Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Intenzívebb társadalmi segítséget Tísmfí’n* tartalék ______ . ■ ■■■..-. ■■ — — r---------- I r É rsekvadkert tsz-tagsága zárszámadásra A rról a" gyökeres válto­zásról, amelyen a falu­si életforma az utóbbi években átment, a kívülálló városinak sokat mond csupán egyetlen jelenség is: keveseb­bet panaszkodnak, ehelyett a gazda hangján szólnak az el­ért eredményekről a fiatalok. Hosszan és persze „tudomá­nyosan” lehetne fejtegetni a jelenség okát, fejtegetik is eLegiet a hirtelen elszaporo­dott szociológusok, akiket ez a változás arra predesztinál (vagy nem jogosít fel, csak csábít), hogy az új összefüg­géseket felkutassák. Vállalva a kockázatot, hogy leegyszerűsítem a kérdést, a kevesebb panasz okát először aibban látom, hogy mostanra befogaditák-elfogadták a fiata­lokat a közös gazdaságokban, ahol sokat változott például a munka színvonala is. A gépe­sítés és a kemizálás elterjedé­sével nélkülözhetetlenné vált a fiatalok jelenléte, s ami­lyen mértékben növekedett szerepük, úgy csökkent az In­dokolatlan sandaság is, amely nemrég körülvette őket. A közelmúltban alkalmam volt ilyen „újfajta” — keve­set panaszkodó, többet di­csekvő — fiatalokkal beszél­getni. A legfontosabb tanul­ságokat már említettem, de mindenképpen érdemes arról is szólni, amit a falun élők művelődésével kapcsolatban elmondtak. Az igaz, hogy a tsz-jövedelem nemcsak meg­közelíti, de helyenként túl is haladja az Iparban dolgozók átlagkeresetét. A jövedelem és az életszínvonal azonban két különböző dolog. Az élet- színvonal emelésének egyik fontos sarkpontja éppen a fa­lun élők kulturálódási lehe­tőségeinek kibővítése, az al­kalmak számának növelése és ahol ilyen van már, ott egé­szen biztos javítani lehet még a kihasználás hatékony­ságán is! Nem véletlen, hogy mostanában egyre több szó esik arról: a legtöbb tenniva­ló a falusi népművelés terén található A városiasodó éAet- Éorma nemcsak a modern háztartási gépek, rádió, tele­vízió, a motor és gépkocsi megszerzéséből és használatá­ból áll — szükség van a kul­turális felemelkedésre is. A jól dolgozó tsz-tagok in­gyenes üdültetése, utaztatása ugyanúgy a mindennapi gya­korlat közé került, mint a vi­déken tájoló Déryné Színház előadásaira szóló jutalom­jegyek szétosztása az arra ér­demesek között. Ez a műve­lődés azonban túlságosan al­kalmi jellegű, ugyanakkor — néhány ünnepi előadást nem számítva — egész éven át zárva vannak a falusi műve­lődési otthonok. Pénz, vonzó- program és megfelelő, hozzá­értő emberek híján egyhely­ben topog a művelődés. Nem elég a magnó, a lemezjátszó, a fiatalokat nem elégíti ki az estéről estére ismétlődő tele­víziós program sem. A fiatalok részt akarnak venni az ese­ményekben. Nem szemlélni — csinálni akarják a progra­mokat. Ebben kellene segíteni nékik. Meg abban,, hogy igé­nyesebbek legyenek. Ne csak a beat-et tekintsék vonzónak, legyenek másfajta igényeik is. Ha valaki veszi a fáradságot, többnyire hamar rájön, más­fajta igény is él a falusi if­júságban csak élesztgetni, s amikor már megerősödött, kielégíteni kellene azt a jobb sorsba érdemes másfajta igényt! E z a nehezebb dolog. Ez a legjobban elhanya­golt, erre fordít legke­vesebb gondot a felnőtt kör­nyezet, s ehhez nem elég egy-két lelkes pedagógus vagy népművelő. A szélesebb anya­gi és társadalmi összefogás példája — a falusi művelő­dési házat fenntartó közös gazdaság ma még csodaszám­ba menő ritkaságként ismert. Vagy nem ismert. Olyan ke­vés van belőlük, hogy sokan nem is tudják, ilyen is léte­zik az országban! Nógrád nem jár elöl a jó példákkal. Szolnok megyében egyre több a falusi művelődés anyagi gondjait magára vállaló kö­zös gazdaság. És nemcsak az anyagi gond enyhítését, az objektívnek nevezett eszközök összefogását és bölcsebb fel- használását — helyenként a „szubjektív” rész támogatá­sát, tehát a hivatásos népmű­velők díjazását is elvállalja a tsz. T&z-népművelő? A karcagi Lenin Tsz-nél például ilyen is van már! Ritka madár, igazi fehér holló, de a megyében nincs egyedül. Egyre több kö­zös gazdaság „lát” fantáziát abban, hogy szakemberre bíz­za a művelődésre szánt össze­get és persze a lelkeket is. Ezzel azonban csupán eggyel több lett — eddig se voltak sokan! — azok száma, akik a falusi népművelés körül bá­báskodnak, több-kevesebb si­kerrel. A valamennyire is tisztes eredményt jelentő megoldáshoz továbbra is az vinne közelebb, ha a tsz- népművelőt, vagy ahol ilyen még nincs — azt az egyetlen megszállott pedagógust a töb­bi nevelő, a falun élő értel­miség, és nem is csak az ér­telmiség segítené. A fiatalok nevelése meg­kívánná a legképzettebb felnőttek közreműködé­sét. Városon és falun egyfor­mán érvényes, kevéssé felis­mert igazság ez. Nem is di­vatos igazság ráadásul. A di­vatos igazságok között az el­ső helyen áll ez: „Ami a szi­gorúan vett munkakörömön túl van — nem tartozik rám”. A tsz-fiatalok véleménye, amely szerint a falusi értel­miség „kivételes lénynek te­kinti önmagát” — nem za­varja ezt a réteget. — Minden kor társadalma az ideológiailag legképzettebb tagjaira bízta a fiatalok neve­lését — mondta nemrégiben egy beszélgetés alkalmával dr. Csillik Gábor, Csepel rendőr-főkapitánya, a Buda­pest felszabadításáért harcoló SZIR-csoport tagijai. Az egy­kori partizánt egész csoport fiatal vette körül, kísérgettea salgótarjáni partizán-emlék­ülés három napja alatt. Ott­hon sem él elefántcsontto­ronyban. Fontos beosztása mellett jutott ideje a jogi dip­loma megszerzésére, jut ideje a hosszú listát kitevő társa­dalmi megbízatások teljesíté­sére, visszaemlékezések írásá­ra, az ifjúság nevelésére is. Sok fiatalnak „Gabi bácsi” dr. Csillik Gábor, aki személyes példával bizonyítja, hogy a képzett párttagok számára rangos munkát jelenthetne a falusi, lakóhelyi, üzemi vagy tsz-ifjúság nevelése. Ilyen ér­telemben a KISZ sem álla­podhat meg a „szentírásmak” tekintett aktívanévsor kam­pányonként időről időre tör­ténő kipipálásánáL „A fiata­lok nevelésébe* közreműkö­désire felkérhető felnőttek névsora a telefonkönyvekben van!” — mondta valaki egy vita alkalmával. A kétségte­len túlzást leszámítva azért nem árt megjegyezni, hogy az idősebb és képzettebb felnőt­tek közreműködése nélkül a későbbiek során a tsz-népmű­velők sem érhetnek el olyan eredményt, amilyenre most már egyre nagyobb szükség lenne. Pataki László A termelőszövetkezet a zár­számadási közevűlést két rész- közgyűlésen rendezi meg. Ja­nuár 28-án szerdán és 29-én csütörtökön délután háromkor az érsekvadkerti művelődési házban kerül sor a közgyű­lésre. Az elmúlt évek gya­korlatától eltérően a terme­lőszövetkezet azért rendezi két alkalommal és kétszerre a közgyűlést, hogy a terme­lőszövetkezeti demokrácia mi­nél jobban érvényesüljön, és a tsz több mint 800 tagja ak­tívan nyilváníthassa vélemé­nyét. Ugyanis az érsekvad­kerti művelődési otthonban mintegy 350—400 személy fér el. Hatékony ellenőrzés A közgyűlésre a tei-m élő­szövetkezet meghívja Franti- sek Dvorsky elvtársat, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­tét és munkatársait. Meghív­ják a Csehszlovák Kultúra budapesti igazgatóságának dolgozóit. Felkérik a csehszlo­vákiai ipolyszakállasi Cseh­szlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet, testvér­szövetkezetüket, hogy küldött­séggel képviseltessék magukat közgyűlésükön. A termelőszö­vetkezetnek előreláthatólag mindkét napon lesznek ven­dégei, akik találkozhatnak az érsekvadkerti tsz-tagsággal. A leltározást idejében befe­jezték, a leltárak feldolgozá­sa és egyeztetésének munká­ja vége felé halad. A leltá­rozásban az ellenőrző bizott­ság tevékenyen részt vett, a bizottság elnöke ellenőrzését hatékonyan gyakorolta. A mérleg készítése során a számvitel munkájához is meghívták. Így a mérleg ösz- szeállítása során láthatja a szövetkezet mérlegének egyes tételeit. Előreláthatóan zár- számadási mérlegük a köz­gyűlés előtt legalább két nap­pal rendben elkészül. A zárszámadási közgyűlé­sen a tsz vezetősége 30 száza­lékos nyereségrészesedés fel­osztására tesz javaslatot. Ez termelőszövetkezetüknél csak­nem hárommillió forintot je­lent. Az előírt tartalékolások és a fejlesztési alapon kívül mintegy 10 millió forint ér­tékű biztonsági alapot tudnak képezni, illetve az előző évi alappal együtt ennyi lesz a szövetkezet tartaléka. Szakosított tehenészet A zárszámadási munkálatok mellett serényen folynak a munkák az 1970. évj beruhá­zások előkészítésében is. A tsz a tervezési megbízásokat mind kiadta, noha az 1970-es beruházási program igen fe­készül szített, remélik, hogy gondos előkészítés után ez nagyrészt meg is valósul. 1969-ben a termelőszövetke­zet tehenészeti telepe elnyer­te a szakosított tehenészeti te­lep meghatározást. Ennek ér­telmében tehenészeti -telepü-. két az idén újabb 200 férő­helyes tehénistállóval, telepi úttal, takarmányossal. vala­mint burkolati munkákkal fogják bővíteni, megközelítő­leg hatmillió forint értékben. Igen nagy gondot fordít a termelőszövetkezet a gépi be­ruházásokra is. Hárommil­lió forintot meghaladó össze­gért gépeket kívánnak vásá­rolni 1970-ben. Így az amortizáció céljaira fordított összegen felül mintegy 1,2 millió forintot kell saját erő­ből gépvásárlásra fordítaniuk. 17/ tervek A sertéstársulástíoz az ér­sekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz egymil­lió forint saját erőt biztosít. Az elmondottakon felül a ter­melőszövetkezet további öt­millió forint értékű beruhá­zást tervez. A termelési terv készítése jó ütemben halad. Február­ban elkészítik a pénzügyi tervet és előreláthatólag feb­ruár végén vagy március ele­jén a tervek jóváhagyásra a közgyűlés elé kerülnek. A Salgótarjáni Öblösüveggyár festőüzemében nagy mennyiségben készülnek a szebbnél szebb lámpatestek. Festés után a lámpákat a beégető kemencébe rakják, hogy a festés tartós le­gyen Oktatáson Jánosaknán Fehér lepel borítja János- aknát. Az ablakokon kiszűrő­dő fény és a hó világít, ahogy a hegyoldalon kapaszkodunk felfelé a kultúrházhoz. Az utat gondosan felszórták sa­lakkal. Amerre a legtöbb láb­nyom vezet, arra tartunk mi is dr. Várkonyi Józseffel, a Nógrádi Szénbányák pártbi­zottságának agitációs és pro­paganda felelősével. Oktatási nap van, mint ál­talában minden második hét­főn. Nagy volt a választék, hogy hova menjünk, mert eb­ben az időben 105 helyen fo­lyik a pártoktatás, amire a Nógrádi Szénbányák területén 2863 jelentkező volt. Ahogy dr. Várkonyi József tájékoz­tatott, az eddigi tapasztalatok kedvezők. Az oktatás színvo­nala, a hallgatók részvétele, felkészülése a foglalkozásokra és a vitakészség, az érdeklő­dés jobb mint eddig bármi­kor volt. A megjelenés átla­gosan 80—85 százalékos, te­hát jónak mondható és az előadóknak feltett kérdések is bizonyítják, hogy az emberek érdeklődési köre cjjyre tá- ga'+ A könyvtárteremben szak- szervezeti oktatás folyik, a másikban találjuk Pál István csoportját, ahol a gazdaság­politikai kérdésekről tárgyal­nak; a. műszaki fejlesztés sze­repéről a termelékenység nö­velésében; a minőség fontos­ságáról, a gazdaságosságra gyakorolt hatásáról. A köz­ponti tananyagot a helyi vi­szonyoknak megfelelően, itt a mizserfai bánya helyzetéhez alkalmazkodva tárgyalják. Ki, hogyan látja ezeket a kérdése­ket saját területére vonatkoz­tatva? Az egyiknek szavaiból azt érezni, hogy nincs megeléged­ve azzal a műszaki színvo­nallal, ami saját munkaterü­letén kialakult. A termeléke­nyebb munkának ez lenne az alapfeltétele és talán még az is sokat segítene, ha a dol­gozók jó ötleteit jobban fi­gyelembe vennék a vesetők. A másik a minőség fontos­ságáról beszél, a fokozódó kö­vetelményekről és a végén ar­ról panaszkodik, hogy szén- telepük vem megfelelő. „Ho­gyan adjunk jobb szenet, ha egyszer a telep adottságai olyanok, amilyenek” — mond­ja. Végül mégis ccz a véle­mény alakul ki, hogy vala­mit tenni kell Gusztáv-aknán is, mert az árbevétel, a gaz­daságosság elsősorban attól függ, megfelelő szenet tud­nak-e termelni. Az utóbbi idő­ben sok a jogos minőségi pa­nasz. Ahogy az idő telik, a vé­lemények fogynak, viszont szaporodnak a kérdések, ame­lyekre inkább a vendégtől, dr. Várkonyi Józseftől kérnek vá­laszt. Hogyan alakul a múlt évi nyereség a vállalatnál és mi várható? Olyan kérdés ez. amire pontos választ ma még nem adhat senki, hiszen a mérleg most készül. Az is­mert számokból csak követ­keztetni lehet. Az elosztás módja érdekli őket. A visszafejlesztés is szóba kerül most is, mint általában. Nem úgy vetik fel, hogy nem lesz munkaalkalom, hanem inkább a törzsgárda megbe­csülése szempontjából. A Központi Bizottság leg­utóbbi határozata és Kádár Társulás serféshizla’ásra elvtárs angyalföldi beszéde is foglalkozott a törzsgárda fo­kozott megbecsülésének kér­désével; tájékozottak is ebben a jelenlevők, bár többen azt helytelenítik, hogy még ma is tapasztalható, amikor a ván­dormadarat jobban megbecsü­lik mint azt, aki a törzsgár­dához tartozik. Kérdéseikre választ kapnak. Dr. Várkonyi József is arról tájékoztatja a hallgatókat, hogy a Nógrádi Szénbányák­nál a visszafejlesztés során miképpen gondoskodnak a törzsgárdáról. A foglalkozás ideje talán a megszokottnál jobban elhúzó­dik, de nem siet senki, van idő. Az oktatást az emberek­hez igazították egyrészt azzal, hogy a lakóhelyen szervezték, másrészt úgy, hogy ezen a na­pon délelőtt és este tartják. A műszakba járást nem akadá­lyozza. Ki, mikor jár munká­ba, aszerint választhat, me­lyik foglalkozáson vesz részt. Ma, ahogy az előadó tájékoz­tat. csak hárman hiányoztak, valószínűleg betegek. Amikor vége van a foglalkozásnak, többen együtt maradnak, foly­tatják a beszélgetést egymás között. Kint hideg van, és ilyenkor a kályha mellett jól- j esik a hasznos eszri+'csere. I >v B. J. I Négy termelőszövetkezet tár­sulásában, sertéshizlalási vál­lalkozás létrehozását tervezik Litkén. Még az idén megkez­dődik a mintegy 16 millió fo­rintos beruházási program, amelynek eredménye évente 4 ezer hízó előállítása lesz. A beruházásokat részben a tár­sult szövetkezetek fedezik, Beszámoltunk már róla, hogy ebben az évben előreláthatóan hatvannál több új autóbuszt kap a Salgótarjáni 2. számú Autóközlekedési Vállalat. Ezen kívül mintegy félszáz teher­autót vásárolnak az év során, a vállalat járműparkja tehát olyan mértékben bővül, növek­szik, amelynek fenntartásával és üzemeltetésével a jelenlegi létszám nem tud megbirkózni. részben állami támogatást kap­nak a vállalkozás megvalósí­tásához. Az egyik tagszövetke­zet az egyházasgergei Üj Ta­vasz, két év alatt mintegy másfél millió forintot ad a tár­suláshoz. A termelőszövetkeze­tek közösen biztosítják a hiz­lalda takarmányellátását is. Már most is gépkocsivezető­hiány van, csupán az autóbusz- közlekedésben 20—25 gép­kocsivezetőre lenne szükség, az év során azonban előrelát­hatóan 140 új dolgozó felvétele válik szükségessé. A gépkocsi­vezető-hiányt a vállalat rész­ben saját szervezésű gépkocsi­vezetői tanfolyamokkal, más­részt új dolgozók alkalmazásá­val igyekszik enyhíteni. NÓGRÁD — 1970 január 24., szombat t 3 Létszámigény az ÁKÖY néi Bővül a járműpark

Next

/
Thumbnails
Contents