Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Ha! megyében fémek á! idén a hektárszámításra Szaktábor Bár még messze a nyári szünidő és a táborozás ideje — a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága elkezdte a szervezést a középiskolások körében a szaktáborban való részvételre. Az idén Szegeden nyílik olyan tábor. amelynek érde­kes, és hasznos programjában előreláthatóan száz nógrádi középiskolás diák vehet majd részt. A szervezés során az eddiginél fokozottabb mérték­ben figyelembe veszik, hogy minél több olyan tehetséges fiatal kerüljön a táborba, aki­nek fizikai dolgozók a szülei. Űj kiadttány „Úttörőélet Nógrádiján” cím­mel jelenteti meg az úttörő­mozgalom megyei meghonosí­tóinak visszaemlékezéseit a KISZ Nógrád megyei bizott­sága és az Üttörőszöv éhség megyei elnöksége. A megyei úttorőszervezetek történetéről huszonöt egykori és mai út­törővezető írt' színesen, érde­kesen. A napokban megjele­nő .kiadványt felszabadulá­sunk 25. évfordulójának tisz­teletére állította össze a bi­zottság, az előszót Havas Pé­ter, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára ír­ta. aki ifivezetőként maga is részt vett a gyermekmozga- iom szervezésében, irányítá­sában. Több millió embert érint az Országos Földügyi és Térké­pészéi Hivatal által irányított munka: a rendelkezés értel­mében az egész országban a katasztrális holdról a hektár­számításra térnek át. Az át­állásra egyrészt azért van szükség, mert már világszerte hektárra számítják a termés- eredményeket, az állatsűrűsé­get, a műtrágya felhasználást, stb, másrészt azonban a ”ya- korlati életben is könnyebb lesz a méterrendszeren alapu­Az idén harmadizben ren­dezik meg az országos diák­parlamentet, amelynek fő té­mája az iskolai és a mozgalmi élet demokratizmusa lesz. Az országos diáktanácskozást ezúttal is megelőzik az iskolai és megyei találkozók. Nógrád megye középiskoláiban febru­ár 3—20 között rendezik meg a diákparlamenteket, elsőnek a Balassagyarmati Balassi ló hektáros területnyilvántar­tással dolgozni. (Egy hektár 100x100 méter, vagyis 10 000 négyzetméter.) Az átállás országosan 1972 év végéig fejeződik be. Győr és Békés megyében, valamint Pest megye négy járásában már az elmúlt évben elvégez­ték az átszámításokat. Idén hat — Vas, Komárom, Fejér Csongrád. Szolnok és Hajdú megyében térnek át a hektár- rendszerre­Bálint Gimnázium és a 217-es MŰM Szakmunkásképző Inté­zet diákjai tanácskoznak. A megyei szintű találkozóra előreláthatóan március elején kerül sor, előkészítésére 16 ta­gú diákbizottság alakult. A bizottság január 23-án tartja első ülését. A megyei parla­menten száz küldött képviseli majd a nógrádi diákokat. Víz és jég A Nógrádi Szénbányák gyu­lai osztályozójánál az elmúlt hét végén sok gondot okozott a hirtelen olvadás. Víz alá kerültek a vagonvontató beren­dezések, az éjszakai fagy után pedig csákánnyal tudták csak megtisztítani azokat a jég­től. Az osztályozó alsó szintjét is elöntötte a víz olyannyira, hogy az ott levő szivattyú nem bírta a víztelenítést, az össze- | gyűlt Iszapot pedig vödrökkel ; távolították el. tgy a felhordó szalagot sem tudták átmeneti­leg működtetni. Az osztályo- zói gondok miatt üreshiány 1 keletkezett a bányáknál, s a | számítások szerint mintegy 60 | vagonos termeléskiesést oko- zott a mizserfai bányaüzem­nél ez a rendkívüli állapot, annak ellenére, hogy üres vas­úti kocsikban sem volt ezúttal hiány. j Tanulnak az építők Megyénk építő kisiparosai számára január végén, illetve február elején háromnapos szakmai továbbképzést szervez a KIOSZ megyei titkársága. Salgótarjánban, Pásztón és Balassagyarmaton ismerked­hetnek majd meg kiváló szak­emberek előadásában az új épí­tőipari technológiákkal, épí­tési anyagokkal- A kisiparosok téli szakmai továbbképzését összekötik tanulmányi kirán­dulással is. Vácra látogatnak el, ahol a legtöbb érdekes lát­nivaló kínálkozik az új techno­lógiák, illetve építési anyagok alkalmazásában. A továbbkép­zésen valamennyi építő kis­iparos részvételére számítanak. Beszélgetés tsz-fiataloldcal „GoncSoif a kisebb helyekre!” Február 3 — 20 Megnyílnak az iskolai diákparlamentek Veszélyes utakon Hónapok teltek el, amióta kiásták a salgótarjáni Lovász József utcában a gázvezeték részére az árkot, azonban se korlát, se egyéb felhívó jel nem figyelmeztet a veszélyre. Most már csak azt várjuk, hogy ki esik belel... Karcagról, Mezőtúrról, Mo- boráról, a Hortobágy melletti Ecsegfalváról, P ásztóról. Gyöngyöstarjártból érkezett ifjúsági vezetőik, akik három megye közös gazdaságaiban dolgoznak tea-tagként, szak­munkásként, vagy az egyre inkább elismert fiatal agrár- értelmiség életét élik — egyetértettek abban, hogy a termelőszövetkezetek meg­szilárdulásának folyamatában már most jelentős eredménye­ket Lehet felmutatni. A salgód K IS Z - vezetőképző iskolán megrendezett kerékasztal-be­szélgetésen újra és újra szó­ba kerültek azok a legfonto­sabb kérdések, amelyek a fa­lun élő es dolgozó ifjúságot érdeklik: elmondták vélemé­nyüket a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésének lehetősé­geiről, a fiatalok erkölcsi és ■ínyagi elismerésének tapasz­talatairól. .. Szívesen beszél­tek a közös gazdaságok őket is érintő dolgairól, s hogy gyakran szóltak a jogos di­csekvés hangján — azt is bi­zonyítja, nem kívülről — esetleg kirekesztve! — nézik, belülről érzik és persze vég­zik is ezeket a dolgokat. Mechanizmus és példaképek Lehet, hogy „különleges” szerencsém volt ezzel a be­szélgetéssel, de tény, hogy az ország három táláról ér -zett, 'is a hét taz-t, illetve állami gazdaságot képviselő fiatalok sok, valóban szép e-vd- ményről számoltak be. Kor­szerűsödő munkakörülmé­nyek, megfelelő, sőt helyen­ként plédaszerű szociális el­látottság, az ipari munkáshoz közelítő egyéb tényezők, vá- nosiasodó életforma — az el­mondottak szerint, ezek jel­lemzik a szocialista mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok életét. Valaki azért eat a mondatot is elmondta: — Karcag, Mohora... Gon­dolj azért a kisebb helyekre is! Fekete István, aki a szolno­ki tájról, a karcagi Lenin Tsz-től érkezett a hathetes KISZ-veze tőképző tanfolyam­ra. több vonatkozásban is ér­dekes dolgokat mondott. Mit mond a „kisebb” helyekről? — Nálunk a reménytelenül gyenge tsz-eket — éppen a mechanizmus alkalmazása során — felszámolták, össze­vonással erősítették, a töb­biek szabad kezet kaptak. A, közös gazdaságok vezetői igyekeznek rendesebb körül­ményeket kialakítani. Az iga- iá kérdés most már az, ho­gyan használják ki a lehető­ségeket a gazdaságok. A jő kihasználás, más szó­val boldogulás a tagságon és ezen belül nagyrészt a fiata­lokon múlik. Meg persze azon is, vajon elismerik-e képzett­ségüket? — Az idősebbek nagy része már nyugdíjba ment. A mos­tani negyvenesek jóval köze­lebb vannak hozzánk, azt mondhatnánk: „elnézőbbek” velünk szemben, belátják azt is, dolgozni aszerint szeret­nénk, ahogy és amit tanul­tunk. Nekünk igyekeznünk kellett 16—18 évesen bebi­zonyítani, hogy bár nem ren­delkezünk nagy szakmai gya­korlattal, sokat pótolunk a szorgalmas munkával. Ma már nem a hajunkat, hanem azt nézik, amit elvégeztünk. Kik a példaképeink? Kire né­zünk? Aki többet vállal és többet is végez. Lehet fiatal is! Kapni fs adni — egyformán Egyenlő mértékkel. A kar­cagi Lenin Tsz-ben például az anyagi ösztönzőkön kívül olyan húzóerőt állandósítot­tak .amely évente — négy esztendeié bevezetett forma — nyolc tsz-tagnak teszi le­hetővé a ti zna nos külföldi, szovjetunióban üdülést. — Minden évben öt-hat fia­tal tsz-tagunk vesz részt eze­ken az utazásokon, s ők tulaj­donképpen példaképek is a többiek körében, akik még nem utaztak, vagy szeretné­nek újra utazni. Négy éve versengés folyik — a munká­ban. Fiatalok és idősebbek egymással és egymás közt is versenyeznek. Adnak és kap­nak, egyenlő mértékkel... — Más szóval, érdemes töb­bet vállalni. — Képesek a fiatalok va­sárnap is gépre ülni, főleg a szezon idején jön jól a gazda­ságnak ez a munkakedv. — Tavaly huszonnyolc tag mehetett Mohoráról Lengyel- országba, közülük tíz volt a KlSZ-korú fiatal — mondja Bagyinszki Pál, a mohorai Mikszáth Kálmán Tsz tagja. Balatoni üdülések, kirándu­lások a szegedi játékokra, oklevelek és a jó munkát el­ismerő, bizonyító jelvények és az ezzel járó külön jutal­mak — ezeket említik első­sorban, amikor az erkölcsi el­ismerés újra és újra szóba kerül. — Mehettem, ez azit jelenti, hogy e1v •■’"dem a munkámat — gondoljuk .vagy esetleg mondjuk is, amikor egv-egy jutalom kiránduláson, üdülé­sen részt veszünk. — Mi az az igény, amit a tsz-ifjúság szeretne kielégíte­ni? Mi a fájó pontja a mai, a három-négy évvel ezelőtti­nél sok tekintetben jobb kö­rülmények között élő tsznfia- taloknak? Nincs fájó pont? Élénkül a honismereti mozsralom — Ettől Is többet várnak Mindezt nem tekintjük még végállomásnak. Emiatt, s ta­lán a türelmetlenség miatt is. gyakran éltorzul a reális szemlélet. — Milyen az arány a jogos követelések és a fiatalokkal szembeni jogos „elvárások” között? — Fájó pont, ha valakinek visszautasítják mondjuk egy szegedi úttal kapcsolatos igé­nyét azért, mert egy hónapja sincs, hogy utazott? Neki fáj. És mindaddig meg nem értés­ről beszél, amíg nem sikerül megmagyarázni, hogy túlzot­tak az igényei. Minden évben új felszereléssel labdát rúgni, új gitárokkal pengetni — ez azért nem megy, a leggazda­gabb tsz-nél sem. A jogos igény persze más lapra tarto­zik, ezt kielégíteni, ha kell, kiharcolni segít a KlSZ-szer- vezet is. .JHa nincs új — nem is csinálom 1” szemlélet nem vezet sehova. Végeredményben még „ilyen igényesnek” is a felnőttek nevelték a fiatalokat. Az ösz- szehangolás. a jogos igények és a reális lehetőségek egyez­tetése már nehezebb feladat. Ebben az önnevelésben sokat segíthetnének az idősebbek, akár közvetlenül — s nem „tsanárbácsisan” — akár köz­vetve az anyagi eszközök al­kalmazásával. Karcagi példá­val szólva: Fekete István, a Len-in tsz függetlenített vagy ha úgy tetszik — „profi” nép­művelője! Pataki László Pápán, január ß—14 kö­zött rendezte meg a KISZ Köz­ponti bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium, a Veszprém megyei és pápai párt-, tanácsi és KlSZ-szer- vekkel közösen a II. országos diákhonismereta konferenciát Az ország különböző me­gyéiből összegyűlt pedagógu­sok és szakkörvezető diákok, a honismereti mozgalmat irányi­tó országos szervek képvise­lőinek részvételével lezajlott konferencia több szempontból is figyelemre méltó esemény. A Kalocsán megrendezett első konferencia, a nagybáto- nyi, tamási és sátoraljaújhelyi országos honismereti táboro­zás nagy lendületet adott a honismereti mozgalomnak, mely sokarcúságával, eredmé­nyeivel márts fontos része lett tudományos életünknek épp­úgy, mint a KISZ nevelő munkájának. Szükséges volt tehát a számvetés, a további út meghatározása, az eredmé­nyek számbavétele, az új módszerek megvitatása. Erre vállalkozott a konferencia több mint kétszáz résztvevője, akik a száznál is több szakkör kép­viseletében részt vettek a szekcióülések vitáján, hallgat­ták a bemutató szakköri fog­lalkozások szereplőit. A helytörténettel, földrajzi nevek /gyűjtésével, néprajzzal, üzemtörténettel, szociográfiá­Ismeretterjesztás magasabb fokon A TIT megyei elnöksége ál- érintett tömeg és művelődési tál végzett ismeretterjesztő te- szervekkel, gazdasági egysé- vékenység javítására hozott gekkel való összehangoltabb határozatot a Nógrád megyei munkát. tanács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság ha- A határozat megállapítja, tározata javasolja, hogy az is- hogy a megyében folyó isme- meretterjesztő tevékenység retterjesztő munka az utóbbi elemzését tűzze napirendre a évek során lényegesen fejlő- megyei Népművelési Tanács is dött, jól szolgálta az aktuális Kiemelt feladatként jelöli helyi feladatok megoldását, meg a TIT számára, hogy a valamint a napi politikai kér- tsz-akadémiák1 programjában dések helyes értelmezését. A szerepeltesse a termélőszövet- munka további javítása érdé- kezetek közegészségügyi, hygi- lrében a határozat szükséges- éniai helyzetét segítő, valamin1 nek tartja a koordinációs te- a balesetvédelmi tárgyú elő- vékenység kiszélesítését, az adások szervezését. val, régészettel, irodaim! em­lékek gyűjtésével foglalkozó honismereti szakkörök tevé­kenysége — a konferencia egyhangúlag elfogadott véle­ménye szerint — kettős célt szolgál — egyre eredménye­sebben. Szocialista, hazafias nevelésünk egyre erőteljeseb­ben ható tényezője, mely if­júságunkat hagyományaink ápolására, múltunk, eredmé­nyeink tiszteletére ösztönzi. Másrészt a tudományos kuta­tás fontos segédeszközévé vál­ván, anyaggyűjtésével, feldol­gozó munkájával a .távoli és közeli múlt emlékeit, forrá­sait gyűjti össze, sokszor az utolsó, a huszonnegyedik órá­ban. Különösen a néprajz és a munkásmozgalom-történet kö­szönhet sokat a honismereti mozgalomnak. A jó értelemben vett patrio­tizmus és a tudományos ku­tatás igényeinek szintetizálá­sa volt az első problémaigény, amelyet a konferencia meg­fogalmazott. A csupán szűk- köfű, helyi hagyományok ápo­lása, felkutatása után el kell jutni olyan fokú elemzésre, amelyet már a tudomány is hasznosíthat. Másrészt — egy­re határozottabban megfogal­mazott gondolat — a közel­múlt és a jelen kutatásaira törekedjenek szakköreink, honismerettel foglalkozó'Szak­embereink. Különösen az üzem-, a sajtó- és a munkás- mozgialom-történet területén kell ezt az alapelvet határo­zottan érvényesíteni. A konfe­rencia felhívást fogadott el, amelynek értelmében szerve­zetten megindul az ifjúsági mozgalom történetének kuta­tása, s a KISZ védnökséget vállal a honismerettel foglal­kozó szervekkel közösen a szentendrei , skanzen (falumú­zeum) létesítése fölött. Az egységes irányítás, a fe­lelős szakmai vezetés igénye is hangsúlyos szerepet kapott a tanácskozások során. A KISZ eddig igen sokat vállalt és tett a honismereti mozgalom fej­lesztéséért, — az állami szer­veknek többet, rendszereseb­ben kell támogatniuk a hon­ismereti mozgalmat, az ered­ményesen dolgozó szakkörö­ket anyagilag és szakmailag is. A tanácskozás ünnepélye* külsőségei mellett a konfe­rencia résztvevői számára maradandó élményt, hasznos tanulságot hoztak a szakköri bemutató foglalkozások is. Megyénk e területen is érde­kelt volt: a KISZ kb és az OPI meghívására a salgótar­jáni Madách gimnázium hon­ismereti szakköre is a hat szakkör egyike volt, amely be­mutató foglalkozást tartott — igen nagy sikerrel. Már a megnyitó referátumban Eper­jesi Géza tanszékvezető do­cens, az OPI egyik vezetője is hangsúlyozta: kiemelkedő munkájával az ország egyik legeredményesebben és leg­hasznosabban dolgozó szakkö­re működik a Madách gim­náziumban. Ezt alátámasztotta a szakkör bemutató foglalko­zása Leblancz Zsoltné szak- körvezető tanár irányításával. A hat salgótarjáni diák több éves kutató munka eredn. - nyeit ismertette a hallgatók kai, a módszertani tanulságo­kat ötvözve a kutatómunka tudományos eredményeivel. A már három önálló kötelet publikált szakkör, a nyolc em­léktáblát felállító lelkes gár­da Pápán is nagy sikert ara­tott. Megyénk irodalmi hagyo­mányaira vonatkozó kutatáso­kat. összegzett a bemutató, ke­resztmetszetet adva a gyűjtő- és feldolgozó munka eredmé­nyeiről, módszereiről. A legfontosabb tanulságok éppen ezek után, a jövőre vo­natkoznak: a honismereti moz­galomnak szélesebb bázisra kell épülnie, több iskolában kell teret adni a lelkes kutató­szenvedélynek. Ez elsősorban állami, szakigazgatási feladat, megoldása az iskolák vezetői­re vár. Ugyancsak aktuális a moz­galom szempontjából legalap­vetőbbnek látszó feladat: ne csak néhány lelkes ember ügye, hobbija legyen a honis­mereti mozgalom jövője, ha­nem a szakirányítás és szak- igazgatás is érezze feladatá­nak a mozgalom fejlesztését. Kiss Aurél NÓGRÁD - 1970. január 21., szerda §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents