Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
pOldrefo Egy szemtanú visszaemlékezései (6.) Közlekedési eszköz, telefon, mekének egyenként 1UÜ—10(1 holdat visszaszerezni. Természetesen ez, mint több ilyen irányú törekvésük sem sikerült. Viszont a ínegye területén egy esetben megtörtént, hogy Horpácson Mikszáth leszármazottainak nemzeti ajándékként 200 holdat visszahagyott a kormányzat. Igaz, a későbbiek során, felajánlás után, ez a birtok is felosztásra került. távíró hiányzott. A megyei földhivatallal főleg futár útján tartották a kapcsolatot, akik a megye legtávolabbi részéről is legtöbbször gyalog mentek Balassagyarmatra, pl. Lőrinciről, Tótújfaluról, sőt Szobról is. Ezek a nehézségek nem riasztották vissza Kálmán őket a munkától, sőt amikor látták, hbgy az első felosztott táblán a juttatott nagy kedvvel elkezdte a munkát, és érezték, hogy ebben nekik is jelentős részük' van, a gyakorlatúik is napról napra javult, még jobb lett a hozzáállásuk, és a továbbiakban még szorgalmasabban végezték munkájukat, pedig ezért külön fizetség nem járt, legfeljebb annyi, hogy a részükre juttatott területet kiválaszthatták maguknak. Hogy ez a munka ilyen gyors ütemben végződött, nagy része volt a megyében levő kis létszámú, de lelkes MKP-tagság emberfeletti munkájának. A szervezettség, az akarat, a jó vezetés csodákat művelt. Az ügy iránti lelkesedésükkel magukkal ragadták a megye parasztságát. A későbbi választás eredménye megmutatta, hogy nem volt hiába a következetes felvilágosító munka az MKP-tagok részéről. Színre lépnek az ügyvédek A harc tovább folytatódott. A birtokosok nagy része hazaszivárgott, vagy előjött rejtekhelyéről. ő maga, vágj' megbízottja . útján kezdte visszaszerezni kiosztott földjét. Előjöttek az ügy védi fur- íangok is. Kezdték magukhoz édesgetni az ingadozó parasztokat, sokszor olyan ígéretekkel is, hogy mondjanak le földjükről, annak reményében, hogy akkor a birtokos visszakaphatja, és akkor a birtokostól nagyobb földterületet fognak ajándékba kapni. A fellebbezések sorozata érkezett a földhivatalhoz. Ebben a munkában élen jártak dr. Nádass Rezső. dr. Koitay Ernő (egyben őrhalmi- föld- birtokos). dr. Magyar Pál, dr. Daróczy Gusztáv balassagyarmati, dr. Zorkóczy Jenő sziráA németek elleni szabadságharcban részt vet-t partizánok közül többen 20—25 hold földjuttatásban részesültek: például Csillag Ferenc Balassagyarmaton. és még többen mások. A megyében az igénybe vett és kiosztott földterület 181 ezer holdat tett ki, melyből 73 ezer hold volt a szántó, míg a többi 108 ezer hold erdő volt. A földreform során földhöz és házhelyhez jutott csaknem negyvenezer család. A juttatásban részesülők közül a teljes nincstelenek száma 13 385, a 0,5 holdig terjedő birtokosok száma - 21 246 volt. A földosztás utáni helyzet birtokmegoszlása a következőképpen alakult: • A gazdaságok mogoszi. term. száma tér. kh (szántó) 0—3 kh-ig 31 006 65 921 3—5 kh-ig 7 519 30 917 5—10 kh-ig 8 903 63 699 10—20 kh-ig 3 343 46 272 20—25 kh-ig 254 5 718 25 felül 97 3 269 összesen: 51 122 215 796 Az első tsz felezést n^ert. Miután a birtoklevelek alapján nem lehetett telekkönyvezni a juttatott területet, és a telek- könyvezég hiánya még mindig bizonytalanná tette a tulajdonjog valódiságát, az MKP javaslatára az ideiglenes nemzeti kormány elrendelte a juttatott földek telekköny- vezését. A műszaki garda is több mérnökkel kiegészült, és munkához látott. A meglevő műszaki emberekhez Nagy Tibor pártonkívülit, Szabó Bélát (FKGP), ifi Gellért Tibort (MDP-tagjelölt). Hódi Pál (pártonkívüli) mérnököt nevezték ki. Miután a megállapított pengőösszegért nem tudtak még élelmet sem bevásárolni a családjuk részére, a megyei föld bi rtokrendező tanács holdanként bizonyos mennyiségű tojás, liszt, zsír és egyéb élelmiszerxélék ellenértéket szavazta meg. Ezek a mérnökök a helyszínen minden felosztott terület után telekkönyvezési-e alkalmas helyrajzi számmal ellátott térképet készítettek és azt haladéktalanul benyújtották az illetékes . járási telekkönyvi hivatalhoz. Az első telek- könyvezett község Vanyarc lett Nógrád megyében. Ez a munka 1945 júniusában kezdődött el. és folyamatosan készült, míg az utolsó község 1947 nyarán került to- lekköny vezésre. Vanyarcon Ja- kus János földigénylő bizottsági elnök jó közreműködésével Szaibó Pál mérnök készítette elő a telekkönyvezési. A párt ígér, a párt megtartja A benyújtott telekkönyve- zésre alkalmas iratok és térképek alapján a telekkönyvi hivatal elkészítette a piros- fehér-zöld színnel ellátott és Említésre méltó még. hogy 1945 tavaszán Magyarnándor- . ,, , ,. , . . . , , ban báró Buttler Ervin kis, 3 3uttatott’ valamint felesege kelecsényi pusztáján Vészeli nevére egyenlő arányban Márton vezetésével a földhöz juttatott gazdasági cselédek elsőként rátértek a közös gazdálkodásra. Ezeknek, semmiféle alapszabályuk nem volt. Igavonója is csak egyik-másiknak. Több asszonynak a férje sem élt otthon. De volt közöttük olyan, aki orosz fogoly korában látta a Szovjet- _ _ __ __ __ n ak bizalma. A földbirtokosok unióban a közös gazdálkodás bizonyosodott, hogy „amit a ügyvédeit mind a pénzszer- megszervezeset, azoknak bolzés, mind a politikai állásfogki ügyvédek. A földhöz jut- tatottak ügyeit dr. Czilczer György balassagyarmati ésdr. Klein Sándor szécsényi ügy- képviselte. Ebben a két ügyvédben volt a parasztságkiállított telekkönyvi végzéseket, és haladéktalanul kikézbesítette részükre. A Maavar Kommunista Párt irányítása és kitűnő szervezése nélkül ezt a nagy munkát nem lehetett volna ilyen rövid idő alatt elvégezni, és bedogulását, ezek a többieket is ... ,, , .... . rábeszélték a közös gazdálkolalas vezette. Ügy gondoltak, ha (jásra vissza tudják szerezni a birtokosok földjét, nagyobb jö- a gyors földosztás tér, , , , , . ^ belileg csak ideiglenes volt, vedelemre tehetnek szert De mert a földigénylő bizottság tagjai ölezve, vagy lépéssel mérték ki a területet. Pillapárt megígért, art be is tartotta”. Gömöri Henrik (Vége). Tíz év alatt megduplázódnak az igények Húszmillió bővítésre, korszerűsítésre Gyakran hallani a tv-tulaj- mosenergia-fogyasztást von donosoktól, különösen a kisebb maga után- Elsőrendű felada- községekben, a távvezetéktől tunknak tehát azt tartjuk, hogy távolabb eső településeken, időben felkészüljünk a növek- hogy időnként élvezhetetlen vő igényekre, a fő támpontok az adás, a kép összemegy, kon- kiépítésével, megerősítésével túrtalan, s mindezt a villamos- növeljük a hálózat kapacitá- energia-szolgáltatásban mutat- sát, megbízhatóságát. Azonban székhely. Rétság iparosítási kozó feszültségingadozásnak nemcsak az üzemek, vállalatok, programjának megvalósítása tulajdonítják. Kétségtelenül, a de a mezőgazdaság villamosí- előtt. Itt az Nógrádkövesden körülbelül 7 millió forintos költséggel kialakítottak egy új 20 kV-os kapcsolóállomást, ezzel — ezen a téren legalábbis — szabaddá vált az út a rétsági járás ipar- telepítési, különösen a járási panaszok néhány helyen va- tására is nagy súlyt helye- szakemberei áramszolgáltató Nagybátonyhoz lóban jogosak, így hát semmi zünk. Elöljáróban máris meg- hasonlóan szintén 20 kilovoltos sem kézenfekvőbb, mint a említeném a szécsényi pulv- vezetékrendezést végeztek- legilletékesebbektől, az ÉMÁSZ kanevelőt, aminek korszerűsé- Salgótarjáni Üzemigazgatósá- gét példaképpen állítanám a gának vezetőitől megtudni, mi- mezőgazdasági üzemek elé. lyen felújítási, karbantartási, Az igazgatóság ebben az év- egyszóval: hálózatfejlesztési ben közel húszmillió forintot munkákat végeztek ebben az költ a megye villamosítására, évben, részben éppen a kisfo- ezen felül a hálózatfenntartás - gyasztók érdekében, milyen ra fordított összeg 6—7 millió szintet értek el a megye villa- forintot tesz ki. Milyen mun- mosításában? kák készültek el (vagy még.jeVálóczi Ernő igazgatóval és lenleg is tart a kivitelezés) Scholcz Lajos főmérnökkel, a ezekből a milliókból? Vagyük ... . . metrveszékhesalgótarjáni igazgatóságon be- eloszor a fo támpontokat, bar . , -n . szélgettem el. Az összefüggések ezek kialakítása, korszerusite- diszlJ®™ ; alaposabb áttekinthetősége ér- se csak részben az igazgatóság p ozpo dekében Scholcz Lajos felvá- profilja, de tevékenységük el- zolta a jelentősebb munkaterü- választhatatlan tőle, s végered- leteket, de mindenekelőtt ményben a megye villamosítá- hangsúlyozta: sának gerincét alkotják. — A hálózatfejlesztés főbb Két község nevét; kell meg- vonalait az országos irányéi- említeni: Nagybátony és Nógvek tartalmazzák. Előzetes rádkövesd. Nagybátonyban 20 hosszasan lehetne sorolni a számítások szerint 1980-ig kilovolttal „fejelték meg”, bő- községek neveit, ahol az év megduplázódnak a villamos- vitették a meglevő 35 kV-os során hálózatszerelési, korsze- energia-igények, ennek meg- állomást, s ezzel egyenértékű rűsítési munkát végeztek az felelően alakítottuk ki a több vezetékrendezést hajtottak vég- igazgatóság dolgozói. Csak né- évre szóló fejlesztési progra- re. Befejezés előtt áll Nagybá- hányat kiragadva: Varsányban mot, ami tevékenységünk alap- tony és a Salgótarjáni Erőmű csaknem ja. közötti 120 és a Nagybátony— ban 762 — A villamosításnak termé- Gyöngyösvidéki Erőmű közöt- szetszerűen meg kell előzni az ti kétszer 120 kilovoltos távve- rint értékben. Salgótarjánban A megye két városában jobbára befejeződött az állomások teljes korszerűsítése, teherbírásukat hozzávetőlegesen a duplájára emelték- A berendezések teljesen automatizáltak, a kezelőszemélyzet feleslegessé vált, vagy csupán minimális létszámra van szükség. Ezen a téren Salgótarjánban csak azért nem történt különösebb változás, mert a m lyen levő állomás egyben a szerepét is betölti. Szécsényben ugyancsak kapcsolóállomás épült, amit nem kis részben az új pulykanevelő energiaigénye tett indokolttá. A fő támpontokon kívül gymillió, Romhány- ezer, Felsőpetényben 720 ezer, Pásztón 1 millió foiparosítás ütemét — fejtette ki zeték építése. A térségben ez Válóczi Ernő. — Közismert a zel kedvezőbb körülmények tebányászat visszafejlesztése, s remtődtek az ipari üzemek le- ezzel egyidejűleg végbemegy á telepedéséhez, az üzembiztos, mint egymillió forintot költöt- megye iparának nagymértékű gazdaságosabb energiaellátás- tek. fejlesztése, ami fokozott villa- hoz. például csupán a közvilágítás vezérlésére 400 ezer, lakossági igények villamosítására több K. S. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben 13 holdon termeltek káposztát. Átlag 250 mázsát szedtek holdanként, amelyért a Budapesti Konzervgyárnak, a MÉK-nek és ezenkívül a helyi termelőszövetkezetük elárusító pavilonjába is juttatnak. Így az éráékvadkerti lakosság szükségleteit a téesz árudájából kielégítheti nem véletlen az sem, hogy az 1956-os ellenforradalom idején a birtokosok támogatóinak nagy része vezető szerephez jutott Balassagyarmaton. Ügyvédi furfanggal akart gróf Majláth Gézáné nógrád- sárdonyi földbirtokos 8 gyernatnyilag azonban mind a politikai, mind a gazdasági helyzet ért kívánta meg. A földigénylők az így kiosztott területekről „birtoklevelet” kaptak. Ez a birtoklevél-ki- osztás 1945 május közepén, a tavaszi munkák közben beMegjelent a Jelenkor novemberi száma A Pécsett szerkesztett iiro- Ágnes és Ostváth Erzsébet dalmi és művészeti folyóirat pedig. a folyóirat ifjúsági iro- új száma főként három té- dalmi vitájához szól hozzá, makörre irányítja a _ figyel- A Jelenkor is kiveszi részét A ,a fiatal írók, költők munikás- del-dunantúla építészét prob- s^g^ra vonatkozó elméleti és '^maival foglalkoznak az epi- tevékenységből. Az új számban Pomogáts Béla ta- si,állítása nyomán. Tóth Zol- nujma:nya és a lírtai Versek -an a del-dunantuli építészét összeállítása mutatják ezt a sajátos jegyeit es a mai épí— törekvést ■észét elvi kérdéseit veti fel, Granasztói Pál és Major Má- Érdeklődésre tarthat számot té pedig a kiállításhoz fűz két irodalomtörténeti jellegű reflexiókat. A folyóirat teljes közlemény: Csányi László képanyagát is építészeti jel- Baibdts-tanulmánya és Babits iegű fotókból állította össze olaszországi útinaplójának a szerkesztőség. Több tanúi- dokumentum értékű megjelen- mány, jegyzet foglalkozik az totése. Felhívjuk a figyelmet ifjúsági irodalom problémái- Régiül a sza,m Sazdag kritikai , „T... „x, _ ., „ rovatara, amelyben többek val. Tóth Béla egy nemzetko- közöbt üj tanulmányai tanácskozásról int besza- kötetekről, romániai magyar mólót, Bogáiti Péter, Bakó íróik műveiről olvashatunk. Ügy, mint a látók... nevező embereken segíteni kell. ezt tudjuk. Eltöprengeni a legjobb megoldáson — erre legtöbbször nem jut idő. Majd segít más! Máris nyugodt a lelkiismeret. .. Szórakozás? A mozi, a színje dolog egy gukat, és sokan nem tudnak csőm is hangzik — meósok! ház, a tv a látóké. Marad a szervezetnek tag- a szövetség létezéséről. A tö- Tapasztalatok egész sora rádió, a magnószalagokon tája lenni, hiszen meg szervezetek és a szemor- bizonyítja, hogy a vak, vagy rolt hangoskönyvtár, s a szö- ez azt jelenti, vosok segíteni tudnának a rosszul látó ember a mércék vetég tízezerkötetes pontlrá- hogy az ember szervezésben, és mi kérjük is és műszerek segítségével biz- sós könyvtára, ahonnan ícöl- ügyes-bajos dől- támogatásukat. tonsággal megállapítja a Iá- csönözni lehet. Időnként öszgaiban nem ma- ... . . . tők hibáit. szejön a helyi csoport néhány rád magara. Jo A helyi raoport tagjainak Mégis, a vállalatok, tsz-ek tagja regényt verset noveldolog a szövetség, túlnyomó többségé, mintegy egy része vonakodik által- lát hallgatnak'a magnószalag- hiszen maga a 90 ^zazaleka idős, nyugdíjas maztatásuktól, az emberség ról. Különleges irodalmi kör név is jelzi, an- aíí" e101 szívesen bújnak a parag- ez. A fiatalokat megtanítják betűzésére”, a vitagjai egy foglalkoztatásáról gon- rafusok mögé. nak tagjai egy ^ ratusok mögé. a pontírás cél érdekében s ®z . a — Egyik tagtársunk Náduj- szépirodalmat így haza is szövetkeznek. kévés is milyen nagy gondot £aluból jár Salgótarjánba dől- hetik. •HVf* Valahogy úgy van a gozni — mondja Sidó Endre, vállalatokkal, tsz-ekkel is, — Nem hiszem, hogy hely—„ , --------„ rí?irA az utcai járókelőkkel, ben, vagy legalább lakóhelyének tagjait-------sze- rohannak a dolguk után, dez közelebb ne tudnák els orsuk hozta egy- es aem y^zik eszre a járda helyezni. Másik esetben 'egy .................... szelen Vetetlenül topogó te2_től kértünk ^tségei VáM égis, van egy szövetség Salgótarjánban, amélyrencsétlen be, s amelyre bárki csak azt mondhatja: bár ne szükség rá! A Vakok és Csökkentlátók társukat. S ha mégis, az idő Í„„IÍ___, . , , , 1 n akkor laszt s«m kaptunk levelünkre. más! A vakok és csökkentlátók világa más, mint a látóké. Az övék a hangok birodalma. „Hallják” a mosolyt, és azt is „meghallják”, ha visszautasító ránc húzódik a két is sürget; majd segít kM szemöldök közé. Számukra is sokan szeretnének és tud- :sa,k hangszínek vannak, de Szövetségének salgótarjáni A vakok ^ ^k^nttátok nának még dolgozni, de csak bárme^yTk látó S hogy helyi csoportjáról van szó Az foglalkoztatási lehetősége szé- J* «bér foglalkoztatását (^odhaTSanak a világban országos szövetség 9300 tag- ____ a .JS__. tudtuk megoldani engazoanassanaK a vnagßan, _________ __ li€tfo&fO!S(é£)€ 93 00 tag- les skálán mozog. A közvéle- tudtuk megoldani. jából 260 Nógrád megyei tag. meny szerint a vak ember A sajnálkozás gyakran szül g£égre van £ütaé«0k“ SC“ — Vakok és csökkentlátók három dologra alkalmas: ko- nagylelkű ígéretet. Ám ami- ’ A '’társadalom segítségére ennél jóval többen élnek a sarat fon, seprűt köt, kefét kor a szép szó beváltása kö- amí- nem ugyanazt jelenti' megyében — mondja Sidó End- készít. Pedig ezenkívül nagy- vetkezne, az ígéret könnyen hnp.v re. a helyi csoport titkára, szerűen megállják helyüket a '■> feledés homályába merül. 1 — Csakhogy a sorstársak be- telefonközpontokban, üzemi Az szervezése nagyon nehéz. So- raktárakban, kiváló könyvkö- kan szégyellik, s ahogy tud- tő szakemberek, masszőrök, ják, titkolják is fogyatékossá- kárpitosok és — bármily faregymást sorstársaknak Szendi Márta NÓGRÁD m 1969. november 15., szombat
