Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

A nemi betegségekről AZ ÚGYNEVEZETT „NE­MI BETEGSÉGEK' az ember- ről-emiberre terjedő, fertőző betegségek csoportjába tar­toznak. Mint nevük is mutat­ja, terjedésük csaknem kizá­rólag nemi kapcsolatok útján történik. Ritka esetekben elő­fordulhat. hogy más módon Is — így közös használati eszkö­zök útján (például: pohár, evőeszközök, mosdótál. WC stb.) terjednek, mert kórokozóik az emberi szervezeten kívül ha­mar elpusztulnak. Az utóbbi éveikben világ­szerte észlelhető a nemi beteg­ségek terjedése, különösen a fiatalok között. Ennek oka a változatos, felelőtlen nemi élet, az úgynevezett sextársulások, galerik és a normális nemi kapcsolatok megváltozása (ho­moszexualitás) . A nemi betegségeket bárki megkaphatja, és a betegség átvészelése — a legtöbb fer­tőző betegséggel ellentétben — nem nyújt védettséget, újabb fertőzéssel szemben. A leg­gyakoribb két nemi betegség: a szifilisz (vérbaj, bujakor) és a gonorhea (tripper, kankó). A SZIFILISZ három sza­kaszban zajlik le. Első tünete a fertőzés után csak körülbe­lül három hét múlva jelent­kezik. azon a helyen, aho) a betegség kórokozója a bőbe, nyálkahártyába behatolt. Ezért a tünetek leggyakrabban a ne­mi szerveken, vagy környékü­kön láthatók. Az elváltozás fájdalmatlan, jelentéktelennek tűnő. néha kívülről egyáltalán nem is látható helven. fekély formájában jelentkezik, s ezt a közeli nyirokcsomók megna­gyobbodása kiséri. A vérvizs­gálat csak a fertőzés után 6—8 héttel mutat pozitivitást és utal a vérbajos fertőzésre. Az úgy­nevezett elsődleges tünetek gyógyulása után — ha a be­KOSSIJTH RADIO: 8.0«: Hfrek. — *.20: Rimszkij-Korszakov operái­ból. — 0.00: Harsán a kürtszó. A Giyermekrádió műsora. — 9.35: ránczene. — 10.05: Zenekari mu. zsika. — 11.00: A csudálatos Mary. P. L. Travers regénye folytatások­ban. — H.22: A varázskeringö. Ope­rettrészletek. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.20: Melódiakoktél. — 13.45: Oj Georsikon. — 14.00: A bűvös ken­dermag. Mesejáték. — 15.10: Ric­hard Tucker francia áriákat éne­kel. — 15.25: Népdalok. — 15.51: Kóruspódium. — 16.00: A világgaz­daság hírét. — 16.05: Billy Wolf­gramm hawaigitár együttese tát. szik. — 16.20: tj felvételeinkből. —* — 16.28: őrjárat. Témánk: a gyer­mekruházat. 111. — 16.48: Az élő népdal. — 17.05: Tallózás a világ­sajtóban. — 17.20: Németh Marika és Kiilkev László énekel. — 17.39: A pult mögött. — 18.04: Könnyű, zenei Hiradó. — 18.34: Bemutatjuk új operalemezünket. — 18.25: A Szabó család. — 19.55: Lemezmű­zeum. — 20.35: A Hanglemezgyár­tó vállalat nótafel vételeiből. — 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális vi­teg kezelésben nem részesül — körülbelül kilenc héttel a fer­tőzés után. alakulnak ki a vér­baj második szakaszára jellem­ei tünetek. Ezek testszerte a bőrön különböző kiütések for­májában jelennek meg, a ne­mi szerveken szemölcsszerű burjánzások alakjában, foltos haj hullást is okozhatnak, és minden bőrbetegséget „utánoz­hatnak”. Ilyenkor a nyirokcso­mók testszerte már jól ta­pinthatók. A szifilisz legfertőzobb sza­kasza az első és a második. Ezután a betegség hosszabb, úgynevezett „lappangási szak­ba” megy át. Három. öt. tíz év elteltével a vérbaj kóroko­zói már a belső szerveken (nagyerek, szív, idegrendszer) okoznak elváltozásokat, a bő­rön pedig az izmokkal, csont­hártyával összefüggő, nehezen gyógyuló, mély fekélyeket idéznek elő. A szifilisz legszo­morúbb következménye az, ha a nő a terhessége alatt fertő­ződik vagy kellő kezelésben nem részesült, mert ekkor PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Kűnnyűze- ze. —- 8.45: Külpolitikai figyelő. — 9.00: Magyar muzsika. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.46: Bakó Mihály megjobbul. Oláh Gábor el­beszélése. — 12.00: Kórusok, hane- szerszólók. — 12.45: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. — 13.05: Ze­nekari muzsika. — 14.00—18.00: Kettőtől, hatig. . . A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: Mi a filo­zófia? — 18.35: Fehér Sándor néni zenekara játszik. — 19.14: Negyed­század magyar zenéjéről. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Hazulról odáig. — 20.53: Az iskolai könyv­tárban. — 21.07: Tánczene. — 21.34? A párizsi szimfonikus zenekar hangversenye Salzburgból. — 23.10: Könnyűzene. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Szünidei matiné. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Rejtvényiskola. —- 18.20: Teleimpex. Ami a számok mögött van.. . — 19.00: Esti mese. — 19.15: Németh László: Nagy csa­lád. Társadalmi dráma három fel­vonásban. — A szünetben, kb.í gyermeke halva, vagy fertő­zötten születik, melynek nyo­mait vagy következményeit — ártatlanul — egész életén át magán viseli. A GONORHEA (TRIPPER, KANKÓ) a leggyakoribb ne­mi betegség. Kórokozója a húgycsövet betegíti meg, ami nőknél és férfiaknál egyaránt gennyes lefolyásban nyilvánul meg. Ha nem fordulnak kellő időben orvoshoz, a betegség tovább terjed a belső nemi szervek felé, különböző szö­vődményeket okozhat, így nőknél meddőséget, férfiak­nál sterilitást is. Mindkét ne­mi betegség gyógyítható! Gyógyításuk a bőr—nemibe­teg-gondozó intézetekben törté­nik. Aki bármilyen nemi beteg­ségre gyanús tüneteket észlel magán, családtagján. vagy partnerén, bizalommal jelent­kezzék a bőr—nemibeteg-gon- dozó intézetben, ahol ingyenes kezelésben részesítik, teljes ti­toktartás mellett. Az önkeze­lés mindkét nemi betegségben súlyos következményekkel jár­hat, mert a nemi betegségek tü­neteit késleltetheti, megváltoz­tathatja anélkül, hogy a be­tegséget meggyógyítaná és a beteg fertőzőképességét meg­szüntetné, ezért sosem szabad magunktól vagy baráti tanács­ra semmiféle orvosságot be­venni, vagy helyi kezelést al­kalmazni. Mint. minden fertő­ző betegségnél, itt is nagyon fontos a megelőzés. Ezt a célt szolgálja a kötelező szűrővizs­gálatok bevezetése munkába állás előtt, élelmiszerrel dolgo­zóknál, terhes anyáknál stb. De maga a bőr—nemi beteg-gon­dozó intézetben jelentkező be­teg is sokat segíthet a nemi be tegségek megelőzésében azzal, ha orvosának — a gondozó­nőnek őszintén feltárja kap­csolatait, mert így lehetővé vá­lik azoknak a megelőző gyógy­kezelése és gondozásba vétele is, akiken a fertőzés tünetei még nem láthatók, még nem fertőzőképesek, s ezáltal ele­jét vehetjük a betegség to­vábbterjedésének. A fertőző­források felkutatása, kezelés­be vétele, a megelőzés szem­pontjából szintén nagyon fon­tos tényező, mert ezek nem­csak közvetlen környezetük, hanem az egész társadalom egészségét veszélyeztetik. A NEMI BETEGSÉGEKET elkerülni segítene, ha korunk egész életét egye jobban jel­lemző kultúráltságot, • higié nét a nemi életben is megva lásítanánk és az érzelem nél­küli futó kalandok helyett tar­tós, mélyebb emberi kapcso­latok létesítésére törekednénk Dr. Lukács Ida Egyszerű, fáradtbarna Író­asztal mögött ül. Semmi hival­kodás, a sima asztallapon ki­nyitott dosszié hever, a jegy­zetfüzet mellett toll és ceruza. Azt mondják: a kis szoba összegyűjti a gondolatokat, a nagyban elvész minden szó. Vitatkozni szeretnék ezzel a megállapítással, mert épp az ellenkezője derült ki abban a röpke órában, amelyet Polyó- ka Lajos alezredessel együtt töltöttünk. A lényegretörő fo­galmazás. a természetesség nem kalandozott el a szoba hatalmas méretei között. * Polyóka Lajos 1968-ban vé­gezte el Salgótarjánban a Marxista—Leninista Esti Egye­temet. Felsőfokú társadalomtu­dományi képesítést szerzett. A határórtiszt céltudatos ember, határozottságát megköveteli foglalkozása. Az esti egyetemet Győrben fejezte be, s a fel­sőbb szervek engedélyével 1964-ben kezdett a szakosítóra iárni. Azt mondja: — A határőrizet politikai fel­adat. Ezért az egyseg végre­hajtó bizottsága határozatban szögezte le, hogy a tisztek, de főleg a vezetők, magasabb i szinten ismerjék meg a marx- j izmus—leninizmust. Embe­lághíradója. — 22.20: Ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik. — 20.00: Tv-h£radó. — Kb.; 22.25: Tv- 23.00: Kamarazene. híradó — 2. kiadás. cseh cséb ® cséb BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT WEN MUNKAHELYEN IfObüAü - ivó9. decembei 30., kedd Mai műsor íróasztal mellől neat leltet Hemerka Gyula, a Balassa­gyarmati művelődési ház igaz­gatója a nemrég lezajlott iro­dalmi színpadi napokra ké­szülvén egy függöny felraká­sa közben balesetet szenve­dett, s csak azért nem ment betegállományba, mert tudta, hogy az ISZN rendezvénysoro­zata az ő közreműködése nél­kül nem bonyolódott volna zökkenőmentesen. Ez az első bekezdés látvá­nyos indításnak ígérkezik egy önfeláldozó igazgató létére, a függönyökkel bajlódó népmű­velő arcképének megrajzolásá­hoz. Hemerka Gyulát azonban nem a látványos tettek, hanem szívósan, következetesen vég­rehajtott munkája jellemzi. A baleset csak egy jelentéktelen — igaz: fájdalmas — epizódja volt tevékenységének. De ma­radiunk az rSZN eseményénél: miből állt a művelődési ház igazgatójának feladata? Mi van a felszín alatt? Tényék után érdeklődöm és számokat hallok: a négynapos eseményen 15 színpad volt je­len. 2 külföldi. 7 megyei, 6 pe­dig más országrészekből való; ez 232 öntevékeny résztvevőt jelentett: a vendégek a város három helvén szálltak meg; csak Csehszlovákiából legalább 20 megfigyelő érkezett; az or­szágból — zsűritagok, megyék művelődési osztályainak, kul- t.úrháaainak képviselői — mi­nimum harmincán voltak... Ezek a ténvek. De hogy mi van a számok mögött, azt csak kevesen, jobbára szakmabeliek tudják: — elintézni azt. hogy a ven­dégek mindegyike belépő-, szállás- és étkezési jeggyel, va­lamint emléklelvénnyel töltött borítékot kapjon kézhez, (elő­zetesen persze gondoskodni a szállásról, kosztról) — a várost „elárasztani’1 plakátokkal emblémákkal, s színpadokat ábrázoló fényké­pekkel. (ezek elkészítését fi­gyelemmel kísérni, megrendel­ni. sürgetni) — a vendégszínpadok kíván­sága szerint gondoskodni a technikai felszerelésről, a kel­lékekről, jutalmakról, — konzultálni, s kell vitat­kozni is, például a tűzoltóval, — és, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, több hasonló ap- apróság között, felrakni a füg­gönyöket. Munkatársak dicsérete A kérdés meglepi az Igazga­tót. Megtorpan a válaszadások sima folyamata. — Úgy látszik... nincs. — S miért nincs? A művelődési ház igazgató­ja azonban nem ezekről be­szél. Lelkesült hangon a „ha­zai” együttes közönségsikerét említi, s az előkészítésben és lebonyolításban segítő munka­társak neveit sorolja. A jegy­zetblokkba, hogy a riport­alanynak ne legyen kifogása, bele is kerülnek a felsorolt ne­vek — én azonban most nem rájuk, hanem a mellettem ülő emberre vagyok kíváncsi, aki­ről még ellenségei is elismerik, hogy nála jobb szervező nincs Balassagyarmaton, s ha má­sokra nincs tekintettel, úgy magára sincs: egyszerűen kép­telen pihenni. — Ügy érzem: nemhogy el­lenségem, ellenfelem sem akad már a városban. Lehet, hogy eleinte nem mindenki értette meg céljaimat és módszerei­met, de most a lakosság és a vezetők segítőkészségével talál­kozom. — Ügy hallottam, az idén nem volt szabadságon. — Dehogynem voltam. Haj­dúszoboszlón üdültem a fele­ségemmel. Ami azt illeti, furcsa pihe­nés lehetett az, amelynek a végén — Hemerka Gyula ak­kori beszámolóját hallgatva — a hajdúszoboszlói művelődési ház pogramjáról, fesztiválok­ról, Debrecen kulturális életé­ről, kiállításokról, múzeumról, módszertani fogásokról szóló beszámolót hallgatva úgy érez­hette az ember, mintha egy ta­pasztalatcsere élményeit hall­gatna. Mindig figyelni — Ezek szerint egy „Igazi” népművelőnek nincs „igazi” szabadsága? — Mert állandóan figyelni kell. Figyelni, hogy mi folyik a megyében, az országban a népművelés területén, a moz­gásokat és a vívmányokat ösz- szehangolni a helyi viszonyok­kal — mindezt sem íróasztal mellől, sem meghatározott idő­ben nem lehet végezni. Ehhez állandó készenlétben kell len­ni. Megint csak az ISZN-hez kapcsolódva: túl vagyunk raj­ta, a- tapasztalatok egységes képiét kezdenek kirajzolni. Örülök annak, hogy a részt­vevők az egyre rangosabbá váló esemény hírét szétvitték az országban, hogy sikerült a figyelmet felhívni erre a me­gyei rendezvénysorozatra. Jö­vőre is megrendezzük, s már most annak lehetőségeit kutat­juk, hogyan lehetne még job­bá, eredményesebbé tenni. Mindig az a fokmérő: mit tu­dunk adni a mozgalomnak. — A kultúrotthon vezetője már nem a kérdésre ad választ, de az előbbi megtorpanás után most újra folyamatosan ömlik szájából a szó. A kultúrházi népművelési munka felelőssé­géről, leendő kiállításokról, sa­ját együtteséről... — Az „igazi” nyaralásnak a tervek közt nincs helye? A válasz, a beszélgetés so­rán először, egy mosoly, mely meggyőz róla, hogy a balassa­gyarmati kultúrközpont veze­tőjének, s többi lelkiismeretes kollégájának nincs, nem is le­het hagyományos értelemben vett kikapcsolódása, szabad­sága. Baranyai László EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ŰJE5ZTENDÖT KIVANNAK MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓJUKNAK a centrum Áruházak A. szenvedélyes ember rekkel dolgozunk, a katonákon kivüi a polgári lakossággal is foglalkozni kell. A határőri­zet megszevezése a lakosság bevonásával történik. Tájékoz­tatjuk őket a politikai kérdé­sekről. Foglalkozunk a bevo­nulás előtt álló fiatalokkal is. A tözsben dolgozó elvtársak­ból kiválogattuk azokat, akik előadásokat tartanak. Polyóka Lajos alezredes a határórkerület pártszer­vezetének végrehajtó bizottsá­gi tagja. A tiszti csoport pro­pagandistája. Az esti egyete­men tanultak termékeny talaj­ra hullottak, az emlélet meg­találta a gyakorlatot is. Két éven keresztül gazdasági kér­désekkel foglalkozott. Évente öt-hat tájékoztatót tart, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulatban is tevékenykedik. Úint propagandista, egyes fontosabb párthatározatok le­bontását készíti el az itteni ke­rületre. ¥ — Polyóka elvtárs, önök fe­lelősségteljes munkát végez­nek. Rengeteg energiára, mun­kabírásra van szükségük, ön hetente bejárt Salgótarjánba, hogy elvégezze a főiskolát. Hogyan tudta beosztani az ide­jét. hogy mindenre jusson? — Levelező úton végeztem el a főiskolát. A kerület veze­tői minden támogatást meg­adtak. Mentesítettek néhány munka alól. A tanulásra időt biztosítottak, a már említett feladatokat kollégáim oldot­ták meg. Igen sok segítséget kaptam tőlük, többet vállal­tak. Ezt az is bizonyítja, hogy négy év alatt mindössze két­szer hiányoztam. — Felettesei érdeklődtek eredményei iránt? — Jóleső érzés volt. hogy a felsőbb pártszervek figyelem­mel kísérték tanulmányaimat. Ha meglátogattak bennünket, mindia tudakozódtak: hogyan megy a tanulás. — Ön nagyon szeretheti be­osztását. — Eltalálta. Közel húsz éve dolgozom ezen a területen. Rendkívül szeretek a lakosság között mozogni, emberekkel beszélgetni, problémáikkal fog­lalkozni. A lakosság bevonása, megbecsülése rendkívül sokat segít a mi munkánkban. A kölcsönös bizalom nélkül nem tudnánk megfelelően ellátni feladatainkat. Szeretek a terü­leten tartózkodni: ennek kö­szönhetem nagy ismeretségi körömet — Ez a hobbyja is? — Nálunk nehéz szétválasz­tani a munkát a hobbytól. A munkánkból adódik a szenve­délyesség, e nélkül nehéz ha­tárőrtisztet elképzelni. A kettő úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy szinte észre sem vesz- szük. S ez megnyugtat minket. * Tanulni, egyre több ismere­tet befogadni, hogy munkánk minél eredményesebb lehessen — talán ebben az egy mon­datban összegezhetnénk a be­szélgetést. Polyóka Lajos al­ezredes vállalta a tanulással járó fáradtságot, s a megszer­zett ismeretanyag nyugtatólag hat számára. Ismereteit fel­használják, igényt tartanak rá. Nem csoda: az emberi tartás példaképei közé sorolhatnánk. M, Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents