Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-30 / 301. szám

Figyelem, indul a kocsi! — Szeretem a munkám, hat hónapja csinálom. Naponta 12 órát dolgozom, de minden ünnepnapom szabad. Elégedett vagyok, szeretek az emberekkel foglalkozni. Nehéz dolog ugyan, mert nincs egyforma utas. Jópofa annál több. (Igyekezzünk a leszállással-felszállással. Csak azok alud­janak a lépcsőn; akik kispárnát is hoztak. A felszállás az aj­tón át van. Ne tolakodjunk. Az az öt férfi a kisgyermekes anyával döntse el. melyik a papa. A többi négy, ha utazni nem akar, hagyja el járművet. Egy ülőhelyet kérek ennek a terhes anyának.) — Nem könnyű mesterség a mi szakmánk. Az előbb is kérem a jegyet az egyik utastól. Erre mit mond? „Nem je­gyet akarok én, hanem utazni. Jegyet 15 évvel ezelőtt vál­tottam, de az asszony nem vált be. Azóta félek a jegyváltás­tól. Legalább addig hagyjon békén, amíg leszállók.” Egy má­sik utas azt mondta, megváltja ugyan a jegyét, ha megcsó­kolhat. Sejtheti, hogy mit válaszoltam. A viteldíjban ez nem volt benne Felszállt tegnap egy öreg néni. Kértem a jegyét Nyitja a szatyrot, a szatyor tele van régi lejárt jegyekkel. „Válogasson köztük, édes lányom ” — mondja. Mondtam ne­ki, hogy ezek már régi jegyek. Erre forgatja a zsebeit, azt mondja, lehetetlen, hogy elveszett volna. Az utasok derültek, a néni erre elkezdett veszekedni és megjegyezte: ezek a mai fiatalok. Az ittas emberekkel is sok bajom van. Megkér­dezi az egyik tegnap: — Ez a busz megy Sipekre? Mondom: — Igen, és várom, hogy felszálljon. Látom, csak dülöngél. No. mi lesz? — sürgetem. — Legyintett, és maradt. Utánam kiál­tott: az az ő dolga, hogy mikor utazik. Sok utas javasolta, hogy a MAVAUT is indítson dohányzó fülkével ellátott ko­csikat ugyanúgy, mint a MÁV. A potyautasok részére is kel­lene egy fülke. Kiírnák rá feltűnő betűkkel: isten fizesse meg. vagy azt hogy: szedjék össze a többi becsületes utastól a vi­teldíjat. Hát így vagyok én az utasokkal. Figyelem, indul a kocsi! — szalvay — Turisták Bulgáriában Bulgáriában az idén gondot fordítottak a nagyobb köz­úti biztonságra. A főútvona­lakon 300 autómentő cirkált, S ezeken az útvonalakon 150 autószerviz végzett gyorsjaví­tó szolgálatot két műszakban. Az utóbbiak közül egyik-má­sik éjjeli-nappali szolgálatot tartott. Az utakon, a váro­sokban és a falvakban 1800 elsősegély-állomást állítottak fel. Idén több mint 300 ben­zinállomás várta az autós tu­ristákat. A nagyvárosokban és a főútvonalakon ezek többsége éjjel-nappal szolgá­latot tartott. Minden motoros túrtsta, aki 10 napot töltött a Balkántu­rist valamely létesítményében vagy bármely szállóban, étke­zéssel egybekötve, távozáskor ingyen 50 liter benzint, 15 napi tartózkodás esetén 70 li­ter benzint, ennél hosszabb tartózkodás után pedig 100 liter benzint kapott. Bevezették az önkéntes biz­tosítást. a külföldi turisták számára. Díja — az ott-tar- tózkodás időtartalmától füg­gően 9—20 leva. Tavaly 935 000 külföldi au­tós turista járt Bulgáriában. A bolgár motoros turisták kö­zül százezren utaztak külön­böző európai országokba, több mint kétszázezren pe­dig belföldön túráztak. A vizsgáról« figyelmébe Tanfolyam, szakoktatók nélkül, ,, Hozzátartozók is felkészít­hetik a nem hivatásos sze­mélygépkocsi-vezetői gya­korlati vizsgára készülő le­endő vezetőt. Az új vizs­gáztatási rendszer erre 1970. január 1-től ad lehetőséget. A felkészítésnek több felté­tele van. Az oktatást végző rokon­nak legalább kétéves gép- járművezetői gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet főfoglalkozású munkavi­szonyban töltött el (hivatá­sos gépkocsivezető), vagy legalább három éve személy- gépkocsi vezetésre (B-kate- góriára) érvényes vezetői en­gedélye van. Ez utóbbi eset­ben szükséges, hogy a roko­ni kapcsolat alapján az ok­tatást végző személy három év óta személygépkocsival rendelkezzen. Fontos — mindkét esetben — hogy az oktatást végző rokonnak az 1. sz. ellenőrző lapja megle­gyen. Az engedélyt a közle­kedésrendészeti osztály adja ki. JJJÜ Gyalogosok a zebrán NEM KELL szakember­nek lenni, bárki megállapít­hatja Salgótarján forgalmát figyelve, hogy a gyalogosok es gépjárművezetők körében nagy a bizonytalanság a zeb­rán. Nem azokra az esetek­re gondolunk, amikor a gya­logos ott megy át a túloldal­ra. ahol éppen akar, mert ez városaink főútvonalain egyébként is tilos. A gyalog- átkelőhelyről van szó. Vizs­gáljuk meg, mi okozza a bi­zonytalanságot. A KRESZ 42. paragráfusá- nak 3. bekezdése világosan megfogalmazza, hogy a gya­logos mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni az átha­ladás veszélytelenségéről, a iárművek forgalmát nem za­varhatja, nem léphet az út­testre. .ha a jármű már olyan közel van, hogy veszélytelen áthaladását — mármint a gyalogosnak — a jármű ve­zetője nem képes biztosítani. A szabály adott és egyértel­mű. Sajnos, gyakran láthat­juk — különösen a gyerme­kektől és idősektől — amint körültekintés nélkül lépnek az úttestre. Sok esetben a ve­zető reflexén, nagy gyakorla­tán múlik, hogy nem törté­nik baleset. Nemrégiben fia­talokkal beszélgettünk, tanu­lókkal. Jó részük úgy vélte — s ez feltétlen figyelmet ér­demel —, hogy a zebra szá­mukra mindenképpen elsőbb­séget biztosít. Ez a megálla­pítás figyelmeztet, hogy a gyalogos közlekedés szabályait mélyrehatóbban kozkinccsé keli tenni, hiszen az említett téves ismeret épp a jövő nagykorúit veszélyezteti. A beszélgetés során meg egy fi­gyelemre méltó tényt állapít­hattunk meg. A tanulók — 14—18 evesekről van szó — többsége képtelen eldönteni, mikor van olyan közel a jár­mű a zebrához, amikor a gyalogos veszélytelen áthala­dását a vezető már nem ké­pes biztosítani. A gépjármű­vet nem vezető fiataloknak nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is ebben a hely­zetben olyan fogalmakat kel­lene ismerniük, mint a fék­távolság, a cselekvési idő, út­viszonyok, és sorolhatnánk tovább. A gyalogos feladata: a körültekintés és az udvari­asság. Ne feledjük, áthaladás közben a váratlan magatar­tás — megtorpanás, visszalé­pés — a járművek vezetőit megzavarja, megtéveszti. Az ilyen magatartás balesetve­szélyt idéz elő. A gépjárművezetők „olda­láról” két szabály gyakori megsértésére hívnánk fel a figyelmet, amely a gyalogo­sok amúgy is nagyfokú bi­zonytalan magatartását még fokozza. Az említett 42. paragrafus 6. bekezdésének rendelkezése kimondja, hogy a gyalogos­nak — ha a járművezető las­sítással, vagy megállással biz­tosítani tudja — elsőbbsége van a kanyarodó gépjárművel szemben. Noha a szabály egyértelmű, nap mint nap előfordul a gépjárművezetők részéről szabályszegés azért, hogy néhány másodpercet nyerjenek. Az úttörő közle­kedési őrsök tagjai ezt a sza­bályt oktatják társaiknak. A gyerekek a szabály ismereté­ben. a felnőttek megfontolt ságában bízva, nyugodtan le­lépnek az úttestre. A másik szabályszegésnél a KRESZ 61 paragrafusának 6. bekezdését érdemes idézni: „Tilos kike­rülni azt a járművet, amely ki jelölt gyalogátkelőhely előtt áll meg, ha előtte gyalogos halad át.” Hány ilyen példa van. .. A LEGFONTOSABB, s er­re kérünk minden vezetőt és gyalogost, hogy az átkelésre vonatkozó szabályokat tartsí' meg, legyenek körültekintő­ek, udvariasak, mert a bal­esetek elkerülése mindannyi­unk közös, nagy érdeke. — avas — Morál és a közúti balesetek Senki nem vitatja, hogy az az emberi magatartás, amely közvetlen ül vagy közvetve közúti balesetekre vezet, a közösségből általában ellen­szenvet. rosszallást vált ki. A társadalom rosszallása’ a gyakorlatban különböző for­mákban nyilvánulhat meg. A jó érzésű ember nem örül an­nak, ha a kocsma előtt „befröcs- csözött” embert lát motorkerék­párjára felülni. Túl a nem­tetszésen, ezt a társadalom­ellenes cselekedetet a Btk. 194. §-a félév: szabadságvesz­téssel büntetendő bűntettnek nyilvánítja. De rosszallóan néznek az olyan autós után is a járókelők, aki lakott te­rületen eszeveszett sebesség­gel száguld. E társadalomel­lenes tett 3000 forint pénz­bírsággal büntetendő szabály- sértéssé minősül. A Paieset- veszélyt felidéző, társadalom által rosszallt magatartás ké­pezhet fegyelmi vétséget is. pl. az autószerelő a megsza­kadt kerékanvát nem cseréli ki, vagy az útügyi hatóság dolgozója az út építése, kor­szerűsítése során rrjegtévesz- . tő jelzőtáblát tesz ki az út­ra. A példaként felhozott ese- tetni. A baleset-megelőzést, tekben alkalmazott joghát- üietve a társadalmi tudat íor- rány, az emberek által ki- málását csak kevesebb siker­nyilvánított rosszallás csők- rei szolgálhatják az olyan kentőleg hat a balesetek ala- közlések, mint pl. egy teher- kulására. A megbüntetett sze- gépkocsi vezetője halálos bal- mélyt esetleg visszatartja egy esetet okozott X helységben, újabb balesetveszélyes társa- mert nem biztosított elsőbb- dalomellenes cselekménytől, séget egy motorosnak. Az ed- másrészt a család többi tag- dig elmondottakkal még ko- jai, barátok, ismerősök, mun- rántsem merült ki, a társa- katársak körében — vagy dalmi morálba ütköző maga- azok között, akik a büntetés- tartások taglalása, amelyek ről tudomást szereztek — baleseti veszélyt idéznek elő. ugyancsak csökkenteni fogja Vannak olyan közösségellenes az ilyen magatartások számát, magatartások, melyek nem hiszen: „más kárán tanul az képeznek bűntettet, sem sza- okos.” bálysértést, de még fegyelmi A közúti balesetelhárítás- vétséget sem, pl. aki autó­nak ezen a területén az a sze- buszra való felszállás után repe, hogy ezeket az esemé- nem igyekszik a kocsi elejébe, nyékét minél több ember előtt akadályozza az utasok felszál- ismertté tegye és ezáltal is lását, vagy aki nem akadá- segítse a baleset megelőzését, lyozza meg, hogy ittas barát- E vonatkozásban az utóbbi ja gépkocsiba üljön és vezes- években fejlődés tapasztalha- sen. tó, hiszen a televízió, a rádió Nem büntetendő a türel­és a sajtó közúti balesetekről metlen ^magatartás sem, ; szép számmal ad tájékozta- felesleges biluxolás, a duda- tást. lás egy álló gépkocsi mögött. A napi sajtónak az egy- ugyanígy a hátulról való reí- szerű regisztráláson túl kel- lektorozás sem. amely a visz­IIOltRAVAI.rt Az autótulajdonos így szól a szerelőhöz: adnék néhány forint borravalót, de csak egy százasom van. — Sebaj, — válaszolja a szerelő — akadnak, akik még ennyit sem adnak •., fcev naplehurdi ebesein.,* Ki fizet A szegedi eset hire annak idején belekerült a sajtóba, be­mondta a rádió, de sokan le­helnek olyanok, akik nem ol­vasták, nem hallották: tömeg- szerencsétlenséget okozott egy kutya ... .4 divatosan megnyirt kis uszkár — amely a foxival együtt a kutyák családjának bohóca — szófogadóan ügetett gazdája mellett, természetesen pórázon. Mondhatni, köznapi látvány, nincs benne semmi rendkívüli. És ekkor a gaz­dának valami eszébe jutott. A megszokott útról letért, hirte­len elkanyarodott. Maxi ku- tyalelke belerezdült ebbe a vá­ratlan fordulatba. Micsoda do­log? Nem így szokták! Nyug­talanná vált. Ide-oda ugrált a póráz végén. Szembe akart fordulni a gazdával, leülni eléje és a szemébe nézve, bű­völő tekintettel figyelmeztetni: „Rossz irányba megyünk!” — Maxi, maradj nyugton, ne bomolj! — szólt a gazdi, s et­től Maxi „méregbe” gurult. Hatalmas rántással kitépte a pórázt a gazda kezéből és.. . És valami rettenetes csikorgó, recsegő hangorkán fordított rajta akkorát, hogy villanásnyi idő alatt a járda szélén kötött ki. Egy utasokkal zsúfolt busz állt az úttest közepén, s már ugrott a volán mellöl a kiabá­ló vezető. A hirtelen fékezés­től többen elvágódtak, s még akik kapaszkodtak is, a rájuk zúduló nyomás következteben egyensúlyukat vesztve, kerül­gette lépnie. Az eseményeket szapillantó tükörből vakít, életszerűbben kellene ismer- Nem akarom a példák sorát. változó. Számoljunk folytatni. Arra kívánok ezek segítségévéi rámutatni, hogy addig előnyös fordulat nem állhat a balesetek alakulásá­ban, míg ez a fordulat nem történik meg a közlekedési morálban és a közlekedésben Jpr ’•észtvévők egymáshoz való viszonyában is. Ennek javí­tása nehéz feladat. Ezt nem tehet kizárólagosan pl. a köz­lekedési mérnökökre, jármű­konstruktőrökre vagy rendő­rökre bízni. Ebben a mun­kában az egész társadalom­nak részt kell vennie G. A tek a padlóra. Kinek karja, kinek lába törölt. A mentőko­csik perceken belül tizenegy embert szállítottak a kórház­ba. A gépkocsivezető nem akarta, hogy a kutya a kere­kek alá kerüljön, ezért féke­zett olyan hirtelen. De azt már nem tudhatta Maxi. hogy az ügyből bizonyosan rendőrségi feljelentés, majd bírósági tár­gyalás következett és a tete­mes kárt a gazdájának kellett volna megfizetnie, ha nem len­ne háztartási biztosítása. Kis híján 30 ezer forintba került Maxi szeleburdisága! S tizenegy embernek okozott tes­ti fájdalmat, szenvedést. Ne fe­ledjük: aki kutyát tart, felelős az általa okozott kárért .. il­letve, ha van biztosítása, akr kor helyette fizet a biztosító. Baleseti krónika Novemberben hatvankét közúti baleset történt Nóg- rád megyében. A balesetek közül kettő halálos kimene­telű volt, tizenegy súlyos és tizenkilenc könnyű sérülés­sel végződött. Ezen kívül még harmincán könnyebben megsérültek. A múlt év ha­sonló időszakát figyelembe véve növekedett a súlyos sé­rüléssel járó balesetek, ugyanakkor bizonyos fokig csökkent a halálos és köny- nyű sérüléssel végződött bal­esetek száma. A járművezetők hibájából bekövetkezett balesetek fő okai között változatlanul a legtöbb a gyorshaitásból származik. Az ilyen balese­tek 38,4 százalékkal növe­kedtek. Sorrendben a figyel­metlen, gondatlan vezetés következik ezután. Sajnos még mindig sok az olyan gépjárművezető, aki nem ta­núsít kellő figyelmet és kö­rültekintést. A járműveket figyelembe véve, a személy- gépkocsik által elkövetett balesetek száma növekedést mutat. Az emelkedés 85.7 százalék. A második helyen — bár az időjárást figyelem­be véve csökkent a motoros­forgalom — a motorkerék­párok állnak 85,4 százalék­kal. A balesetek elemzésénél megállapíthatjuk nogy a közúti közlekedési fegyelem tovább lazul. Igaz az is, hogy a balesetek növekedési üteme a múlt év hasonló időszakát figyelembe véve jelentősen lassult. Szóljunk néhány szót a gyorshajtás­ról. Az utak csúszósak, s a sebesség megválasztásánál ezt nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. A gyorshajtás nem művészet. Megállni egy adott veszélyhelyzet észlelé­sénél, annak elhárítása mi­att. azért, hogy balesetet ne szenvedjünk — itt kezdődik a művészet. Legyünk óvato­sak előzéskor és kerüléskor is. Visszatérőben a menet­irány szerinti jobb oldalra, óvatosan bánjunk a volán­nal A fokozott lassú vissza­térés minimálisra csökken ti annak a veszélyét, hogv a gépkocsi megcsússzon. Óva­tosan közlekedjünk a kanya­rokban. mert a gépkocsi irRrniV(ip megcsúszhat, külö­nösen akkor, ha a kanyar times túlemelve és az útbur­kolat egyenetlen. Az időjárás igen szeszé­azzal, hogy az úttest felüle­te nem mindenhol egyforma. A látási viszonyok is változ­nak. Egy-egy szakaszon a ködfüggöny leereszkedése növeli a balesetveszélyt. A gonddal. körültekintéssel közlekedő ember — aki az útviszonyoknak megfelelően választja meg ja sebességet — kevésbé van kitéve bale­seti veszélynek. Ezt soha ne feledjük! — Gy. J. — Jó, ha tudjuk... Az eddigi gyakorlattól élté- A 18. életévet be nem töl­tőén a motorkerékpár-vezetői tött személy csak tendőrha vizsgára készülők a gyakor- tósági engedély. alapján (kot­lási engedélyt csak eredmé- engedély) tehet vizsgát.. n- nyes KRESZ, illetve gyakor- dokolt esetben. A korengedély- lati. járműkezelési vizsga lyel vizsgázóknak a oályaal- anyagaból tett rutinvizsga kalmassági orvosi vizsgálat után kaphatják meg. kötelező. I NÖGRÁD — 1969. december 30., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents