermekét bebugyolálva ölében tartja — az anyai érzés titokzatos mo­solyával. Gondoltak erre az amerikai pilóták, amikor bom­báik pusztító hatásával szá­mot vetettek? A brigádvezető. Nincs har­mincesztendős. Exkavátorbri­gádot bíztak rá, s ő az eső utáni nagy latyakban is hosszú léptekkel keresi fel a gépe­ket a Deo Nai bányában. Kur­ta fekete haja van, szabályos, napbarnított színű arca, a szeme mosolyog, míg neki nem veselkedik, hogy társaival együtt néhány nehéz vasdara­bot eltakarítson az útból. Int a hatalmas teherautó vezető­jének, hová álljon. Ismét je­lez: felbúg a markoló motorja, s már reped az antracit, térül a kocsi, másiknak adja át a helyét. Gumicsizmáját a kőfal­hoz veregeti, haját hátratúrja, fúj egyet, s már megint mo­soly bujkál a szemében. Ha itthon látnám, valamelyik bá­nyában, meg se lepődnék. Fiatal munkás — s a munkás­ember mindenütt hasonló. Jenkci János-Következik: A holnapról — egyszerűen.

Next

/
Thumbnails
Contents