Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA- ÉS A MEGYEI TANÁCS LAT XXVI. ÉVF.. 14. SZÁM ARA: 80 FILLER 1970* JANUAR 17., SZOMBAT A műhelyek kulcsembere^ (3. oldal) Tv-előze4es (4 oldal) A labdarúgó NB I sorsolása (7. oldal) Meghatározó törvények pgy új esztendőnek a küszöbét tapossuk ezekben a napokban, hetekben. Az üzemek, gyárak, intézmények, termelőszövetkezetek most készítik a tavalyi év mérlegét, számat adva az elvégzett munkáról, megvalósított tervekről, elért célokról. Az mindenki előtt nyilvánvaló és világos, hogy a nyugodt, egyenletes szocialista fejlődés időszakát éljük. Bizonyság erre a párt politikája és mindennapi életünk. „A törvények és rendeletek évről évre meghatározzák a népgazdasági terveket, a költségvetést, rendszeresen segítik a fejlődésben jelentkező nagy feladatok megoldását ” — mondotta Kádár elvtárs, az angyalföldi Láng Gépgyárban tartott nagygyűlésen. Ésszerű, megvalósítható tervek, költségvetések nélkül nem képzelhető el gazdasági életünk továbbfejlődése. Az országgyűlés, mint a legfelsőbb törvényhozó szerv, a mostani ciklusban is sok fontos törvényt fogadott el, amely hozzájárul feladataink becsületes végrehajtásához. És ugyancsak sok azoknak a Vendeleteknek, határozatoknak a száma, amelyeket a kormány adott ki. A népgazdasági terv az egész országra vonatkozik. De esak akkor lesz belőle egységes egész, ha valamennyi gyár, tizem, intézmény elkészíti a maga terveit, és meg is valósítja őket. AV ország költségvetése számot vet a reális lehetőségekkel és főbb irányaiban vázolja előbbre jutásunk lépcsőfokait. De elkészítik költségvetésüket a megyék is, és lényegében az itt megvalósuló eredmények jelentik az alapvető feladatok megoldását. Azt szokták mondani, ha a maga helyén mindenki megteszi kötelességét, akker nem lehet baj, a továbblépés biztossá válik. Nógrád megye költségvetése elkészült már 1970-re. Ez az idei esztendő feladatait, szű- kebb pátriánk gazdálkodását szabályozza. Az új gazdasági mechanizmus reformot jelentett a tanácsi költségvetések elkészítésében. Önállóbbak, ésszerűbbek, hogy úgy mondjuk, testhezállóbbak lettek a tervek. És ez jó dolog. Minden megye maga tudja igazán, hol szorít a cipő, hol van szükség gyorsabb fejlesztésre, hamarabb megvalósuló beruházásokra. És ennek értelmében — természetesein az országos irányelveket figyelembe véve — dolgozzák ki a terveket, határozták meg a rendelkezésre álló pénz elosztását. Nógrád megye 1970-ben több mint ötszáznegyvenmillió forinttal gazdálkodik. Ennyink van, ezt kell okosan, a legfontosabb fejlesztéseket figyelembe véve felhasználni, és telosztani az egyes ágazatok között. A felosztás természetesen nem könnyű dolog. A megye vezetői azonban mindig számon tartották a lakosság kommunális, szociális, egészségügyi, valamint kulturális igényeit, és ezeket a kívánságokat, javaslatokat — ernennyife a lehetőségek megengedték — beleépítették a »♦legyei tervekbe. Az idei esztendő mindenképpen nagy jelentőségű. Nemcsak azért, mert minden új év megvalósuló, befejeződő létesítményeket, átadott művelődési házakat, iskolákat, óvodákat, lakásokat jelent, hanem elsősorban azért, mert ez az esztendő a harmadik ötéves terv befejező szakasza. És a terv teljesítése nagyban múlik az 1970-es év költségvetésétől, munkájától, okos, előrelátó kezdeményezéseitől. Sokat várunk ettől az évtől a megyében. Az új gazdaságirányítási rendszer lehetővé teszi, hogy növekedjék a bevételek mennyisége, amely szélesebb körű gazdálkodást eredményez. Persze a feladatok sem könnyűek. Talán az első helyet foglalják el az ipartelepítési gondok. A megye párt- és tanácsi vezetőit immár évek óta foglalkoztatja a bányászat visszafejlesztése következtében felmerülő munkaerőgondok leküzdése. Űjabb és újabb ipari üzemek települnek Nógrádba, melyek lehetőséget teremtenek a volt bányászok elhelyezkedésére. A megye a beruházásokat minden eszközzel támogatja és segíti. Fontos kérdés a járási székhelyközségiek, a falukörzetközpontok fejlesztése, a nagyközségek kialakítása. Ez azért is lényeges, mert mostani terveinkkel, munkánkkal az elkövetkezendő évek, esetleg évtizedek fejlődési irányát szabjuk meg. Hogy milyen lesz> a holnap faluja, nagyközsége, vagy éppen járási székhelye, az a jelenlegi tervektől is függ. Ugyancsak idetartozik a tanácsösszevonások kérdése. A szétszórt; kisközségek egyéni gazdálkodása, ügyintézése helyett sokkal célszerűbb és gazdaságosabb az összevonás. Érthető, hogy több pénzből jobban lehet gazdálkodni, több község együtt hamarabb valósíthatja meg elképzeléseit, gyorsabbá válik a fejlődés üteme. A már létrejött közös tanácsú községek gyakorlata ennek az elképzelésinek jogosságát támasztja alá. A költségvetésben jelentős helyet kapnak a városfejlesztési szükségletek. Ebben az esztendőben csaknem háromszáz új lakást, tizenkét általános iskolai, négy középiskolai tantermet építünk. Fogorvosi, körzeti orvosi rendelőket létesítünk. Az óvodai férőhelyek száma közel kétszázzal növekszik. De folytatódik a gázprogram, a közművesítés, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Fontos az idei esztendő azért is, mert ez alapozza meg a negyedik ötéves tei-vet. A hosszabb távú terveket csak akkor lehet valóra váltani, ha az alapok szilárdak és rendezettek. 1971-ben úgy tudunk befejezni építkezéseket, átadni létesítményeket, ha előkészítő munkáikat időben megkezdjük. A költségvetést, a terveidet hamarosan jóvá hagyja a megyei tanács. Itt a lakosság képviseletében a megyei tanácstagok mondják el véleményüket. Azután pedig kezdődnek a megvalósítás hetei, hónapjai, amelyek során a jól előkészített és megalapozott tervekből valóság válik. Csata! Erzsébet Megkezdődtek a tsz zársznmadó közgyűlések Nagy érdeklődés előzte meg a megye első termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlését, amelyet tegnap Kallón tartottak meg. A nagy érdeklődést többek között az váltotta ki, hogy a tsz 1968-ban veszteséges volt, és szanálásra került. Az állam a termelőszövetkezetnek több mint félmillió forint támogatást adott a gazdasági nehézségek leküzdésére, anyagi helyzete rendezésére. Most a közgyűlésen adtak számot arról, jól gazdálkodtak-e a részükre nyújtott anyagi támogatással, rendezni tudták-e soraikat, helyreállították-e a gazdaságot. A közgyűlésen képviseltette magát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a tsz-ek területi szövetsége. Eljöttek a szomszédos termelőszövetkezetek képviselői. A járási pártbizottságot Zeke Sándor, a párt- bizottság titkára képviselte. A közgyűlést Gergely Sándor, a tsz j'őagronómusa nyitotta meg és üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat. Dora János, a tsz elnöke ismertette a tsz vezetőségének éves jelentését. Megköszöntei azt a támogatást, amit a párttól, az államtól kaptak az elmúlt évi súlyos helyseiből való kilábaláshoz. Kallón Kálión a tsz történetében először, 17,83 q búzatermést, takarítottak be. Hasonlóan jól alakult más gabona- és növényfélék termésátlaga is. Az elnök köszönetét fejezte ki a növényápolásban részt vett női munkásoknak, akik szor- galamasan végezték munkájukat. Az elnök ezt követően az állattenyésztés helyzetéről tájékoztatta a tagságot. A szanálási bizottság javaslata alapján felszámolják a sertés- tenyésztést és áttérnek az intenzívebb szarvasmarha-tenyésztésre. Jelenleg a szarvas- marha összlétszáma 484. Ebből tehén 137. Anyajuhuk 306 darab van. Az állatlétszámot a jövőben az adottságaiknak megfelelően emelik. Ennek megfelelően javítják a legeltetési lehetőséget, a szükséglet szerint kiterjesztik a takarmánytermesztést. Évi tejtermelést átlaguk a tervezettnek megfelelően alakult a 2503 literrel. Befejezték a szarvasmarha-állomány TBC- betegségtöl való mentesítését Nagy tetszést váltott ki a tagok között az a bejelentése az elnöknek, hogy az 1969. évi halmozott termelési érték az 1968. évi 13 millió 221 ezer forinttal szemben, 18 millió 896 ezer forint. A termelőszövetkezet tehát rendezte sorait, a gazdaságot stabilizálta. Áttértek a készpénzes fizetésre és a munkabéreket rendszeresen kifizették. A tagok havi átlagjövedelme 1800 forint volt. Az elnök bejelentette, hogy az összes munkabér kifizetése mellett — beleértve a nyereségrészesedést is t—, a tsz fennállása óta első esetben 2 millió 152 ezer forintot fordíthatott a biztonsági alapra. A jövőre vonatkozólag Dora János kifejtette, hogy a vezetőség álláspontja szerint egy százalékkal emelik a növénytermelés hozamát, növelik az állatállományt és javítják minőségét is. Fő feladatként jelölte meg a közgyűlés az új, fiatal tagok felvételét, az idősebb tagok nagyobb megbecsülését. Fokozottabban áttérnek a nehéz fizikai munkának gépekkel való elvégzésére. Kérte, hogy a tagság a kitűzött feladatok megoldásához adjon támogatást és javítsák a kollektív életet, őrizzék meg a közös vagyont. A beszámolót széles körű vita követte, amelyben a tagok hasznos javaslatokat adtak a vezetőségnek. Mint a közgyűlés igazolta, a káliói termelőszövetkezet elindult a fejlődés útján. Fock Jen« fogadta Mirko Tepavacot Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt .vett Péter János külügyminiszter, Marjai József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykövete, valamint Jaksa Petries, jugoszláv külügyminiszter- helyettes és Géza Tikvicki Jugoszlávia budapesti nagykövete. ílj kőolaj vezeték Üj kőolajvezetékkel kötik össze Kápolmásnyéket és a Komáromi Kőolajipari Vállai lat szőnyi gyáregységét. Az építést Kápolinásinyéknél kezdték, s most értek a Kör- nye—Tata közötti úthoz. A 60 millió forintos költséggel késeiülő, évi 2 millió tonna kőolaj szállítására alkaár- más vezetékeit a tavasszal adják át rendeltetésének. Ez lesz a második vezeték, amely összeköti Szőnyt Kápolnás- nyékkel. Segítségével javítják a hatalmas feldolgozó nyersanyagellátását és meggyorsul a kész termékek elszállítása is. Az új vezetéken ugyanis Kápolnásnyéfcről kizárólag a Barátság vezetéken érkező nyersolajat továbbítják majd Szörnybe. Az elnök elmondta. hogy a vezetőség a súlyos helyzetet a tagsággal nyíltan megtárgyalta. Feltárta, hogy ügyeiket csak akkor tudják rendezni, ha nagyobb felelősséggel dolgoznak. Az államtól kapott anyagi támogatást elsősorban új gépek vásárlására fordították. Tíz olyan erő- és munkagépet vásároltak, amelyekkel könnyíteni tudták az egyébként idős tagság munkáját. Üj létesítményekre is jelentős összeget fordítottak. Többek között befejezték a 108 férőhelyes tehénistálló építését, 10 vagonos kukori- cagórét vásároltak. Felújították a gépszínt és más korszerűtlen gazdasági épületet. A legnagyobb figyelmet a terméseredmények emelésére fordították. A tsz vezetőségét ebben a törekvésében a tagság messzemenőleg támogatta. Ennek eredménye, hogy Mint ismeretes, az új szakmunkásképzési törvény és végrehajtási rendelete alapján életbe lépett az új országos szakmunkásképzési jegyzék, amely a túlzott szakosítás megszüntetése érdekében 285- ről 186-ra csökkentette a szakmák számát. Az országos jegyzékben feltüntetett szakmák szerinti képzést fokozatosan kell megvalósítani, s először az 1970/1971. tanévre beiratkozott első éves tanulóknál szervezik meg. E tanév másod- és harmadévesei továbbra is a korábbi rendelkezések alapján tesznek majd vizsgát. A Munkaügyi Minisztérium, most kell még elkészíteni a teljes oktatási dokumentációt, vagyis a részletes tanterveket, az új tankönyveket és a Az 1970/71-es tanévben megkezdődik az alapszakmai képzés is, amely szerint a tanulóidő első részében a rokonszakmái csoportokban közös szakmai oktatást kapnak a fiatalok, s a tanulóidé második szakaszában kerül sor az alapszakmából leágazó speciális szakmák oktatá- j sára. Az országos jeigyzék 22 alapszakma, s ennek folytatásaként 55 Leágazó speciális szakma oktatását írta elő. Egyelőre, tehát a reform első tanévében, a MÜM.-isfcoiák hét-nyolc alapszakmában kezdik meg a képzést. A végleges idei előirányzat kialakítása előtt a szakmunkásképző intézetek is részletes felmérést végeznek a reform szerinti oktatás megkezdésének technikai feltételeiről, újaibb tantermek kibére- lésének, a felszerelések kiegészítésének, a tanári és szakoktatói kar megerősítésének stb. lehetőségeiről. Széles körű megbeszélések kezdődnek a vállalati feltételek, vagyis újabb tanműhelyek és csoportos oktatásra alkalmas munkahelyek létesítésének biztosításáról is. Előreláthatóan taivasiszail fejezik be a részletes felmérést és az év közepére állítják össze a reform végrehajtásának 1970/71. tanévi végleges tervét A közelmúltban ízléses, szép presszó-falatozót kapott Egyházasgerge. A létesítmény egymillió forintba került (Összeállításunk az 5. oldalon.) Csaknem 50 szakmában kezdik meg az ídSn a reform szerinti szakmunkástanuló-képzést a szakmai miinásiztériumok és a vállalatok közreműködésével kidolgozta az új szakmai követelményrendszert, az úgynevezett szakmai szinteket, amelyek valamennyi szakmában meghatározzák az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, lényegében összefoglalják a vizsgakérdéseket. Az új szakmai szintek megállapításával a termelés korszerű technikai színvonalához igazították az oktatási követelményeket is. Az új követelmény rendszernek megfelelően módszertani segédleteket isi Valamennyi szakma új tankönyvének és egyéb oktatási anyagának kidolgozása és kinyomtatása azonban több éves feladat. Ezért a szakmák nép- gazdasági fontosságának, s más szempontoknak megfelelően az 1970/71-es tanévben egyelőre 45—50 szakmában kezdik meg a reform szerinti oktatást, de ezzel is a beiratkozott első éveseknek csaknem a fele részesülhet az új, korszerű képzésben.
