Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

Az orvos portréja

Éppen a felszabadulással egyidőben került Palotásra dr.

Bognár Géza körzeti orvos. A 25 esztendő alatt ugyancsak kiterjedt ismeretségi körre tett szert, 3200 palotást és kisbá- pyoni ismerőssel dicsekedhet, pontosan ennyien tartoznak körzetéhez.

— Javaslom, ne rólam, inkább Palotásról beszéljünk — mondta nevetve — mert van itt miről beszélni, bőven. Új iskolát, orvoslakást és postát kapott a község 1947-ben, 1962- en megnyílt az új gyógyszertár, ugyanebben az évben megnagyobbították a rendelőt és a várót.

S. hogy honnan tudja a dátumokat ilyen pontosan a körzeti orvos? Onnan, hogy nemcsak körzeti orvos, hanem egyszemélyben tanácstag, az egészségügyi-szociális AB tagja, a palotási Május 1. Vadásztársaság elnöke, merthogy a vadászat a hobbyja. S ebből már egyenesen következik, hogy. a rendelésen kívül sok egyébre is szakit időt. örömmel tart például előadásokat különféle egészségügyi témáról.

— összehasonlíthatatlanul magasabb most az egészség- v gyi kultúra, mint itteni pályám kezdetén Hol vannak már a népi kuruzslók?! A legmagasabb fokú orvosi kezelést kívánja mindenki. Rendezünk anya- és csecsemővédelmi ta- ácsadásokat is, akár harminc mama is eljön egy-egy alkalomkor. De meg is van az eredménye, olyan szépek a palo- iási babák, hogy keresni kell párjukat!

Dr. Bognár Géza 56 esztendős, de fiatalos, energikus. És üszke községére, ahol már negyedszázada otthon van. El- londja még, hogy szűknek bizonyul már az új óvoda, hogy agy forgalmat bonyolít le az új áruház, hogy az utak már -övezettek, háromszobás, fürdőszobás, gyönyörű házak épülnek.

Így történt, hogy dr. Bognár Géza mindvégig községéről beszélt, mert számára az a fontos, fontosabb mint egy ember életútja.

A szurdokpüspöki tanácstitkár

t

Közel húsz éve tanácstitkár

Kazinizt Sárátor. . Először a Salgótarjáni járási Tanácson dolgozott, most már több mint ti? éve Szurdokpüspökit! intézi a községbeliek ügyes- i ajös dolgait. Faluját töviről- hegyire ismeri. Amikor arról beszélgetünk, mennyit fejlődött Szurdokpüspöki az elmúlt 25 évben, hosszan kezdi t orolni. A községben egy mé- ;r járda nem volt, ma minden út kövezve van. Villany világítja meg a község vala- z ".ennyi házát, új iskola épült.

A legkisebbek óvodába járhatnak, a nagyobbakra a. napköziben ügyelnek, A házak nagy része újonnan épült.

Aki hosszú ideig távol élt a

községtől, talán ma meg sem ismerne. A tanácstitkár munkája nem mindig népszerű. Előfordul, hogy bírságolni kell szabálysértési ügyekben és senki sem örül, ha fizetnie kell. Ahogy Kazinczi Sándor mondja, a tanácstitkár munkája hálás és egyben háládatlan. Elve, hogy inkább későbben csináljunk meg valamit, de azt alaposan és jól. Négy gyereket, nevelt fel. ma már alig néhány év választja el a nyugdíjtól. Nem szerzett autót, házat, arra nem futotta. De ami ennél sokkal többet ér, megszerezte a jól végzett munka nyugalmát.

Huszonöt év szabadságban

A második Ukrán Front támadásának eredményeképpen — ami 1944. .november 11- én Magyarország területén kezdődött — a front csapatai november 26-ra észak irányból kijutottak Budapest előterébe, a jobbszárny pedig Miskolctól Keletre erősen megközelítette a Bükk és Mátra hegységet. A második Ukrán Front parancsnoka elhatározásának megfelelően, a Budapest elleni újabb támadás december 5-én kezdődött. A főcsapást a 7. gárdahadsereg mérte Azt a feladatot kapta, hogy törje át az ellenség védelmé! Hatvantó! északnyugatra és biztosítsa a 6.

gárda harckocsi hadsereg, valamint a Flijev altábornagy parancsnoksága alatt levő lovas gépesített csoport ütközetbe vetését az áttörésbe. A támadás harmadik napjának végére jusson ki ípolyszög, Ipolyság, Nógrád- verőce vonalára. Az 53. hadsereg azt a feladatot kapta, hogy miután az ellenség átcsoportosítását szétverték, Hatvantól északra támadjon Szcesény irányába.

A felszabadító szovjet hadsereg így jutott el megyénk határáig, s szabadította fel 25 évvel ezelőtt megyénk első községét, Erdő- tarcsát.

Eredményekben gazdag negyedszázad

Kommunistává áréit

Ma is fiatal ember més Kom \j István, pedig náhosszú évek oártmunkája áll -aikeötte. Tizennyolc éves korában lett pártéig A meggyőződése és a családi hagyományok vezették a mozgalomba.

— Aoám bányász volt — mondja Kovács István, a pásztói iáráiti pártbizottság «sztalvvezetőie. :— Én rtiagam •s lentről kezdtem, először az ifjúsági mozgalomban dolgoztam.

Élete ezek után úgv alakult. mint a többi kommu-. nis*.".ú az egész embert kívánó megpróbáltatásoktól sem mentes években. Sok munka várta a fiatal kommunistát. Járta a falukat. Részt vett a tsz-szervezésekben. gyűléseken szónokolt, vitatkozott, érvelt. Vonattal, kerékpárral, teher? nővaL olykor vontatóvá ! ; itott el a községekbe, ahocv akkoriban szokásos volt. A rra ma is büszke, hogy husznnrérm éves kocába-* Von- ta meg a Munhás-nc-nszt Ha- talom^rt Érdemérmet.

Csendes, halk szavú em be’ , De ha a pártról van sz ’ mn - (átkozik a benne reii ere Tizenkét éve tagte a iárlsl ná rt-végreha 1 tóbizo-tt

sáenak és hét esztendeig Dárt- titkára volt Pásztónak. It* sok gond és munka várta sok nehézséggel és problémával találkozott. Kudarcok is érték néha elkeseredett

Cserei ^tszentiván

Cserhátszentiván valósággal

odalanui a környező hegyek lábához. Kanyargós útján autóbuszjáratok viszik az odaigyekvőket. Kis község, csupán 500 lakosa van. De Cserhátszentiván büszke a múltjára A jelent pedig a sok társadalmi munkával épített művelődési otthon* szimbolizálja. Valamennyi család részt kért és vállalt a munkából ki egy napot, ki egy hetet dolgozott, ideje és tehetséee szerint. Nagytermébe" rendszeresen tartanak mozielő- adást és ez évben alakult klub- köiiwtár q kö^iégben. A felszabadulási üMUcnséer«3 máris készüknek. Annál is inkább, meri ez a nap jelenti a művelődési ház átadását is.

Aztán, elvtérsai segítségévei úrrá lett a nehézségeken.

— Azt hiszem, a munka során soha nem voltam e?ve dűl. Ha szükségem volt rá, éreztem azt a szoros köteléket, amelv a párthoz fűzött. Aztán a munka nem is hagvott sok időt a töprengésre. A párttitkér ünnepnapon is párttitkár. Volt úgv hoev éi- szaka is felkerestek. Akinek gond ja-baia van. nem az' időpontot fieveli. hanem segítséget. támogatást vár. A termelőszövetkezet alakulása idején, szinte nap mint nap jöttek az emberek. Voltak' a jövőjét féltette, volt olyan is. aki a ielennol barátk ’ * meg nehezen. A Béke terme- lős'övet.kezet ma már mo- evei viszonylatban is a iók körA tartozik.

Az a nagvaránvú fejődés amelv iellemzi Pász^ót. ismét sok gondot ad. Piho-- ns sincs idő. aki eg”cT»r elkötelezte mnc-H azt i,-,— —,-,.

volta kötelezi a helytállásra.

Ma, 25 esztendeje annak, hogy szabad lett megyénk első községe, Erdőtarcsa i A Vörös Hadsereg harcai nyomán egymás után szabadultak fel a pásztói járás községei. A negyedszázados évforduló alkalmából kerestük fel Juhász Sándort, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkárát, s kértük, beszéljen a múltról, jelenről és a jövőről.

— Nagyon nehéz a járás fel- szabadulás előtti helyzetét ilyen rövid interjúban bemutatni.

A pásztói járás — sziráki járás — tipikus mezőgazdasági jellegű volt. Mezőgazdaságát grófi, egyházi és egyéb nagybirtokok jellemezték. A járás összes mezőgazdaságilag művelhető területének 70 százaléka az 50D kh-on felüli gazdaságok kategóriájába tartozott.

A járásnak ipara nem volt, Csak azok az ipari dolgozók voltak, akik Budapestre,, vagy más ipari centrumokban el tudtak helyezkedni, de ezeknek a -száma is nagyon csekély volt. A művelődési lehetőség na gyón szűk keretek között mozgott. Egészségügyi ellátásról alig lehet beszélni. Az elmaradottság jellemezte ezt a járást 1945, előtt.

Már a felszabadulást követő hónapokban jöttek az üzemek dolgozói a falvakba és segítséget nyújtottak a kommunista párt megszervezéséhez, és a falusi dolgozók, elsősorban a parasztságnak az élet megindításához.

A pártszervezetek megalakulása, amely szinte a járás valamennyi községében már 1945—48-os esztendőkben történt, az első fontos lépést jelentette az élet megindulásának folyamatában, A kommunista pártszervezetek kezdeményezték?, a helyi nemzeti bi- -'ttságok létrehozását, s man1 jukkái nagymértékben hoz■’•álárultak. hogv a járás terültén gyorsan rendeződtek a ,iszonyok.

A járás arculatának változását nemcsak az jelentette, hoev a kisemmizett cselédek, föjdnélküli agrárproletárok tu- ’ajdonosoks lettek, hanem az is, hoev a fo’urói egvre többen mentek el üzemi munkásnak.

Az új üzemi munkások a későbbiek folyamán nagyon jó hatással voltad a falu politikai arculatának a változására. Hogy ez a változás milyen gyorsan ment, bizonyítja az a tény, hogy már 1949-ben megalakultak az első termelőszövetkezetek a járásunk területén; Erdőtarcsán és Palotáson.

Az elmúlt 25 esztendő egyik legnagyobb eredménye a mezőgazdaság átszervezése volt. A megpróbáltatások sem térítették le a szövetkezeti útról Járásunk parasztságát. Az átmeneti visszaesés után, különösen az MSZMP helyes agrárpolitikája alapján, járásunk parasztsága is megértette a szövetkezés helyességét. 1965- ben uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok járásunk mezőgazdaságában is. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdulásával, gazdasági megerősödésével együtt növekedett a járás tsz-paraszt- ságának jövedelme is. Megalakulásakor még a tízezer forintot sem érte el az egy dolgozó tagra jutó jövedelem, 19Síl-ban már az egy dolgozó tagra jutó járási átlagjövedelem meghaladja' a 13 ezer forintot.

Az elmúlt 25 esztendő alatt a járásban mintegy tízezer dolgozó üzemi munkás lett. Igaz, hngy ennek nagy része a járást körülvevő nagyobb ipari településekre jár dolgozni, de különösen Pásztó ipari fejlődését mutatja, hogv mintegy 2500 főt a járás és Pásztó ipari üzemeiben foglalkoztatunk; Az elkövetkezendő évek feladata, hogy a távlati elképzelé- sekn'-k megfelelően fejlesszük majd a járási székhely iparát.

A járás i-hcosségának szempontjából rendkívül fontos kulturális, és egészségügy területén az elmúlt 25 esztendő alatt sokat fejlődtünk. A régi sziráki járásnak nem volt kórháza. A terület átszervezése folytán a járási székhely ' Pásztora került és így a Pász- tón működő kórházat járási kórházzá fejlesztettük. A kórtiári ágvak számít nagymértékben megnöveltük, s jelenleg mintegy 170 ágy áll rendelkezésre a betegeknek. Az orvod körzetek számát is bővítettük, s így sikerült elérni azt, hogy a járó beteg-ellátás az elmúlt évek során szinte teljes mértékben -megoldódott. Az óvoda és bölcsőde szinte ismeretlen volt a iárás területén a felszabadulás előtt. Jelenleg 801 óvodai férőhely áll rendelkezésre a dolgozók gyermekeinek. Bölcsődében 90 csecsemőnek tudunk helyet biztosítani.

Az elmúlt évek során 7 új kultúrház épült és 22 könyvtárral bővült a járás kulturális intézményeinek száma. 15 úi tanterem épült, amellett szinte valamennyi iskolai tantermet felújítottuk, új berendezéseket adtunk. 1945-ben 105 pedagógus állt rendelkezésre a gyermekei? neveléséhez, ielenleg 300 pedagógus van a iárás területén.

A lakásépítés, az előrehaladás állandóan növekszik Az elmúlt 25 esztendő alatt mintegy 2500—3000 új lakás épült a járásban, ennek nagy része QTP segítséggel.

A felsorolt eredmények csak kis tészét képezik annak a nagy munkának, amelyet az elmúlt 25 esztendő alatt( végeztünk.

Üj üzem települt a járá 1 székhelyre, Pásztora, a Szerszám- és Készülékek Gyár . Az üzembeö az üvegipar igényét elégíti!? ki, s a legkorszerűbb gépeket gyártják

Előnnyel

in lii’nak

Az asszonynak már régein nein a fakanál mellett a helye. Gépek. szalaga a mellett dolgozik. munkájában

cgyaUv '■ anyu: tursa.a ferjint .. így van ez a Kézműipart á .„.„lat pásztói telephelyűnek 1. sz. üzemágában is. b r itt fériiak-nők vetélkedésé e Az elkövetkezendő években énem sok mód nyílik, léve a

me gkül önböz'tet ett fi gyeimet

fordítunk a járási1 székhely fejlesztésére. Pásztó községre. Énjien ezért továbbra is fő feladatunknak tártjuk, hogy megépítsük a Közlékedrs? Nvomrlát. ugvanilven fontos a Szerszám- ás Készülékgyár továbbfejlesztése, a Fővárosi Kézműipari Vállalat bővítése, a EIOL.EX pásztói telepének további bővítése, a Pásztói Állami Gazdasás új telephelyének megvalósítása az új ke- nyérgyár felépítése, s minden ami hozzájárul új munkaho- Ivek létesítéséhez Fontos feladatunknak tartjuk a járás ivóv'-'U-*-,ícöak ít-'fását

Pásztó községben be kívánjuk fejezni a harmadik ütemet míg a járás három községében törpe vízmű építését tér-'

. vezzük.

A mezőgazdaság fejlesztése területén 1975-re a jelenlc'j;

100 millió forint árutermelést

fel kiyäniuk emelni 390 millió forintra.

Most. amikor járásunk a felszabadulás 25. évfordulóját ünnepli, nagy szeretettel és hálával gondolunk azokra a "zovjet katonákra, akik járásunk te^iie+ér*. dg e- eresz magyar nép felszabadításáért detüket vesztették. Tudatában vagyunk, hocrv méltóképpen akkor finn mellük felszahadu- 'ásunk 25. évfordulóját, ha a ‘órás minden dolgoznia teljes odaadással dolgozik a szocializmus teljes felépítésén — miezt-e be szavait Juhász Sándor elvtárs.

az üzemben csaknem teljes a „nőuralom”.

, Kél esztendeje, hogy. aze- ső gépek megindultak, t-z üzemben most munkavédelmi ruhákat, női konfekciót, ft , - söruhákat készítelek, ossz - sen ötféle terméket. Fiatal ez üzem, s fiatalofc a ■ dolgozói Nagy szambán foglalkoztatnak itt csökkent munkaképességűeket is. Az asszonyok ragaszkodnak munkahelyükhöz, s ez nem is véletlen: jól keresnek. műhelyeik tágasai:, világúsak, szívesen jönnek ice dolgozni. .

A vállalatot az idén nagy kitüntetés érte. megkapta a Minisztertanács és a SZC ” Vörös Vándorzászlaját. S hogy a feltételeknek sikert it eleget tenni, abban nem l s része volt a pásztói telephelynek. Szeretnék, ha a vá - dorzászló jövőre is a 'vállalatnál maradna. S ez nem csak óhaj. tesznek is ho 'V így legyen. Az üzem hónairól hónapra teljesíti a tervét.

— Nyáron gondokkal küzdöttünk. így hát az első'holvet kénytelenek voltunk c t- adni — mondja Druc a Erzsébet, az 1. f z. üzemág művezetője, — K '- mélem. komi ez az őrségre l- lás csak ideiglenes, év vfgt e ism*t elsők szeretnénk len i.

A, kívánság megalapozó t- nak tűnik, hiszen vovemh :r végére az egész évi ten vt teljesítették. A pásztói áss: í- nvok kerek egy hónapos előnyt szereztek...

Társadalmi munkában

Éveken át gond volt Szirák és knrnvéke lakosságának kenyérellátása. Az állam most üj sütőipari üzemet létesít a községben,' amelynek átadására rövidesen sor kerül

November 20-án ünnepség volt Bujákon. Ezen a napon adták át áz újonnan épült 50 személyes óvodát., A falu asszonyainak közel a fele dolgozik,. és így igényt tartanak gyermekük óvodai elhelyezér sére. Az épület felépítésében a bujákiak sokat segítettek. Az itt lakó szakemberek szombaton és vasárnap is szerszámot fogtak a kezükbe, hogy -mielőbb elkészüljön a legkisebbek hajlékául szolgáló óvoda. Ma a közös összefogás jellemzi Bujákot. Az itt lakók nagvon sok társadalmi munkát végeznek. így épült a

művelődési ház, tatarozták a? egész iskolát és terem tettet; kertet a köves talajból az iskola körül.' Remélhetőleg s vidámság, .gyermekzsivaj és gondtalan kacagás tölti majd be a szép, napfényes termeket.

Az oldalt összeállitötta; SOMOGYVABI LAkzLO SZ.ENDI MARTA CSATAI ERZSÉBET Foto: KOPPÁNY GYÖKGi