Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
célok megualositasat szolgálta Beszélgetés Illés Miklóssal, a megyei tanács vb elad'-helyettesével Az év vége a számvetés és egyúttal a tervezés időszaka is. Számot vetünk az elmúlt esztendő eredményeivel és készülünk az újabb feladatok, E nagyobb célok megvalósításara. . Ezért felkerestük Illés Miklós elvtársat, a megyei tanács végrehajtó .bizottságának elnökhelyettesét és tájékoztatást kértünk a megye költségvetésének 1969-ben megvalósult eredményeiről, valamint az új, az 1970-es év feladatairól. — Hogyan gazdálkodtak a tanácsok pénzügyi lehetőségeikkel az elmúlt évben? — örülök a kérdésnek — válaszolta —, mert az új esztendő küszöbén mindig jóleső érzés számot adni arról, miként gazdálkodtunk a reánk bízott javakkal. A költségvetés terén a gazdálkodás számszerű, pontos eredményeit még nem ismerjük. A zárszámadás készítésének időszaka január hónap. így csak előzetes tájékozódások alapján nyilatkozhatok. De már biztosan tudjuk, hogy a vártnál jobb eredményeink lesznek, mintegy 55—58 millió forinttal több bevételt várunk. Bizakodásunkat gazdálkodási eredményeink támasztják glá. Különösen dinamikus fejlődés volt tapasztalható a tanácsi gazdaság terén, de számottevő többletbevétellel számolhatunk az ÁFÉSZ-ek és ktsz-ek vonatkozásában is. Azt várjuk, hogy tanácsaink a jövő évben nagyobb mértékben használják fel a rendelkezésre álló pénzeszközöket, mint az előző esztendőkben. Ehhez hozzásegít a tanácsok jobb előkészítő munkája, de hozzájárul az a körülmény is, hogy szinte minden járási és városi tanács területén működik már költségvetési üzem, mely a tanácsnak saját kivitelező kapacitását teremtette meg. Ezek, előzetes számításaink szerint, mintegy 32 milliós kivitelezési értékkel járultak hozzá a feladatok megvalósításához. Szükségesnek tartom még elmondani azt, hogy a már fentebb említett bevételi többletek lehetővé tették a lakosság kommunális ellátásának javítását. Gondolok a korszerű közvilágítás, vízrendezés, útjavítás, középületek karbantartásának munkálataira. E mellett tanácsaink jelentős összeget fordítottak az egészségügyi ellátás és a kulturális feladatok korszerűsítésére. — A tanácsok fejlesztési alapjának pénzbevételei 1969- ben megközelítették a 300 millió forintot. Mennyivel több ez a tervezettnél? Hátráltatta a munkát az építőipari kapacitás szűk ke- í esztmetszete, és nem voltunk mindig megelégedve kivitelezőink, tervezőink munkájával — Beszéljünk a jövőről. Miben lehetne összefoglalni a tanácsok 1970. évi legfontosabb költségvetési és fejlesztési feladatait? — Nagyon lényeges dolognak tartom, hogy a megye lakossága önkéntes kötelezettségvállalással kivette részét a célok megvalósításából. A lakossági hozzájárulás átlaga meghaladta a kétszáz forintot és Igen jelentős a végzett társadalmi munka értéke is. A fejlesztési alapra fordított összeg huszonöt százalékkal nagyobb, mint amennyit év elején terveztünk. Örömmel állapíthatjuk meg: 1969-ben egyre erőteljesebb volt tanácsaink részéről a törekvés, hogy minél több közös beruházást valósítanak meg, és a lakosság igényeinek kielégítésére fokozottan bevonják a tanácson kívüli szerveket is. Nézzük a számokat. Az elmúlt évben több mint 280 tanácsi lakás épült, kilenc orvosi rendelő, negyven bölcsődei férőhely, huszonnyolc általános iskolai tanterem, száz óvodai férőhely, egy nővér- szállás és egy rendelőintézet szolgálja a megye lakosságát. Elkészült a balassagyarmati vízmű, tovább folytattuk a közművesítést, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy az 1970-es év jelentősége túlnő az előző évekén. Az elkövetkezendő év ugyanis a III. ötéves terv utolsó éve. A sikeres befejezést. a feladatok megvalósítását, illetve túlteljesítését szervezettebb munkával elősegíthetjük. Emellett sok vonatkozásban megalapozhatjuk a IV. ötéves terv, különösen első éveinek jó munkáját, a tervszerű gazdálkodást. A költségvetés várható növekedésén felül 1970-ben — elsősorban az alsóbb fokú tanácsoknál — nagyobbak lesznek a lehetőségeink. Az alsóbb fokú tanácsok költségvetési volumene mintegy 50 millióval növekszik. Ebből húszmillió forintot — az eredetileg tervezett összegen felül — a kommunális ellátás nagyobb ütemű fejlesztésére fordíthatnak. Fokozott gonddal kísérjük a járási székhely-községek és a falukörzet-központok fejlesztését. 1970-ben néhány községet nagyközségi rangra kívánunk emelni. Feladataink között szeretném kiemelni, hogy tovább kell folytatnunk a korábbi években megkezdett tervszerű településhálózat fejlesztését A beruházások mellett Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk Nógrád megye foglalkoztatottsági gondjai enyhítésének. Tennivalóink, intézkedéseink e vonatkozásban már túlnőnek a megyehatáron. Számos budapesti üzemmel tárgyalunk ipartelepítésről, újabb és újabb munkahelyek létesítéséről. — Szó veit már róla, hogy az 1970-es év a III. ötéves terv utolsó esztendeje. Kaphatnánk némi tájékoztatást a megye III. ötéves tervének várható alakulásáról? — Természetesen. Az már ma is látható, hogy az 1966- ban célul tűzött feladatok megvalósíthatók — sőt —, sok vonatkozásban lényegesen túl is teljesíthetők. Akkor azt terveztük, hogy mintegy 520 millió forintot fordítunk öt év alatt megyénk fejlesztésére. Az elmúlt négy év tényszámai és a ma ismert, 1970-es lehetőségek alapján elmondhatjuk, hogy a tanácsi eszközökből megyénk fejlesztésére több mint 800 millió forintot használunk fel. Kétségtelen, hogy e nagy arányú túlteljesítésben komoly szerepet játszik a gazdasági reform, illetve ennek új szabályozói. Ma már világossá vált tanácsaink előtt, hogy a fejlesztési lehetőségeik jelentős részét kitevő saját források növelésében alapvetően érdekeltek, és erre irányuló intézkedésük nem hiábavaló. Mert ezek a pénzeszközök k‘^"7ik a többletlehetőségek alapját. A fejlesztés Igen nagy részét a lakásépítés jelenti. Ez a III. ötéves terv forint-előirányzatának közel 42 százalékát foglalja magába. Azt terveztük, hogy a III. ötéves terv idején 1200 tanácsi, bér- és szövetkezeti lakást építünk. Az Ismeretes salgótarjáni lakásépítési gondok ellenére, a teljesítés mintegy 1300 lakás lesz. Alaposan túlteljesítjük vízellátási és csatornázási tervünket is. Az egészségügyi és szociális ellátás terén mintegy 27 százalékos tervtúlteljesítéssel számolunk. Megépült a megyei kórház. A tervezett száz férőhellyel szemben, százhúsz bölcsődei férőhelyet hozunk létre, orvosi rendelők építésével tovább javítjuk a falusi lakosság ellátottságát. Megvalósult Salgótarjánban a KÖJÁL-székház, Balassagyarmaton, Pásztón a rendelőintézet, a nógrádgárdonyi tbc-gyógyintézetben , pedig konyha és éttermi létesült, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Kulturális ellátásunk örömteljesen fejlődik, újabb óvodák és iskolák segítik gyermekeink nevelését. A centralizált tervlebontá- sos rendszer helyett a tanácsi munkában is érvényesült a nagyobb önállóság. A döntési jogkör kiszélesedésével járó megnövekedett felelősség a rendelkezésre álló eszközök összehangoltabb felhasználását, a területi gazdaságpolitikai célkitűzések fokozottabb megvalósítását teszi lehetővé. Nagyon örvendetes vonásnak tartom, hogy az új gazdasági mechanizmus megvalósítása a tanácsi munkában nem okozott zavart, azt különösebb zökkenők nélkül végrehajtottuk. összességében elmondhatjuk, hogy az öt év alatt megyénk lakosságának kommunális, szociális, egészségügyi, valamint kulturális ellátására közel 2,5 milliárd forintot fordítunk, ami jelentősen túlhaladja az eredeti előirányzatokat A kiteljesedés útján — Tudjuk, hogy megkezdődött a IV. ötéves terv kimunkálása. Hallhatnánk néhány szót az erre vonatkozó elképzelésekről? — A tervkészítés sok mun' kát igényel. Tanácsaink már megkezdték a különböző területekre, ágazatokra vonat kozó elemzéseket, értékeléseket, közgazdasági számításokat. Ezek összevetésével, a szükségletek felmérésével határozhatjuk meg a szükséges arányokat, rögzíthetjük a legfontosabb tennivalókat. Az 1971—72-es évek beruházó' salnak megvalósítása, a zökkenőmentes átmenet, a munka folyamatossága csak akkor érhető eU ha egyrészt az 1971-ben befejeződő létesítmények építését időben megkezdik, másrészt pedig, ha a beruházások kiviteli terveit és a szükséges kapacitást előre biztosítjuk. E feladatok újabb erőfeszítéseket kívánnak tanácsainktól. A IV. ötéves terv sikeres indulása ezek nélkül elképzelhetetlen. Egy azonban bizonyos A tanácsok saját bevételének, a helyi erőforrások fokozott kihasználásának jelentősége tovább növekszik. Az egyes tanácsok fejlesztési lehetőségeit nagy mértékbeli saját bevételeik szabják meg. Röviden összefoglalva, a IV. ötéves terv előkészítésében, szervezésében a feladatok rendkívül jelentősek. Talán azzal szeretném befejezni, hogy ez a feladat az eddigieknél alaposabb, színvonalasabb munkát követel tanácsaink dolgozóitól. Csatai Erzsébet ti a másért nem, már azért is érdemes volt bevezetni az új mechanizmust, mert rövid idő alatt megtudjuk, hogy az irányító hatóságok, vagy a vállalatok készülőidében van-e a hiba — hangoztatják egyesek, amikor az elmúlt 2 év eredményei, ap- róbb-nagyobb hibái, mulasztásai szóba kerülnek. Kétségtelen, gazdasági fejlődésünk egy-egy zökkenője hamarabb napvilágra kerül mint az ómechanizmusban, amikor a jelenségek hosszabb ideig rejtve maradtak. Az új helyzet olyan előnyt jelent, amelynek birtokában. ha akarjuk, el tudjuk hárítani azokat az akadályokat — az alapelvek megsértése nélkül — amelyek fékezik fejlődésünk gyorsabb ütemét, ha ehhez nemcsak megvan a jó szándék, hanem párosul a cselekvőkészséggel és képességgel. Az előbbiek illusztrálására bőven lehet példákat találni. Az- új mechanizmus első eve ben megyénk vállalatai Is élvezték a kormány messzemenő segítségét, amelyről később beigazolódott, hogy egyik-másik helyen és területen egy kicsit túlzott volt. A második esztendőben pedig néhány üzemünkben, vállalatunknál félreértelmezték az új mechanizmus alapvető követelményeit, aminek következtében előtérbe kerültek a vállalati érdekek, vagyis a gazdasági egységek vezetői és dolgozói részben eltértek eredeti céljaiktól A jó munka, a termelés és termelékeny- seg növelése helyett inkább csak a piaci konjuktúrális helyzet, a pillanatnyi előnyök kihasználására törekedtek. Ez még nem volna baj, de ezt a tevékenységet nem kísérte a társadalmi termékek mennyiségének és minőségének növekedése. Aztán néhány köz- gazdasági szabályozóról kiderült, hogy nem segíti az eredeti célt, sőt sok tekintetben épp az ellenkezőjére ösztönöz. A hol szükséges volt, a kormányszervek ■*"* az alapelvek megsértése nélkül a jelen valóságéhoz igazították a rosszul ható Közgazdaság! szabályozókat abban a hi- srernben, hogy talán ez majd jobban ösztönöz a társadalmi termelés ütemének fokozására és a hatékonyság növelésére. Korai volna válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik üzemünk, gyárunk miként reagált az előbbi intézkedésekre, mit akar tenni. A helyzetfelmérés még most folyik. Annyi azonban már most is látszik, hogy az elmúlt évben háttérbe szorított műszaki- tecluúkai fejlesztésben majdnem mindenütt gyorsabb ütemet kívánnak diktálni, hogy mind mennyiségben és főleg jó minőségben ki tudják elégíteni a piaci igényeket. Mert az elmúlt két esztendő kevés volt ahhoz, hogy a műszaki fejlesztésében, a termelés technikai színvonalának emelésében, a korszerűbb termelési technológiák meghonosításában és széles körű elterjesztésében front- áttörést hajtsunk végre. Ha ezt sikerült volna megtenni, ma nem okozna gondot egyes cikkek — szeg, síküveg, festett és színes üvegáruk, kő, építőanyag stb. — mennyiségi kielégítése, hanem azon főhetne gyáraink, üzemeink vezetőinek teje, hogy miként tegyenek eleget az egyre növekvő mmőségi követelményeknek mind a belföldi, mind a külíöldi piacokon. Ha pedig ez így van, már pedig ez a valóság megyénk üzemeiben, akkor miért mondjuk, hogy az új mechanizmus jól szolgálja céljainkat, a szocialista építés gyorsítását? Mert a régóta kívánt és annyira óhajtott gazdasági egyensúly, a különböző ellenható tényezők dacára létrejött népgazdaságunkban, hogy gyárainkban, üzemeinkben a termelés nagyobb részt a piaci igényekhez igazodik, hogy a termelés szerkezete, bár a számítottnál lassabban, de mégis előnyösen megváltozott. Eredményeként csökkent a rosszul eladható gyártmányok száma, s helyükbe olyan áruk kerültek amelyeknek van jövője, amiket keresnek, amelyek előnyösek a vállalatnak és a népgazdaságnak. p1 zekből kellene még több, lehetőleg a je^lenleginél gyorsabb ütemben. Bár e tekintetben valamelyest felgyorsulást jelez a statisztika, azonban koránt sem éltek üzemeink azokkal a lehetőségekkel, amelyeket e területen biztosít számukra az új mechanizmus. Ha jól érzékelem a valóságot, akkor az új esztendőben továbbra is lehet majd munka nélkül is nyereséget szerezni, csak kevesebbet és ritkábban, mint az elmúlt esztendőben. Nem marad más hátra, mint körültekintőbben foglalkozni a termelés ésszerűbb megszervezésével, a technikai folyamatok korszerűsítésével, aminek eredményeként több és jobb termék kerül a piacra, megfelelő nyereség ellenében. Igaz, a nyereségszerzésnek ez az útja fárasztóbb mint az előző, és sok rizikóval, felelősséggel is jár, a különböző műszaki-gazdasági számításoknak pontosaknak kell lenni. a beruházásoknak azt kell produkálni, amit korábban kimutattak, mert ellenkező esetben nehéz helyzetbe kerül a vállalat Mégis ezt az utat kell választani üzemeinknek, ha tartós, biztos jövőt akarnak teremtem saját maguknak. A Síküveggyárban például a termelés fejlesztését létszámnövelés nélkül kívánják megoldani a jövőben. Az öblösüveggyárban nagyobb ütemben gépesítenek azokon a munkahelyeken, ahol ez lehetséges. A RIO- LEX Építőanyagipari Vállalatnál új technológiák meghonosításával csökkentik a termelés költségeit. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál az új gyár adta üzem- és munkaszervezési lehetőségek okos kihasználásával akarják összegyűjteni az 1970. évre tervezett nyereséget, ami 15,4 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. Az új esztendőben tehát az üzemi élet minden területén előtérbe kerülnek azok a meghatározó elemek, amelyek az új gazdasági mechanizmus további kibontakozását, kiteljesedését segítik elő, amelyek révén vállalataink nem indokolatlan ármanipulációkkal, hanem termelékenyebb, jobb munkával, a piaci lehetőségek okos felhasználásával teremtik meg a saját fejlődésükhöz, dolgozóik tisztes gyarapodásához szükséges nyereséget. Venesz Károly A tanácstagok számadása O AZ ÉV UTOLSÖ negyedében a tanácstagok választó polgáraik elé álltak és egyszerű szavakkal elmondták, hogy a lakosság megbízatásának megfelelően hogyan végezték a munkájukat. Nagy beszélgetés alakult ki ebben az időben a lakosság és a tanács között. Még nincs pontos felmérés, de a megítélések szerint a helyi tanácsok több mint háromezer tagját közel százezren hallgatták meg. A beszélgetések nem egyoldalúan zajlottak le. A választó polgárok nyíltan, őszintén véleményt alkottak a tanács munkájáról. Miről esett iegtöbb szó? Azoknak a feladatoknak a végrehajtásáról, amelyeket annak idején a választáskor, a jelölőgyűléseken mint feladatot szabtak a tanácsoknak. A tanácstagi beszámolókat az ott megnyilvánult őszinteséget, bátor véleménynyilvánítást kétségtelen a tana- megjavítják a mezőgazdasági esi demokrácia egyik leg- termelést, javítják az ipari szebb megnyilvánulásaként üzemekben végzett munkát, Baloldali előretörés Az olaszországi Ravennában látfőn este megválasztották a városi vezetőséget: a polgár- mester szocialista, a városi tanácsnak kilenc kommunista és három proletár-szocialista tagja van, a régi keresztény- demokrata vezetőség kibukott. A fejlemény Iránytűnek tekinthető, mert megfigyelők 1970-re' a községtanácsi vezetőségekben nagy baloldali előretörésre számítanak. tarthatjuk számon. A tanácstagok és a lakosság kozott lei alyt nagy beszélgetésen, amikor a tanácstagok számot adtak az elvégzett munkáról, alapos körültekintéssel és gondossággal megbeszélték a jövő évi tennivalókat is. Ne ringassuk magunkat illúziókban. A tanácsok nem tudtak mindent megvalósítani, amit a lakosság kért. Nincs még elegendő orvosi rendelő, a közlekedés sem teljesen kifogástalan. Óvoda is sok községből hiányzik, s az iskolák Is korszerűsítésre várnak. Gond, az elismert fejlődés ellenére is, van még ezernyi. Erre is magyarázatot kértek a választók. És az a nyílt őszinteség, amely az idei év végi tanácstagi beszámolókat végigkísérte, a válaszokban is megnyilvánult. Annyit valósítottunk meg, amennyit az ország "azdasági ereje megengedett. Megbeszélték mindenütt azt is, hogy az ország gazdasági 'rejét, a lakosság mindennap lelkiismeretesen elvégzett munkája határozza mee. Nem egy helyen a tanácstagi beszámolók során különböző fogadalmak születtek arra, hogy emelik a termelékenységet. Nem üres szólamok voltak ezek, hanem azokhoz a feladatokhoz kapcsolódtak, amelyek az elkövetkező években megvalósításra várnak. A beszámolókon részt vett emberek a realitás talaján élnek. Sok helyen azonnal kiszámolták, hogy ha új művelődési otthont akarnak, arra ennyi és ennyi pénzre van szükségük. Ehhez pedig csak akkor juthatnak, ha a számukra kiszabott értéket megtermelik. ÍGY FOLYTAK a tanácskozások, és így tervezték a következő esztendőt. Ma megkezdtük az 1970 évet. Az elmúlt évek eredményei nagy reményekre jogosítanak fel. De ha visszagondolunk, minden eredmény mögött ott van a hétköznapok szorgalmas munkája. Ezen az úton kell járni. A lehetőségekhez mérten fokozni erőnket, hogy újabb és újabb alkotások szülessenek a dolgozó emberek javára. És akkor az elkövetkező tanácstagi beszámolók ered mén vekben még gazdagabb esztendőről adhatnak számot. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1970. január 1., csütörtök /
