Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

fVoíírá'l vendéire volt

>*

László

László Aladár Lenin-rendes, a Hazafias Népfront megyei elnökségének meghívására járt Salgótarjánban. A hetvennégy éves. kiváló egészségnek örvendő internacionalista veterán az úttörőházban az úttörőtanácsok tagjaival találkozott. Életéről, munkásságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosak munkatársunk kérdései is. amelyeket László Aladárhoz ntézett.

— Mi vezette arra, hogy

Internacionalista legyen?

— 1912 óta veszek részt a rnunkásmozgalomban — mondotta László elvtárs. — 1913- ban léptem be a szociáldemokrata pártba Mint Bokányi-gyerek vettem reszt baloldali megmozdulásokban. Már hadifogságom alatt láttuk Oroszországban. hogy a katonák és a tisztek kozott milyen nagy különbség van. Amikor Magyarországon megdőlt a monarchia, éreztük, hogy egyetlen kivezető út van. Nekünk is tevékenyen ki kell vennünk részünket az orosz forradalomból, mert annak a győzelme elő fogja segíteni Magyar- országon is a proletárdiktatúrát. Ebben nem is tévedtünk, csak sajnos később a francia, angol intervenciós, valamint a cseh és román ellenforradalmi hadseregek segítségével leverték a magyar proletárdiktatúrát.

— László rlvtárs, mt vol> eddigi életútjának legjelentősebb élménye?

— Amikor Lenin-renddel tüntettek ki. Természetesnek tartom azt, hogy részt vettem a polgárháborúban és a Nagy Honvédő Háborúban. De ért soha nem gondoltam arra. hogy szerény munkám után Lenin- rpnddel tüntetnek ki. Két héttel áz ötvenéves jubileumi ünnepségek előtt értesítettek, hogy a szovjet kormány meghívására Moszkvába utazunk. November elsején keltünk útra. Az utazást megelőzően megnéztük a tévéadást feleségemmé! anol bejelentették, hogy magyar párt- és kormányküldöttség utazik az ünnepségekre. Ezután felolvasták, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa négy magyar internacionalistát Lenin-renddel tüntetett ki: Münnich Ferencet, Gárasin Rudolfot, Kiss Lajost és László Aladárt. Erre én sohasem számítottam. Mint egy kisgyerek, elsírtam magamat, örömömben vagy m^gható- dottságomban, nem tudom. Ez volt életem legnagyobb élménye.

«- Véleménye szerint ha- zafis&g és internacionalizmus hogyan egyeztethető össze?

— Elveink szerint hazafiság internacionalista érzelem nélkül nem lehetséges. Az inter. nacionalista hazafiság az, ami minket előbbre tud vinni és ami elősegíti a mi életünket. Ezt a példa is mutatja, mind gazdasági, mind kulturális életünkben. Emlékezzünk csak azokra az eredményekre, amiket a vegyészet, a nyersolajkitermelés, a villamos energia vagy az autóbusz-fejlesztés terén értünk el. a Szovjetunióval való gazdasági és műszaki kooperáció segítségével. Ezért tartom fontosnak az internacionalista hazafiságot. Az ifjúságot is ebben a szellemben kell nevelni, hogy továbbra is ezen az úton tudjunk fejlődni.

180 millió éves

Szovjet geológusok megállapították, hogy a jakut földön feltárt gazdag gyémánt- lelőhelyek öreg gyémántjai 110—150 millió évesek. Vannak itt olyan gyémántok is amelyeknek kora feltehetően több mint 180 millió évre tehető.

4 NÖGRAD - 1969.

Aladár

— Fflriősséstrljes munka körökéi töltött be a Szovjetunióban és hazánkban is. Mire törekedett munkásságában?

— Arra, hogy a tömegekkel meg tudjam értetni, csak a mi jó és eredményes munkánk segítheti elő a fejlődést. Egy ilyen kis országnak majdnem lehetetlen egyedül fejlődnie. Tehát nekünk olyan szövetségre és segítségre van szükség, ami minden igényt ki tud elégíteni. Megtaláltuk az összhangot a Szovjetunióval. Éppen most ünnepeltük a magyar—szovjet műszaki együttműködés húszéves évfordulóját. Én már az első bizottságnak is tagja voltam. Azonkívül három és fél évig a magyar kormány képviselője voltam a KGST-ben. Amikor a KGM-ben dolgoztam, akkor is arra törekedtem, hogy hazánkat minél jobban bekapcsoljam a szocialista országok gazdasági és fejlődési irányába.-ä lyen gazdag élettapasztalat után hogyan adja át tapasztalatait az ifjúságnak?

— Alapvető feladatomnak tartom, hogy élménybeszámolókat tartsak a középiskolákban, a hadseregben és a szovjet turisták számára. A barátságot nemcsak az ünnepe- ! ken keli propagálni, hanem ál- ; landóan. Ez is elősegíti az if- j júság nevelését.

— Milyen kapcsolata volt S élete során Nógrád megyével. Salgótarjánnal?

— 1915rben mint hatvanötös katona, itt kaptam az első kiképzést, innen kerültem ki a frontra. Később, mint a KGM tervosztály vezetője különösen a gép- és vásipar fejlesztésében vettem részt. Éve.nte négyszer- ötször jártam városukban, az üzemeket látogattam. Az ottani tapasztalatok alapján segítettem azok fejlődését. • Egyébként Paskó elvtársat, aki i a gyorshúzást vezette be a drótgyárban, én hívtam meg a Szovjetunióból Salgótarjánba. Az 5 segítsége révén rövjd idő alatt kétszeresére emelték a J termelést. Paskó elvtárs két, évvel ezelőtt az én vendégem j volt Magyarországon, akkor- í Salgótarjánba is ellátogattunk. I

— ön töhhsrör jár* SiIr-' j tarjám Hogyan tetsrik ' ar újjászülető megyeszékhely?

— Nem ismerem m"g Salgótarjánt. A szegénység városából, ami itt régebben volt, az első- és a második ötéves tervben még csak egv, fejlődő város alakult ki. Ma már nagyvárosi jellege4 kezd ölteni Salgcmr- ján. öt éven belül bármely megyei jogú várossal versenyre kelhet. Ezt nyugodtan mondom, mert ismerení a salgótarjániak energiáját és várossze- retetét.

M. Zs.

Tulajdonképpen az sem feltétlenül öröm. ha egv község túlságosan is régóta rendelkezik művelődési házzal. Ezt Cserhátsuránvban hallottam. Lágymányosi József művelődési otthon igazgató mondotta. Egy éve isazgatóia a művelődési háznak, s ha a helyi körzeti iskola tantestülete véglegesen kialakul, ismét átadia e tisztséget valamelyik ifjabb kollégának. Hiszen ő egyúttal az iskola igazgatója is. s a körzeti intézmény vezetése éppen elég munkát, gondot ad.

De miért nem öröm. ha régóta van művelődési ház?

— A mi’ kultúrházunk — akkor még így hívták — 1930-ban épült, egv nagyteremből. s egv öltözőből áll. amelyet esetenként klubként használunk — mondja Lágymányosi József. — Hosszú ideig azt a választ' kaptuk, ha új művelődési ház építését hoztuk szóba, hogy váriatok, nektek már van. Igaz. de 1930 régen vplt. s különösen most. hogv napirendre került a körzeti központok kialakításának gondolata, feltétlenül korszerűbb művelődecember 5., péntek

Irány Sécs! (II)

1945. március 16-án a dunántúli arcvonal teljes kiterjedésében támadásba mentek át a szovjet csapatok, aminek célja húzónk felszabadításának befejezése és Becs elfoglalása volt. A főhadiszállás utasítása értelmében a főcsapást Székesfehérvár, Pápa, Sopron, Bécs irányába kellett mérni a „Dél” hadseregcsoport erőinek zömét kitevő 6. SS-páncélos és 6. hadseregre. Tolbuhin marsall, a 3. Ukrán Front parancsnoka azt tervezte. hogy a két hadsereg főerőit Székesfehérvártól délnyugatra bekeríti és megsemmisíti, utána kifejleszti a támadást a megadott irányba.

A német csapatok kezdetben nagyon szívósan védekeztek. Hitler először azt követelte tőlük, hogy ellencsapással zúzzák szét a 3. Ukrán Front támadó erőit, Guderian vezé 'kari főnök pedig kijelentette: „Székesfehérvár és" Tatabánya a védelem, két sarkköve. amelyet tartani kell!” A heves ellenállás lassította ugyan a szovjet előnyomulást, de ' megállítani vagy visszavetni nem volt képes, ez a feladat meghaladta a német hadosztályok erejét. Guderian hiába fenyegetőzött, hogy „ez a nehézkesség és pongyolaság felháborítja a Führert”, a kezdeti heves ellenállás, a bekor f estői való félelem miatt, fokozatosan visszavonulássá változott.

Március 21-re a Velenceitó és a Balaton közötti térségben harcoló né met csoportosítást Berhida, Székesfehérvár, Szabadbattyán, Polgárdi es Balitonfőkajár körzetében „zsákba” szorították a szovjet csapatok. A C. SS páncélos hadsereg erőinek nagy része a Fűzfőnél nyitva maradt 2 küorra tér széles folyosón, v os harcok cs nagy veszteségek árán kimenekült a gyűrűből. de a 6. hadsereg bekerítésben maradt.

A visszavonulás alat4 és mfatt nagyon zavarossá .vált a helyzet. A csapatok .fegyvert és. felszerelést hátrahagyva menekültek. A két nemet hadsereg között megszakadt a közvetlen üsse köttés. Balek tábornok, a 6. hadsor, „ parancsnoka rr irci- us 22-én így jellemezte az' állapotokat Wöhl érnék. a „Dél” h^dseregcsopott parancsnokának: „A hadsereg

katasztrófa szélén áll. Életének egyik legrosszabb szituációjába került.” Válaszként megkapta Hitler parancsát: „Egy lépést sem hátra!” Másnap a 4. gárdahadsereg felszabadította Székesfehérvárt, a 6. gárda harckocsi hadsereg Veszprémet, a 9 gárdahadsereg Várpalotát, a 26. hadsereg pedig Balatonkenesét. Ezek a sikerek megpecsételték a 6. német hadsereg sorsát. Balek Sepp Dietrich, a 6. SS-páncélos hadsereg parancsnokát kérje: szabadítsa ki csapatait a bekerítésből. Dietrich erre nem váilalkovisszavonulás lehetőségét

Ausztriába. Balek tábornok ismételten jelentette: „csapatai már nem úgy harcolnak mint kellene. Sokan azt mondják, a háború már így is, úgy is elveszett és nem akarnak nem sokkal a befejezés előtt elesni ” Felbomlottak az elit SS-hadosztályok is. Guderian megállapította, hogy az elfogott menekülők 75 százaléka SS-katona, s Dietrich-et súlyos szemrehányásokkal illette hadosztályainak magatartása, meglazult fegyelme miatt.

De már minden hiába volt.

zött. Mint mondotta: ..arcvonalán több hézag tátong. .. nemsokára képtelen lesz a Pápa irányába kibontakozó es.:.ást feltartóztatni.”

A nyolc napig kétségbeesetten védekező balatoni ellenséges csoportosítás a harcokban szétszóródott, összekeveredett., s rendezetlen futásban keresett menedéket. Teljesen megszűnt a felső vezetés. A hadosztályparancsnokok összes erőfeszítése egy célt szolgált:, összetartani a csapatokat és biztosítani a

\ menekülők között nem lehetett rendet teremteni. Katasztrofálissá vált az üzem- anyaghiány, a maradék készleteket tábornokok felügyelete alatt osztották szét, hogy a csapatok közötti összetűzéseket megakadályozzák. A katonákat csupán akkor lehetett harcba vinni, ha az a visszavonulás feltételeinek megteremtéséért folyt.

Március 25-én felszabadult Pápa. 28 „án pedig a 2. Ukrán Front 46. hadserege, miután több napos harcban

megtörte az Esztergom—Tata körzetében védekező nagyobb ellenséges csoportosítás ellenállását, befejezte Komárom «.s Győr megtisztítását. Ezen napion a szovjet csapatok több ponton átkeltek a Rábán, amely a németek utolsó védelmi vonala volt az osztrák —magyar határ1 előtt.

A szovjet csapatok ellenállhatatlan lendülettel törtek előre. A 46. hadsereg Mosonmagyaróvár, a 4. gárdahadsereg Sopron, a 9. gárda és a 6 gárda harckocsi hadsereg Kőszeg, a 26 hadsereg Szombathely, a 27. hadsereg pedig Zalaegerszeg felé támadott. Március 29-én bekapcsolódott a támadásba az 57. hadsereg és az 1. bolgár hadsereg is. Muraszombat felé mérve csapást.

Ezen a napon ,Guderian azt követelte hogy a német csapatok szilárdan tartsák meg az osztrák—magyar határon kiépített védelmi állásokat „Itt már nerh Magyarországról, az olajvidékről, hanem a birodalom határairól van szó!” — mondotta.

Figyelmeztetése azonban nem változtathatott az események mentén. Amikor elhangzott. már felszabadult Szofnbathely és Kőszeg, s ezt követően nem sokáig várató:* magába a teljes vereség. Március 30-án felszabadult Zalaegerszeg. s a szovjet csapatok több helyen átlépték az osztrák határt.

Másnap kcs* este megkezdődött Sopron megtisztítása, s április 1-én reggelre a varos falszabadult. Április 4- - Nemosmedvrsnél az utó! > hi4’ -ista megszállókat is kiűzték hazánk területéről.

Ezen a napon a Szovjet

Tá.V. 'Ztatási Iroda jelentette: „A március 16—április 4. közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Front csapatai befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megs állóktól.”

Fz a rövid közlemény zárta le azt a fél esztendeig tartó hősi harcot, amelyet szovjet, bolgár, jugoszláv és romén katonák. magyar partizánok és önkéntesek vívtak hazánk földjén a fasiszta iga lerázásáért a szabad, független, deMűvelődési h íz — de mintha nem is vo.na

dési intézményre lenne szükségé a községnek.

A népművelésnek egyébként szép jlacvománvai vannak Cserhátsuránvban. Az énekkar, a színjátszó csoport múltja a felszabadulás előtti időkbe nyúlik vissza S rendkívül büszkék a községben a citerazenekarra, amely a szegedi Orvostudományi Evvel em patronálását élvezi. 1932. óta több alkalommal is fogadtak kedves vendéget. Paw Bélát. Szegedről, aki segített a zenekar szervezésében s munkájában. A cserhátsuri- nvi citerások sikerrel szerepeltek na járási. a meevei Ki mit tud? versenveken. s tervezik, hogv a iövőben. munkájuk Színvonalának emelésével esetleg az ország közönségének is bemutatkoznak. Most hat tagja van a zenekarnak, a tíz eitern közül néev a wa- korló hangszen Vannak-e gondjaik? Termősre4ese*>.

igen. Szeretnének például reprezentatív egyforma ruhában szerepelni, de erre nincs

aiivaei alap hosszú idő óta Heti egv alkalommal rendszeresen próbálnak A- általános iskolában tíztagú fu- rulvazenekart is szerkeztek, a jövőben a furulyát megpróbálják citerával ..házasítani”.

A tánrzenekar. amely tavaly működött a községben, megszűnt. Üj egvüttes alakítását tervezik. itt is több pénzre lenne azonban szükség. hogy megfelelő hangszert tudjanak vásárolni. A KTSZ-finta1ok részvétel ’vnl

időszakos színjátszó csoport működik, a télre egy három- felvonásos. vaav több eevfel- vonásos darab bemutatását tűzték ki célul.

S természetesen az évfordulókra való méltó felkészülést.

— Cserhátsuránv december 8-an ünnepli felszabadulásának negvedszázados évfordulóiát Erre valamennyi művészeti csoport színesnek ígérkező műsorral készül. Erre az alkalomba hoivts-+s-,0y kiállítást is nyitottunk. Ugyancsak gonddal készülünk Te nm születése 100. évfordulójának megünneplésére, E vonatkozásban elsősorban az úttörők érdemelnek dicséretet. Ez alkalomból áprilisban ünnepélyes úttörő-"sn*vit'<vű'ós es KTSZ-taggvűlés lesz, S a KISZ-fiatalok is műsorral ké szülnek.

A Vönvvtár —TyJ-v».

már közöltük — jelenleg nem működik. *A helvi hon- ísme-eti tevékenység azonban annál figvelcmremélt'bb A honismereti kört Liber K&z- mér nvuglíias vezeti, hat állandó tagja van. Heterkén4 egv alkalommal tartják foglalkozásukat.

— A község húsz éves ”en- dezesi terve elkészült, az u- művelődési otthonnak a helyét is kijelölték — mondta Lágymányosi József. — Társadalmi munkával. helvi anvaggal a község hozzá’á- ruina felépítésihez. Reméltük. kórósunkét meghallgatták. s talán az anvagi lehetőségek megteremtése sem ütközik egv-két év múlva elháríthatatlan nehézségbe. Ez minden váevunk Cserhátsuránvban. S főleg a színvonalasabb népművelési tevékenység alapja.

T. E.

rtiok rati kus M agyarországért Tíz- és tízezrek áldozták életüket ebben a harcban, amely a magyarság legjobbjainak évszázados álmát váltotta valóra. Népünk kegyelettel ápolja e hősök miékét, s egy negyedszázados építőmunka eredményeivel bizonyítja: íldozatuk nem volt hiába.

(VÉGE)

• Fesfő és a modell

A festő hosszas keresés után megtalálta készülő képéhez a megálmodott modellt.

De a festés nagyon nehezen ment A szép ifjú lány nem annyira okos, mint inkább nagyon temperamentumos volt, és nem tudott sokáig nyugodtan ülni. A modell maga is érezte, hogy ez így nem jó.

— Ugye, mester — szólt — nagyon sokat izgek-mozgok?' Rossz lehet így festeni.

— Ö. kedvesem — mondta a festő — nem tesz semmit. Festettem én már baromfiudvart is, tele libával és tyúkkaL