Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

Nógrádi t'tnu1sd»nk O) en es, jó vezető? A közelmúltban súlyos íté­letet hozott az egyesült nóg- rádsápi Május 1. Termelőszö­vetkezet közgyűlése. Szirácz- ki János elnökhelyettest el­bocsátotta a tagság. Döntése, intézkedése gyakorta ütközött a fennálló szabályokba, tör­vényekbe. Az elnök, az el­nökhelyettes, a főkönyvelő kö­zött húzódó egyenetlenségek, civódások is sok kárt okoz­tak már az utóbbi időben a közösnek. Fábián Albert, az elnök, hosszú huza-vona után felmentését kérte. Gondterhes hónapok Pekári László, az új elnök személyében hozzáértő, na­helyettes, a főkönyvelő intéz­kedései nem mindig feleltek meg a törvényesség, a szo­cialista erkölcs követelmé­nyeinek. Sziráczki János tartozott fe­lelősséggel azért, hogy a szö­vetkezetben zavartalanul dol­gozzanak, megfelelő jövedelmet hozzanak a segédüzemek. A vizsgálat — ahogyan a köz­gyűlésen a járási, '"gyász el­mondotta — az esetek egész sorát tárta fel, amikor elő­nyös üzlet reményében gond­talanul, felelőtlenül szórták a közösség pénzét. Mintegy 280 gyón határozott, energikus ve. ezer forintért használhatatlan zető került a gazdaság élé­re. A legteljesebb bizalom övezi Uhlár Józsefet, az új elnökhelyettest, egyhangúlag álltak ki mellette a tagok. Megerősítették a szövetkezet, a pártszervezet vezetőségét is. Így minden remény megvan arra, hogy az új vezetők a választott testület, a kommu­nisták és a tagok segítségé­vel leküzdik azokat a nehéz­ségeket, amelyek az utóbbi zűrzavaros hónapokban je­lentkeztek a korábban ered­ményesen dolgozó termelőszö­vetkezetben. Ezzel tulajdonképpen napi­rendre is térhetnénk az úgy­nevezett nógrádsápi ügy fe­lett. A szövetkezetben meg­tartott közgyűléssorozatnak azonban olyan tanulságai vannak, amelyeket minden­képpen érdemes szóvá tenni. Beszélni kell róluk még ak­kor >s. ha hetek múltak el a közgyűlés óta. Szólni kell, mert tanulsággal szolgálnak mind­azoknak, akik a nógrádsápi szövetkezetnek őszintén segí­teni akarnak, hogy minél előbb megleljék a gondokból, bajokból kivezető utat. A közgyűlések — kettő volt, gépeket vásároltak, amelyeket a Budalakk Vállalat bizonyá­ra csak ócsakvasként értéke­sített volna. Olyan esetek is megtörténtek, hogy újítási díj, ötletdíj és egyéb címeken sú­lyos ezreket fizettek ki a lakkfestékgyár alkalmazottai­nak, a nagyobb jövedelem viszonzásaként. -Hamis bizony­latokat gyártottak. A szövet­kezeti tagok, akiknek neve az ellsmervényeken szerepelt, a vizsgálódás során elmondot­ták, egyetlen fillért sem lát­tak a több mint ötvenezer forintból, amelyet ily módon kifizettek. Az elnök mindenért felel Sziráczki János és Grenács József ellen vádat emelt a járási ügyészség, bűnszövetke­zetben elkövetett csalás és ok­irathamisítás alapos gyanúja miatt. A terhűkre rótt váda­kat, a szövetkezetre káros, a közösség érdekeit mélységesen sértő cselekedeteiket mindket­ten őszintén elismerték a köz­gyűlésen. Fábián Albertet, az elnököt nem terhelik ilyen viszonylag rövid idő alatt — vádak. Lehetőséget adtak ne­rendkívül nehéz, gondterhes hónapokat zártak le a szö­vetkezetben. Olyan szakaszt, amely a népi ellenőrzéssel kezdődött, majd a rendőrség vizsgálatával folytatódott. A ki, hogy új környezetben — a kétbodonyi egyesült tsz-hez helyezték főagronómusnak — helyrehozza tévedéseit, bizo­nyítsa képességeit. Mert ahhoz nem fér két­ségén felfüggesztették állásé- ség, hogy Fábián Albert szak­mailag érti a dolgát. Nógrád­bóí Sziráczki Jánost, az el­nökhelyettest, és Grenács Jó­sapi kát, elnöksége, alatt — uta- korszerű állatszállásokat zsef főkönyvelőt. A vizsgálat építettek a szövetkezetben, során kiderített visszaélések, állami segítséggel — elvitat- törvénysértések kényszerítet­hatatlanul sokat tett a kö­zös gazdaság erősödéséért, ték ki ezt a döntést. Megái- gyarapodásáért. Ezért bízták lapítást nyert, hogy az elnök- meg a nógrádsápi, a nézsai és a legéndi termelőszövet­kezetek ■ egyesülése után a nagy gazdaság vezetésével is. A szakmai, a termelési kér­dések ismerete azonban ma már kevés ahhoz, hogy va­laki jól vezesse, a tagok meg­elégedésére irányítsa a gond­jaira bízott szövetkezetét. A vezetővel szembeni követel­ményeket megemelték. A szakmai, az üzemszervezési ismeretekkel szinte egyen­rangú követelmény lett a kor­szerű politikai szemlélet, élet- felfogás, a vezetőkészség, az általános emberi, erkölcsi magatartás. tegyelem nélkül nem me&y Ez utóbbi talaja mutatko­zott síkosnak Nógrádsápon, itt csúsztak el a szövetkezet egyes vezetői, mindezekért viselni­ük kell a következményeket. Fegyelmi felelősségre vonták Fábián Albertet is, mert nem lépett fel kellő időben, meg­felelő eréllyel a törvényesség betartásáért, nem állta útját a torzulásoknak. Az is igaz, rendkívül nehéz helyzetben volt, hiszen maga sem állt biztosan a lábán. Előlegek, a járási szervek által helytele­nített nagy prémium, szabály­talan kifizetések terhelték az ő számláját is. Olyan útvesztők ezek, ame­lyeket a fegyelmet önmagától is megkövetelő vezető messzi­re elkerül. Óvakodik tőlük, mert nyugodtan akar dolgoz­ni, élvezni akarja a tagok bi­zalmát. Hiszen a nógrádsápi vezetők esete is azt bizonyít­ja, előbb-utóbb kiderülnek a legrejtettebb „ügyeskedések” is és nagy erkölcsi kárt okoz­nak. Meglazítják, esetleg el is szakíthatják azokat a szá­lakat, amelyek a szövetkezeti 'vezetőket és a tagokat egy­máshoz kötik. A kollektíva támogatása nélkül pedig csak ideig-óráig lehet dolgozni, boldogulni. A nógrádsápi ügynek ez az egyik igen komoly, megszív­lelendő tanulsága. Vincze Istvánná Következik: A DÖNTÉS JOGA A TAGOKÉ A fogyasztó hatalma A FOGYASZTÓ szuverén hatalom — olyan gazdasági alapelv ez, amely különösebb bizonyításra sem szorul. Helyesbítsünk gyor­san: a látszat avatja ilyen egyszerűvé és ké­zenfekvővé ezt a szakmai meghatározást. Va­lóban, első hallásra úgy tűnik, hogy a boltba lépve tökéletes gazdasági szabadsággal válo­gatunk az áruk között és semmiféle előírás, szabály nem korlátozhatja fogyasztói elhatá­rozásunkat. A valóság azonban árnyaltabb, s a szuverenitás határok közé szorításának sok­kal rejtettebb eszközeivel él, semmint, hogy első pillantásra észrevehetnénk. A belkeres­kedelmi piackutatás tudományának szakértői pontosan ismerik ezeket az eszközöket. Bizo­nyára meglepődne minden, szakmailag ava­tatlan vásárló, ha csokorba gyűjtve elébe tár­nánk a tényezők tucatjait, amelyek szabályos és törvényszerű ismétlődéssel terelik érdek­lődésünket ilyen vagy olyan árucikkekre, számítható pontossággal meghatározva: mit vásárolnak és mit nem. A reklám és az áruk bolti csoportosítása, az esztétikai külső és az időjárás, a regionális tájegységben kialakult vásárlói szokások és a társadalmi rétegző­dés — mind olyan tényező, amely akarva- akaratlan befolyásolja a vásárlói döntésünket. A piackutató szakemberek gondosan ros­tálják, vizsgálják ezeket a fogyasztói motivá­ciós elemeket — ám ezúttal hagyjuk maguk­ra őket tudományos műhelyeikben. A fo­gyasztói hatalom korlátozásának azokról az elemeiről szólunk most, amelyek felismerésé­hez mellőzhető a szakmai apparátus. A hiá­nyokból eredő korlátokra gondolunk; azokra a jólismert bolti párbeszédekre, amelyek az „elfogyott, tessék benézni a jövő héten” kez­detű, sztereotip szövegekkel jellemezhetők. Bizonyításra sem szorul, mert vásárlói mi­nőségünkben mindannyian tapasztaljuk, hogy ha valamiből kevés van, akkor fogyasztói ha­talomról, szabad bolti döntésről, aligha lehet szó. A választás ilyenkor két változat egyiké­re korlátozódik: vagy nem vásárolunk, vagy azt vesszük meg, ami éppen kapható. Mindez természetesen nemcsak a legegysze­rűbb és legtömegesebb kereskedelmi ügylet: a bolti vásárlás körében értendő, hanem en­nél tágabban is. Ilyenkor a gazdasági élet tel­jes pályahosszán — a kiskereskedelemtől a gyárig — az iménti két döntésváltozat érvé­nyesül, pontosabban: a gyár azt ad, ami van, s a kereskedelem azt kapja, amit kaphat. Gazdasági szakkifejezéssel szólva: gyengül a vevő pozíciója és erősödnek, diktatórikussá válnak a termelők gazdasági hadállásai. Köztudomású, hogy a gazdaságirányítási re­form egyik cíkitűzése: a vevő pozíciójának erősítése, választási hatalmának megalapozá­sa, a bolti pulttól egészen a termelésig. Is­meretes az is, hogy ez az elv egész sor ter­mékcsoportba eddig csak mérsékelten valósult meg. Az okok bonyolult szövevénye játszik közre itt: az objektív hiányoktól a szubjek­tív hibákig terjedő skálában. Tekintsünk el ezúttal az okok tételes vizs­gálatától és szorítkozzunk csupán a következ­ményekre. Aligha kétséges, hogy a fogyasztá­si cikkek minősége, garanciális színvonala összefügg az ellátási hiányokkal. A minőség- ellenőrző intézmények néhány vizsgálati ta­pasztalata is erre utal. Az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség az év nyolc hónapjában 17 ezer üzletben végzett ellenőrzést; ezek nyo­mán a korábbinál több pénzbírságot rótt ki és összesen mintegy hétmillió forint nyerésé get vont el ipari, kereskedelmi vállalatoktól, szövetkezetektől. Bűncselekményekre is fényt derítettek ezek a vizsgálatok, s az év három negyedében a felügyelőség 44 büntető felje­lentést tett. Figyelemre méltó adatokat közöl a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet egyik megyei vizsgálatának jelentése is: a Veszprém megyében ellenőrzött 63 féle textil - ruházati termék 50 százaléka kifogásolható volt, s az élelmiszerek 63,5 százalékánál is hi­bákat találtak, olyannyira, hogy ezek 39,5 százalékát ki kellett vonni a forgalomból. Bu­dapest Főváros Állategészségügyi Állomása hús- és tejvizsgáló felüg3'előségének jelentése szerint a harmadik negyedévben vizsgált hús- készítmények, konzervek 21,2 százaléka nem érte el a szükséges minőségi színvonalat. A kritikai tényeket emeltük ki a vizsgálati dossziékból, jóllehet, egész sor termékcsoport minősége javult a közelmúlt hónapokban. A konzekvenciák összegezésében azonban a fo­gyasztási cikkek minőségi gyengéi adnak meg­felelő alapot. A megoldás kulcsa természetesen az, amire már utaltunk: olyan gazdasági atmoszféra, amelyben a vevő uralma dominál. Természe­tesen ezt nem lehet egyik napról a másii m megteremteni; ez olyan kapacitásokat és tev- mékbőséget feltételez, amihez csak fokozat ' san juthatunk el. Ám addig is tehetü r: egyet-mást, mindenekelőtt azt, hogy a fo­gyasztó hatalmi pozíciót legalább a tudat- szférában erősítjük. Sok jogszabály, törvé nyes előírás rögzíti a vásárlók jogait, s a- előrehaladás fontos feltétele, hogy ismerjük ezeket a jogokat és éljünk is lehetőségeink­kel. , AZ INTÉZMÉNYES védekezésnek ma mál­naiunk is vannak társadalmi keretei: a szak- szervezetek ellenőrzik a tömegfogyasztási cikkek minőségét és megalakult — a nép front s a Szabványügyi Hivatal együttműkö­désével — az úgynevezett Fogyasztók Tanácsa is. Mindez fontos, de önmagában véve nem elegendő: az igazi megoldás csak a tömeges­ségben, a vásárlók korszerű magatartásában keresendő. A lényeg: ne engedjünk fogyasz­tói jogainkból, ne érjük be a vártnál gyen­gébb termékkel, ne törődjünk bele a garan­ciális huzavonákba! Tábori András Növekedett a munkások átlagbére A tanácsi helyüpar több megyei Textilipari Vállalat­vállalatánál a kollektív szer- nál és a Nógrád megyei ződéseknek megfelelően nö- Nyomdaipari Vállalatnál. Va- vekedett az év első kilenc hó- lószínű az év végére a még napjában a munkások átlag- késlekedő üzemekben is el- bére. A tervhez képest na- . .. koipktív gyobb mértékű a béremelke- enK d KoleKUV dés a RIOLEX | ipari Vállalatnál, Építőanyag- a Nógrád a kolektiv szerződésben vállalt munkásoknak szánt bérnövekedést. Beszélgető partnerem fiatal­ember. Szókimondó, mindig a lényegre törekvő. Munkáját mindig elismerték. Ha voltak is problémái, eredeti elgondo­lásaival meggyőzte a kétkedő­ket. Azt mondja: — Ahhoz, hogy mi népmű­veléssel foglalkozzunk, olyan fényre és világosságra van szükség, ahol az emberek ösz- ■ sze jöhetnek. — Fényre és világosságra? — Igen. Nemcsak helyisé­gekre van szükség, hanem le­hetőségekre is. Az aktívahá­lózat kiépítésére. Olyan em­berekre, akik nemcsak lelke­sedéssel, hanem hozzáértéssel is végzik munkájukat, csak a pedagógusokra van szükség hanem a mezőgazdasági értei miségre is. Az agronómusok, könyvelők bekapcsolására. — A népművelési munká­ban is hosszabb távon kell tervezni. — Ez természetes. Nekünk a Meghitt beszólQptésplt csolatot. A nyáron csereláto­gatásra kerül sor. Egerben elvégezte a peda­gógiai főiskolát. Hogy töb­bet tudjon nyújtani a nép­művelésben, — Elégedett? — Igen. Érzem a megbecsü­lést. Erkölcsileg és anyagilag is. Minden lehetőség megvan arra, hogy nyugodt körülmé­nyek között végezzem a mun­kámat. — Mit tart lényegesnek a munkájában? — Ne csak a szem előtt le- vo közséaeket ficiijeliiLk, A zem, hogy a népművelési mun- A nemzetiségi együttessel _ A különböző határozatok többivel is ugyanolyan \ ...... „ ,IS bejárták az egesz országot. révén a nemzetiségiek min- doskodássai kell törődni, mint Nem- bottá,árultam. Hogy van ér- Közben az Újpesti Dózsában den iehctöséget megkapnak. „ közeliekkel. Ne csak táv­futballozott. Kerettagja lett Különösebben az idősebbeket csővel nézzük az ott folyó te­..... ... “2 válogatottnak. 1956- érdeklik a szlovák nyelvű elő- vékenységet. Igazából ott ér­— f°!t' u bAan No9radra 3?** tanítani. adások Ezek az emherek ré- hetünk el komoly eredménye­. ~ Eltalálta. Igen hogy azaz Azonnal bekapcsolódott a falu gehben Jüha nem jártak a fc ^ éM emberek nem úgynevezett rétsági fehér folt kulturalis-népmüvelesi mun- kuUúrházakba. De ha me- kétlakiak. Éppen ezért nem A fényről, a világosságról — távcsövek nélkül — Ügy érzi, hogy hatásos a meghallgatta. Alt Gyula szólót Napi munkája mellett szlo­munkája? énekelt a koncerten. Kodály vák nyelvű előadásokat tart — Amit csinálok, azt meg- megdicsérte, s azt mondta ne- Űsagárdon, Felsőpetényben és gyöződésből teszem. Ügy ér- ki: képezze tovább magát. Nézsán. ka aktivizálódásához én hozzájárultam. Hogy van telme annak, amin most dől ebben a munkában, 9ozon* megszűnjön s a mi járásunk kajaba Nyaranta hat even Ke- gyénkben szerepei a nagytar- látványában, hanem tartalmá- is felzárkózzon, a legjobbak resztül a csillebérci nemzetkó- csai vagy a tótkomlósi együt. ban ha’s3n0s munkdt vé_ között legyen a megyében, zi uttorotabor vezető tolma- tes> akkor mindig ott vannak, néznünk Éppen ezért nem lehet állan- csaként működött. Tevekeny- -- - ... • w Ha ezekre meg tudjuk nyerni — ----------------------------- - dóan az órára tekinteni, ha sége elismeréseként a Cseh- irfnuohhotot a trim r n ion g azdasági élet mellett különös lejárt a munkaidő. Erre nem szlovák Ifjúsági Szövetség Ju- közelebbi előadásra már nem lius Fucik-emblémúval tűn- nebdz becsalogatni őket A ve- t1lr“ért kitüntetést kapta Alt ----- -no- ,— - ' Gyula, a rétsági járás nép­tette ki. 1962-ben a járási ze(dk csak akkor ér valahait, „ , sportszövetség elnöke lett, ha fényt viiágosságot ad Ne„ műveleje felügyelője^abból^ttt künk csak fel kell kapcsolni a lámpát. gondot kell fordítanuhk a tu- lehet sajnálni az időt. datformálásra. Így könnyebb lesz a mi munkánk is. Fényt + a lámpa adhat, de nekünk kell majd egy évig járási KISZ-tit meggyújtani. Gyula árva gyerekként kár volt. Egy éve népművelé­— És a tömegszervezetek? kermt be 1949-ben az akkor si felügyelő. — A tömegszervezetek nél- alakult szlovák iskolába. Az kül nem tudunk eredményesen elsők közé tartózott. Budapes- + dolgozni. A rétsági járásban ten végezte a nyolc osztályt, különösen differenciáltan kell ott is érettségizett jeles ered- — Falusi gyerek lévén is­végezni a népművelési mun- ménnyel. Már akkor aktívan merem, hogy hol szorít a ci- kát. Az idősebb korosztályt is vett részt az ifjúsági mozga- pö, és milyen igények me- mondja teljes be kell kapcsolni. A Hazafias lomban. Elvégezte a szlovák rülnek fel a falusi népműve- mert így a bánki, a nőtincsi Népfront és a nőtanács is se- tanítóképzőt. Az intézetben tési munkában — mondja. S és a “bejáró gyerekek megis- git ebben. A KISZ-szel együtt kiváló énekkar működött, hozzáteszi: — Örülök, hogy merkedhetnek a szlovák iro- az ifjúsági klubok tevékenysé- Egyik zeneakadémiai hangver- nemzetiségi területen dolgoz- dalmi nyelvvel. A lévai gim- gével törődünk, senyüket Kodály Zoltán is hatom. náziummal tartunk fenn kap­Üjsághír: A Szocialista kul­alkalomból, hogy a Magyaror­szági Szlovákok Demokratikus _ Szövetsége a napokban ünne- Alt Gyula szlovák nyelvű Ite húszéves évfordulóját. A szakkört vezet a rétsági gim- kitüntetést a nemzetiségi kul- naziumban. A községben is nyelvtanfolyamot szervezett. — Örömmel csinálom, túráért végzett kiemelkedő te­vékenységéért kapta. A ki­tüntetést Molnár János műve- hévvel —, lődésiigyi miniszterhelyettes Budapesten adta át. Molnár Zsolt Sok a íegyelemsértő A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén tovább növekedett az igazolatlan mu­lasztásokból adódó munka­időkiesés. Míg 1967-ben 597 napot mutatott ki ilyen címen a statisztika, addig 1968-ban több mint két és félszeresére nőtt azoknak a dolgozóknak a száma akik jogos indok nél­kül maradtak távol az üze­mekből, zavarták a folyama­tos termelést. Az év első kilenc hónapjá­ban az 1967 évinek több mint háromszorosára, azaz 1708-ra nőtt az igazolatlanul töltött munkanapok száma. Az elő­zetes számítások szerint az év végéig 2400 munkanap kiesés ­re számítanak, ami az 1967. évinek a négyszerese lesz. A piacok megtartása érdekében A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jelenleg fontos feladat, hogy a mennyiségi el­képzeléseket is teljesítsék a különböző • gyárrészlegek dolgozói. Szükség van minden tonna árura a bel- és külföl­di piacok megtartása szem­pontjából. Minden többletter­mést örömmel üdvözöl a gyár vezetősége, ami előnyös a dolgozóknak is. Novemberben 660 tonna áruval adtak többet, mint ahogy azt eredetileg tervez­ték. Ebből 493 tonnával ré­szesedik a huzalmű. Többlet- termelésük elsősorban a felü­letileg kezelt exporthuzalok- ná' jelentkezik. Egyébként az elmúlt hónapban minden gyárrészleg teljesítette elő­irányzott programját. A több­termelés eredményeként 1300 tonnával növelték az expor­tálható áruk mennyiségét. NÖGRAD — 1969, december 10.. szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents