Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

Eredményes a megyénkben megkezdett kísérlet | Értünk harcoltak Folytatás- nz 1 iIdáiról.) vezetőség munkájának szere­pe a szövetkezetei életeben. A szakigazgatásban l tekövetke­zett változások is a. termelő- szövetkezetek nagyobb önál­lóságát tükrözik. A szakigaz­gatási szervek intézkedéseik­kel nem avatkozhatnak be a szövetkezet életébe. A szövet­tását fokozzák Mint elmon­dotta. a megyén belül fel­tétlenül vizsgálni kell. hogv milyen lehetőség kínálkozik a termelés szerkezetének megváltoztatására. Ha szük­séges. megkülönböztetett ál­lami támogatással is segíte­ni kellene a jövedelmezőbb kezeti gazdaságok döntéseit ,, . . ... „«ZV.;«, oun/MW «BSfeJSgSlBftS: szabályozók befolyásolják. Az intézkedéseket azonban negatív jelenségek is kísérik. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben még nem sikerült kialakítani a megfelelő termelési szerkeze­tet. Hiányzanak a pénzügyi alapok. amelyekkel megte­remthetnék a szakosodás anya­gi1 alapjait. A jelenlegi ár­viszonyok a növénytermesztés­ben olyan kultúrák termesz­tését teszik indokolttá, ame­hogy azokat az ágazatokat fejlesszék a szövetkezetek — búza. abraktakarmánvok. bo­gyós gyümölcs —. amelvek ára és jövedelemaránya a legked­vezőbb. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok elsősorban a nö­vénytermelést érintik, de naev figyelmet kell fordí­tani az állattenyész­tés. á mellék- és kiegészítő lentős mértékben függ a tsz- mozgalom sikere. Társadalmi oldalról tekintve 1961. óta a legnagyobb elért eredmény, hogy a gyenge tsz-ek rendkí­vüli fejlődésen mentek át. Ámde á támogatás ellenére is. az eltel 6—7 évben is akad lényegében változatlan, helyzetben gazdálkodó szövet­kezet is. noha a támogatás azóta lényegesen növekedett. Mindez arra mutat, hogv a kedvezőtlen adottság nem minden részletkérdésben ked­vezőtlen. Vannak tehát rejtett tartalékok, amelvek lehetővé teszik a jövedelmezőbb, ha­tékonyabb gazdálkodást. Ezeknek a reitett tartalékok­nak a kihasználása azért is fontos, mert az állami támo­gatásnak egyéb helve is akad. így például több mint eev millió tsz-nvugdíias és iáradé. kos iuttatásának emeléséről kell gondoskodni, s ehhez az is hozzájárulhat, ha a mező­gazdasági üzemi fejlesztéssel kapcsolatos veszteségforráso­kat csökkentik. Népgazdasági szinten segítség lehet a nem nagyüzemi és nagyüzemi tér melés kombinációia. amelv üzemágak feilesztésére is. Az lyek megyénk kedvezőtlen előadó felhívta a figyelmet természeti adottságait, az eró- az egyesülések, a szövetkeze zió hatását nem mérséklik. Az ti társulásokban reilő lene- állattenyésztésbsn még ked- tőségekre, s utalt a technikai vezőtlenebb a helyzet. Nincs és" technológiai feilesztésre. például elég korszerű állat- az úi munkamódszerek, az új szállás, alacsony a tejhozam, fajták alkalmazására. A 1a- az értékesítési árnál jóval na- vasiatok között szerepelt töb- elősegíti a jövedelem kiegészí- gyobb a tej előállítási költse- bek között az is. hogv helves tését, ge. Ezért a szarvasmarha-te- lenne, ha az üzemviteli, tá- tiyésztés fejlődése lassú, bár a mogatási formák további fi- megye adottságai ennek fe- nomítása érdekében szűkíte- lelnek meg leginkább. nék a folyósítási címek körét. A szövetkezetek eszközellá- Az állattenyésztés erőtelje­sebb fejlesztése érdekében a felvásárlási árarányok javítá­sát. a rét- és legelőgazdálko­dás hatékonyabb támogatását ajánlotta. Állami támogatás tottsága is kedvezőtlenebb az országosnál. Vannak szövet­kezetek, ahol elmarad az ál­ló- és forgóalapok arányos nö­velése, másutt nem tudják ki­használni a rendelkezésre ál­ló eszközöket. A géppark fej­letlenebb az országos átlag­A szakemberlétszám növe­lése érdekében az előre meg­határozott keretösszeg oldá­nál, a gépek túlnyomó több- sát a lakáséoítés erőteljesebb sege elavult. Mindezek egyut- ^ wtáaát 1avasolta. Cél- ^ . kutasaként a termelési S2crdnek látszik a meliorációs költségek is nagyobbak az or- munkak hatékonyabb támo- szágos átlagnál. A „gyenge gatása. Szóba került, hogy az termelőszövetkezetekben két iparból a mezőgazdasági ter- éwel ezelőtt 5,4 százalékkal mei&be kerülő termékek és nagyobb volt a termelési költ- anyagok árát mérsékelni kel- seg, mint megyei átlag. Az iene Helyes lenne továbbá, utóbbi két ev alatt, különösen az építési beruházásoknál a kedvezőtlen adottságú tér- a támogatás mértékét orszá- melőszövetkezetekben, a ter- gosan csak alsó és felső ha- melés bővítéséhez szükséges tárban állapítanák meg. Ezen daság elnöke. Dr. Bélák Sán­A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelő- szövetkezetek helyzetét az ál­lami támogatás eddigi tapasz­talatait. a gazdaságok továb bi erősítésének, szilárdításá­nak útját, módját elemezte Csizmadia Ernő egyetemi ta­nár. rektorhelyettes is. Vil lányi Miklós, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetője korreferátumában az állami tá­mogatásban bekövetkezett változásokról beszélt, maid az állami támogatás, a szabá­lyozó rendszer továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről szólt. Nógrád megye, mindenek­előtt a kétbodonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet gya­korlati problémáit elemezte Jakab Ferenc, a közös gaz­felhalmozódást, saját erőből nem tudták biztosítani. Kedvező tapasztalatok Az állami támogatások Íra­tásának tapasztalatait érté­kelve az előadó megállapítot­ta, hogy az állami támogatás rendszere, az új gazdasági me­chanizmusban a termelőszö­vetkezetek önállóságát segíti. A múlt évben megjelent közgaz­dasági szabályozók elősegítet­ték az önálló, vállalatszerű gazdálkodást, az árutermelés, az áruértékesítés növekedését, a népgazdasági igények érvé­nyesülését. Fokozta a terme­lési kedvet, hogy a termelő- szövetkezetek a dotációt bevé­telként kezelhetik, maguk döntenek felhasználásáról. Nógrádban az állami támo­gatások három alapvető terü­leten jelentkeznek. A bruttó belül a megyei végrehajtó bizottságok irányelvei alapján a szakigazgatási szervek dön­tenék él a támogatás össze­gét. Természetesen a szövet­kezetek továbbra is maguk határoznák meg. hogv miiven beruházást kezdenek. Elkép­zelhető lenne az is. hogy a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezeteit évi ártámoga­tásának bizonyos hányadát az év elején előlegként kap­dor. a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem rektora hoz­zászólásában többéit között a háztáji gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek viszonyát az állami támogatás további fejlesztését, a fejlesztés le­hetőségeit elemezte. Ezt kö­vetően Dobsonyi Pál. a felső- petényi tsz elnöke. Herencsé- nyi József, a Cserhát és Na­rancs Hegyvidéki Termelő- szövetkezetek Területi Szö­Szovjet katonák emlékeznek „Értüuk harcoltak, szovjet ka- ledíünkkor egyetlen lövést sem Feltöltve <* tankokat üzem­adtak le ránk. anyaggal, m.- rakodva lőszer* idézik emlékeiket, harcaikat, Aztán, amikor betörtünk He rel, egy percet sem veszteget­meiyet hazánk, megyénk fel- rédbe s megnyitottuk a tüzet, ve előrelendültünk. NóGRlDSÍéeFíéSéíelyme^üidték az ágyúkból, gépfegyverekből, Iszajkin szakaszát géppisz­—--------- ' • —- - géppisztolyokból, ez úgy meg- tolyosokka] megerősítve felde­lepte őket, hogy már csak ak- rítésre küldtem. Feladata a kor kezdtek lövöldözni, ami- következő volt: ..Ne keveredj kor mi keresztül száguldót- harcba, menj előre, légy ré­sen nehogy oldalról váratlan támadás érjen! Ügy csatázz, hogy közben szüntelen haladj előre!” Egy idő múlva Iszajkin rá­dión jelenti: — A hidak épek, akna nincs. Az ellenség sehol. Az éjszaka vaksötét, átha­tolhatatlan. ömlik a hideg eső, csontig maró szél fúj. Ilyen koromsötétben a páncélosok vezetői képtelenek bármit is kivenni maguk előtt. Utasítok minden tankparancs­nokot. feküdjön a páncélos bal oldalára, onnan irányítsa a vezetőt, merre, hová hajt­son — a vezető vakon vezet Egy idő múlva a látási vi­szonyok megjavultak: 3—5 méternyire ellátni. Növelni le­het a sebességet. December 5-én 23 órakor el­értük Erdőtarcsa határát. A faluban minden csedes. De mi tudtuk, hogy az ellenség ott van. Parancsot adok, állítsák le a motorokat,, megfigyelés. Fel- derítőket küldök előre. Meg­állapítjuk, hogy az ellenség Erdőtarcsán szétoszlott a há­zakba. Az utcán csak őröket hagytak. Ez alátámasztotta feltételezéseinket, amely sze­visszaemlékezéseiket. Szíve­sen, s bálánk melegével ad­juk közre.’* 1944. december 4-én a 6. páncélos hadsereg egységei Magyarországnak a német fa­siszta hódítóktól való felsza­badítása közben Iájutottak Radvickij—Dement vonalához. Nem sokkal ez előtt a né­metek nagy veszteségeket szenvedtek légierőnktől, tüzér­ségünktől, és támadó csapata­inktól. Gyors . visszavonulás után az ellenség erős védel­mi csomópontokat hozott lét­re. A 9. gárda gépesített had­test elé — melyhez a 46. gár­da páncélos brigád is tarto­zott — a felső parancsnokság azt a feladatot tűzte, hogy törje át az ellenség védelmét Heréd—Verseg határán, ahol az ellenség erős védelmi vo­nalat épített ki; foglalja el Heréd, Nagykökényes, Efdő- tarcsa községeket, s a továb­biakban fejlessze ki támadá­sát északi irányban Vanyarc, Bércéi és Hont felé. A 46. gárda páncélos bri­gádjának parancsnoka, a Szovjetunió Hőse, Nyikoláj Vasziljevics Mihno alezredes magához rendelt a brigád­törzshöz, és közölte: kineve­zett az élen haladó osztag pa- „Emlékül Nógrád megyei bará oljlr_ rancsnokává. Én páncélos Iáimnak, Pável Nyikolájevics rint ' a' németeknek“ nincsenek szazadparancsnok voltam^ Abramov • (A felvétel a hábo** információik a frönt» belyze* amelyhez tíz tank tartozott, rw után, 1945-ben készült.) téről, és nem várják a mi Mellém rendeltek egy géppisz­t0ly,°Vu Kucserov tunk Heréden, és elértük a gárdafohadnaggyal az den, község északi határát. Akkor egy utász szakaszt, egy felde- kemény csata kezdödött de a nto rajt - összesen száz an- németek visszavonulásának út- bert. Valamennyit a tankokra ját elvágtuk. Kilőttünk fiá­megjelenésünket ilyen távol az első vonaltól. A gyors és vakmerő pán­célos manőver Nagykökényes hátbatámadásával, az elszánt roham, valamint a szétvert rom német tankot, két'páncél- maradványainak • r>„ _haladéktalan es állhatatos ül dözése következményekép­pen egyetlen hitleristának sem nyernie, nák meg. Ennek az volna az vétségének titkára.. Bene Jó­előnye. hogv az építési beru­házások és a gépvásárlások, a mezőgazdasági termelés növe­lése is gyorsabban valósulna meg a közös gazdaságokban. Romány Pál korreferátuma A vitaindítást követően Ro­mány Pál szólalt fel. aki kori referátumában elmondotta. termelési értéket, az alapok hogy a kedvezőtlen adottságú -- tsz-ek eredményedtől is je­és biztonsági tartalékokat, va­lamint a tagok személyes jő-, védelmét érintik. A termelési érték növekedése — az álla­mi támogatás mellett — csak­nem 20 százalékos volt. Leg­nagyobb az emelkedés a rét­sági járásban. Az állami tá­mogatás elősegítette a közös vagyon és a személyes jöve­delem gyarapodását, emelke­dett a fejlesztési, a biztonsá­gi alap is. A megye „gyenge' termelőszövetkezetei közül húsz gazdaság a százalékos, 45 pedig a tételes árkiegészítése? alapdotációban részesük A tapasztalatok azt bizonyítják ho-gy a második és a harma­dik kategóriában levő terme- ’ őszö vétkezőteknél a százaié- kos dotáció lenne az eredmé­nyesebb. A megyében kiala­kult vetésszerkezet mellett ez in ártámogatás nagyobb ősz- szeget biztosít a szövetkeze­teknek. Ugyanis a kiemelt cik­kek termesztése bizonytalan nálunk, ezek „támogatása” nem hat ösztönzően a terme­lésre. v Hogyan tovább? Végezetül az előadó azok­ról a javasatokról szólt, ame­lyek az állami támogatás ha­zsef. a szécsénvi szövetkezei főagronómusa. Adamcsek Pál. a diósienői tsz főkönyvelő­je. Medvé Pál, á ludánvhalá- szi tsz főagronómusa és Mol­nár Pál, a nagy bárka Qvj ter­melőszövetkezet képviselője adott hasznos javaslatokat a .-.gyenge” szövetkezetek to­vábbi erősítéséhez. A tanácskozás Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes zárszavával ért véget. ültettük. Feladatunk a következő volt: kocsit De mi is veszítettünk beleakaszkodni a visszavonu- két tankot. A nyomunkba érő ló eüenség utóvédjébe, lehe- szovjet páncélos egységek tü- £kefüU egérutat „venne, tetlenne tenni szamara a ve- zérségi támogatásával Herédet hogy ' figyelmeztesse tárait delem, az ellenállás megszer- teljesen megtisztítottuk az el- E^dőtarcEn az őket feny^e- vezesét; vakmerő akciókkal lenségtől. Megnyílt az út Nagy- *,5 veszélyre pusztítani őket a lakott tele- kökényes felé. Az eJs szél & es5 meg puleseken; ezzel biztosítani a A csatát Nagykökényesért az nem állt. Osztagunk mozdu- bngad lendületes elorehalada- osztag még pirkadat előtt latlanságba dermedt az úton, “*•_ , .. . megkezdte. Az .ellenség a várva a jelt a harcra. Ki­Magam koré gyűjtöttem a község határában elkeseredett adom a parancsot: Előre! As páncélos szakaszok parancsno- ellenállást tanúsított. Decemr osztag, oszlopban haladva, le- kait: Iszajkint, Verbovojt, Ku- bér 4-én és 5-én egész nap sújt az út mentén. cserovot és a többieket. Ta- szakadt az eső. Körös-körül A váratlan éjszakai táma- nácskoztunk és úgy döntőt- járhatatlan sártenger. Az ár- dás megbénította a megszál- tünk, hogy ráhajtunk a He- kokban hömpölyög az esőié, lókat. Képtelenek voltak a rúd felé vezető útra, oszlopba Közlekedni csak az úton le- legkisebb ellenállásra. 1944. rendeződünk, rákapcsolunk a hetett. A németek ezt bízó- december 5-én éjfélre Erdő- legnagyobb sebességre, s anél- nyára számításba is vették, tarcsa szabad! kül, hogy tüzet nyitnánk, be- sőt alighanem meg voltak Huszonöt év telt el az em- törünk Herédre. A tüzelést győződve arról, hogy semmi lékezetes napok óta. És ma, már befit a faluban nyitjuk egyebet nem tudunk kitalál- felidézve a harcokat Magyar- meg olyan erővel, amilyenre ni. Ezért, minden tűzerejűket ország felszabadításáért, nagy csak képesek vagyunk. az út vonalára összpontosítot- megelégedéssel tölt el, hogy a Amikor ezt a tervet elfogad- ták, előretolva a község hatá- tuk, arra számítottunk, hogy ráhóz két nehéz önjáró löve- megtévesztjük a németeket, get is. Megkezdődött a Azt fogják rólunk hinni, hogy baj. saját visszavonuló egységük- Három tankot egy halom kel van dolguk. És valóban, a mögött hagytam, és parancsot németek nem számítottak ek- adtam, lőjék a falu szélét, jó­kora vakmerőségre, és köze- magam öt tankkal hihetetle­pár­Fiatal újságolvasók vetélkedője A hét eleién megkezdődött hetes NDK-beli utazásban ré- a KISZ Nógrád megyei bi- szesül. Ugyancsak egyhetes jutalomüdülést kap a máso­dik helyezett is. a magyar zottsága. a NÓGRÁD Szer­kesztősége és a Nógrád If­júsága által meghirdetett If­jú újságolvasók vetélkedője. A vetélkedőn a megye va­lamennyi középfokú taninté­zete részt vesz. December eleién Rétságon és Balassa­gyarmaton. másodikén Szé- csénuben bonyolították le az elődöntőket. A versenyek iránt nagv érdeklődés nyil­vánult meg. Ez nemcsak a versenyzők tudásában fér­hető le. hanem a megjelen­tek számában is. Barátok és barátnők izgultak a sikerért, s nem egy esetben a holt­tenger vártján. Ezt a két iu- talomüdülést az Expresssz Ifjúsági és Diákutazási Iro­dán keresztül A februárban tő zsűrije hat harmadik dí­jat ad ki, amelyet a Mozi- üzemi Vállalat ajánlott fel. Mind a hat nyertes egy he­tet tölthet a vállalat berek­fürdői üdülőjében. Ezenkí­vül a negyedik helyezett egy­napos látogatáson vesz részt a Magyar. Televízióban. ötödik helyezett kétszáz rintos könyvvásárlási utal­verseny után újabb lcüzdel- vényt kap. A hatodik helve met kellett vivni a helyezése­kért. Feltétlenül szólnunk kell a verseny díjairól is. amelye­ket a NÓGRÁD Szerkesztő­sége és a Nógrád megyei Mo­ziüzemi Vállalat ajánlott fel. I A vetélkedő legjobbja egy­tos könyvvásárlási utalványt kapnak. A verseny ezen a héten tovább folytatódik. Pénteken tartják az elődöntőket a sal­gótarjáni középiskolákban. December nyolcadikán. hét» bonyolítják le.' főn Kisterenye. Nagybátony tartandó dön- és Pásztó középiskolái követ­keznek. A középdöntőkön, vagyis a területi döntőkön az iskolai vetélkedők leg­jobbjai vesznek részt. A te>- rületi döntőket Salgótarján­ban. Balassagyarmaton és Nagybátonyban rendezzük men januárban. A döntő nyilvá- Az nos keretek között zajlik le fo- februárban, Salgótarjánban. Tegnapi lapszámunkban kö­zöltük olvasóink számára is a versenyben szereplő totó kérdéseit. Természetesen, te­rületenként más-más totót ál­lítottunk össze. Reméljük, hogy minél, több olvasónk küldi be sikeresen a megfejtést, amelyek közül a legjobbakat ugyancsak könyvjutalomban zettnek egy évre előfizetjük a Népszabadságot és aNÓG- RÁD-ot. A területi versenyek, azaz a középdöntők verseny­zői közül azok. akik a to­vábbjutók után a legjobban szerepeltek, százötven forin- részesítjük. mi nehéz és veszélyes „mun-? Icánk”, nem volt hiába. Mi­közben az újságban az önök sikereiről olvasunk, melyeket a szocializmus építésében el­érnek, mi, szovjet emberek együtt örülünk önökkel. És nagyon jól esett nekem, hogy nül nehéz körülmények között bekento manőverrel alkonyat- tókról. Nagy örömmei teljesí- ra Nagykökényes északi hata- tettem kérésüket, hogy írjam rahoz ertem. Az ellenség ha- meg visszaemlékezésemet a taban megnyitottam a tüzet- Magyarország területén vf- A német garnizon sorsa meg- vott harcok egy napjáról pecsételődött. Sorsára hagyva Tiszta szívemből kívánok ágyúit, az önjáró lövegeket, és a magyar népnek új munka­más fegyvereket, a németek sikereket a nép, s a világbéke megfutamodtak. üdvére. És szabad lett az út Erdő- Pável Abramov tarcsa felé! páncélos gárdafőhadnagy Versenyképes áruház Ma Pásztó egyik büszkesége 10 millió forint értékű árut a modern, gyönyörű áruház, találhat a vásárló. A forgalom Nemrégiben ünnepelte egyéves havi átlaga eléri a 4—5 mii­születésnapját. Ez alatt az egy lió forintot. Versenyképesek az esztendő alatt rangot vívott ki áruellátásban. Az osztályveze- magának a kereskedelemben, tők szinte az egész országot híre van a megyében. Azt járják áruért. Rugalmasan old- rriondják, mióta áruház van ják meg a szállítást is. Ami Pásztón, többen járnak Sál- egyik nap megérkezik az áru- gótarjánból oda vásárolni, ‘házba, azt azonnal kirakják és mint a pásztói járásból be Tar- másnap már a polcokra kerül, jánba. Vallus István igazgató Igaz, ez többletmunkával jár, éppen árubeszerzési körúton de az áruház negyven dolgozó­van, ezért Angyal Jánosné ősz- ja szívesen vállalja. Itt az as tályvezető mutatja be az áru- elv, hogy a vevő lehetőleg so- házat. Hat osztályán mintegy se menjen el üres kézzel. NÓCRAD — 1969. december 5., péntek 3 T

Next

/
Thumbnails
Contents