Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

I Öt film a mUM)rhétben Különlegesen mozgalmas mű­sorhete lesz december 11-től I8 ig a salgótarjáni November 7. Film­színháznak. A hét időtartamában öt film; két magyar, egy NDK, egy francia—olasz és egy jugoszláv al­kotás kerül közönség elé. December 11 -tői J3-ig láthatjuk a Szemüvegesek című úi magyar produkciót, mely a pályakezdő fia­talok életéről, problémáiról, sze­relméről szól. A sólyom nyomában című. ma­gyarul beszélő NDK film decem­ber 14-én elsősorban a fiataloknak kedvez, az új indiánfilimet a Kau­kázus vadregényes vidékén ké­szítették, látványosságokban és izgalmakban bővelkedő. Reprizként, játssza a salgótarjá­ni mozi december 15-én az ugyan­csak elsősorban fiataloknak szóló Egri csillagokat, Gárdonyi Géza híres regényének kétrészes film- változatát. Érdeklődésre tarthat számot a december 16-i műsoron szereplő. Nyugodj meg. kedves című ma­gyarul beszélő francia—olasz film­vígjáték, melynek főszerepében Fernandelt láthatjuk. A műsorhét utolsó bemutatója december 17-én a Belgrádi ro­mánc című jugoszláv alkotás lesz. A színes produkció egy szép sze­relmi csalódás történetét mondja el. Jelenet a Szemüvegesek című új magyar filmből Fiatalok filmje A sólyom nyomában című indiántörténet Jelenet a hét reprizfilmjéből, az Egri csillagokból Fernandel a főszereplője a Nyugodj meg, kedves című francia— olasz filmvígjátéknak A legszebb csalódás története a Belgrádi románc című jugoszláv produkció 4 NÓGRÁD — 1969. december 10., szerda B\&öf$r«icli péSda Nógrádon a termelőszövet- tükre váljék, hogy legtöbbször kezet modern, emeletes, új iro­daháza fogadja a Diósjenő felől érkezőt. Báe. az emele­ten még dolgoznak az épí­tők, a földszintre már be­költöztek az iroda dolgozói. Tolmácsi Ferenc elnök éppen elutazott, ezért Csikán József- né, a termelőszövetkezet párt­titkára tájékoztat a közös gaz­daság tagjainak munkájáról. A nógrádi tsz a megyében a legjobbak között van, tagjai havi fizetést kapnak. A napi átlag eléri a 90 forintot. Akik itt dolgoznak, gyakran többet keresnek, mint az ipari üze­mekben. A rosszabb, gyen­gébb földek szinte kínálták a lehetőséget: a segédüzemek bevételéből kiegészíteni és nö­velni a termelőszövetkezet kö­zös vagyonát és a tagjainak jövedelmét. Az építőipari részleg, — melynek vezetője Czellahó László — megyeszerte elisme­rést vívott ki magának. Annyi a munkájuk, hogy valameny- nyit nem is tudják elvállalni. Keszegen istállót, Romhány- ban utat, Bánkon lakóházakat, Rétságon OTP-lakásokat, Nagyorosziban gyógyszertárat, Nógrádban családi házakat építenek. Kezdetben 20—25-en dolgoztak, ma 140 az építőipa­ri szakemberek száma. Az idén már 8 millió forint értéket hoztak a közösnek. Dicsére­határidő előtt adják át a meg­rendelőnek az elkészült épüle­teket. Valamennyien szorgal­masan dolgoznak, de a jók közül is kiemelkedik Dávid Ferenc és Fazekas István ku­bikos, Bállá László ács. Vilt Vince kőműves, és Kakubecz György ácsmester. Tavasszal ez a brigád a megyében el­sőként termelőszövetkezeti KISZ-lakótelep építéséhez kezd hozzá. Ugyancsak jó a híre a ter­melőszövetkezet másik segéd­üzemének. A MŰFÉM Ktsz létesített itt részleget, labora­tóriumi bútorokat gyártanak. Nógrádon szerelik, festik, for­gácsolják és részben csoma­golják is őket. Jelenleg a Szovjetunióba szállítanak ex­portra. Itt mintegy 70—80-an dolgoznak és ebből 30—40asz- szony. A részlegvezető, Ke­resztes Konrád szerint az asz- szonyok, akik egész esztendő­ben munkát találnak itt, meg vannak elégedve a fizetéssel és munkával egyaránt. Remény van arra, hogy a MÜFÉM- részleg ' kibővül és ebben az esetben még 15-en, 20-an el­helyezkedhetnek, állandó mun­kára. A nógrádi tsz példát mutat, hogyan lehet megoldani a foglalkoztatást. És ez terme­lőszövetkezeti viszonylatban is nagyon sokat jelent. A kö­zös vagyona ebben az eszten­dőben eléri a 25 milliót. Előkészület a mezőgazdasági könyvhónapra December harmadik heté­ben alakult meg Nógrád me­gyében a mezőgazdasági könyvhónap szervező bizott­sága. A jövő év februárjában im­már hagyományosan megren­dezésre kerülő ünnepi hónap célja, hogy annak keretében minél szélesebb körben is­mertesse a mezőgazdasági szakirodalmat, szakkönyveket és szaklapokat; növelje a me­zőgazdaságban dolgozók szak­mai tudását; ébren tartsa és fokozza a mezőgazdasági szakirodalom iránti érdeklő­dést és elősegítse korszerű termelési módszerek elterjesz­tését. A mezőgazdasági könyvhó­nap szervezését, lebonyolítá­sát az országos szervező bi­zottság irányítja. A rendez­vényekkel kapcsolatos koor­dináló tevékenységet a Me­zőgazdasági Kiadó látja el. A megyei szervező bizott­ságok megalakítását és a program megvalósitását a ta­nácsok vb művelődésügyi osz­tályai irányítják. A mezőgazdasági könyvhó­nap, melynek országos meg­nyitó ünnepsége 1970 febru­árjában Szekszárdon lesz, je­lentős mértékben támaszko­dik a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek mun­kájára. A. íubileumra BESZ AMlTHATO-E AZ IPARI NYUGDÍJBA A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN ELTÖLTÖTT IDŐ? D. S. olvasónk levele szerint édesapjának az 1953 és 1959-ben tsz-ben töltött éveit nem számították be a rokkant- nyugdfjba. Azt is kérdezi, hogyan lehetséges, hogy az orvosi bi­zottság a múlt évben 100 százalékos munkaképesség-csök­kenését állapította meg, ebben az évben pedig III. csoportba tartozónak nyilvánította. Sajnos nem tudunk kedvező választ adni. Már többször megírtuk, hogy az ipari nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő­be nem lehet beszámítani a tsz-ben szerzett nyugdíjeveket. A jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a termelőszövetkezeti tag, ha korábban az iparban dolgozott, a tsz-nyugdíjtörvény alapján menjen nyugdíjba. Ebben az esetben már figyelembe veszik az iparban és a tsz-' igazolt szolgálati időket. Ilyenkor azonban a nyugdíjkorha­tár a férfinél 65. életév (nő 60) és minimálisan 10 nyugdíj­évnek kell lennie. Az egyes munkaviszonyok között — ide­értve az ipari nyugdíj és a tsz-tagság közötti időt is — azonban 5 évnél nagyobb megszakítás nem lehet. A tsz-ben töltött idő azonban az ötéves megszakítás idejébe nem számit bele. Áthidalja a kiesett időt. mondhatjuk azt, hogy a munkaviszony szünetel, annak folyamatosságát a tsz- ben töltőt idő nem szakítja meg, de munkaviszonyként nem lehet figyelembe venni. Abban sem látunk semmi rendkívülit, hogy édesapját most III. csoportbeli rokkanttá nyilvánították, sőt örvende­tes, mert ez azt jelenti, hogy egészségi állapota javult. Édes­apja éppen úgy vállalhat munkát, mint bármely más öreg­ségi nyugdíjas. Arra a kérdésére, hogy mikor kaphat nyugdíjat az édes­apja, a következőket válaszolhatjuk: A rokkantsági nyugdíj megszűnése után 5 éven belül legalább 24 hónap szolgálati idő esetén -kérheti, hogy en­nek átlaga alapján állapítsák meg a nyugdíjat. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha időközbér. az öregségi korhatárt nem tölti be. Ha azonban a nyug­díjkorhatárt időközben betölti és szolgálati évei elérik a 25 évet, kaphat, öregségi nyugdíjat, vagy egyéb feltételek hiá­nyában a III. csoportbeli rokkantsági nyugdíjra lehet jogo­sult. Ügy látjuk, hogy olvasónk édesapját is emiatt sorolták be a III. csoportba. Az 1/1969. (IV. 1.) SZOT számú sza­bályzat (járadék átcserélési lehetősége nyugdíjra), amely rendelet után érdeklődik, apja esetére nem vonatkoztatható. Egyébként apja a társadalombiztosítási szerv határoza­ta ellen felszólamlással nem élt. Azt sikerrel nem is támad­hatta volna, mert bár 1962 és 1963 években munkaképte­lenségi járadékos volt, és ezért mentesült a kötelező nyug­díjjárulék fizetése alól, az 1/1969. SZOT számú szabályzat­ban előírt feltételeknek azonban nem felel meg. A Magyar Közlöny ez év április 1-i számában találja meg a járadék­nak nyugdíjra való átcserélésére vonatkozó rendelkezéseket. Erről a nyár folyamán két ízben is írtunk, ezért annak is­mertetésére most már nem térhetünk vissza. Ünnepi programkiadvánv Nógrád megye jelentősebb jubileumi rendezvényeinek programja 1969—1970 címmel kiadványt jelentetett meg a megyei művelődésügyi osztály. A kiadvány áttekintést nyújt a politikai és társadalmi ren­dezvények, tudományos ülések, művészeti események és kiál­lítások között, amelyek me­gyénk utóbbi huszonöt évének megváltozott életét mutatják be. Ahogy a kiadvány beve­zetőjében olvasható: a vissza­emlékezés felelősség vállalása: vállalása a huszonöt éve meg­kezdett út folytatásának, a 25 éve megalapozott falak építé­sének, vállalása a nemes esz­méinkhez és céljainkhoz való elkötelezettséghez. Hazánk, megyénk negyedszázados fej­lődésének bemutatásával ezt demonstrálja a 25. évforduló rendezvénysorozata is, mely­nek programját ezúttal nyújt­juk át. Az ízléses kiállítású füzetet Végh Miklós szerkesztette. Ke­rekes László tipografizálta és tervezte a borítót. VALLALHAT-E munkát a rokkantnyugdíjas? Akit rokkant állományba helyeznek, annak munkavi­szonyát a vállalat jogosult felmondani. Megteheti azt is, hogy szünetelteti a munkaviszonyt, mert ha a dolgozó fel­gyógyul, úgy is köteles őt újból alkalmazni. A dolgozó azonban nem kötelezhető arra, hogy munkaviszonyát fel­mondja. Ha a vállalat mondja fel a mun ka viszonyt, köte­les a dolgozót a kollektiv szerződésben előírt időre a mun­ka végzése alól felmenteni és részére az átlagkeresetet kifizetni. Ha a dolgozó mondja fel munkaviszonyát, álta­lában nem illeti meg őt a felmondási illetmény. Bár a vállalat megteheti, hogy a felmondási időre mentesíti a dolgozót a munkvégzés alól és erre az időre átlagkeresetet ad neki. Ami a dolgozó munkavállalását Illeti, megnyug­tathatjuk a kérdezőket, mert éppen úgy vállalhatnak mun­kát, mint az egyéb nyugdíjasok. Vagyis egy naptári év­ben 6900 forintot kereshetnek anélkül, hogy rokkantnyug- díjukat korlátoznák, illetve szüneteltetnék. Könyvek és emberek Szemlén egy üzemi könyvtárban Az emberek többsége szeret olvasni, barátja a könyv. A könyvtárban lelheti meg ezt a barátot. Megy tehát, köny­vet kér, elolvassa, aztán újra cseréli. Mindezt olyan termé­szetesen teszi, hogy eszébe sem jut, milyen gépezet mű­ködik igényei kielégítésére. Mi van a kulisszák mögött? — ezt jöttünk kideríteni a salgótarjáni Kohász Művelődé­si Központi könyvtárban, ezen a télbe hajló, decemberi dél- előttön. A könyvtárterem üres ilyen­kor. készül a délutáni láto­gatók fogadására. — A városban megyei könyvtár működik. Vajon a megye legnagyobb és legjob­ban felszerelt könyvtára mel­lett milyen szerepe van a viszonylag periférián működő intézménynek? — Meglehetősen sokrétű. Körülbelül ezerháromszáz ol­vasónk van — mondja Von- sik Ernőné, a könyvtár veze­tője. — Ez természetesen nemcsak az itt látható könyvi- tár látogatóit jelenti, hanem az üzemben és a munkásszál­láson működő letéti könyv­tárainkét is. Még mindig úgy élünk, hogy az Acélgyár egy kicsit város a városban. A mi közönségünket a sorompóig terjedő terület lakossága ad­ja; tanulók, üzemi munkások, műszaki értelmiség. Jelenleg a könyvtár nem rendelkezik kívánt mennyisé­gű kötettel, de az olvasók va­lóban olvasók is, hiszen az év­ben kölcsönzött kötetek szá­ma felülmúlja a harmincezret. — A könyvtár olvasótábo­rának nagy része az iparban dolgozik. Tükröződik-e ez az állomány a szépirodalom és a szakirodalom' megoszlásá­ban? — Könyveink többsége szépirodalmi jellegű. Megta­lálható itt klasszikus és mo­dern mű; a niagyar és világ­irodalom kiemelkedő képvise­lői Petőfitől Dürrenmattig. E mellett természetesen jelentős számú ismeretterjesztő és szakirodalmi könyv is áll az olvasók rendelkezésére, de ez az előbbinél kisebb arány­ban. — Mivel próbálják a dol­gozók szakirodalom iránti érdeklődését felkelteni? — Ez nem probléma. Az Acélgyárban működő letéti könyvtárunk ugyanis túlnyo­mó részt szakmai érdeklődést elégít ki. Mi tehát elsősorban szórakoztatni akarunk. Tanu­lók, háziasszonyok, vagy ép­pen nem a‘ szakmai önkép­zést igénylő emberek kíván­ságainak teszünk eleget. A terem két oldalán vé­gigfutó polcsorok szinte ros­kadoznak a könyvek súlya alatt. A fürtös neon fényé­ben sorakozó asztalok, székek meghitt hangulatot áraszta­nak. A kölcsönzőpult mögötti ablakon beszűrődik az Acél­gyár tompa moraja. Ez évben a könyvtár ezer- kétszáz új kötettel gyarapo­dott, és harminc folyóiratot, napilapot rendeltek meg. Az emberek tetszésük szerint vá­logathatnak, s a számadatok bizonysága szerint élnek is ezzel a lehetőséggel. — A kölcsönzésen kívül milyen kapcsolatban áll a könyvtár az olvasókkal? 1 — A könyvtár általában — s így a mi könyvtárunk is — nem csupán szolgáltató te­vékenységet fejt ki. Állandó­an keressük az olvasóval va­ló találkozások lehetőségét. Szoros a kapcsolatunk az is­kolákkal. Vetélkedőket, irodal­mi műsorokat rendezünk a kötelező tananyag elsajátítá­sának megkönnyítésére. Mun­kánk eredményeképpen az Acélárugyár húsz szocialista brigádjának vállalásában is szerepel mai magyar írók, irodalmi művek megismerése, V éerh Mária í

Next

/
Thumbnails
Contents