Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

Üzemről üzemre Hogyan alakult a iermcEckcniscs;? ARRA a kérdésre kerestem a választ a Salgótarjáni öb­lösüveggyárban, hogyan ala­kult a termelékenység ebben az évben. Varga Gyula igaz­gató korábban hozzászólt egy vitaindító cikksorozatunkhoz „Műszaki fejlesztés és terme­lékenység” címmel, amely­ben 1959-től adta keresztmet­szetéi. ennek a témakörnek. Az új mechanizmus bevezeló évétől azonban számos válto­zás történt a gyár életét"' ami indokolttá teszi, hogy .is­mét vizsgálódjunk eaen a i rüieten. Kazinczi Gyula, a gyár fii mérnöke ezekkel a mondatok kai indította a beszélgetést: — Nincsen olyan gazdasági Jelenség, amely közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban ne lenne a munkatermelé­kenységgel. A munkatermelé­kenység alakulására hatással levő tényezők nagy számából következik, hogy a témakört többféleképpen lehet megkö­zelíteni, a technikai színvonal, a kapacitás-kihasználás, vagy a szakemberek képzettségének oldaláról. Kezdjük talán a technikai színvonal vizsgála­tával, milyen változások tör­téntek az utóbbi időben? — Az év közepén a profilon belül jelentős automatizálást hajtottunk végre, aminek ered- ménveképpen eredeti előirány- xzatairkát felemelhettük, s a módosított tervnek is eleget tudtunk tenni. Korszerűsítet­tük az üvegfeldolgozást, és kü­lönböző technológiai, munka- szervezési intézkedéseket tet­tünk a készárutermelés nö­velése érdekében. Fokoztuk a hiánycikkek gyártását és kö­rülbelül 30 százalékkal növel­tük az üj gyártmányok körét, rugalmasan alkalmazkodtunk a követelményekhez, mind a belföldi igények, mind az ex­port vonatkozásában. A tech­nikai színvonal emelése, amint ez várható volt, meghozta a kívánt eredményt. Hasonlít­suk össze az idei és az elmúlt év néhány számadatát. Mint­egy 11,2 százalékkal növeke dett a termelés, s ezzel együtt az egy munkásra eső termelé­kenység is. 68. évben ez a szám megközelítette a 78 ezer forintot, ugyanakkor 69-ben már a 84 ezer. forintot is meghaladta. A százaló­— Ha a létszámhoz vi­szonyújuk a termelékenyseg aiakjiasat, — folytatta Ka- zinczi Gyula, —, akkor meg­állapítható, a gyár a termelés növekedését mintegy három­negyed részben a termelé­kenység növelésével biztosí­totta. A legszembetűnőbben ez akkor mutatkozik meg, ha az egy munkás egy munkaórájá­ra jutó teljes termelési érték alakulását összehasonlítjuk. Míg 68-ban ez 41 forint volt, 69-ben már csaknem elérte a 47 forintot. A GYÄR főmérnökének vé­leménye szerint a teremelé- kenység növelése szempontjá­ból a kapacitás fokozott ki­használásának van egy opli- muina, ameddig ösztönzőleg, azon túl viszont ezzel ellenté­tesen hat a termelékenységre. — Ez az ellentétes hatás összefüggésben van a segéd­üzemek munkaidő-szükségleté­nek alakulásával, a nagyobb mérvű üzemzavarokkal és a kevéssé korszerű berendezések üzemeltetésével — szögezte le a főmérnök. — Ezen a terüle­ten azt a bizonyos optimumot még korántsem értük el, de előrehaladásunk a tervezett szintet meghaladja, jóval az 1968. évi tényleges színvonal A pórtbizoffsáq meqtárqyal’a Javítani a műszaki munka hatékonyságát fölött, van. A számadatokból könnyűszerrel megállapítható, hogy gyárunkban a termelés emelkedésével, a termelékeny­ség is a kívánt arányban nőtt. Kedvező helyzetet teremte*! az Öblösüveggyárban a külön­böző elképzelések , ragyái ásí­tásához a földgáztüzelésre Va­ló átállás, amely jobb ol­vasztási körülményeket, és kec’verSbb termelési íelt< ele­ket teremtett meg. Eddig már négy kemenceegységet aiákí-i toltak át földgáztüzelésre» ..mely ' magával ' bozU az üvegveszteség csökkenéséi a kapacitás kihasznaiáaaruut ja­vulását, s ezzel egyidejűleg a termelékenység fokozódását is. — Térjünk át a termelé­kenység alakulásában hatással levő tényezők harmadik cso­portjára. A rendelkezésre ál­ló munkáslétszám szakképzett­sége és összetétele is megha­tározója lehet a termelékeny­ség növekedésének. Ha a szak­munkás, betanított munkás és segédmunkás arányokat vizs­gáljuk, elmondhatjuk, hogy sikerült körülbelül 5 százalé­kos mértékű arányjavítást el­érnünk a szakképzett dolgozók javára — szögezte le Kazinczi Gyula. — Nem lehet figyel­men kívül hagyni a létszám csökkentésére irányuló intéz­kedéseket sem. A KEDVEZŐ eredmények mellett néhány negatív ténye­zőt is megemlített Kazinczi Gyula. A munkaidő-csökkentés következtében csökkent az egy munkás egy munkanapra ju­tó teljesített munkaórája, kö­rülbelül 4 százalékkal. Féke­zően hatott a fluktuáció nö­vekedése és a szakmunkások valamelyest minőségi felhígu­lása. A gyár mindezek ellené­re a termelékenység további javulását tűzte ki célul. Több termelékenységre ható fej­lesztési intézkedést rögzítettek, amelynek megvalósítása hoz­závetőlegesen 12 millió fo­rintos költséggel jár. Döntő szempont a további gépesítés, amely a jövőben nemcsak könnyebbé, hanem egyben ter­melékenyebbé is teszi az öblösüveggyári dolgozók mun­káját K. S. Talán ! szégyeljük? A Furák Teréz leánykollé­gium. jubileumi ünnepségét szombaton tartották Salgótar­jánban, a megyei József Atti­la művelődési központban. Az ünnepséggel egy időben nyílt meg a művelődési központ klubjában a kollégium életét szemléltető kiállítás. A tabló­kon a kezdeti nehézségektől a napjainkig . bemutatott do­kumentumok izgalmas képet nyújtanak a lányok éleiéről, a kollégiumi éléi. követélmé­nyéről. Pillan,at felvételeket láthatunk, grafikonokat, és a kollégium szakköreinek mun­káját. A kérdés csüpán az, miért csak egy-két napig lát­ható a kiállítás? Amennyiben a művelődésir központ klub­jában kiáWftás nyílik a közéig jövőben, miért nem lehetne máshol is bemutatni^ ezt a páratlanul érdelcgtttfányagotf Ha annyira tí&mfeszetesnek tartjuk a szoéflwista kollégiumi mi mozgalomban elért ered­ményeinket, még akkor is szükséges, hogy a kiállítást bárki megtekinthesse. Ha má­sért nem, csupán a történel­mi hűség kedvéért. Mert a kiállított dokumentumok té­nyekről, történelemről beszél­nek. És ez megér minden pro­pagandát. Ismételve: a törté­nelmi hűség kedvéért. <m) *>« . Uvegparádé A balassagyarmati Horváth Endre Galériában a nyolcadik kiállítást nyitották meg a nyár eleje óta. Ezúttal az Öb­lösüveggyár állítja ki legszebb termékeit. A kiállítást, melyen mint­egy félezer pohár, váza, dísz­tál szerepel, Vratni József, az Öblösüveggyár kultúrházának igazgatója nyitotta meg. A gyár — mely a Képcsarnok után a második salgótarjáni kiállító Balassagyarmaton — színes üvegbúráktól kezdve, művészi gyertyatartókig sok­féle üvegipari áruval jelent­kezik. Az árusítással egybe­kötött kiállításon nagy siker­re számíthatnak a magyaros motívumokkal díszített poha­rak, melyeket a gyár Angliá­ba és Franciaországba is ex­portál. Hogyan politizálnak a műszakiak és a középkáderek Mizserfán? — Akár ezt a címet is adhatták vo na legutóbb a bányász pártbizottság napirendjének. Erről volt szó. Nem­csak termelésben betöltött szerepük, hanem inkább politikai tevékenységük került a mérlegre, bár a kettő egymástól el­választhatatlan. • Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy ma a műszakiak­ra jel'emző a szociális La tudat, ami áthatja tevékenysé­güket, ugyanakkor tőlük többet is várnak. Felelősségük na­gyobb', hiszen ők a termelés, a munka szervezői, irányítói, tehát elsősorban rajtuk múlik, milyen eredményeket tud el­érni az egész kollektíva. Reálisan, kendőzés nélkül megállapították azt is, hogy például néhány olyan fontos párthatározatot, ami a minőség javítását, a jövedelmezőséget, a munkafegyelem megszilár­dítását célozta, nem sikerült olyan eredményesen végrehaj­tani, ahogy azt szerették volna. A szénbányászát visszafejlesztése a mizserfaiakat érin­tette eddig is legérzékenyebben, és a jövőben is sor kerül aknák leállítására. Tavaiy január elején az átszervezés en­nél az üzemnél nemcsak a fizikai dolgozókat érintette, ha­nem a mű-zaki és alkalmazotti kategóriából is 117 fő sza­badult fel és azóta is csökkent a létszám. A jövő évben is­mét várható ez, hiszen Gati-aknán és az első negyedév vé­gén Szurdokon is megszüntetik a termelést, amiből követke­zik: embereknek, közöttük vagy 40 műszakinak, illetve al­kalmazottnak a vállalat ,n belül, vagy másutt kell munkát biztosítani. A leépítés, az átszervezés gondolata kihatással van az emberek hangu'atára. Sok a megválaszolásra váró kérdés és tegjük hozzá, téves nézet is, amelyekre elsősor­ban a közvetlen irányítóktól várnak választ a bányászok. Ezzel ellentétesnek látszik a jelenlegi megnövekedett szén­igény. A mizseriai műszakiaknak nem kis részük van abban, hogy a bányászok megértették, miért kell most több szén. Nemcsak a többtermelés feltételeit biztosították, hanem a mozgalmi szervekkel közösen felvilágosító munkával szer­vezték is a dolgozókat i végrehajtásra. Mizserfár egy statisztikát is készítettek, ami önmagáért beszél. A műszaki alkalmazotti állományba tartozók közül 135-en végeznek közvetlen vagy közvetett formában rend­szeres pártmunkát. A pártszervezetekben, a tömegszerveze­tekben mindenütt ott találhatók az aktív munkások kö­zött. Most, amikor a pártbizottság elismerte munkájukat, egyben a felelősségérzetet is igyekezett még jobban felkelte­ni. Arra figyelmeztette a műszakiakat, hogy a fizikai dolgo­zókkal még szorosabb együttműködéssel, jobb munka- és üzemszervezéssel törekedjenek a minőség, a jövedelmezőség javítására. Lgves helyeken tapasztalható a munkafegyelem lazulása. bátorította a pártbizottság a műszakiakat, hogy a személyes példamutatáson túl ne legyenek elnézőek a fe­gyelem iazítoivd '•zemben Javítsák tovább munkájuk ha­tékonyságát, hiszen ez nemcsak saját és vállalati, hanem népgazdasági érdek is. A műszakiak munkáját érdemes volt napirendre tűzni. A megérdemelt elismerés mellett ösztönzést, bátorítást is kaptak útiavalóul. B. J. Bizakodva... Megszűntek Néhány hete még egyre-másra lehetett a balassagyarmati TÜZÉP- telep tüzelőanyag-ellátottságára vo­natkozó panaszokat hallani. Há­rom hete azonban ha nem is szűn­tek meg teljesen, megritkultak ezek a panaszok. — Igen, az egy hónappal ezelőtti állapotok: a hajnali hatkor kez­dődő sorállások, negyven—ötven embernek a hidegben való topo- gása (sokszor hiábavaló topogá- sa) ma már nem tapasztalható — mondja Badó János, a balassagyar­mati TÜZÉP-telep helyettes veze­tője. — a nagyon keresett kányási szénből is elegendő érkezett, most már dióval, kockával, darabossal egyaránt rendelkezünk, a briket­tel korábban sem volt, most sincs probléma. A lakosság fával való rendszeres ellátását szállítási za­a panaszok varok akadályozták — ezek is megszűntek; legalább nyolcszáz mázsás készletünk van. Néhány hét alatt tökéletesre változott volna az eddig oly sok panaszra okot adó tüzelőanyag-el­látás? — Ezt azért nem merném állí­tani. Hiába rendeltünk meg idejé­ben ezer mázsa kokszot — amit vissza is igazoltak —, eddig csak két vagon, háromszáz mázsa ér­kezett. Pedig lenne igény erre a fűtőanyagra, összességében azon­ban megállapítható — mondta Ba­dó János —, nogy ha a szállítás ezután is olyan lesz, mint az el­telt pár hétben volt, akkor nem kell félni az ezután következő hó­napoktól. B. L. Ilyen lesz az It reszt vény ben épülő új turistaszálló. Negyven háromágyas szoba, központi fűtés, hideg-meleg víz, száz adagos konyha, étterem presszó, nyitott terasz, két társalgó, illetve előadóterem lesz benne. Mindössze egy szépséghibája van; sokáig kell várni a turistáknak, hogy igénybe vehes- í sék. A szerződések szerint az új turistaszálló 1972 nyarára épül lel | 4 részközgyűlések tapasztalatai DECEMBER első hetében megyei szinten befejeződtek az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek rész- közgyűlései, amelyeknek fő napirendi pontja az új alap­szabály megtárgyalása és el­fogadása volt. Ezen felül va­lamennyi közgyűlésen ismer­tették a háromnegyed évi eredményeket és a jövő évi liálózatfejlésztési * . terveket. A csaknem 180 részköz­gyűlés megszervezése nem kis feladatot rótt a fogyasztási szövetkezetekre. Számottevő időt és szakértelmet kellett fordítani . az előterjesztésre kerülő atepszabálytervezat elkészítésére. Ennek előmun­kálatai már múlt évben meg­kezdődtek, a szövetkezet ve­zetőségei, választott szervei esetenként, mint például a szécsényi körzetben egy-egy község patronálói csoportgyű­léseket tartottak, amelyeken a tagságnak, mint a szövetke­zet tulajdonosainak vélemé­nyét, javaslatait gyűjtötték össze. Ezek a csoportgyűlések erre az évre is áthúzódtak. A részközgyűlések általá­nosságban jól sikerültek, a megjelenési arány mindenütt meghaladta a határozatképes­sé"get biztosító 50 százalékot. Kiemelkedően jó volt a meg­jelenési arány az érsekvad- kérti, a mátraverebélyi, a pa- lotási, a drégelpalánki, a ma- pyarnándori és a nádújfalui szövetkezeteknél. Egészen ma­gas, helyenként 80—90 száza­lékos megjelenésről adhattak számot a balassagyarmati ÁFÉSZ egyes helyi szerveze­teinél. Szilaspogonyban, Rom- hányban olyan nagy érdeklő­dés mutatkozott, hogy a rész- közgyűlés meghívottal be sem fértek a kultúrtermekbe, töb­ben az udvaron állva hallgat­ták végig a beszámolót. A GYŰLÉSEK aktivitását tekintve a balassagyarmati szövetkezet jár elöl: a körzet 16 részközgyűlésén 84 hozzá­szóló volt. A múlt évi taggyű­léseken csak 44 tag nyilvání­tóit véleményt a beszámolók­kal kapcsolatban. Jó volt az aktivitás még a nádújfatui körzetben, ahol 76, a mátra­verebélyi körzetben, ahol 72, a kisterenyi körzetben, ahol 60 résztvevő emelkedett szó­lásra. A részközgyűlések résztvevői és a hozzászólók nagy száma bizonyítja, hogy sikerült megértetni a tagság­gal az új alapszabály fontos­ságát. A javaslatok legtöbbje az alapszabályon kívül a szövet­kezet gazdasági feladatai val, az ellátással és a hálózatfej­lesztéssel foglalkozott. Említésre méltó a drégely­pa’.ánkiak kívánsága, akik fő­ként a bisztró már évek óta húzódó építését sürgették. Igény merült fel egy zöldség­bolt nyitására is. Felvetették még, hogy az építőanyagok­ból, tűzhelyekből, olajkály­hákból, tv-készülékekból, az élelmiszerek közül pedig töl­telékárukból hiányos az ellá­tás. Hasonlóan beruházási ké­relmeket tolmácsoltak a fel­szólalók Lucfalván, Mohorán és a balassagyarmati körzet­ben. A Balassagyarmat és Vi­déke Körzeti ÁFÉSZ tagsága vetette fel a burgonya és a tojás felvásárlási árának ala­csony Voltát. Az a kívánság, hogy az új alapszabályt a szövetkezet vezetősége olyan mennyiségben nyomassa ki, nogy minden tag kaphasson belőle, mert csak így ismer­hetik meg teljes egészében es ígv ellenőrizhetik, hogy a szövetkezet működése ennek alspján történik-e. ÁRUHIÁNYRÓL és a ke­nyér gyenge minőségéről hangzót! el panasz a palotási, a magyai nándori és a mátra­verebélyi körzetben, ahova nem egyszer 2—3 napos szá­raz kenyjeret szállít a Sütő­ipar Vállalat. Nagy érdeklő­dés mutatkozott a Magyei­nander ban alakult új taka­rékszövetkezet iránt, különö­sen a hitellevélre történő vá­sárlásokkal kapcsolatban. 5a- já*os problémák merültek fel a ^lgótarján és Vidéke éí- lalánoS Fogyasztást és Érté­kesítő Szövetkezetnél. A vá­sárlási és értékesítési vissza­térítés a városban elveszti je­lentőségét mert Salgótarján­ban a szövetkezetnek a pecs; nyesütön a magbolton és i Tarján Vendéglőn kívül bo v ja nincs. A magbolt kivételé­vel a fogyasztás nem kerül be a vásárlási könyvecskébe. Kifogásolta a tagság a Tarjan Vendéglő működését és in­tézkedést kért annak gazdasá­gossá tételére. A tagság érde­keltségének növelésére javas- Irtok hangzottak el ÁBC áru­ház és iparcikkbolt létesítésé­re, amelyek Salgótarján 35 ezres lakosságát és a vidéki vásárlóközönséget figyelembe véve bizonyára nagy forga’- mat bonyolítanának le. Bírá­lat érte a szövetkezetét a szeszfőzdéi feles főzés hattérbe szor'tásä miatt és kérésként vetődött fel a kisállattenyész- tó társulások fokozottabb tá­mogatása, a nyúl felvásárlási árának felemelése. Megállapítható, hogy a réss- küzgyűléseken résztvevők megfelelően gyakorolták jo­gaikat; az új alapszabályt ia- vasiataikkal és szavazataikkal a mintegy ötvenezres tagság nevében kialakították. A tanácskozások másik fon­tos feladata a tagság érdekeit a küldöttgyűlésen képviselő küldöttek megválasztása volt. Napjainkban a küldöttgyűlé­sei már folynalc. Ezek részt­vevői három fontos kérdést tárgyalnak: összegezik a rész­közgyűlések eredményeit; ki­alakítják az 1970-es tervcélo­kat; megvitatják a megyei szövetség alapszabály-terveze­tét valamint megválasztj ík küldöttüket a megyei szövet­ségbe. Minden kérdés nagy jelentőségű, s a küldöttgyűlé­sek csak akkor lesznek méltó folytatásai az egész tagság al­kotó részközgyűléseinek, ha a küldöttek mindegyik napi­rendet sokoldalúan megtái- gya’ják és véleményüket kö­rültekintően alakítják ki. AZ EDDIG megtartott rész* közgi ülések, országos vi­szony la than a tagság százez­reinek cselekvő részvétele, az ói alapszabály megalkotásá­ban és a szövetkezet demok­ratikus működésének jegyé­ben zajlottak le. Ez egyben bizonyságtétel a gazdasagirá- K'/uési reform, s az arra épü­lő korszerű szövetkezetből: ti- ka helyessége, életrevalósága mellett. Az a tervszerű és szé­les körű, tömeges cselekvés, am*ly a szövetkezeti tagok kezdeményezésében, aktivitá- sánan megnyilvánul, egyetér­tést fe.ez ki és igazolja azt a felismerést, hogy a fogyasztá­si szövetkezetekben, mint a dolgozó emberek szeméki társulásában nagy alkoló erők szunnyadnak. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke Gagarin iskola A salgótarjáni Lovász Jó­zsef úti általános iskola de­cember húszadikán délelőtt tíz órakor tartja aulájában névadó ünnepségét, amelynek során Jurij Gagarin nevét ve­szi fel. Az iskola nagyszabá­sú ünnepséget rendez ebből az alkalomból, amelyet összeköt­nek városunk felszabadulá­sának huszonötödik évfordu­lójával. Ünnepélyes csapat­gyűlésen emlékeznek meg a felszabauítö szovjet katonák­ról. A névadó ünnepségen Hankó János, a Nógrád me­gyei Tanács VB-elnökhelyet- tese tart ünepi beszédet. Ez­után az iskola irodalmi szín­pada műsort mutat be Meg­emlékezés Jurij Gagarinról címmel. NÓGRÁD — 1969. december 16., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents