Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

Aíís!é! se 0?va«ó npr»£rt nio??*alomho® kiíesicven százalék tiyoitiában Ecsegeiü A Pásztói járási Tanács VB művelőd ésügyi osztályának niunkalúrsa, Molnár Béla nép­művelési felügyelő azzal kezdi 'válasz:'.!, hogy visszakérdez. — Olvasó népért mozgalom? Hát ez érdekes kérdés. És ne­héz ... — Mint a vas? — Másképpen nehéz. De, ha .már a képletes beszédnél tar­junk, mi egyszerre több va­sat is a tűzben tartunk. Ügy gondolom, hogy a 100 falu — 100 könyvtár mozgalommal kezdhetnénk a beszélgetést. A Járásban három helyen szeret­nénk elnyerni a plakettet, s természetesen a vele járó be-, rendezést. Alsótoldon 200 ezer forint értékben folyik a klub­könyvtár kialakításának mun­kája, 1970-re fejeződik be. Er- dőtarcsán a sportpálya mcilet- :i kastélyt alakítják át e célra, körülbelül 300 ezer forint költ­séggel, ugyancsak jövőre. Eze­ket az összegeket a j árért ta­nács bocsátja a községek *ren- delkezásére. Káilón szintén korszerű klubkönyvtárat sze­retnénk majd megnyitni. Eny- nyit az egyik vasról, a 100 fa­lu — 100 könyvtár mozgalom­ról. — A másik vas? — A héhalmi klubkönyvtár szintén megnyitás előtt áll. a községi tanács támogatásával. A Nógrád megyei Tanács húsz­ezer forinttal járul hozzá a helyiségek berendezéséhez. A szállítás késik, jó lenne, ha mi­előbb sor kerülhetne rá. Hasznoson szabadpolcos rend­szerű könyvtárat rendezünk be 1970-re. * — És mi a harmadik vas? — A harmadik vas... köny- nyebb. A körzeti könyvtárak kialakításáról van szó, s a Művelődésügyi Minisztérium által juttatott forintokról. Ecseg és Kalló húsz-húszezer, forintot kap könyvbeszerzésre. A könyveket a járási könyvtár már meg is vásárolta a két község részére. Ecsegen egyéb­ként befejezés előtt áll a mű­velődési ház felújítása, hozzá­vetőleg 300 ezer forint érték­ben, ide függenlenített műve­lődési ház igazgatót szeret­nénk helyezni. Ennyit a tűzben tartott va­sakról. Mint látjuk, vala­mennyi összefüggésben áll az Olvasó népért mozgalommal, pontosabban e mozgalom anya­gi bázisának megteremtését cé­lozza. Itt jegyezzük meg, hogy a járási és a községi tanácsok anyagi támogatása — ha még oly szép is — nem elegendő. A jövőben e vonatkozásban is mindinkább szükségessé vá­lik a társadalmi összefogás erősítése, a termelőegységek anyagi támogatásának fokozá­sa. Erről tárgyal egyébként még e hónapban a járási nép­művelési tanács is Pásztón. Ekkor ismét szó esik a nép­művelésre fordítható anyagi alapok felhasználásáról, a kul­turális bizottságok működésé­ről. Ecsegen a klasszicista stí­lusban épült iskola egyik he­lyiségében beszélgetünk Sze­retni Máriával, aki képesítés nélküli pedagógus, községi KISZ-titkár és könyvtáros. — Múlt év szeptemberétől vagyok könyvtáros. Jelenleg 298 beiratkozott olvasónk van, ez bizonyos érdeklődésre vall a könyvek iránt. Ez a szám valamivel több a tavalyinál. A könyvtár most 2300 kötettel rendelkezik. Idén 3000 forint- tot kaptunk a tanácstól könyv- beszerzésre, ennek mintegy háromnegyed részét már el­költöttük, ebből valamivel több. mint félszáz — főleg if­júsági — könyvet vásároltunk. Sokkal többre lenne szükség. Ügy tudom, most húszezer fo­rint értékű könyvre számítha­tunk, ennek örülünk. Egyik helyiségben szabadpolcos rendszert alakítottunk ki, a másik két helyiség még elha­nyagolt állapotban van, de­cember végére talán ezeket is sikerül megfelelő felszerelés­sel és bútorokkal ellátni. Ecsegen — Szerémi Mária szerint is — tehát bizonyos ér­deklődés mutatkozik a köny­vek iránt. Nézzük meg azon­ban közelebbről a számokat. A 298 beiratkozott olvasóból mintegy száz 14 éven aluli, te­hát általános iskolás, körül­belül 60 KISZ-korasztályú. E szerint 130 az úgynevezett kö­zépkorú és idősebb olvasó, az­az a község lakosságának nem egészen tíz százaléka. A falu lakóinak tehát körülbelül ki­lencven százaléka nem olvas? Nem lehet megnyugtató az sem, hogy az általános iskolá­sok esetenként szüleiknek is visznek könyveket, sőt néha nagyszüleiknek is. — Egymásnak kölcsönzik a könyveket — bizonygatja Sze­rémi Mária. — Elfoglaltak, vagy lusták eljönni a könyv­tárba. (Az egyébként agilis, lelkes, fiatal könyvtárosnő hetenkeni körülbelül öt könyvet olvas, tagja a pásztói járási könyv­tárnak is. Főleg a történelmi tárgyú regényeket, Passu th Lászlót kedveli. Az iskola ne­velői szobájában beszélgeté­sünkön jelenlevő pedagógusnő, az iskola igazgatójának fele­sége — beválássá szerint — évente olvas öt könyvet, s mint mondja, férje is így áll az olvasással. Erre is csak a nyári szünidőben jut idő, nagy az elfog­laltság. Ez természetesen alka­lom szülte, kiragadott példa.) Ecseg 1970-ben körzeti köz­pont lesz, a körzeti könyvtár alapjait is itt kívánják lerak­ni. Ügy tűnik, az anyagi alap­pal ezúttal nincs különösebb gond. A Művelődésügyi Mi­nisztérium húszezer forintja változatosabbá teszi a könyv­állományt. Szerémi Mária könyvtár-népművelés szakon kivan továbbtanulni Debre­cenben. Szereti a könyveket, néha az utcán is megállítják az olvsók, tanácsát kérik. Kapcsolata tehát az olvasókkal jó. Mégis úgy látjuk, kevés ez a tíz százalék. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy Ecsegre a jó fSélda kedvéért jöttünk. Mi a helyzet e sze­rint a kevésbé jó községekben? Feltehetnénk a költői kér­dést: hol van hát az olvasó nép? A 90 százalék nem ol­vas? Miért nem olvas? Az Élet és Irodalom egyik utób­bi számában arról olvastunk, hogy a magyar falvak közép­korú és idősebb lakossága (.el­felejtett” olvasni. Hogyan1 ta­nítsuk meg újra a betű, a könyv szeretetére? Egyetlen ember, néhány népművelő — Szerémi Mária jiéldája is mu­tatja — nem lehet elég e munka elégzésére. Ecsegen, re­méljük, az új könyvek érke­zésével tovább növekszik az érdeklődés a betű iránt. A társadalmi összefogásra azon­ban — az anyagi alapok meg­teremtésén túl is — szükség lesz. S a mos nyert „ecsegi képen” meditálva, nem árt ar­ra a száz, 14 éven aluli diák­olvasóra is gondolni, akik kö­zül sokan egy-két éven belül túlhaladják e kort. Ne vessze­nek el a könyv számára! Ne váltjának a mai idősebb kor­osztály gyarapítóivá, tartsuk ébren igényüket az írott szó iránt. (Hiszen — bár ez ön­magában is szomorú — ta> ián nem független a témától az sem, hogy Ecsegen, e kö zepes nagyságú faluban jelen leg egyetlen egy egyetemista fiatalt tarthatnak nyilván, s az utóbbi évekből is mind­össze két egyetemet végzett fiatalról tudnak. Ennek kifej­tése ezúttal1 nem célunk, csak az Olvasó népért mozgalom és a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulása közötü összefüggésre kívántunk utal­Adalékkal kívántunk szol­gálni, nem teljes, csupán váz­latos körképet festettünk Ecsegről. T T. E. Iparengedély nyusdíjasoknsk A lakosság szolgáltatásának meg­nyitására a salgótarjáni járásban 12 olyan személynek adtak iparen­gedélyt, akik nyugdijjogosultak. Az engedélyek kiadása előtt meg­vizsgálták, hogy egy-egy község­ben milyen kisiparosra volna szükség. Mint kiderült emelni kell a cipészek, férfi szabók és építő- javító kisiparosok számát. Az en­gedélyeket ilyen szakmával ren­delkezőknek adták. Mint megvizs­gálták, a működési engedélyek ki­adása után javult a lakosság igé­nyeinek kielégítése. Divnlbnbák Pintér Flóriánná azon keve­sek közül való Nemtiben, akik csak nehezen hagyták el a hí- mes-díszes népviselet divatját. — Óh, Petre Lászlóné még tovább hordta — tiltakozott. — Szép volt benne. Illett neki a hímzett ingváll, a tarkarojtos kendő, az apróra rakott szok­nya, a díszes párta. Ma már csak az ágyon, a heverőn ülő díszbabák viselik ezt a régi divatot... — Még a nálánál idősebb asszonyok is egész ruhában járnak már — mondja az asz- szony: — A fiatalok meg.. mini-ruha járjp., mint a vá­rosban... Csinosan, szépen öltözköd­nek Nemtiben a lányok és fiatalasszonyok. Az a szokás járja, hogy a férjhezmenendö lányok bútort, kelengyét és egész szekrényre való divatos ruhát, kabátot, kosztümöt, pu­lóvert is kapnak. Van miből válogatniok! Szabad a vásár! Karácsony előtt a könyvesboltban Csaknem egy hónap választ még el bennünket a kará­csonytól, de a gond , máris bennünk kísért: jmit vegyünk szeretteinknek, barátainknak. A megfelelő ajándékozás nem kis probléma, mert pénztárcába „vágó” is. Örvendetes tapasztalat, hogy az utóbbi évek ajándé­kai között mind nagyobb sze­repet játszik a könyv, a szép és hasznos olvasmány. Milyen a kínálat ebből az ünnep előtti hetekben? .— erről kér­deztük Simkó Jenőt, az Ál­lami Könyvterjesztő Vallálat salgótarjáni boltjának vezető­jét. — A karácsonyi könyvvásár — mondotta — számos érde­kességet kínál. A klasszikus külföldi és magyar alkotások közül felhívhatjuk a figyel­met például Boccaccio ízlése­sen illusztrált, kétkötetes De- kameronjára, amely hat év­század óta sem vesztett szóra­koztató . elevenségéből, borsos történeteinek friss szellemes­ségéből. Szép ajándék há­rom kötetben Dumas: Monte Christo grófja című regénye. Dosztojevszkij remekműve, a Bűn és bűnhődés, Hugo: Nyo- morultak-ja, vagy hazai iro­dalmunkból Jókai: Fekete gyémántok és a Szegény gaz­dagok című regénye. — A mai magyar irodalom sorából érdeklődésre számít­hat Németh László első regé­nye, az Emberi színjáték új kiadása, Mesterházi Lajos no- velláskötete, a Derűs órák, Török Sándor: A kisujjamból szoptam című vidám regénye, Hegedűs Géza új, "érdekes műve, a Kettesben a tragé­diával. — Tapasztalat, hogy külö­nösen ifjúsági művekben nagy a karácsonyi kereslet. Mikre számíthatnak most a gyerekek? — A meseirodalom klasszi­kusai közül — ahol még nincs meg — felhívjuk a figyelmet az Andersen mesékre, Bene­dek Elek két kötetére, a Kék liliom és más mesék, vala­mint a Vége jó, minden jó című könyvére, Az ezeregy­éjszaka legszebb meséi-re, Cooper: Nagy indiánkönyv­ére. Ezeken kívül érdekes ol­vasmány Berze Nagy János, a híres mesegyűjtő Sárkány­ölő Sebestyén című új kötete. Láng Györgynek a nagy olasz festőről. Botticelliről szóló. Primavera 38 című életregé­nye, s természetesen a Fiúk, valamint a Leányok Évköny­ve. Kapható négy Verne-re gény, az Észak Dél ellen, a Hatteras kapitány, a Hector Servadac és a Sztrogof Mi hály is, ajánljuk a Sirály­könyvek sorozat új kiadvá­nyait, továbbá a híres művé­szekről, történelmi szemé­lyekről, feltalálókról szóló if­júsági műveket. Ugyanilyen haszonnal forgatható kiadvá­nyok a képes történelem so­rozat eddig megjelent köte­lei. Ezeken kívül felnőttek és gyermekek még számos új mű között válogathatnak Íz­lésük szerint művészeti, úti, tudományos, háztartási, sport kiadványok sorából egyaránt. Tessék tehát — szabad karácsonyi vásár. (b. t.) Háttérbe szorult Egyre több üzemben, vállalatnál kerül napvilágra, hogv az új mechanizmusban sokszor csak a KÖJÁL, vagy az SZMT munkavédelmi bizottságának határozott fellépésére hajlandók végrehajtani egyes gazdasági vezetők a dolgozók munka- és életkörülményeivel kapcsolatos feladatokat, ame­lyeknek elvégzését egyébként a kollektív szerződésekben is vállalták. Az egyre gyakoribbá váló bírságok, a jelentős mérté­kű munkaerővándorlás is azt bizonyítja, hogy. a termelés­nek ez a fontos területe részben objektív, de elsősorban szubjektív okok — helytelen szemlélet, hanyagság, nemtö­rődömség, felületesség, felelősségérzet hiánya — miatt hát­térbe szorult. Ezt igazolják az SZMT munkavédelmi bizottsága által készített vállalati minősítések is. A munkahelyüket változ­tatók egy része pedig nyíltan megvallja: új munkahelyén ugyan nem keres többet, mégis leszámolt, mert jobb mun­kakörülmények közé került. # A kollektív szerződésekét kiegészítő munkavédelmi sza­bályzatok körültekintő, széles körű intézkedést tartalmaz­nak a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására, a munkavédelmi őrhálózat szervezésére, működésére, ami azt jelzi, hogy nem a feladatok meghatározásában, hanem vég­rehajtásukban van a hiba. A tennivalók ellenőrzése, a hanyagok felelősségre vonása, a mulasztók elmarasztalása viszont a szakszervezeti bizottságok feladata. San jós, néhány üzemet kivéve, e tekintetben elég nagy­fokú bátortalanságot tapasztalunk. Ez abból fakad, hogy az e feladatok végrehajtásával megbízott szakszervezeti akti­visták valamilyen formában függőségi viszonyban vannak a gazdasági élet különböző posztjain tevékenyekedő irányítók- kaj, s ha nagyon „lelkesednek”, hamar elfeledkeznek róluk a fizetésemelésnél, a jutalmazásoknál Vagy az elől-'Etetés­nél, amellett az átlagosnál jóval magasabb mércét állítanak eléjük a munkában. Mivel ők és családtagjaik is abból élnek meg, amit az üzemben keresnek, halkabban szólnak még akkor is, amikor a hatástalanul maradt sok kérő, figyelmez­tető szó után mennydörögni vagy villámlani kéne. Pedig az SZMT munkavédelmi bizottsága által kirótt pénzbüntetések félreérthetetlenül bátorítanak: ahol nem ér­tenek a szóból, ott igen helyesen nem két-háromszáz, ha­nem ezer-kétezer forintra büntetik a mulasztókat, hogy ez­zel is tilalomfát állítsanak azok számára, akik a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását célzó kötelezettsé-. geiket csupán reájuk kényszerített, ímmel-ámmal megvaló­sítható feladatnak tartják. A dolgozók nem palotai állapotokat kérnek, mert tud­ják, ennek előfeltételei még igen hosszú ideig nem lesznek meg, csupán azt a pénzt kérik, amit korábban erre a célra szántak a fejlesztési alapból. Sajnos, ennek ellenkezője tör­ténik. Az e célra biztosítptt. összeget részben, vagy teljes egészében a közvetlen termelést szolgáló kapacitások bőví­tésére, gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére for­dítják. • Felismerve ezt, a különböző szakmák szakszervezeti megyebizottságai, egymás után foglalkoznak ezzel a témával, határozzák meg az azonnali tennivalókat, s ahol szükséges, keményen fogalmaznak hogy minden üzemben, vállalatnál egyformán értelmezzék: a dolgozók* élet- és munkakörül- ményteinek állandó fejlesztése szerves része a termelő tevé­kenységnek, nélküle nincs biztonságos, nyugodt, kiegyesú- lyozott munka. v, k. Vita az illetmény-szénről Silány a délnógrádi dió Igen jelentős mennyiségű az a szén, amit természetbeni já­randóság címén kapnak éven­te a nógrádi bányászok, illet­ve nyugdíjasok. Az idén pél­dául 8960 dolgozó jogosult az évi 64 mázsa, 150 a 25, illetve 3290 nyugdíjas a 20 mázsás , zen j árandóságna. Baj van az i He tményszénnel. Nemcsak tanácskozásokon, 1üléseken beszélnek gond­jaikról a bányászok, .de pana- zaikkal sokan keresik fel a különböző szakszervezei szer­veket is. Nem véletlen tehát, hogy legutóbb a vállalat szak- szervezeti bizottsága ezt á kérdést tűzte napirendre. Régi gondok A panaszok okai a követke­zők: silány a minőség, nagy a por- és kőtartalom, lényegesen eltérő a fűtőérték. Nem telje­sen újkeletű gondok ezek. A jelenleg érvényben levő kol­lektív szerződésben, a vállalat­vezetőség és a szakszervezet az illetményszénnel kapcsolatos problémák enyhítése érdeké­ben több dolgot szabályozott. Többek között rögzítették, hogy az illetményszé.mek leg­alább 3200 kalória fűtőértéket el kell érnie. Vállalati átlag­ban az elmúlt két évinél jobb illetményszenet adnak, de a beszámoló szerint igen nagy az eltérés. Az egyik helyen eléri a szén minősége a 4000 kaló­riát, a másikon viszont csak a 3150-et. Tehát a 64 mázsa ér­téke egyikből nem annyi, mint a másikból. Az üzemvezetőség és a szakszervezeti bizottság hatás­lvozói rekonstrukció sem ígér végleges megoldást. körébe tartozik, hogy a lakó­helytől függően, lei hol kapja frteg illetményszenét. Ezt a gyakorlatban meg kellene va- Egyforma éltékben, lósítani mindenütt, mert a te­Több lesi a nyeréséit Kisebb létszámmal sokkal ered­ményesebben gazdálkodott ebben az évben az Éirsekvadkert és Vi­déke Építő Kis* Mag tavaly mint­egy t»/ Tővel nagyobb létszámmal 6 millió 600 ezer, ebben az évben 77 dolgozóval 6 millió orint termelési értéket értek el, termelékenysé­gük 2—2,5 százalékkal emelkedett. Ennek megfelelően alakéit a szö­vetkezet nyeresége Is. Míg az el­múlt évben 821 ezer, ebben az év­ben a Hl. negyedév végéig 802 ezer forint nyereségre tettek szert, s a negyedik negyedben még to­vábbi 2oo ezer forint nyereségre számítanak. lephelyi szállítások és a szén minőségétől függő árkülönbö­zet az üzem nyereségtömegét érinti. így talán nem lenne olyan torlódás az egyes, jobb szénnel rendelkező kiadőhelye- ken. Dió helyett készpénz A kollektív szerződés lehe­tőséget ad arra is, hogy a dol­gozónak az első félévben ese­dékes és ki nem váltott illet­ményszenét június 30-ig az üzemeknél utalványozzák. Ar­ra is lehetőséget biztosítottak, hogy a dolgozók kérésére áp­rilis 1. és szeptember 15-e kö­zött az egész évi szénjárandó­ság kiadható. Ezen túlmenő­en úgy döntöttek, hogy szep­tember 30-ig a délnógrádi dió­szén helyett, a jobb minőségű kockaszenet is kiadhatják a jogosultaknak. Ugyancsak elő­írja a' kollektív szerződés, hogy a dolgozók kérésére az egész évi szénjárandóságot készpénzben is kifizethetik. Ezzel a lehetőséggel évről év­re mind többen élnek. Amíg 1967-ben a szénjárandóságnak csak 32,7 százalékát kérték ki pénzben a dolgozók, az idén ez az arány már eléri 64,5 szá­zalékot. Az utóbbi időben több in­tézkedés történt, hogy a meg­szűnt szénkiadóhelyeket újak­kal pótolják. Az idén kezd­ték meg Forgács-aknán, Gyu­la-rakodón és a mátranováki Csurgó-tárón az illetményszén kiadását. Itt általában jó mi­nőségű szenet adnak a bányá­szoknak, ugyanakkor a legtöbb jogos panasz a nagybátonyi ki­adóhelyet éri. Baj van a délnóg- rádi diószén minőségével. Saj - nos. a folyamatban levő osztá­Az utóbbi időben tett intéz­kedések enyhítettek a gondo­kon. A szakszervezeti bizott­ság ülésén a végleges és igazságos megoldás lehetőségét keresték és sürgették a fel­szólalók. Számba vették a jö­vőt is. A szénbányák vissza­fejlesztésével párhuzamosán évről évre növekszik például a szépre jogosult nyugdíjasok száma, 1975-ben megközelíthe­ti a 11 ezret. Mintegy 6 millió forint terhet jelent ez a vál­lalatnak, amikor köztudott, hogy a termelés mennyisége lényegesen lecsökkent. Az il- letményszén pénzügyi terhe, számítások szerint, a jelenle­ginek duplájára növekszik. Még tisztázatlan, hogy ki vi­selje ezt! Javaslat született arra is. hogy az illetményszén értékét, pénzben határozzák meg. Ez­zel megszüntethetnék a jelen­leg meglevő igazságtalanságo­kat és lehetővé válna, hogy a bányászok egyforma értékben részesüljenek a természetbeni juttatásokban Mátranovákon. Nagybátonyban és a többi he­lyeken egyaránt. Üjabb vizsgálat Bírálat érte az egyes TÜZEP- telepeket is, ahol csak a kési- pénzes vevőket tartják fon­tosnak. ugyanakkor a bányá­szok illetményszén kiszolgálá­sára nem fordítanak kellő gondot. Végül megállapodtak, hogy a vállalat illetékes osztá­lyaival közösen a szakszerve­zet még decemberben alapo­san megvizsgálja a lehetősé­geket és az elemzések elvég­zése után kidolgoznak egy ja­vaslatot. majd szükség szerint módosítják a kollektív szerző­désnek az illetményszénre vo­natkozó előírásait. Bodó János NÓGRÁD — 1969. december 2., kedd i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents