Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Á vándorló Antarktisz MINDEN IDŐK legnagyobb antarktiszi kövületleletére bukkant egy kilenc tudósból álló amerikai kutatócsoport a hatodik kontinensen — mind­járt a délsarki nyári szezon első munkanapján. A lelő­helyről a különböző típusú gerincesek, hüllők és kétéltű­ek megkövesült csontmarad­ványai kerültek elő; vala­mennyi lelet olyan régen ki­halt lény maradványa ame­lyek messze a földtörténeti régmúltban, a triászkorban, legalább 200 millió évvel ez­előtt éltek. A New York-i Természet- tudományi Múzeum egyik helyszínen levő munkatársa, dr. Edwin H. Colbert elem­zése szerint az egyik megkö­vesült hüllőkoponya perdöntő jelentőségű. Egy 0,6—1,2 mé­ter hosszúságú őshüllő, a Lyst- rosaurus maradványa. Mint­hogy ez a hüllő a déli nagy­kontinentális tömbök kulcs­állatfaja volt az alsó triász­korban, a mostani lelet azt bizonyítja, hogy a már rég­óta sejtett, feltett hatalmas déli kontinensünknek, a Gondwana-földnek valóban léteznie kellett. • Dr. Colbert leírása szerint a Lystrosaurus különösen for­mált koponyáján az orrlyu­kak magasan fenn voltak a kiemelkedő szemek között — ez amellett bizonyít, hogy a hüllő vízi élőlény volt. Ilyen hüllők megkövesült marad­ványait már korábban is megtalálták Ázsiában és Dél­Amerikában. Ezeket a lelete­ket összehasonlítva a most fel­fedezettel, kézenfekvő a fel­tevés, hogy a hatodik konti­nens. az Antarktisz egykor összeköttetésben állt más föld. részekkel. A kövületeket egyéként november 23-án fedezték fel homokkőágyakban, a központi transzarktiszti hegységben, mintegy 650 kilométernyire a déli pólustól. Más kövületek, között megtalálták a theco­dont nevű régen kihalt hüllő maradványait is. A thecodon- tok a dinoszauruszok ősei — maradványaik már sokszor előkerültek Észak-Amerikában, és Európában Is. Fejlődési le- származottaiknak tekinthetjük a krokodilokat és alligátoro­kat, és még fejlettebb utó­daikat, a madarakat. Egy másik érdekes lelet, amely ugyancsak a homokkő- ágyból került elő egy régen kihalt kétéltű, a labyrintho- dont maradványa. A tudomá­nyos kutatók két évvel ez­előtt találták meg az Antark- tiszon az első labyrinthodont maradványát, most előkerült a második példány is. Az első tudományos elem­zések szerint a leletek óriási jelentőségűek a földtörténet jobb megértése szempontjá­ból. Az utóbbi években ugyanis a geológusok körében mind jobban előtérbe került a kontinensek vándorlásának elmélete. Ezt az elméletet már 50 évvel ezelőtt részletesen kidolgozták. Megalkotója, We­gener úgy vélte, hogy vala­mennyi jelenlegi kontinens egyetlen, hatalmas szuperkon­tinens esetleg két nagy föld­rész maradványa. Ezek az óriás kontinensek — vagy az egyetlen szuperkontinens — valamikor a földtörténeti rég­múltban széttörtek és elván­doroltak, „elúsztak” a föld­gömb felszínén jelenlegi he­lyükre. Ha ez a feltevés he­lyes, akkor az Antarktisz, a hatodik kontinens is egykor szerves része volt a hatalmas déli kontinensnek, a Gondwa­na-földnek. AZ ÉDESVÍZI kétéltűek és szárazföldi hüllők jelenlétének kimutatása az Antarktiszon valamikor 200 millió évvel ez­előtt, erős bizonyíték a kon­tinensek vándorlása mellett, mert a most felfedezett kö­vületek bizonysága szerint ezek a hüllők és kétéltűek nagyon szoros rokonságban álltak más kontinensek ha­sonló korú gerinceseivel, és ha a hatodik kontinens min­dig a jelenlegi helyén lett volna, ezek az állatfajok sem­miképpen sem vándorolhattak volna ide a sok ezer kilomé­teres nyílt tengerszakaszokon keresztül. Csak a szárazföldön juthattak a déli Sarkvidék manapság nagyon barátságta­lan vidékére, s ez csak úgy volt lehetséges, hogy az An­tarktisz a hatalmas ősi, déli földrész szerves része volt. (A DELTA januári számából) $ÖH a títff Két filmet vetít a mozihét­ben a salgótarjáni Novem­ber 7 filmszínház. A felszabadulási filmsoro­zat keretében január 22-én délutáni előadásban kerül kö­zönség elé a Békében élni cí­mű emlékezetes olasz filmal­kotás, melynek mostani fel­újítása is joggal tart számot érdeklődésre. Január 22-től 28-ig a My Fair Lady, Bemard Shaw 7air <Cad Pygmalion című színművének kétrészes, színes, szélesvász­nú amerikai filmmusical válto­zatát láthatjuk. A világhírű lát­ványos produkció nem keve­sebb, mint nyolc Oskar-dijat nyert, többek között a leg jobb rendezés és a legjobb férfialakítás díját. A filmmu­sicalt George Cukor rendezte, a főszerepekben Audrey Hep- bumt és Rex Harrlsont lát­hatjuk. Társadalmi segítség az óvodáknak Az új óvodai nevelési prog­ram bevezetését a Salgótarjá­ni járási Tanács VB művelő­désügyi osztálya a személyi tárgyi feltételek javításával i segíti. Az általános és szak- felügyelet folyamatosan vizs­gálja az óvodák tárgyi felté­teleit, s arra törekednek, hogy ezek a társadalmi segítés út- tán is javuljanak.' Különös súlyt helyeznek az óvodák környezetére. (Udvari játékok, megfelelő méretű játszóterek. *mrkositás, kerítés stb.). Azt is vizsgálják, hogy az új óvo- lai nevelési program milyen hatással van már jelenleg is az óvodai nevelőmunkára, s hogy mennyiben változtatta meg az óvónők szemléletét, ól­aidban az óvodapedagógiai gyakorlatot. Ezen túl, az Őrö­lök teljes kihasználását is 'élül tűzték ki. Ennek jegyé­hen rendszeresen figyelemmel kísérik majd az óvodai helyek | számának alakulását is. Azok- I ban a községekben, ahol nem működik óvoda, a múlt évi gyakorlatnak megfelelően, az idén is óvodai előkészítőket tartanak az első osztályba lé­pők számára. Jelenet a pazar kiállítású M” Fair Lady című amerikai Mlmmusicalből. Audrey Hepburn és Bex Harrison. Már csak a díszes szarko­fágot láthattam a falu szé­léin. .. Szép faragott os-ztop volit. Tölgvfáboi faragta az asztalos, és barnára pácolta. A nevet úgy vésitek a fába: Szergej Vasziijevics Afanaszjev sztar­si] szerzsamt, vagyis őrmes­ter. Ennyi volt az egész! A többit már a kis vasút­állomás nyugdíjazás előtt ál­ló, apró tüskebajszu főnöke mesélte el, meg-megakadva ,egy-egy gondolatnál, mert nem könnyű az ilyen történe­tet még húsz esztendő el­múltával sem elmesélni. Akkor már messze túljutott a front a falucskán, mely ki­csi volt ugyan, de igen jelen­tő« vasúti csomópont. Féltett objektum háborúban és béké­ben egyaránt. A házak közel sorakoztak az indóházhoz. és a kertek üde zöldje beleol­vadt a lamkás dombok hara­gos sziluettjébe. A vasútállomás várótermé­ben lakott egy raj katona. Azoknak volt a parancsnoka Szergej Vaszii.ievics őrmester. — Akárcsak a fiamat lát­nám! — mondta mindig Csó­kás mama. valahányszor víz­ért ment a^í állomás mellé. Két nagyobbik flát még az első világháborúban elsinabta, a harmadik a Don-kanyarból írt utoljára. Sízerjózsát nagyon szerették a faluban. Ügy élt közöttük, mint egy nagyon kedve« ro­kon és úgy fordultak hozzá, mint a megtnentőhöz, aki mindenre tud megfelelő or­vosságot. Szerjózsa kétszere­sen is az lett szelíd, barátsá­gos természete miatt. A falu élte a megszokott, békés, mindennapos életét. Már régen elfelejtették a háború iszonvatát. amikor egy varjú- szürke ha jnalon repülőgép zú­gása ébresztette lakóit. A bombák vijjogva keresték a vasútállomást, de sorra céilt tévesztettek. — Ezt megúsztak volna! — mondta az állomásfőnök, ami­kor megvirradt. Ám hamaro­san kopogtatott hozzá a bic­centő« Bálint: — Főnök úr! — mondta a suszter. — Amott a nyárfák­nál valami vasat akasztott az eke. A raj azonnal a helyszínre indult. A süppedő«, vizes földben fogta meg az ekevas a bom­bát. Ha felrobban, magával viszi a vasútállomást, a vas­utat és vagy húsz lakóházat a közelben. Az ezred törzse in­nen jó negyven kilométerre a városba települt. Mire meg­járják az utat. oldódhat a bomba. Talán időzített, talán nem! KI tudhatja azt most pontosan megállapítani? Szerjózsa intézkedett. Szekeret rendelt és magára vállalta a legnehezebbjét A gyereknyi bombát ki kellett emelnie a süppedős lápból. Ügy dolgozott, ahogyan a mű­szaki tanfolyamon tanulta, amikor a front még a Volgá­nál állt Lépésről lépésire kö­zelítette meg. majd térdre ereszkedett mellette. Gyalog­sági ásóval gondosan körbe- árkolta a pokolfajzatot. Mikor annyira hozzáfért, hogy át­ölelhette. a karjába vette, mint féltő ainva a kicsinyéit. Furcsa látvány volt a Vé­kony. szőke hajú legény a ha­talmas szürke vashordóval. A bombát feltette a szál­Gyermekápolónők lesznek AAi^Ay\/VhAi<>A<n/VAA<'\A^/V^/»*'VWV/\^\/VO/>rvvo/VO/VO/xrvvO/VO/V<VV'UV>n/V'VVrtArtA<AA-»WVAA<'\A<^/V» Orvos ellenőrzi, hogy a jelöltek jól mérik-e a vérnyomást ApoTőrtűlc — tta lehet fo­kozni e hivatás humánu­mát, szépségét, akkor a gyermekápolónők munkája még szebb, még humánu­sabb. Egészen kicsinyeket ápolnak és a nagyobbak né­hány szavából találják ki panaszukat. Míg beadják az injekciót, mesét mondanak és mosolyogva csitítják a nyűgös kicsinyeket. Vérnyo­mást és lázat mérnek, és or­vosságot adnak, pelenk áz­nak. mekgyógyászat és az ápolás alapvető tudnivalóival. A fia­tal lányok többsége vidék­ről jött — ezért a kliniká­kon kollégiumi szobákat rendeztek be nekik. tátják. Másrészt az. hogy a* ápolónők a kétéves iskola befejezése után általában ott maradnak a klinikán a megszokott, megszeretett környezetben, ott vállalnak Budapesten a Jáhn Fe­renc Gyermek ápolónő-képző Iskola második kihelyezett osztályát nyitotta meg az idei tanévben a Bókái Já­nos utcai I. számú Gver- mekklinikán. A II. klini­kán a Tűzoltó utcában mór 1957 óta működik ilyen ki­helyezett osztály. Két év alatt gyakorlati és elméleti oktatáson 20 szak­Igy kell helyesen fogni, kézbe venni a csecsemőt — mu­tatja az oktató tárgy alapjait sajátítják el, megismerkednek a gyer­mával vastagon bélelt szekér re és elindult vele a homok­bánya felé. Az állomásfőnök tanácsolta, ott lehetne bizton­ságosain felrobbantani. A falu a vasút mellett állt. Onnan figyelték, mi lesz Szerjózsával. Csókás mama legelöl címei gebe a fejét: hi­szen a fia dolgozik most ott! — Az én fiam! Istenem, csak sikerüljön neki1 Robbanás reszkettél te meg a levegőt. Az emberek egyszerre só­hajtottak fel. A lassan fel­szálló füstfelhővel együtt el­szállt a falu fölött a veszede­lem is. Gyerekhad és ember- oszlop rohant a homokbánya felé. Kezet akartak szorítani Szerjózsával Nem volt már rá ideiük. A bomba a szeké­ren robbant. A lovat dara­bokra tépte. Szerjózsa még élt. Ez volt az utolsó szava: — Nincs baj ... papa! Ide, a nvárfék alá temet­ték el. tisztességgel és azóta — tavasztól késő őszig — nem fogy a sírjáról a virág. Legtöbbet Csókás mamV- láto­gatja. Beszél is hozzá: — Látod fiam! Látod! A falut, azt megmentetted. ___ G. B. n yuk érettségizett, a többi­ek általános iskola után ke­rültek a szakiskolába. Az I. klinikán 26. a II klinikán 33 elsőéves ápolónő tanul. Mi az előnye, miért jobb, ha a klinikán tanulnak a hallgatók ? Elsősorban az. hogy a gyakorlatokat nem de­monstrálva. hanem valósá­gos környezetben, a betegek közt, az osztályokon foly­állást. De tanulmányi ide­jük alatt is részt vesznek a gyermekgondozónői mun­kában — s bizonyos felada­tokat ellátnak, ez alatt csök­ken a nővérhiány. Az alig néhány hónapja itt tanuló lányok máris hi­vatástudattal, szeretettel foglalkoznak a kis betegek­Nyugodtan tűri a kis beteg, hogy tisztába tegyék az Ifjú ápnlőnőjelöltck (MTI fotó — Bara István felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents