Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
l in'd a regi színben Nincs ok aggodalomra Autósoknak — motorosoknak ■ ____ * A gépkocsimotorok hidegindítása A budapesti Műanyagtechnika Ktsz-nek a fővárosban levő műhelyein kívül Balassagyarmaton és Oroszlányban van részlege. Az utóbbi hónapokban aggasztó hírek érkeztek Balassagyarmatról: akadozik a termelés, elégedetlenkednek a dolgozók. A telepen tett látogatás után felkerestük a ktáz Éudapes- ten, a VIII. kerület, Futó utcában levő központját, ahol Köves Konrád főkönyvelő válaszolt kérdéseinkre. — Milyen hatása volt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése a balassagyarmati részleg termelésére? — A részleg hulladékból padlóborító szőnyeget állít elő. Az ésszerűbb gazdálkodásra serkentő, fokozott takarékosságot követelő új gazdasági mechanizmus bevezetése után nem egy nyersanyagszállító vállalat beszüntette a szállítást, mivel a hulladék feldolgozásában ők maguk is fantáziát láttak. A második probléma a megrendelők elmaradása volt Másutt ugyanazért a pénzért jobb minőségű árut kaptak, mint amit mi tudtunk adni. Ezért „szállt ki” például a MŰÁRT is. — Hogyan mutatkozott meg mindez a termelésben — számokban? — Tavaly az első negyedévben Balassagyarmaton mintegy két- és fél millió forintot érő árut termeltek — ez a szám az utolsó negyedzánt alakítanak át földgáztüzelésre. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat dolgozói végzik. Ha továbbra is így haladnak, és minden támogatást megkapnak a gyár közlekedési osztályától, valamint a karbantartó és. szolgáltató gyáregység dolgozóitól , akikor előreláthatólag november végéig befejezik az re kétmillióra, 1969 második negyedévére egymillióra esett vissza. A kezdeti 193 tonna PVC-padló helyett végül már csak 83 tonnát tudnak termelni. — Hogyan próbálják megszüntetni a termeléscsökkenést? — Alkalmazkodnunk kell az igényesebb piachoz. A régi, vegyes hulladékba nem tudtunk „belelátni”, nem lehetett előre kiszámítani a végtermék színárnyalatát, minőségét. Üj nyersanyagok után néztünk, a Borsodi Vegyi Kombináttól kapott géphulladék megfelel. A belőle készült szőnyegek szép, élénk színűek, keletjük van a piacon. Jó minőségű német színezőanyagot is vásároltunk, egy kiló ezer forintba kerül belőle. Természetesen egyelőre még vegyes, hulladékból is gyártunk szőnyeget, a megrendeléseket csak így tudjuk kielégíteni. Fokozottan foglalkoztatjuk piackutatóinkat is, jórészt nekik köszönhető, hogy újra el vagyunk látva megrendelésekkel. — A balassagyarmati üzemben jártunkkor a raktárban rafiából' készült bevásárló- táska-füleket is láttunk. Ezek előállítására is berendezkedtek? — Az üzem csökkent termelékenysége idején ezzel az elfoglaltsággal — fonalmentéssel — próbáltuk elfoglalni női dolgozóinkat, azonban ez építést. A kőművesmunkákkal már végeztek, jelenleg a falazatot szárítják, készül a nyomáscsökkentő állomás, a falazat szárításának ideje alatt pedig elvégzik a lakatosmunkákat, felszerelik a műszeréket. Az átalakított kazánok 5000 normálkötoiméter földgázt használnak majd fel. A földgáztüzelés előnye a jobb hatások, a több és állandóbb gőzmennyiség. nem vált be. A műrafiából készült fonatok előállítása nem kifizetődő, azóta már abba is hagytuk. — A dolgozók a telepen azt kifogásolták, hogy havi keresetük egy időben öt—hatszáz forinttal volt kevesebb a megszokottnál. Mi volt ennek az oka, s előfordulhat-e ez még- egyszer? — A termelés csökkenéséről már szó esett. Hogy a munkásokat ne érje károsodás, tavaly, a negyedik negyedévben a teljesítménybérről órabérre tértünk át. Ez lazította a munkafegyelmet, a termelés — most már ezért — tovább csökkent. A telep a megszokott napi 900 kiló PVC-padló helyett csak 250- et termelt. Ezért augusztusban újra visszaállitottuk a teljesítménybért, majd — végső megoldásként — mennyiséghez kötött prémiumos időbért vezettünk be. Ez megszüntette a súrlódásokat, a bérek a régi szintre emelkedtek, a telep termelésének normalizálásával egyidőben. — Balassagyarmaton olyan hírek keltek szárnyra, hogy a központ szíveseit túladna balassagyarmati Részlegén. Mi az igazság? — Ezeknek a híreszteléseknek a leghatározottabban ellent kell mondanom. De ellentmond az a tény is, hogy a közelmúltban vittünk le Balassagyarmatra három extruder gépet; ezek PVC-csö- vek gyártására alkalmasak. A gépekkel a foglalkoztatottság problémáját kívántuk megoldani. A ktsz-nek hétszáz dolgozója van, ebből Balassagyarmaton ötvenen dolgoznak ;— ez mintegy hét százalék. Az üzem termelése azonban jóval nagyobb ennél, össztermelésünknek mintegy negyedrészét teszi ki. önmagunk ellen vétenénk, ha ettől az aránylag kis létszámú, de nagy termelésű üzemtől megválnánk. AMATŐR RÉGÉSZEK ÉRTÉKES LELETE Mit kér- a szakember? November 1-i számunkban hírt adtunk arról, hogy két régészhajdamú szügyi munkás, Török Pál vasutas, és Hro- nyecz Sándor lakatos érdekes leletre bukkant. Megfigyelték, hogy a Kosztolik-dűlőben egy bucka oldalán és tetején az eke köveket forgat ki, holott arrafelé a talaj nem köves. Ásni kezdtek, s egy épület maradványaira bukkantak. Felfedezésükről megkérdeztük a balassagyarmati Palóc Múzeum véleményét, amelynek régésze, Gádor Judit a helyszínen megállapította, hogy az amatőr régészek feltehetően egy kora Árpád-kori' templom maradványaira bukkantak. A lelet értékét növeli, hogy ebből a korszakból nagyon kevés ilyen emlékünk van az egész országban. A régész elrendelte a napvilágra került épületalapok betemetését, a területet védetté nyilvánította. A templom szakszerű és alapos feltárását jövő év tavaszára tűzték ki, amikor az időjárás alkalmassá válik az Ilyen, nagy körültekintést kívánó munka zavartalan elvégzésére. + Mint ahogyan ilyenkor történni szokott, az érdekes lelet híre lázba hozta a községet, sokan ásni kezdtek. Amit a szakemberek, ha örülnek is a lakosság patriotizmusának és segítőkészségének, nem kis szakmai rémülettel vesznek tudomásul. Ugyanis — s ez vonatkozik a két szügyi munkás mostani értékes felfedezésére is — a laikus „feltárás” akaratlanul nagy, néha jóvátehetetlen károkat okozhat. Ezért a múzeum szakemberei arra kérik a lakosságot, régész irányítása nélkül önállóan ne ássanak, e helyett az első figyelmeztető jelek felbukkanása után azonnal értesítsék a múzeumot. Ahogy közelednek a hűvös, majd fagyos reggelek, a szabadban vagy a fűtetlen garázsban tárolt gépkocsik motorjainak hidegindítása egyre nagyobb problémát jelent a vezetőnek, ha nem szakszerűen indítja. Ahhoz, hogy szakszerűen tudjuk indítani a lehűlt motort, mindenekelőtt ismerni kell, hogy milyen rendszerű hidegindíjóval — közismert nyelven szivattyúval — van ellátva a motor gázosítója (karburátor). Ezen kívül ismernünk kell az egyes rendszer legfontosabb elvi működését, valamint ebből eredően azt, hogy indítás (önindítózás) ideje alatt a gázpedált le kell-e nyomni, vagy éppenséggel nem szabad lenyomni, mert akkor nem tud működni a hideg- indító-berendezés. A lehűlt motor indításakor az üzemanyag-levegő keverékéből a benzin egy része lecsapódik a hideg fémrészekre — a szívócső, hengerfal stb. — és a sűrítési ütem végén a benzinszegény keverék már nem tud meggyulladni, nem tud létrejönni folyamatos égés a hengerben a ritka üzemanyagmolekulák miatt. Hogy a sűrítési ütem végén is gyulladóképes üzemanyag-levegő keverék legyen a hideg motor hengerében a szívás ütemében benzindús keveréket kell bejuttatni. Ezt a feladatot látják el különböző módon a gá- zosítókra épített különböző rendszerű hidegindítók. Az úgynevezett „Commers” gépkocsiknál szigorú követelmény a gyártásnál a költségszint, ezért szinte minden ilyen kocsinak a motorja az olcsóbb és nagyobb hozzáértést igénylő két csoportba sorolható hi- degindító-berendezéssel van ellátva. — Az egyik a reteszes, amely lehet forgó vagy toló reteszes. — Á másik a csappantyús. Mindkettő működhet mechanikus, vagy automata rendszerrel. Ha mechanikus működtetésű, akkor a szerelvényfaion levő szivattyúgomb kihúzásával működtetjük, ha automata működtetésű, akkor nincs külön teendője a vezetőnek, a lehűlt motornál automatikusan működésbe jön. Szigorú előírás, hogy a reteszes rendszerűeknél a gázpedált nem szabad lenyomni az indítás ideje alatt, mert akkor nem tud benzindús keveréket szolgáltatni, hiába kapcsoltuk azt be. Ha csappantyús, akkor viszont szükséges a gázpedál lenyomása indítózás idején, mert csak így tud elegendő benzindús keveréket szolgáltatni. > A nájunk nagyobb számban levő személygépkocsik közül ismertetünk néhány típust, hogy melyik milyen berendezéssel van gyárilag ellátva. Reteszes: Skoda Octávia, Skoda Felicia, Skoda MB 1000- es (automata), Wartburg 900. 1000-es, Trabant (minden típus), Volkswagen (lehet mechanikus és automata is), P— 70, DKV. Csappantyús: Moszkvics ((minden típus), Warsawa, Volga, Zastava, Fiat (minden típus), Wartburg 353, Opel (minden típus), Ford, Renault (minden típus). Végezetül néhány hasznos tanács a reggeli indítások megkönnyítésére. Ha a gázosító' el van látva mechanikus működtetésű gyorsító szivattyúval is. az indítás előtt ajánlatos öt- ször-hatszor megnyomni a gázpedált, mert ezzel a szívótorokba benzint fecskendezünk be és ezáltal is dúsul a keverék (többnyire a csappantyús hidegindító-berendezéssel ellátott gázosítókat szerelik ilyen gyorsító szivattyúval). Ha az üzemanyag tápszi • vattyún van kézi működtető is. ajánlatos az indítás előtt ezzel teleszivattyúzni a gázosító úszóházát, mert a melegen leállított motornál a benzin egy része elpárolog az úszóházbói, leszáll a benzinszint. Kétütemű motorok indításakor nem kell benyomni a tengelykapcsoló pedált, négy- üteműeknél viszont ajánlatos, mert így tudja könnyebben forgatni a főtengelyt az önindítómotor, kisebb az akkumulátor terhelése. Kovács Vince Baranyai László Elkészül a hónap végére A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén lóét kaElslkk osztotta a bevételt Több minit tíz évvel ezelőtt került Kisterenyére a Rá- kóczi-ibányateiepi iskolába Dudás Vilmos, 4,1 éves kistó- remyei pedagógus. Dudás a múlt év július 1 -töl, ez év március 1-ig, mint kultúrotthon-igazgató is tevékenykedett a Rákóczi-bányaitelepi bányász kultúrottho nbam Még avaly szerződést kötött a Déryné Színházzal és meg is állapodtak négy előadásiban. A tavaly októberben és decemberben megrendezett előadásokra Dudás nem a soro- /atszám szerinti belépőjegyeket adta ki, hanem különböző blokktömböket hasznait fel. A bevételit, amelyet a pénztárkönyvibe sem vezetett be, egyszerűen zsebre vágta. Hogy milyen összeg ütötte a markát, az csak abból derült ki, hogy egy-egy előadáson az átlagbevétel 2500 forint volt, s így Dudás 5000 forintot sikkasztott. A kultúrotthon pénztárába, befolyt összegekhez is hozzányúlt. Ezekből 2300 forintot fordított saját céljaira. A Salgótarjáni Járásbírósáig Dudás Vilmost társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító sikkasztásban mondta ki bűnösnek és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. A büntetést azonban a bíróság feltételesen, 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Mai műsor KOSSUTH RADIO: S.Ott: Hírek. ~ 8/10: Andre Chénier — operarész- letek. — 9.04: Kozmosz. — 9.29: Könnyűzenei híradó, (Ism.)« ■— 10.05: Rádióegyetem. — 10.30: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — .3.40: Szolgáltatás — szolgáltatás? Riportműsor. — 14.00: Az élő népdal. — 14.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának operafelvételeiből. — 14.39: Legkedvesebb verseiről beszél Devecseri Gábor. *— ’5.10: Clifford Curzon hangversenye Torinóból. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mai témák, mai dalok. — 16.13: Filmklub. — 16.33: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Holnap közvetítjük. . . — 37.35: Beszélgetés a tanácsok gazdálkodásáról. — 18.00: Erika Mori- ni és Nathan Milstein hegedül. — 18.12: Made in Hungary. — 19.25: Tiszán innen — Dunán túl. . . — 92.20: Baeli-müvek. — 23.20: Belgium mai francia lírája. — 23.40— ‘.25: Népdalok. PETŐFI RADIO: 8.05: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. — 8.49: Külpolitikai figyelő. (Ism.). — 9.04: Az aranyfiú. — .9.30: Gazdasági magazin. — 10.00: A zene hul- Mmhosszám — 11.50: Magánvélemény közügyekben. — 12.00: Kamarazene. — 13.00: Hírek, időjárás. — 13.05: Pécsi tudósítónk jelentkezik. — 13.20: Kórusok, hang- szerszólók. — 14.00—18.00; Kettőtől, hatig. — 18.10: Rádióegyetem. (Ism.). — 18.35: Üj könyvek. — 18.38: Richard Strauss: ,A rózsalovag. — 22.40: Nyári János népi zenekara játszik. — 23.10: Koncz Zsuzsa énekel. — 23.30: Bartók: Concerto két zongorára, ütőkre és zenekarra. — 24.00: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskolaté- vé. — 13.10—17.10: Iskolatévé. — 17.15: Irány az egyetem’ — 18.05: Közvetítés a Mohácsi Farostlemezgyárból. — 18.35: Napilapok, hetilapok. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Üj lakótelep — régi életforma. — 19.30: Engelbert Humperdincksliow. — 20.20: A Déli-sarkvidéken jártunk. . . — 20.50: A kockázat. 6. 21.45: Nők fóruma. Családtervezés. IV. rész. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.35: Oldrich és Bozsenna. (Ism.). — 17.25: A Slovan Bratislava — Sparta Praha I. oszt jégkorongmérkőzés közvetítése. — 19.45: és 21.25: Tvliíradó. — 20.45: Vidám néprajzi műsor. 0 riÖGRAD - 1969. november 13., csütörtök { A z ország usagy neszén még dúltak a harcok, amikor az MKP Központi Vezetősége 1944 novemberében, életire hívtaa A Kossuth Kiadó huszonöt éve Szikra Könyvkiadóit — az első marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. január 25-ig, 80 napig tartott a Szikra szegedi működése. Megjelentetett 30 művet, köztük Lenin életrajzát. Aztán Budapestre költözött. — Amikor ’45 áprilisában beléptiem a Szikrához, a Honvéd utcában, 2 szobából állt á kiadó, — meséld dr. Székely Andorné. .— Mindössze hárman alkottuk a kiadó gárdáját. Seres Géza, (Csillag Vera, (Bálint György özvegye) és magam. Nem volt tüzelőnk, jóformán íróasztalunk se. Én is mindenes voltam — admtaésztrálibarn, lektoráltam, gépeltem Nagy Lajosnak, akkor "kezdtem oroszul tanulni. Az első munkámra jól emlékszem; Lenin: Az imperializmus című művének korrektúráját olvastuk, (Székelyné most is a klasszikusok szerkesztőségén dolgozik, öt nyelvből fordít). Megkezdték a marxizmus klasszikusainak magyar nyelvű kiadását — már 1945-ben 6 ilyen mű került az olvasókhoz. De megjelenítettek szépirodalmat, természettudományos műveket; Nagy Lajos-. Déry Tibor-. Lukács György-. Gorkij-köteteket. A mostani igazgatóhelyet-' tes. Méth Sándor is a „hőskorban”. 1949. január elsején került a kiadóhoz, mint terjesztő. — Sokan akkor, itt tanultuk meg, milyennek is kell lennie a kiadói szakembernek. A Szikra olyan iskola volt. ahonnan a legjobb kiadói káderek kerültek ki. És ott. akkor született meg a szocialista könyvterjesztés, amikor a könyvek „elmentek” a munkásokhoz, a munkapadokhoz. — KriO-ben államosították a könyvkereskedéseket. Szeptemberben a Szikra Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztő Vállalatot — akkor lettem a terjesztőnél ígazgatóhe lye btes. — Az én felvételi papíromon az állt: korrektor —■ veszi át a szót Nyíró József, aki most a szépirodalmi szerkesztőséget vezeti. De már akkor, alig 21 évesen szerkesztettem, fordítottam. Megindítottuk a Sztálin művei sorozatot, kiadtuk a Tőkét, Lenin-sorozaton dolgoztam. Nagy értékű műveket és brosúrákat tettünk az asztalra. 1 hét alatt produkáltunk füzeteket — éjjel, haj-, nalban is dolgoztunk. A politikai-tudományos könyvkiadás Czóbel Ernő nevéhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából, ahol a Marx—Engels—Lenin Intézet egyik vezetőjeként megszervezte a Marx és Engels műveinek szöveg- kritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkeszteni! — mondják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista —• véleke. dák Nyirő József — Legnagyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: (Szóbéltől tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. S mindenre volt ideje, figyelme. Czóbel Ernő vetetette fel elsőként azt is, mit lehetne tenni nyelművelés terén. A kiadónál nyelvművelő tanfolyamokat stervezett, nyelvhelyességi kézikönyvet szerkesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását, szerkesztőket, fordítókat nevelt. Nyirő József mondja: — Az első Sztálin-kötetet 2 hónap alatt fordítottam — s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Haza se ment, s az ünnep után hivatott. Hosszasan dicsért, aztán megkérdezte nem gondolom, itt — és itt ez a terminológia hegyesebb lenne. Véleményemet kérte. Húsvét alatt valósággal átírta a kéziratot. De mindezt barSti- an... Tamás Aladár, az egykori igazgató neve Is szóba kerül. Ö szervezte meg a könyvbarátmozgalmat, a Japán kávéházban a könyvklubot. Külföldi kapcsolatai a könyvkiadásnak is hasznára váltak. Akkor adták ki Anna Seghers. Aragon, Egon Ervin Kisch és mások műveit. 1951-ben „tisztázódott” a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény — a magyar politikai irodalom megteremtésére. Vass • Henrikkel az élén megalakult a kiadó magyar osztálya. Vigh Vilmosné is ennek az osztálynak volt szerkesztője, — ő mondja el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sikerült kiadniuk magyar szerzőktől. Később aztán egyre több politikai, társadalmi, közgazdasági kérdéssel foglalkozó művet jelentettek meg. Teltek az évek. sokasodtak a kiadványok. 1956 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a kiadó Kossuth nevét vette fel. — Az is „hőskor” 1 volt — folytatja Vighné — az 56 «tán! —, amikor hogy pénzt szerezzünk, Tarzamt és Hirschlert adtuk ki. S terjesztőink akkor vitték Lenint és az ellenforradalmai magyarázó brosúrákat, amikor ez még közel sem volt egyszerű... A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példányban. Hogy csak az idén 256 mű, 9 millió példányszámban jelenik meg. Egyebek közt a Kommunista Kiáltvány tizennyolcadik kiadása. Jövő évi tervekben szerepel Marx és Engels levelezése, folytatják a Lenin összes Művei sorozatot, a Lenin-évfordu lóra válogatott írásaiból jelentetnek meg köteteket. Filozófiai. esztétikai, történelmi, a munkásmozgalom történetével foglalkozó könyveket, közgazdasági pártépítési tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványokat terveznek. — Szép feladatunk, méltó könyvekkel köszöntem felszabadulásunk 25. évfordulóját — mondja az igazgatóhelyettes. — Tervünkben 15 kötet szerepel ilyen témában. Albumok, visszaemlékezések, szépirodalmi és történelmi írások, megjelentetjük a 25 év politikai plakátjait is eg.v kötetben. Vighné is a jubileumi kiadványon dolgozik: — Az elmúlt negyedszázad történetét képekkel illusztráló albumon — 1800 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely híven adja vissza az elmúlt évek történetét, történelmét. A kiadó megalakulásé-* nak 25. évfordulóján emléktáblát, lepleztek le Szegeden. ünnepi megemlékezéseket tartottak és gazdag anyagú kiállítást nyitottak a Szikra és a Kossuth kiadványaiból a Magyar Nemzeti Galériában. Kádár Márta