Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

^rm-T—r A képernyő előtt Irodalomból jeles műsor A Televízió számos rendel­tetése között nem a legutol­só az irodalom-népszerűsítő feladat, különösen napjaink­ban, az Olvasó népért moz­galom időszakában nem az, s örvendetes, hogy a tévé e fel­adatnak mind .igényesebb esz­közökkel és választéki elvek alapján igyekszik eleget ten­ni. A direkt és indirekt törek­vés az elmúlt héten is né­hány egészen kitűnő műsort eredményezett — melyeknek sorát kedden este a Televí­zió magyar irodalmi folyóira­ta, a Fáklya idei negyedik száma vezette be. Az adás keretében ellátogattunk Simán István költőhöz, aki meghitt beszélgetésen ars poeticájába avatta be vendégeit. Megren­dültén szemléltük Nagy La­jos: A katona című elbeszé­lésének tévéváltozatát. A tör­ténet égy letűnt világ társa­dalmi viszonyulásainak meg- idézése.'A Fáklya ez alkalom­mal Benedikty Béla személyé­ben fiatal drámaíró bemuta­tására is vállalkozott. Ház az erdőben című műve magas feszültségű alkotás, az író at­moszférateremtő készsége meglepően biztonságos és to­vábbi munkássága méltán kelt várakozást. Kár, hogy a drá­ma bizonyos homályosságai erősen zavarják a cselekmény értelmezését és a végkifejlet­ben tanácstalanul marad a né­ző. Csütörtökön este Sánta Fe­renc három novellájának tévé­változata nyújtott nyomhagyó élményt. Az író most látott műveiben az emberség és embertelenség okait, eredőit kutatja, s összegezésként ar­ról vall, hogy a jó, az értelmes emberi cselekvés erkölcsi fö­lényt hordoz a gonoszsággal és butasággal szemben. Élvezetes és tanulságos es­tet jelentett pénteken a Sza­bálytalan nyelvtanóra című' műsor. A kalandozás a nyel­vek világában népszerű-tudo­mányos módon avatta be a műsornézőket egy olyan terü­let érdekességeibe és kuriozi­tásaiba, melyben tulajdonkép­pen valamennyien benne lünk, csak nem vesszük kö­zelebbről is szem ügyre. A vál­lalkozás tudományos részét dr. Grétsy László és dr. Be­me László kandidátus képvi­selete, a szórakoztató „okta­tásról” legjobb mulattató mű­vészeink gondoskodtak. Szombaton este a Katona József Színházból Tersánszky J. .Jenő: A kegyelmes asszony portréja című vígjátékát köz­vetítette a Televízió. A nem­rég elhúnyt kitűnő írónak so­ha nem volt igazi alkotótere a színpad, A kegyelmes asz- szony portréja is temérdek dramaturgiai naivitást és kez­detlegességet hordoz. Ezt a re­mek színészgárda sem volt képes feledtetni. Annál inkább élveztük vasárnap Maugham Caroline című, mesterien szel­lemes szerkesztésű vígjátékát, illetve a kitűnően szórakozta­tó mű német tévéváltozafát. (barna) Két hangverseny A szerencsés véletlen kö­vetkeztében két hangversenyt tartottak az elmúlt pénteken Salgótarjánban, a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pont színháztermében. A dél­előtti első gyermekbérleti kon­certen több mint ötszáz ta­nuló vett részt a város vala­mennyi általános iskolájából. A hangversenyen a salgótar­jáni Állami Zeneiskola mű­vésztanárai: Guthy Éva, Fü­zes Zsigmond, Borsányi Má­tyás, Virág László, Szabó Gás­pár, valamint Gabora Gyula és a budapesti zeneakadémis- ta Winter Zsuzsa| működött közre. A hallgatók a hangsze­rek fejlődéstörténetével is­merkedtek meg az első gyer­mekbérleti hangversenyen. Különösen nagy sikert ara­tott Winter Zsuzsa és Gabora Gyula, valamint a vonósné­gyes és fuvolakvartett előa­dása. A műsort Virág László, a zeneiskola igazgatója vezet­te hozzáértő, szakavatott kéz­zel. A bérletsorozat az álta­lános iskolások zenei képzé­sének kiegészítését szolgálja, s ennek a követelmény­nek már az első hangverse­nyen eleget tett. Este az Országos Filharmó­nia ifjúsági és felnőttbérleté­nek első koncertjére került sor, az Antiguis-együttes köz­reműködésével. A több mint két éve együtt muzsikáló ta­gok: Hacki Tamás, Czidra László, Wolf Péter, Rahói Er­nő és Várnai Tibor önfeledt játéka magával ragadta a kö­zönséget. A zene középkorát mutatták be műsorukban. Ré­gi kódexnek — a Lőcsei, a Wietoris, a Kájoni és a Sop­roni Virginal Könyv megsár­gult lapjai keltek életre hang­szereiken. E mellett a klasszt kus zenetörténet kiemelkedő nagyjainak művei is megszó­laltak. A hangszerekből áradó természetes zeneiséget saját, maximális tudásukkal fűsze­rezték. Hacki Tamás füttymű­vészete elbűvölte a közönsé­get. Különösen Bach h-moll szvitjének Badineri tétele, Hfindel Vízizenéjének részlete, Mozart Török indulója, Schu­mann Jugend albumának részletei, Rahói Ernő Variá­ciók egy Bach témára című kompozíciója, valamint Dinicu Pacsirtája aratott nagy sikert. A műsorban Szlonka Mária előadóművész működött közre, balladák és a világiroddlom legszebb szerelmes verseinek tolmácsolásával. (m) f »^D^rád-terv’* csődje *3) Hitler éktelen haragra ger­jedt Budapest bekerítésének hallatára. Első dühében ’le­váltotta Friessner vezérezre­dest, a „Dél” hadseregcsoport Fretter Pico tüzérségi tá­bornokot, a 6. hadsereg pa-. ncsnokát. Azután parancsot adott Ilimrniemek: a Varsótól északra állomásozó IV. SS. páncélos hadtest azonnal in­duljon Budapest felmentésére. Herbert Otto Gille SS-tábor- nok december 25-ére virradó Vszalca már meg is kapta Himmier táviratát. „A Führer önt jelölte ki, hadtestével együtt, hogy ve­zesse a felmentő lökést Buda­pestre, mivel ön, már több­ször bekerítve, á körülzárt alakulatok' sorsáért a legna­gyobb megértéssel viseltetik, és az ön hadteste a legjobban bevált a keleti fronton. A Führer elvárja öntől és had­testétől, hogy felmentsék Bu­dapestet, és én elvárom ön­től, hogy nem okoz csalódást n<;kem,” A . Budapest felmentése ér­dekében tervezett csapás a „Konrád” / fedőnevet kapta. Végrehajtására a IV. SS pán­célos hadtest 1945. január 1-én Ács—Tatabánya—Felsőgalla körzetében összpontosult. Alá­rendeltségébe tartozott a Wi­king és a Totenkopf SS-pán- célos, a 6. páncélos, a 96. és 711. gyalogos hadosztály.- Ere­je mintegy 450 harckocsit és rohamlöveget, több mint 200 löveget, valamint nagy meny- nyiségű páncélozott szállító­járművet tett ki. Ennek a cso­portosításnak az volt a fel­adata, hogy Bicske—Budapest és Esztergom irányába támad­va visszafoglalja a fővárost es felmentse az ott körülzártan védekező csoportosítást. A „Konrád”-hadművelet el­ső csapása a 4 gárdahadse­reg 31. gárda lövészhadtastet érte, amely Süttő—Pusztavám szakaszon rendezkedett be vé­delemre. Erre azonban oly ke­vés ideje volt, hogy a német támadás bekövetkeztéig még az elS|5 állás árkait is csak részben sikerült kiépítenie. Helyzetének súlyosságát mu­tatja, hogy vele szemben az ellenség élőerőben és tüzér­ségben háromszoros, harcko­csikban és rohamlövegekben pedig 15-szörös fölényben volt. 1945. január 1-én késő este megkezdődött a német tá­madás. melybe 2-ára virra­dóra a főerők is bekapcsolód­tak. A szoviet harcosok szin­te puszta testükkel állták az SS-páncélosok rohamát, hogv a f ron tpáfancsnokság időt nyerien tartalékok átcsopor­tosítására és szilárd védelem kiépítésére egy hátsóbb te­repszakaszon. „N«m engedjük a fasisztákat Budapestre!” — ilyen szövegű harci röplapon fogadták meg ezek a katonák, hogy utolsó csepp vérükig kitartanak Ja­nuár 6-án a hatalmas túlerő­vel támadó ellenségnek sike­rült ugyan elfoglalnia Eszter­gomot és megközelíteni Bics­két, ám egy tapodtat sem ju­tott tovább. Bicskénél egy szovjet század minden harco­sa életét áldozta az egyenlőt­len küzdelemben, de megtar­totta fogadalmát: nem enged­te az ellenséget Budapestre. Ezen a szakaszon a német pa­rancsnokság kénytelen volt le­mondani a támadás erőszako- Lásáról. A védők emberfeletti hősiessége mellett erre kény­szerítette az a csapás is, me­lyet a 2. Ukrán Front bal szár­nya a Garam partjáról mért fiomarno felé. Szándékáról azonban nem mondott le, csupán új arc- vonalszakasznn kísérletezett. A „Konrái II”-terv sze­rint most a főcsapást a III. páncélos hadtest­nek kellett mérnie Magyaral­más*—Moha vonalából Zá- moly—Páty irányába. Ezen' a szakaszon a 4. gárdahadsereg 20. gárda lövészhadteste vé­dett. 1945 január 7-én kora reggel a három páncélos, égy gyalogos hadosztályt és egy lo- vajydandárt magában foglaló ellenséges csoportosítás' táma­dásba ment át. Támadása a szovjet csapatok heves ellen­állásába ütközött. Szergej Jermolajev alhad­nagy páncéltörő ágvús szaka­sza Zámolynál a 203-as! ma­gaslaton foglalt tüzelőállást. Január 11-én 16 német páncé­los áttörte a szovjet gyalogság harcrendjét és Jermolajev ál­lásai felé közeledett. A tüzé­rek pontos célzással egyik páncélost a másik után tették harcképtelenné, de nekik is nagy veszteségeik voltak. Zámolyt még sikerült az el­lenségnek nagy veszteségek árán elfoglalnia, de további előnyomulását véglegesen megállították a 20. gárda lö­vészhadtest csapatai. Ám az új támadás, a „Kon­rád III” nem sokáig váratott magára. Ehhez a német pa­rancsnokság a visszavonulás látszatát keltve Komámon és Győrön keresztül Veszprém körzetébe csoportosította át a IV. SS-páncélos hadtestet. Eb­ben a körzetben öt páncélos és három gyalogos hadosztályt vont össze, hogy csapást mér­jen vele 'Budapest felé. 1945. január 18-án reggel 560' páncélos rohanta meg. a 135: szovjet lövészhadtest ál­lásait. Két nap múlva a .pán­célos élek Dunapen telénél el­érték. a Dunát, s ezzel ketté vágták a 3. Ukrán Front vé­delmét. Január 26-án az észak nak fordult német, csapatok kijutottak Veréb—Vál vonalá­ba. Óriási volt a Budapesten körül zárt csoportosítás öröme. Dörner alezredes, a 3. rendőr­ezred parancsnoka rádión üzent Philipp alezredesnek » Válig jutott páncélos ezred pa­rancsnokának: „Szívből sok szerencsét kí­vánok* sikeretekhez és a mi szabadulásunkhoz. Tízezer se­besült vár benneteket!" A várva-várt szabadulás azonban elmaradt. A németek további ' támadó lehetőségeit kimerítették a szívósan véde­kező szovjet csapatok. Sőt Tol- buhib marsall frontparancs­nok a védelmi harcok idősza­kában végrehajtott átcsoporto­sítások eredményeként két tá­madó csoportosítást hozott létre. Ezek január 27-én reggel északi és déli irányból talál­kozó csapást mértek Sárosd felé, Az eddig diadalittasan előretörő német páncélos had­osztályok védelemre, majd visszavonulásra kényszerültek, elhervasztva Hitler győzelmi reményeit. A „Konrád-terv” kudarca teljessé vált: február 7-ig a szovjet csapatok nagy­jából visszaállították az arc­vonal korábbi helyzetét. Következik: „Száz Budapest nem ér meg egy Bécset!” Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.00: Hírek. — 8.20: Az év legjobb tánczenei felvételei bői. — 8.50: Harsan a Kürtszó. — 9.31: Csehszlovák mű­vészek operafelvételeiből. — 10.05: Beethoven-müvek. — 11.00: Isko- iarádió. — 11.35: Rétri angol kó- rusjmuzsika. — 11.46: Fúvószene. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiáik ok tél. — 13.48: Üj Geor- 5 ikon. — 15.10: RádióLskola. — 16.01: A világgazdaság hírei. — IH.05: Artur Rubinstein Liszt-mű­veket zongorázik. — 16.28: őrjá­rat. — 16.48: Az élő népdal. — 17.05: Európa és a világ — Var­tóból — 17.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának és szimfo­nikus zenekarának új 'felvételei­ből. — 18.00: Gazdasági magazin. — 18.30: Könnyűzenei Híradó. 19.25: A Szabó család. — 19.58: Zenés est négv tételben. — 21.03: Kilátó. — 22.15: Az arab keleti fronton. — 22.25: Zenélő Magyar- ország. — 23.40: Az elizondöi • any. — 0.10—0.25: Romantikus kórusok. PETŐFI RADlö: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.55: Külpolitikai fi­gyelő. — 9.10: S&ntha Ferenc népi zenekara í «Úszik* — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.43: A ven­dég. — 12.00; Bizet operáiból. — 13.05: Törvénykönyv. — 13.20: Weiner: fisz-moil szonáta. — 14.00—18.00: Kettőtől hatig... — 18.10: Beethoven: c-moil szonáta. — 18.35: Tudományos körkép. — 19.00: Járóka Sándor népi zeneka­ra játszik. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 82.00: fcávodszky Zoltán Wagner- relvételeiból. — 22.20: Gondolaton, filmekről. — 22.40: Esti hangulat — könnyűzene. — 23.10: A Bar- tók-vonósnégyes Játszik. TELEVÍZIÓ: 8.06—10.10: Iskola- tévé. — 13.10—15.10: Iskolatévé. — L8.05: Disputa. — 18.35: Reklám. — 18.40: Nemzetközi ifjúsági ka­leidoszkóp. — 19.15: Esti mese. — 19.25: A holnap — 19.45: 'Nótasz<; — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: A Kockázat. 9. rész. — 21.15: Lát­ványosság mindenütt. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.30: Kese­rű csillag (cseh film). — 17.45: Gyermekműsor. — 19.00 és 21.40: Tv-híradó — 19.35: Munkásvonat — 20.05: Telekvíz-műsor. — 20.45: Zenés műsor — 21.10: Cook ka­pitány nyomában. NÓGRÁD - 1969. december 2., kedd Közel négyszázan ültek a megyei József Attila műve­lődési központ színháztermé­ben az Imposztorok díszbe­mutatóián. A vetítésen meg­jelent a film rendező és szerzőpárja is: Máriássy Ju­dit és Máriássy Félix. A film gondolatisága és a szer­zők eddigi munkássága, amint ez a bemutatót követő anké- ton is kiderült, megérdemli, hogy olvasóink is részesül­jenek az ott elhangzottakból. Az első kérdést Máriássy Fé- lixhez intéztük: — A művészeket, az iga­ziakat a humánum jellemzi. A humánumtól legtávolabb áll a terror. Az ember meg­alázása. a kínzás fortélya túlnő a művészi dimenzió­kon. Hogyan volt képes a hu­manista művész arra, hogy megközelítse a terror nyers és képtelen logikáját? — Azt hiszem, hogy éppen a terror lélektanának lelep­lezése járulhat hozzá ahhoz, hogy minden nézőben felkelt­se az ellenérzést. Felkeltse azt. hogy én pedig ilyen ter­rornak többé nem fogok hi­tet adni. minden eszközöm­mel védekezni fogok ellene. A következő kérdés Má­riássy Juditot illette meg: —A filmismertetőkben, kri­tikákban olvashattuk, hogy ez a film groteszk. Erről mi is meggyőződhettünk. Mi a filmgroteszk és miért gro­teszk ez a film? — A Huszadik század má­sodik felében nem érheti na­gyobb sértés ezeket a figurá­kat. mint amiivén Prónav Pál és a terroristák, minthogy ki­nevetik őket Mi nem nevet­tetni akartunk ezzel a film­mel. hanem kinevettetni. A groteszk műfaimeehatá’-ózásl ott érzem, hogy ez a film egy torz világnak a torzítatlan ábrázolása — A mai magyar művé­szetben. legalábbis főleg a filmművészetben. az utóbbi öt évben vetődött fel a ha­talom és az erőszak vrohlé mája. Az ankéton a rossz 1 hatalom fertőzéséről beszél­Nónrád rendese rolt A Máriássy házaspár telc. kifejtenék ezt most bő­vebben? A kérdésre Máriássy Judit válaszolt: — Az erőszak problémája bennünket is régóta foglal­koztat. Én egy hosszú bíró­sági tárgyalás után. egy ga­leriper után írtam egy ri­portot. amire szerződtetett is a filmgyár. Ahelyett írtam meg az Imposztorokat. — Történelem és aktuali­tás — hogyan találkozik a filmművészetben? , — Nagyon nehéz megítélni, hogy űjí az a korszellem, ami ebben a filmben rezonál. — mondta Máriássy Félix. — A hatalom kérdésére vissza­térve — volt egv divatos szemlélet. íev is lehet mon­dani. ami Kafkától indult ki. Kafka is a hatalom kérdé­sét feszegeti, de mintegv megfoghatatlan erőként, ami ellen nem lehet védekezni, ami nem tudjuk, hogy hon­nan ion. de van és körülvesz minket. Tulajdonképpen mi ezzel próbáltunk szakítani ebben a filmben. Ha valaki­nek fegvver van a kezében, ez nem jelenti ugyanakkor azt. hogy ez egv zseni vagv lángész. Hogv feltétlenül iga­za van. Ebben a filmben mi a hatalom deheroizálását vagy demitizálását akartuk megmutatni. Kafka mítizálja a hatalmat, megfoghatatlanná teszi. Mi. azt akartuk elmon­dani. hogv akinek pisztoly van a zsebében vagv a kezé­ben. az ugyanakkor nagvon, közönséges és nagvon embe­ri is lehet. — Közbe akartam szólni — mondta Máriássy Judit — mert szeretnék visszakanya­rodni a legelső, kérdéshez Hogyan foglalkozhat a terror analízisével egy humánus művész? Láttam terelni em­bereket Budapest utcáin, és láttam állni emberek.et— ami majdnem rosszabb volt. és nézni, ahogvan azokat tere­lik. Ez számomra mindig megfoghatatlan dolog volt Prónay naplója talán bizo­nyos felszabadulást is. ielen- tett alóla. Olyan értelem­ben. hogy elárult dolgokat önmagáról. Árulkodott arról, hogy mitől válhat valaki ter­roristává. olyanná, hogy örö­mét lelje a másik ember megkínzásában-. Egy ember, aki önmagával egyensúlyban van. annak nincs szüksége arra. hogy egv másik ember fe­jét szétjoccsantsa és ettől ha­talmasnak érezze magát. Ha ez megtörténik, talán iellem- gvengéségből. akkor már nincs megállás. — Munkásságuk során több filmet készítettek közö­sen. Mint férj és feleség, mi az a közös, amivel együtt tudnak filmet készíteni? — Állítom, hogv az egész világon vannak emberek, akik nagyon jól megértik egymást — válaszolt Máriás­sy Félix. Akik felháborod­nak. ha valamilyen igazság­talanság történik, vagy örül­nek annak, hogy eredménye­ket érünk el. Máriássy Judit közbeszólt: — Hasonló az életlátásunk, a világnézetünk és az ízlé­sünk. Huszonegy éve vagyunk házasok. Ha ez nem ígv len­ne. hát akkor nem lennénk azok. — Az nem biztos, hogy az ízlésünk azonos — bővítette a kört Máriássy Félix. De azonos doláok érdekelnek bennünket Nemcsak az. hogv mi történik a belvárosban, ahol lakunk, vagv a film- gvárban. ahol dolgozunk. En­gem felháborított a Siklós mellett látott új kenyérgvár amit le kell bontani, mert rosszul alapozták. Viszont rettentően érdekelt a bere- mendi cementmű építése és lelkesen néztem, hoáyan eme­lik be a feszített betoneleme­ket. Ennek semmi' köze a művészéthez, ez egyszerűen szemlélet kérdése, ami abból indul ki. hogv mi a művé­szetet — és azt hiszem, eb­ben egyelt vagyunk — nem azért csináljuk, v hogy pénzt keressünk vele vagy szóra­koztassuk a közöséget. Mi mindig el szeretnénk mondani valamiről a véleményünket. — Hogyan tetszett Salgó­tarján? — Nagyon — vágta rá a kérdésre gyorsan a választ Máriássy Judit. A Salgótar­jánról szóló kisfilm is tet­szett. Elég sok dokumentum­filmet láttam. Ez a maga szűkszavúságával többet je­lentett számomra, kedvet csi­nált városukhoz. örültünk neki. hogy láttuk a teret, a modern épületeket. Máriássy Judit válaszolt a következő kérdésre is. amely - lyel a további tervek felől érdeklődtünk. — Movimento címmel írok irodalmi forgatókönyvet. A történet mai fiatalokat szem­besít velünk, egykori húsz­évesekkel egy történet kere­tében. ami arról szól. hog'>- mai srácok a felszabadulásról amatőrfilmet akarnak készí­teni. Ez nem sikerül nekik és közben átélik mindazt, amit mi átéltünk, miközben ők élik át saját mai életü­ket. — Milyen feladat ez a ren­dező számára? — Majd kiderül — vála­szolta mosolyogva Máriássv Félix. Nem tudnám ’ előre meghatározni. hogy miiven fajta film lesz. Mindenesetre első ízben érzem azt. hogv feltétlenül színes ’ filmet kell készíteni. Először érzem ezt,; mert bizonvos részleteit na­gvon is sűrített és absztra- hált módon tudom csak ki- felezni. JVI. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents