Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
Intenzívebb társadalmi segítséget Tísmfí’n* tartalék ______ . ■ ■■■..-. ■■ — — r---------- I r É rsekvadkert tsz-tagsága zárszámadásra A rról a" gyökeres változásról, amelyen a falusi életforma az utóbbi években átment, a kívülálló városinak sokat mond csupán egyetlen jelenség is: kevesebbet panaszkodnak, ehelyett a gazda hangján szólnak az elért eredményekről a fiatalok. Hosszan és persze „tudományosan” lehetne fejtegetni a jelenség okát, fejtegetik is eLegiet a hirtelen elszaporodott szociológusok, akiket ez a változás arra predesztinál (vagy nem jogosít fel, csak csábít), hogy az új összefüggéseket felkutassák. Vállalva a kockázatot, hogy leegyszerűsítem a kérdést, a kevesebb panasz okát először aibban látom, hogy mostanra befogaditák-elfogadták a fiatalokat a közös gazdaságokban, ahol sokat változott például a munka színvonala is. A gépesítés és a kemizálás elterjedésével nélkülözhetetlenné vált a fiatalok jelenléte, s amilyen mértékben növekedett szerepük, úgy csökkent az Indokolatlan sandaság is, amely nemrég körülvette őket. A közelmúltban alkalmam volt ilyen „újfajta” — keveset panaszkodó, többet dicsekvő — fiatalokkal beszélgetni. A legfontosabb tanulságokat már említettem, de mindenképpen érdemes arról is szólni, amit a falun élők művelődésével kapcsolatban elmondtak. Az igaz, hogy a tsz-jövedelem nemcsak megközelíti, de helyenként túl is haladja az Iparban dolgozók átlagkeresetét. A jövedelem és az életszínvonal azonban két különböző dolog. Az élet- színvonal emelésének egyik fontos sarkpontja éppen a falun élők kulturálódási lehetőségeinek kibővítése, az alkalmak számának növelése és ahol ilyen van már, ott egészen biztos javítani lehet még a kihasználás hatékonyságán is! Nem véletlen, hogy mostanában egyre több szó esik arról: a legtöbb tennivaló a falusi népművelés terén található A városiasodó éAet- Éorma nemcsak a modern háztartási gépek, rádió, televízió, a motor és gépkocsi megszerzéséből és használatából áll — szükség van a kulturális felemelkedésre is. A jól dolgozó tsz-tagok ingyenes üdültetése, utaztatása ugyanúgy a mindennapi gyakorlat közé került, mint a vidéken tájoló Déryné Színház előadásaira szóló jutalomjegyek szétosztása az arra érdemesek között. Ez a művelődés azonban túlságosan alkalmi jellegű, ugyanakkor — néhány ünnepi előadást nem számítva — egész éven át zárva vannak a falusi művelődési otthonok. Pénz, vonzó- program és megfelelő, hozzáértő emberek híján egyhelyben topog a művelődés. Nem elég a magnó, a lemezjátszó, a fiatalokat nem elégíti ki az estéről estére ismétlődő televíziós program sem. A fiatalok részt akarnak venni az eseményekben. Nem szemlélni — csinálni akarják a programokat. Ebben kellene segíteni nékik. Meg abban,, hogy igényesebbek legyenek. Ne csak a beat-et tekintsék vonzónak, legyenek másfajta igényeik is. Ha valaki veszi a fáradságot, többnyire hamar rájön, másfajta igény is él a falusi ifjúságban csak élesztgetni, s amikor már megerősödött, kielégíteni kellene azt a jobb sorsba érdemes másfajta igényt! E z a nehezebb dolog. Ez a legjobban elhanyagolt, erre fordít legkevesebb gondot a felnőtt környezet, s ehhez nem elég egy-két lelkes pedagógus vagy népművelő. A szélesebb anyagi és társadalmi összefogás példája — a falusi művelődési házat fenntartó közös gazdaság ma még csodaszámba menő ritkaságként ismert. Vagy nem ismert. Olyan kevés van belőlük, hogy sokan nem is tudják, ilyen is létezik az országban! Nógrád nem jár elöl a jó példákkal. Szolnok megyében egyre több a falusi művelődés anyagi gondjait magára vállaló közös gazdaság. És nemcsak az anyagi gond enyhítését, az objektívnek nevezett eszközök összefogását és bölcsebb fel- használását — helyenként a „szubjektív” rész támogatását, tehát a hivatásos népművelők díjazását is elvállalja a tsz. T&z-népművelő? A karcagi Lenin Tsz-nél például ilyen is van már! Ritka madár, igazi fehér holló, de a megyében nincs egyedül. Egyre több közös gazdaság „lát” fantáziát abban, hogy szakemberre bízza a művelődésre szánt összeget és persze a lelkeket is. Ezzel azonban csupán eggyel több lett — eddig se voltak sokan! — azok száma, akik a falusi népművelés körül bábáskodnak, több-kevesebb sikerrel. A valamennyire is tisztes eredményt jelentő megoldáshoz továbbra is az vinne közelebb, ha a tsz- népművelőt, vagy ahol ilyen még nincs — azt az egyetlen megszállott pedagógust a többi nevelő, a falun élő értelmiség, és nem is csak az értelmiség segítené. A fiatalok nevelése megkívánná a legképzettebb felnőttek közreműködését. Városon és falun egyformán érvényes, kevéssé felismert igazság ez. Nem is divatos igazság ráadásul. A divatos igazságok között az első helyen áll ez: „Ami a szigorúan vett munkakörömön túl van — nem tartozik rám”. A tsz-fiatalok véleménye, amely szerint a falusi értelmiség „kivételes lénynek tekinti önmagát” — nem zavarja ezt a réteget. — Minden kor társadalma az ideológiailag legképzettebb tagjaira bízta a fiatalok nevelését — mondta nemrégiben egy beszélgetés alkalmával dr. Csillik Gábor, Csepel rendőr-főkapitánya, a Budapest felszabadításáért harcoló SZIR-csoport tagijai. Az egykori partizánt egész csoport fiatal vette körül, kísérgettea salgótarjáni partizán-emlékülés három napja alatt. Otthon sem él elefántcsonttoronyban. Fontos beosztása mellett jutott ideje a jogi diploma megszerzésére, jut ideje a hosszú listát kitevő társadalmi megbízatások teljesítésére, visszaemlékezések írására, az ifjúság nevelésére is. Sok fiatalnak „Gabi bácsi” dr. Csillik Gábor, aki személyes példával bizonyítja, hogy a képzett párttagok számára rangos munkát jelenthetne a falusi, lakóhelyi, üzemi vagy tsz-ifjúság nevelése. Ilyen értelemben a KISZ sem állapodhat meg a „szentírásmak” tekintett aktívanévsor kampányonként időről időre történő kipipálásánáL „A fiatalok nevelésébe* közreműködésire felkérhető felnőttek névsora a telefonkönyvekben van!” — mondta valaki egy vita alkalmával. A kétségtelen túlzást leszámítva azért nem árt megjegyezni, hogy az idősebb és képzettebb felnőttek közreműködése nélkül a későbbiek során a tsz-népművelők sem érhetnek el olyan eredményt, amilyenre most már egyre nagyobb szükség lenne. Pataki László A termelőszövetkezet a zárszámadási közevűlést két rész- közgyűlésen rendezi meg. Január 28-án szerdán és 29-én csütörtökön délután háromkor az érsekvadkerti művelődési házban kerül sor a közgyűlésre. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a termelőszövetkezet azért rendezi két alkalommal és kétszerre a közgyűlést, hogy a termelőszövetkezeti demokrácia minél jobban érvényesüljön, és a tsz több mint 800 tagja aktívan nyilváníthassa véleményét. Ugyanis az érsekvadkerti művelődési otthonban mintegy 350—400 személy fér el. Hatékony ellenőrzés A közgyűlésre a tei-m élőszövetkezet meghívja Franti- sek Dvorsky elvtársat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetét és munkatársait. Meghívják a Csehszlovák Kultúra budapesti igazgatóságának dolgozóit. Felkérik a csehszlovákiai ipolyszakállasi Csehszlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet, testvérszövetkezetüket, hogy küldöttséggel képviseltessék magukat közgyűlésükön. A termelőszövetkezetnek előreláthatólag mindkét napon lesznek vendégei, akik találkozhatnak az érsekvadkerti tsz-tagsággal. A leltározást idejében befejezték, a leltárak feldolgozása és egyeztetésének munkája vége felé halad. A leltározásban az ellenőrző bizottság tevékenyen részt vett, a bizottság elnöke ellenőrzését hatékonyan gyakorolta. A mérleg készítése során a számvitel munkájához is meghívták. Így a mérleg ösz- szeállítása során láthatja a szövetkezet mérlegének egyes tételeit. Előreláthatóan zár- számadási mérlegük a közgyűlés előtt legalább két nappal rendben elkészül. A zárszámadási közgyűlésen a tsz vezetősége 30 százalékos nyereségrészesedés felosztására tesz javaslatot. Ez termelőszövetkezetüknél csaknem hárommillió forintot jelent. Az előírt tartalékolások és a fejlesztési alapon kívül mintegy 10 millió forint értékű biztonsági alapot tudnak képezni, illetve az előző évi alappal együtt ennyi lesz a szövetkezet tartaléka. Szakosított tehenészet A zárszámadási munkálatok mellett serényen folynak a munkák az 1970. évj beruházások előkészítésében is. A tsz a tervezési megbízásokat mind kiadta, noha az 1970-es beruházási program igen fekészül szített, remélik, hogy gondos előkészítés után ez nagyrészt meg is valósul. 1969-ben a termelőszövetkezet tehenészeti telepe elnyerte a szakosított tehenészeti telep meghatározást. Ennek értelmében tehenészeti -telepü-. két az idén újabb 200 férőhelyes tehénistállóval, telepi úttal, takarmányossal. valamint burkolati munkákkal fogják bővíteni, megközelítőleg hatmillió forint értékben. Igen nagy gondot fordít a termelőszövetkezet a gépi beruházásokra is. Hárommillió forintot meghaladó összegért gépeket kívánnak vásárolni 1970-ben. Így az amortizáció céljaira fordított összegen felül mintegy 1,2 millió forintot kell saját erőből gépvásárlásra fordítaniuk. 17/ tervek A sertéstársulástíoz az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz egymillió forint saját erőt biztosít. Az elmondottakon felül a termelőszövetkezet további ötmillió forint értékű beruházást tervez. A termelési terv készítése jó ütemben halad. Februárban elkészítik a pénzügyi tervet és előreláthatólag február végén vagy március elején a tervek jóváhagyásra a közgyűlés elé kerülnek. A Salgótarjáni Öblösüveggyár festőüzemében nagy mennyiségben készülnek a szebbnél szebb lámpatestek. Festés után a lámpákat a beégető kemencébe rakják, hogy a festés tartós legyen Oktatáson Jánosaknán Fehér lepel borítja János- aknát. Az ablakokon kiszűrődő fény és a hó világít, ahogy a hegyoldalon kapaszkodunk felfelé a kultúrházhoz. Az utat gondosan felszórták salakkal. Amerre a legtöbb lábnyom vezet, arra tartunk mi is dr. Várkonyi Józseffel, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának agitációs és propaganda felelősével. Oktatási nap van, mint általában minden második hétfőn. Nagy volt a választék, hogy hova menjünk, mert ebben az időben 105 helyen folyik a pártoktatás, amire a Nógrádi Szénbányák területén 2863 jelentkező volt. Ahogy dr. Várkonyi József tájékoztatott, az eddigi tapasztalatok kedvezők. Az oktatás színvonala, a hallgatók részvétele, felkészülése a foglalkozásokra és a vitakészség, az érdeklődés jobb mint eddig bármikor volt. A megjelenés átlagosan 80—85 százalékos, tehát jónak mondható és az előadóknak feltett kérdések is bizonyítják, hogy az emberek érdeklődési köre cjjyre tá- ga'+ A könyvtárteremben szak- szervezeti oktatás folyik, a másikban találjuk Pál István csoportját, ahol a gazdaságpolitikai kérdésekről tárgyalnak; a. műszaki fejlesztés szerepéről a termelékenység növelésében; a minőség fontosságáról, a gazdaságosságra gyakorolt hatásáról. A központi tananyagot a helyi viszonyoknak megfelelően, itt a mizserfai bánya helyzetéhez alkalmazkodva tárgyalják. Ki, hogyan látja ezeket a kérdéseket saját területére vonatkoztatva? Az egyiknek szavaiból azt érezni, hogy nincs megelégedve azzal a műszaki színvonallal, ami saját munkaterületén kialakult. A termelékenyebb munkának ez lenne az alapfeltétele és talán még az is sokat segítene, ha a dolgozók jó ötleteit jobban figyelembe vennék a vesetők. A másik a minőség fontosságáról beszél, a fokozódó követelményekről és a végén arról panaszkodik, hogy szén- telepük vem megfelelő. „Hogyan adjunk jobb szenet, ha egyszer a telep adottságai olyanok, amilyenek” — mondja. Végül mégis ccz a vélemény alakul ki, hogy valamit tenni kell Gusztáv-aknán is, mert az árbevétel, a gazdaságosság elsősorban attól függ, megfelelő szenet tudnak-e termelni. Az utóbbi időben sok a jogos minőségi panasz. Ahogy az idő telik, a vélemények fogynak, viszont szaporodnak a kérdések, amelyekre inkább a vendégtől, dr. Várkonyi Józseftől kérnek választ. Hogyan alakul a múlt évi nyereség a vállalatnál és mi várható? Olyan kérdés ez. amire pontos választ ma még nem adhat senki, hiszen a mérleg most készül. Az ismert számokból csak következtetni lehet. Az elosztás módja érdekli őket. A visszafejlesztés is szóba kerül most is, mint általában. Nem úgy vetik fel, hogy nem lesz munkaalkalom, hanem inkább a törzsgárda megbecsülése szempontjából. A Központi Bizottság legutóbbi határozata és Kádár Társulás serféshizla’ásra elvtárs angyalföldi beszéde is foglalkozott a törzsgárda fokozott megbecsülésének kérdésével; tájékozottak is ebben a jelenlevők, bár többen azt helytelenítik, hogy még ma is tapasztalható, amikor a vándormadarat jobban megbecsülik mint azt, aki a törzsgárdához tartozik. Kérdéseikre választ kapnak. Dr. Várkonyi József is arról tájékoztatja a hallgatókat, hogy a Nógrádi Szénbányáknál a visszafejlesztés során miképpen gondoskodnak a törzsgárdáról. A foglalkozás ideje talán a megszokottnál jobban elhúzódik, de nem siet senki, van idő. Az oktatást az emberekhez igazították egyrészt azzal, hogy a lakóhelyen szervezték, másrészt úgy, hogy ezen a napon délelőtt és este tartják. A műszakba járást nem akadályozza. Ki, mikor jár munkába, aszerint választhat, melyik foglalkozáson vesz részt. Ma, ahogy az előadó tájékoztat. csak hárman hiányoztak, valószínűleg betegek. Amikor vége van a foglalkozásnak, többen együtt maradnak, folytatják a beszélgetést egymás között. Kint hideg van, és ilyenkor a kályha mellett jól- j esik a hasznos eszri+'csere. I >v B. J. I Négy termelőszövetkezet társulásában, sertéshizlalási vállalkozás létrehozását tervezik Litkén. Még az idén megkezdődik a mintegy 16 millió forintos beruházási program, amelynek eredménye évente 4 ezer hízó előállítása lesz. A beruházásokat részben a társult szövetkezetek fedezik, Beszámoltunk már róla, hogy ebben az évben előreláthatóan hatvannál több új autóbuszt kap a Salgótarjáni 2. számú Autóközlekedési Vállalat. Ezen kívül mintegy félszáz teherautót vásárolnak az év során, a vállalat járműparkja tehát olyan mértékben bővül, növekszik, amelynek fenntartásával és üzemeltetésével a jelenlegi létszám nem tud megbirkózni. részben állami támogatást kapnak a vállalkozás megvalósításához. Az egyik tagszövetkezet az egyházasgergei Üj Tavasz, két év alatt mintegy másfél millió forintot ad a társuláshoz. A termelőszövetkezetek közösen biztosítják a hizlalda takarmányellátását is. Már most is gépkocsivezetőhiány van, csupán az autóbusz- közlekedésben 20—25 gépkocsivezetőre lenne szükség, az év során azonban előreláthatóan 140 új dolgozó felvétele válik szükségessé. A gépkocsivezető-hiányt a vállalat részben saját szervezésű gépkocsivezetői tanfolyamokkal, másrészt új dolgozók alkalmazásával igyekszik enyhíteni. NÓGRÁD — 1970 január 24., szombat t 3 Létszámigény az ÁKÖY néi Bővül a járműpark
