Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

I Vietnami jelentés Amerikai B—5 2-es bombá­zók kedden Saigontól 185 ki­lométerrel délnyugatra, a kambodzsai határ közelében szórták le bombáikat. A saigoni kormány hadse­regének 17 tisztiiskolása vesz­tette életét hétfőn, amikor Saigon közelében gyakorlato­zás közben partizántámadás érte őket. Életét vesztette egy kiképzőtiszt és egy polgári személy is. Negyvennégy ka­dét és egy másik kiképző­tiszt megsebesült. A Dél-Vietnamban harcoló amerikai csapatok több mint egy hónap után újból magas rangú tisztet vesztettek: a szabadságharcosok lelőtték a volt demilitarizált övezettel határos Quang Tri tartomány fölött felderítő repülést vég­ző Jennings ezredes helikop­terét. * A Georgia állambeli Fort Benuingben az amerikai had­sereg tíz magas rangú tisztje — az ügy tárgyalásával meg­bízandó hadbíróság — előtt folyik a My Lai-i tömeggyil­kosságban való részvétellel vádolt Calley hadnagy kihall­gatása. A hadnagy védői til­takoznak az ügy hadbíróság elé utalása ellen. Amennyiben ügyét polgári bíróság tárgyal­ná, feltehetőleg jóval enyhébb büntetést kapna, míg a had­bíróság kötél általi halálra, vagy életfogytiglani fegyház- ra is ítélheti. Jóllehet a hadnagy kihall­gatása hétfőn zárt ajtók mö­gött folyt, egy újságírónak si­került arról részleteket meg­tudni. így Calley védői azt álb'tják, hogy az amerikai hírszerző szervek birtokában van egy magnetofontekercs, amely My Lai-i „tisztogató akció" során az abban részt vevő amerikai alakulatok pa­rancsnokai és egy felderítő helikopter személyzete között folytatott rádióbeszélgetést tartalmazza. A védők nem kö­zölték, mi olyat tartalmazhat a magnótekercs, ami Calley számára enyhítő körülményül szolgálhatna. (MTI) Banlí csoportosulás Négy francia bank csoporto­sulást hozott létíe a kelet­európai országokkal folytatan­dó kereskedelem előmozdítá­sára. A Franciaország és a kelet-európai országok közötti kereskedelmi forgalom fejlő­dését ugyanis gyakran aka­dályozzák a francia exportő­rök nehézségei, így például az, hogy árujuk ellenében az ille­tő országban vásárlásokat kell eszközölniök. Erre viszont legtöbbször nincsenek felké­szülve. A négy bank által most létrehozott csoportosulás ép­pen ezeket az „ellenvásárláso­kat” kívánja szervezett mó­don megkönnyíteni, és ezzel előmozdítani Franciaország kereskedelmét a kelet-európai országokkal. (MTI) Nem lesz könnyű a tárgyalásokig eljutni Bonni reagálások ITlbrich( nyilatkozatára Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Kedd délután összeült Bonn­ban a fontosabb minisztériu­mok államtitkáraiból álló tes­tület, hogy megvitassa a kor­mány soron következő lépéseit a két német állam viszonyával kapcsolatban. Feltételezhető, hogy az államtitkárok fő fel­adata a Brandt által Stophhoz intézendő levél tervezetének elkészítése. Walter Ulbricht hétfői saj­tóértekezletén elhangzott nyi­latkozata a nyugatnémet fő­város politikai életének közép­pontjában áll. A parlamenti pártok frakcióüléseken foglal­koztak a nyilatkozattal. A kor­mánykoalíció és az ellenzék pártjai különbözőképpen ítélik meg az Ulbricht-nyilatkozat után megnyíló esélyeket. A szociáldemokrata párt sajtó- szolgálata hangoztatta: a Brandt által Stophhoz inté­zendő levéllel mindenképpen új lap nyílik a két német ál­lam viszonyának történeté­ben, bár még nem lehet tudni, mi áll majd ezen a lapon. Aki azonban 1970-ben, a tárgyalá­sok előestéjén az 50-es évek vágyálmaiba veszik bele, na­gyon rosszul képviseli az NSZK érdekeit. Nem lesz persze könnyű az eszmecsere megkez­désétől valódi tárgyalásokig el­jutni. Ulbricht megmutatta, hogy fő követelését, az NDK de jure elismerését foggal-kö­römmel keresztülviszi. Ettől függetlenül azonban zöld lám­pát adott a megbeszéléseknek — írja a sajtószolgálat. Wolfgang Mischnick, a sza­bad demokrata párt parlamen­ti frakciójának elnöke is óva­tos derűlátással beszélt az esé­lyekről. Ulbricht nyilatkozatá­val — mondotta — semmieset­re sem nehezedett a helyzet- Formulázásaiból bizonyos já­téktár vehető ki a tárgyalások irányába. Ulbrichtnak az a ki­jelentése, hogy meg akarja vár­ni a szovjet—nyugatnémet tár­gyalások eredményét, megerő­síti Bonn azon elgondolásának helyességét, hogy először Moszkvával tárgyaljon. Ulb­richt magatartását ebben a pontban nem tekinti időhúzás­nak — jelentette ki Mischnick. Egészen másként fogja fel a helyzetet a CDU—CSV parla­menti frakciójának ülése után Barzel, a frakció elnöke kije­lentette: Ulbricht javaslatai elfogadhatatlanok. Henrich Windelen, volt kite- lepítettügyi miniszter, a CDU egyik befolyásos tagja azt mon­dotta, nem hiszi, hogy a Bonn és Berlin közötti tárgyalások eredményre vezethetnek- Az NSZK kormánya még akkor sem fogadhatná el Ulbricht kö­veteléseit, ha akarná. Winde- len hozzáfűzte: ha a Moszkvá­val, Varsóval és Berlinnel foly­tatott tárgyalások eredményte­lenek maradnának, ez veszé­lyes csapást mérne a kormány koalíciójára, a szabad demok­rata párt szempontjából pe­dig egyenesen halálos lenne. (MTI) Nixon kétarcú politikát folytat Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Egy évvel beiktatása után Richard Nixon népszerűsége, a Gallup intézet adatai sze­rint, kisebb mint három előd­jéé volt Az új közvélemény- kutatási adatok azt állítják, hogy Nixon politikáját a megkérdezettek 61 százaléka támogatta egy évvel hivatal­ba lépte után. Johnson eseté­ben ez az arány 69 százalékos volt, John Kennedynél 77, Eisenhowemél 71. Csak Tru­man volt kevésbé népszerű hivatalba léptének első fordu­lóján. Richard Nixon egy évvel ezelőtt két ígérettel vette át az Egyesült Államok elnöki tisztét: kilátásba helyezte a vietnami háború befejezését, és az infláció megfékezését. Az új elnök egyik ígéretét sem teljesítette. Az elnök munkatársainak értékelése szerint „Nixon megkezdte a vietnami háború felszámolását”, az úgyneve­zett vietnamizálási program­mal. Legnagyobb eredménye­ként azt emlegtik, hogy míg egy évvel ezelőtt újabb és újabb amerikai csapatok ér­keztek Vietnamba és a vesz­teségek száma igen magas volt, most megindult a csapa­tok kivonása és a veszteség- lista jóval kisebb. Ugyanak­kor azonban a republikánus kormányzat egyetlen lépéssel sem hozta közelebb a háború tényleges befejezését. A párizsi tárgyalások holt­pontra jutották, mivel Nixon ragaszkodik saját maga által meghatározott tervhez, mint egyedüli lehetőséghez, és az eddiginél is jobban elkötelez­te az amerikai politikát a Thieu-rezsim mellett. A viet- namizálási program nyílta® a rezsim katonai megszilárdítá­sára irányul, s így évekkel hosszabbíthatja meg a hábo­rút. Az infláció a Nixon-kor- mányzat első évében nem csökkent, hanem növekedett, a legújabb statisztikák sze­rint rendkívül gyors ütemben. A létfenntartási költségek egyetlen esztendő alatt több mint hat százalékkal emel­kedtek. A republikánus kormányzat külpolitikája az első évben kétségkívül mentes volt a na­gyobb válságoktól és pozitív elemeket is felmutathat, így az atomsorompó-szerződés ra­tifikálását és a stratégiai fegyverek korlátozásáról in­dult tárgyalásokat Ugyanak­Ámerikai kém pere Poznanban A sziléziai körzeti katonai Gerard Cichy állandó lakhelye bíróság előtt megkezdődött a franciaországi Lens. A vád- Gerard Cichy amerikai kém pe- lőtt Vesztfáliában született, de re, akit 1968. december 18-án lengyel nemzetiségű, s apja tartóztattak le Lengyelország- jelenleg is Lengyelországban ban. A pert azért tárgyalják él. Poznanban, mert Cichy a vá- Cichy a nyomozás során be- rosban és környékén folytatta ismerte, hogy az amerikai fel­kémtevékenységét. derítő szolgálatnak dolgozott kor az új kormány korántsem vonta le a megfelelő tanulsá­gokat, elődje külpolitikai ku­darcából. Ezt bizonyítja pél­dául, hogy — a katonai költ­ségvetés bizonyos csökkentése ellenére — folytatni kívánja a fegyverkezési politikát, s ennek tanújelót látja több megfigyelő abban is, hogy az amerikai kormány lényegében ellenzi az európai rendezésre tett kísérleteket. A belpolitikában a Nixon- kormányzat eddig nem állt elő jelentős kezdeményezések­kel, ugyanakkor viszont tevé­kenysége nyomán az Egyesült Államokban megerősödött a konzervatív tendencia. Nem került sor az égetően fontos szociális reformokra, sőt még a korábbi programok megva­lósítását is csökkentették. Nem jutott előbbre a polgár­jogi mozgalom és még a nagy propagandával meghirdetett „bűnözés elleni háború” sem járt számottevő eredmények­kel. George McGovern szenátor, aki az 1972. évi választáso­kon a demokrata párt elnök­jelöltje lehet, az évforduló küszöbén beszédében kétarcú politikával vádolta meg a Nixon-kormányt. A szenátor azt mondotta, hogy a kor­mány a nyilvánosság előtt rendet és nyugalmat, megbé­kélést és csendet hirdet, ti­tokban azonban, a közvéle­mény kizárásával, erőteljes támadást indított a liberális politikusok ellen, igyekszik elfojtani a bírálatot és nem nyújt megfelelő tájékoztatást tevékenységéről. (MTI) Világos szavak WALTER ULBRICHTNAK, az NDK Államtanácsa el­nökének hétfői sajtóértekezlete új helyzetet teremtett a két német állam kapcsolatairól folyó vitában. Az Államtanács elnöke mintegy 300 újságíró előtt kifejtette az NDK kor­mányának elgondolását a két német állam kapcsolatainak szabályozására kötendő állarnsizerződés-tervezetrői. Ismeretes, hogy Walter Ulbricht már tavaly december 18-án javasolta a Gustav Heinemann NSZK államelnökhöz küldött levelében, hogy a két német állam kössön egymás­sal nemzetközi jogi érvényű államszerződést. A javaslat azt is tartalmazta, hogy már januárban kezdjék el ezeket a tár­gyalásokat. A konkrét válasz sokáig váratott magára. Willy Brandt bonni kancellár múlt heti beszédében elutasította az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerésére vonatkozó ál­lamszerződés-tervezetet. Ez volt az alapja annak, hogy — a bonni parlament vi­táját elemezve — a világsajtó egy része Brandt következet­lenségéről, meghátrálásáról, visszalépéséről írt. Brandt kö­vetkezetlensége abban ütközött ki a legélesebben — mint arra Walter Ulbricht is rámutatott —, hogy bár elismeri a két különálló német állam létét, s belátható időn belül el­képzelhetetlennek tartja az egyesítést, elzárkózik és vissza­utasítja az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését. Brandt ezt az alapvető kérdést megkerülve csak a két né­met állam közötti erőszak alkalmazását kizáró szerződésre tett javaslatot — amely eredetileg az NDK államszerző­dés-tervezetben szerepelt. BRANDTNAK ez a fogása tulajdonképpen kétirányú törekvést mutat. Egyrészt a két német állam tárgyalásait as erőszakot kizáró szerződések problémájára akarja korlátoz­ni. Másrészt Brandt javaslata igyekszik megkerülni olyan alapvető kérdést, mint az NDK szuverén államként való nemzetközi jogi érvényű elismerése, a jelenlegi európai status quo, azaz az európai határok, benne az Odera— Neisse határ, valamint a két német állam határainak elis­merése. Walter Ulbricht méltán húzta alá sajtóértekezletén, hogy ha a bonni kormány nem ismeri el a jelenlegi euró­pai határokat, akkor leszűkített javaslata csak kísérleti lég­gömb, a tényleges tárgyalások elodázására tett kísérlet. Sajtóvélemények rámutatnak, hogy Brandt taktikázása, kiútkeresése, és a korábbi álláspontjához való visszalépése szorosan összefügg a ránehezedő belső és külső nyomással. Már a múlt heti parlamenti vita megmutatta, hogy Brandt engedett annak a nyomásnak, amelyet’ egyrészt a keresz­ténydemokraták, másrészt az Egyesült Államok kormánya, s néhány európai NATO-állam fejt ki. Az NSZK kormánya jó szándékának bizonyításához szükséges az is, hogy Bonnban végleg lemondjamak a Hallstein-doktrínáról, a német nép kizárólagos képviseleté­nek igényéről. Hiszen e nélkül elképzelhetetlen a két né­met állam normális, egyenjogú kapcsolatainak megteremté­se. WALTER ULBRICHT olyan logikus felépítését adta az európai biztonság szempontjából annyira fontos állam- szerződés megkötése elérésének, hogy már az első nyugat­német kommentárok is elismerik: az NDK átvette a kezde­ményezést. Kétségtelen, hogy az NDK álláspontjának vilá­gos kifejtése lényegesen megkönnyíti a probléma megköze­lítését, az álláspontok világossá tételét. A tárgyalások és a megegyezés érdekében most a bonni kormányon a sor. Kovács István Budapestre látogat Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter Ma Budapestre érkezik Nyi- kolaj Patolicsev, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tere, hogy aláírja az 1970. év­re vonatkozó magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapo­dás jegyzőkönyvét- A megál­lapodást szakértői szinten előbb Magyarországon, majd a Szov­jetunióban folytatott tárgya­lásokon készítették elő. Nyikolaj Patolicsev 1937 óta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának tagja: több fontos párt- és állami funkció betölté­se után 1958 óta vezeti a Szov­jetunió Külkereskedelmi Mi­nisztériumát. Nevével gyakran lehet találkozni a nemzetközi gazdasági eseményekről tudósí­tó hírekben: ő írja alá a Szov­jetunió főbb partnereivel az államközi megállapodások többségét. 1958 óta aláírója az éves magyar—szovjet árucse­re-forgalmi megállapodások­nak és két alkalommal látta el kézjegyével a hosszú lejáratú megállapodásokat. Kínai—amerika 1/ Thanti lUigériában nincsenek erős; cselekmények : CB fee*! Hellmut Schmidt, az NSZK hadügyminisztere Pá­rizsba érkezett (a képen bal oldalt), hogy tárgyaláso­kat folytasson francia kollégájával, Michael Debrével. TELEFOTÖ Amerikai foglyok üzenete „Nincs jele, sőt a legkisebb bizonyítéka sem annak, hogy a polgári lakosság körében erőszakos cselekményeket kö­vetnének el” — mondotta U Thant ENSZ-főtitkár hét­főn Lagosban, huszonnégy • órás nigériai látogatása be • fejeztével. A főtitkár eredeti terveivel ellentétben nem ke­reste fel Port Harcourt térsé­gét, hanem Lagosban maradt. Itt mondotta el, hogy a Nem­zetközi Vöröskereszt egyik tisztviselője biztosította őt afelől: az egykori biafrai te­rületeken a béke és a megbé­kélés szelleme uralkodik. Wilson brit miniszterelnök hétfőn az alsóházban méltatta Gowon „nagylelkűségét, és azt a gesztusát, hogy nyilvánosan kibékült a biafrai vezetőkkel”. Wilson elmondotta még, hogy ami az állítólagos ,négymillió azonnali segélyre szó fűlő ál­dozatot” illeti, „lehetetlen megbízható becslést tenni”, de az ő adatai szerint ez a szám sokkal kisebb. Lagosban Lord Hunt, a brit kormány megbízottja az egy­kori harctereken tett körútjá­ról visszatérőben kijelentette: nem igazolódtak be azok az állítások, hogy az előrenyo­muló szövetségi csapatok le­mészárolják a menekülteket, és a körülzárt biafrai katoná­kat. Londonban Maurice Foley külügyi államtitkár, ki nem­rég Lagosban járt, Wilsonhoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy a sajtó jelentések felna­gyítják a süi-gős segélyre szo­rulók számát. ♦ Diallo Telli, az Afrikai Egy­ség Szervezet főtitkára kedden Niger fővárosában, Npamey- ben közölte: Gowon tábornok, nigériai elnök felkérte az Af­rikai Egység Szervezetet, hogy sürgősen küldje vissza megfi­gyelőit Nigériába. A tábornok — mondotta Diallo Telli — bizalmáról biztosította az AESZ Nigériával foglalkozó konzultatív bizottságát. * Nigéria legnagyobb, s egy­ben Nyugat-Afrika legbefolyá­sosabb napilapja, a Daily Ti­mes of Lagos kedden gyors intézkedéseket sürgetett Fran­ciaország és Izrael ellen, te­kintettel arra a pénzügyi és erkölcsi támogatásra, amely­ben a két ország a szakadáro- kat részesítette. A lap szerkesztőségi cikkét az AP hírügynökség felhívás­ként értelmezi a nigériai— francia, illetve nigériai—izra­eli diplomáciai kapcsolatok megszakítására. (MTI) A moszkvai rádió angoi nyelvű adásaiban sugározta a VDK-bam fogva tartott ame­rikai pilóták családjuknak szóló karácsonyi üdvözleteit és üzeneteit. A pilóták szavait rögizítő magnetofontekercsek Hanoiból érkeztek Moszkvá­ba. (MTI) megbeszélések Varsóban Walter Stoessel, az Egyesült Államok varsói nagykövete kedden 14.00 órakor a Kínai Népköztársaság nagykövetsé­gére hajtatott, és tíz perccel a kitűzött idő után: 14 óra 10 perckor megkezdődött a két ország diplomáciai képvi­selete vezetőinek sorrendben 135. hivatalos megbeszélése. A kínai delegációt Lej Jang ide­iglenes ügyvivő vezeti. Mind­két küldöttség négytagú. Az újabb konferenciát, amerikai részről kezdemé­nyezték. A Varsóban akkreditált nyugati sajtótudósítókat, hét­főn fogadták a kínai nagykö­vetségen, szívélyesen elbe­szélgettek velük, majd meg­ígérték, hogy mielőtt a kon­ferencia folytatódnék, lefény­képezhetik a tárgyalótermet Jóllehet a megbeszélések tit­kosságára való tekintettel en­nél sokkal többre aligha le­het számítani — a tárgyalá­sok tartamát és a következő ülés időpontját jelentik be rendszerint — Varsóba ame­rikai és japán különtudósítók érkeztek. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1970- január 21., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents