Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
l semről üsemre Elkísértem a díjbeszedőt örülünk-e annak ha pénz figyelmes kisinasnak tűnhet- inkább csak azért említettem áll a házhoz? Vitathatatlanul tem, ezért igyekeztem ennek meg, hogy ne legyen egyolda- igen. Ellenkező esetben azon- megfelelően hasznossá tenni lú a kép; ilyen is van, de a ban — tegyük a szívünkre a magamat. Először — immár tipikus fogyasztót sakkal inkezünket, vagy ne is tegyük, egyes egyedül — Domoszlai kább Sándor Jánosné házmes- hiszen nem szükséges különb- Rudoljékhoz, a Schuyer Fe- tér testesíti meg, aki a szőrösebb lelkierő ahhoz, hogy ezt ránc utca 29-be kopogtattam szédos házban lakik, beismerjük —, ha ki kell nyit- be, megtudni, hogyan vélekedni a bugyellárist, bizonyára nek a díjbeszedő munkájáról, '— Nálunk az a szokás, hogy egyáltalán nem örülünk a min- a díjbeszedés formájáról! ^lre tesszük a pénzt a vil- dennapi eseménynek. Azért van-e panaszuk, észrevételük? tenyszámlára — mondta. — mindennapi, mert az az igazság, Körülbelül tudom, milyen hogy sokkal többször adunk, — Nem volt nekünk semmi összegre számíthatok, azt kübajunk a díjbeszedővel a leg- lön rakom, nem nyúlok hozzá, utóbbi látogatásáig — mondámig nem jön a pénzbeszedő. Én azt mondom, rendesen kell ta Domoszlai Rudolf. Akkor fizetni, akkor nem lehet sem- egyedül voltam itthon, nem mi probléma, vagy nézetelté- tudtam fizetni, mert nem én r®s kezelem a pénzt, azt sem tu- Egy másik épületben egyet- dom, hol tartja az asszony, de len számlával a kezemben ma mint kapunk ... Fizetés után a családi költségvetések „megméretnek” a kiadások viharos egymásutánjai során, alaposak voltak-e az előzetes számítások, jutott-e mindenre a forintokból, maradt-e belőle? Nos, ha a család pénzügyi a süllyedő hajó képét mutatja. a pénzbeszedő olyan erőszako- »am is belekóstoltam a dybe- akkor a hiba a tervezésben!e- san lépett fel, azt hajtogatta, sok IzeTncsélel^rtom,'pőcs™ hetett.. Bár hogyan is legyen, hogy velünk mindig probléma Györgyéknél senki sem volt vésnek vágyba ItóJteégletesbe van, végén kiutasítottam a la- otthon. Egy ajtóval csúszott bele néhány baki, úgy kasból. Minket ne zaklasson, képzeltem, a díjbeszedő, aki dobja be a felszólítást a lééi viszi a pénzt, semmiképpen vélszekrénybe .,. sem lehet népszerű ember. — Én már többször megarrébb Miskolczi István nyitott ajtót. Arra a kérdésre, tudna-e fizetni, csak mosolyogva a fejét ingatta. Majd az asszony... Hiába, úgy látszik a férfiak . általában pénztelenek. S mi mondtam neki, hogy csak A- történik akikor, ha valamelyik kor tudok fizetni, ha megkap- lakás ajtaján eredménytelenül Várakozásommal ellentétben tam a nyugdíjamat — vette át kopog a számlával a díjbeszeNágel Sándornét az Észak- a szót a ház asszonya. _ Kü- d6? magyarorszagi Áramszolgalta- ..... . , , , .. ... tó Vállalat díjbeszedőjét még- lonbems’ soha nem szoktunk - Ha nincsenek otthon, fiis, már a kőrútunk elején több elmaradni a fizetéssel, ez volt NágelSándomé. — Bizony sokat kell Jó ismerősként helyen mosolyogva, jó ismerősként üdvözölték. S nem is akárhol, hanem Salgótarjánnak éppen azon a részén, amit kritikus területként emlegettek az igazgatóságon, a megyei tanács mögötti lakótelepen, a az egyetlen eset. Csendes háborúság talpalni, egy helyre néha többször is el kell menni, mire összejön az az ötven—hatvanezer forint. Ezernél több foBeszélgetés közben lassan ki __ bontakozott előttem egy lakó— gyasztóm van, képzelje csak L ovász József és a Schuver díjbeszedő csendes háborúsé- el! Ha csak minden huszadik Ferenc utcában. Sónak körvonala. A mérleg nem fizet rendesen, máris egyik serpenyőjébe a nemi ize- . _ ,.,- Jaj de jó, hogy jön ara- tés, a másikba az állítólagos mennyi Problema nyoskám! — kiáltotta felénk nem megfelelő elbánás, hang össze, egy asszonyka — már vártam került, s a végeredmény: egy magát. Ugye fizethetek? — család és egy ember között, kérdezte. aki mellesleg félig-meddig hivatalos közeg, egy időre szü- S ott, az utca kellős köze- neteltek a diplomáciai kapcso- pén (a háttérben az épület iátok. Ki tudna itt melletti pádon két néni be- igazságot tenni? Egy bizonyos, szélgetett), gazdát cserélt a pi- s ebben a beszélgetés során ros hasú bankó. Még néhány közös nevezőre jutottunk: a szót váltottunk miről, ha nem megbecsülésnek, megértésnek ecvik_ az orok témáról, hogy így meg kölcsönösnek kell lennie. Amit úgy, az a drágaság, meg jaj, hozzáfűznék: a békés egymás Vállelkem, annyi a kiadás, aztán mellett élés alapja csak az 'toztat.^.a talán nem szor^ a indultunk tovább fel, fel a áramszámlák rendszeres, tdo- , ben történő kiegyenlítése tóhegyre. hét, ha ezen a téren nincsen rendben valami, a hibát minValami kellene.». Igen, pedig ez a szám az vvrfowi összes fogyasztók csupán sze- 1 ' rény töredéke, de ők, valószínűleg mégis több munkát adnak, mint a többi néhány száz rendszeres fizető. Ennek elleHamarosan be kellett látnom, előzetes feltételezésemmel, hogy a díjbeszedőt a békés családok képzeltem el, alaposan felsül díjbeszedés rendszere, bár valami fogyasztói serkentőt nem ártana beleiktatni: a krónikus , , . , ... . „ ...ja . késlekedők fizethetnének az denla csak a sajat készüléké- elmaradás mértékének megfe. Kfin Irorternoti ben keresheti. Nehogy valaki ellentmondást mérgelődne lelően kamatos kamatokat. mumusaként "‘Y^^omhän 5?“ lner&elOQne a díjbesze_ £ véljen lelteaezni^ irasomDan, do csurramna-cseppenne valamicske többletbevétel fájdabár a díjbeszedő és a fogyasz ______ t em. A járókelők barátságos tók kapcsolata nem mindig lomdíjképpen a vállalat pénztekintettel, közvetlen szavak- felhőtlen, az előbbi eset azon- tárába, s nyugodtan késiekedtel iogtetak bennünket, tgy ^ “* ^ ‘ párosán kapaszkodtunk felfe- szedőre, a háborúskodás ritka, lé, jó magam valószínűleg a mint a fehér holló. Mindezt K. S. Az előrelátás tükörképe Befejezéshez közeledik a vállalatok idei tervfeladatainak teljesítése és az 1970. évi terveinek összeállítása. Ezek a vállalati hatáskörben kidolgozott tervek — a tavalyi és az idei tapasztalatok az ellentmondásokkal együtt is bizonyították — központi mutatószámok, kötelező utasítások nélkül is a népgazdasági célkitűzések elérésére irányultak és irányulnak. Sőt, a nagyobb vállalati érdekeltség és felelősség hatására javult a tervszerűség, a tervező- munka színvonala. A mechanikus adminisztratív tevékenységet többnyire érdemi számító-elemző munka váltotta fel. Általában a vállalat hozzáértő szakszervei állítják össze az egyes fejezeteket, a tervosztály pedig irányítja, összehangolja munkájukat. A vállalatok éves terve képezi a folyamatos munka, az évközi operatív döntések alapját. Éves célkitűzéseik összeállításainál a vállalatok, mint információt figyelembe veszik a népgazdasági terv előirányzatait, a szabályozó eszközök várható hatását, piaci ismereteiket, s végezetül, de nem utolsó sorban, saját távlati terveiket. Igazán jól tervezni, a munka hatékonyságát növelni, a meglevő viszonyokat gyökeresen átalakítani, tulajdonképpen közép és hosszú távon — 5—10—15 éves időszakokra —- lehet. Szerencsére szinte minden vállalatnál körvonalazódtak már a negyedik ötéves terv kontúrjai, a termelési és az üzletpolitika, a beruházási, a bérpolitika középtávú koncepciói. Az 1970. évi terv. amely a harmadik ötéves tervet zárja, a következő indulását pedig megalapozza, messzemenően kell, hogy építsen ezekre a távlati elképzelésekre. Sajnos, sok felé még ma is kísért a régi, mechanikus gyakorlat, amely kizárólag az előző időszak tapasztalataira, statisztikai adataira építik a jövőt. Pedig a múlt fejlődési vonalának meghosszabbítása, előrevetítése gyakran egyet jelent a hibák, a fogyatékosságok megismétlésével, az extenzív fejlődés betervezésével is. A külső (a piaci), a belső (a műszaki-gazdasági, káder stb.) realitásoktól persze elszakadni nem lehet, mégis az igazán jó éves tervnek a fő jellemzője a kockázatot is vállaló beavatkozás, a fejlődést gyorsító változás, elszakadás a sok elavultat hordozó múlttól, s a közelítés a távlati célokhoz. Így mindenek előtt az intenzív fejlesztés: a termelékenység emelése, a gyártmányösszetétel progresszív változtatása a fő feladat. Ami pedig ez utóbbit illeti, nem csupán a korszerű, keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártásának növekedését, hanem a korszerűtlennek, az importból olcsóbban beszerezhetők csökkentését, sőt teljes beszüntetésé! is szükséges szorgalmazni. L Mind a távlati, mind az éves tervek középpontjában a vállalati riyereség növelése áll. Ám a nyereségét nem csupán máról holnapra, hanem hosszú távon szükséges növelni. Vagyis a tervezés, legalábbis részben, te) kell, hogy oldja a jelen és a jövő, a vállalat és a népgazdaság érdekeinek ütközését. A /állalati nyereség megtervezésénél a személyi jövedelmek alakulását, s a fejlesztés pénzügyi igényeit egyaránt kívánatos figyelemfoe venni. Kellő előrelátással, idejében biztosit ható a szükséges műszaki, pénzügyi, gazdálkodási egyensúly. A piaci viszonyok előre pontosan fel nem becsülhető alakulása persze menet közben keresztezheti a vállalati terveket. A vállalati gazdálkodás jelenleg még az indokoltnál iS nagyobb piaci kockázattal kénytelen számolni. Egyrészt azért, mert a piackutatás kezdetlegessége miatt még nem teljesen kielégítőéi: és megbízhatóak a vállalatok piaci információi, másrészt pedig a vállalatok tartós piaci kapcsolatai is egyelőre még kialakulatlanok. Közép és hosszú távon ezért is nélkülözhetetlen, az éves terveknél pedig célszerű több változatot készíteni. Ezt kétségtelenül nehezíti, hogy a vállalat, a jövő évi termelési és értékesítési feladatainak nagy részére, még az éves terv összeállítása előtt elkötelező döntéseket hozott akkor, amikor a különböző rendeléseket visszaigazolta. Variánsok készítésére azért így is lehetőség nyílik a még kötésre váró üzleteknél, főként a tőkéspiacokon,,‘S az árubeszerzés, a pénz- és hitelgazdálkodás, a fejlesztés kérdéseiben. a vállalatok számára végrehajtó szerepkörüknek megfelelően a tervezés csupán technikai, adminisztratív jellegű feladatot jelentett. Az új mechanizmusban viszont a tervezés a nagyobb vállalati önállóság és felelősség eszköze, a népgazdasági célokkal összhangban álló helyi kezdeményezések kifejezője, a vezetés színvonalának, az előrelátás mértékének tükörképe. Az éves tervek összeállítása jó alkalmat kínál a gazdálkodó-elemző munka továbbfejlesztésére, a hatékonyság javítására, a kapkodás és a szervezetlenség, az ötletszerű - 1 ség és a kényszerű rögtönzés visszaszorításáValamikor Kovács József Mezőőrök továbbképzése A megyében 178 mezőőr ■teljesít szolgálatot. Nagy felelősséggel végzik munkájukat. Amióta a mezőőri hálózatot újjászervezték jelentősen1 lecsökkent a mezei lopások, a gyümölcsösök dézs múlásának száma. A közelmúltban a mezőőrök szakmai félkészültségének emelésére járásonként továbbképzést tartottak. Megvitatták eddigi tapasztalataikat, és újabb szakmai és jogi ismeretéket sajátítottak el. A mezőőri hálózatot átfogó szakmai továbbképzés ma fejeződik be. rrA posta vezérigazgatója utasítást adott ki a hírlapkézbesítői díjtételek módosításáról és a kézbesítők munkaidejének rendezéséről. ... Bevezették a kézbesítők jutalmazását is.” (Újsághír.) Egy újsághír nyomában A hírLapkézbesítők alacsony bérezése országos gond volt már..Akadt olyan vidéki város is, ahol napokon át nem elveszíti ösztönző hatását, kaptak lapot az előfizetők, hírlapkézbesítők és volt, aki kivigye. az „jegyanüősdi” alapján, jutalmaznak — s ez már inkább valamiféle járadék, mint jutalom —, akkor nem érnek célt, az így elosztott jutalom A vasútállomás ideiglenes áthelyezése óta a vasúton érkező postai küldeményeket a korábbinál jóval hosszabb csak ugródeszkának tekintik munkahelyüket. A postai munkakörök egy része — főként az alacsonyabb, beosztások — előnytelenek a magánélet szempontjából. Sok az osztott szolgálat, néhány órás kihagyások darabolják fel a másutt folyamatos munkaidőt, s ezzel az egész napot is. Ez magában véve nem az-árusok bérezésének javítására nyújtott lehetőség ezen a területen megoldotta az égető problémáikat. A posta más munkaterületein azonban most sem rózsás a helyzet. Július 1-i visszamenőleges hatállyal 7250 forintot kapott a Salgótarjáni 1. sz. Postahi- A posta vezérigazgatójá- vatal — a forgalmi dolgozók bérkorrekciója címén. Az ösz- szeg felhasználásáról szabadon dönthet a hivatal, az egyetlen feltételi: 80 forintnál kevesebbet senki sem kaphat. A rendszeres helyettesekkel mert nem Salgótarjániban az országosnál jóval kedvezőbb helyzet alakult ki, bevezették ugyanis azt a módszert, hogy a város belterületén kézbesítők is külterületi bért kaptak, ha körzetükben nem szereltek még fel levélszekrénye két. nak utasítása alapján megemelték a fillérszorzókat, s ezzel ismét javult a helyzet. Az utasítás értelmében a Salgótarjáni 1. sz. Postahivatal negyedévenként 2250 főúton kell a hivatalhoz szállí- lenne elriasztó, ha az előny- tamá, szükség van tehát járatikísérőre. A munkakört azonban mindmáig nem tudták betölteni, mert a biztosított bérért senki sem vállalja a nehéz munkát, számos helyen jobban megtalálja a számítását. Segíteni a munka- közvetítő iroda sem tud. rintot kap a hírlapkézbesítők együtt a hivatal 77 dolgozója és -árusok évközi jutalmazása céljára. Postahivatala válogatja, hogy az összeggel hogyan gazdálkodnak. A salgótarjáni 1. sz. hivatalnál 50 forinttól 400 forintig terjedő összegeket adtak, figyelembe részesült bérkorrekcióban, ez egyben azt is jelenti, hogy bár 80 forintnál kevesebbet valóban senki sem kapott, de ennél nagyobb mértékű javításra is csak nagyon csekély mértékben volt lehetővetibék az előfizető-szervezése- ség. A legnagyobb réseket két, a munka minőségét, a mindenesetre sikerült bekézbesítő ellen esetleg érke- tömni, csakhogy ezzel még zett panaszokat. Az a helyes nem rendeződött a hivatal vélemény alakult ki, hogy ba munkaerőgondja. A korábbi években 15 százalékot, az idén 20 százalékot tett ki a postahivatalnál a munkaerő-fluktuáció. Jelenleg a középkáderek néznék más munkahely után, ahol jobban megtalálják a számításukat, előnyösebb feltételek mellett dolgozhatnak. Most már gondot okoz a hivatali dolgozók utánpótlása is. Az érettségizett fiatalokat nem vonzza a szerény kezdő fizetés, az pedig különösen nem, hogy emelésre nagyon ritkán adódik lehetőség. A fizikai munkát igénylő rovatolásra nem kapnak férfi munkaerőt. S azok a fiatalok, aikiik a postahivatalnál helyezkednek el, sok esetben télén munkakörülményeket kellőképpen dotálnák, csakhogy erre nincs lehetőség. Ügy számítanak a Salgótarjáni 1. sz. Postahivatalnál, hogy néhány esztendő múlva a levélkézbesítők utánpótlásáról is gondoskodni kell. S addig is reménykednek, hogy a városiban tervezett iparfejlesztés nem érinti majd kedvezőtlenül a postai munkaerő-gazdálkodást. .. Idén már 20 százalékos volit a munkaerő-fluktuáció. Ez még az új gazdaságirányítási rendszer megváltozott körülményei között is magasnak számít. Legutóbb is a legjobb szakemberek közül mondtak búcsút a postának. A postai munkaerő-gazdálkodás gondjaira érdemes odafigyelni, de a jelenleg tapasztalható irányzatot nem elég csupán megállapítani. A munkaerő-vándorlás nagy száma llegyen figyelmeztetés is! Szendi Márta a Bakonyban Olcsóbban bányászható készleteket tártak fel A Bakonyban egyre több he- letet és olyat, amelyet a lyen állítják fel fúrótornyaikat karsztvíznívó felett olcsóbban a bauxitkutatók, s folytatják lehet bányászni. A legnagyobb, a már nagyjából ismert terüle- a felszínhez legközelebb eső tek részletes kutatásait is. lelőhelyet a halimba melletti Az elmúlt hónapokban is malomvölgyben térképezték feL újabb jelek kerültek a geoló- Itt az idén is folytatják akül- gusok térképeire, amelyeken színi bányászást, s ennek elő- már hozzávetőleges részletes- készítéséhez ez év végéig seggel kirajzolódnak a Bakony 350 000 köbméter meddőt ter- bauxitkincsének előfordulási melnek ki. helyei. Az őszi összesítések sze- Nyirád, Nagytárkámy és Ha- rint Nyirád és Nagytárkány limba területén kívül Iszka- térségében eddig több mint szentgyörgy és Fenyőfő térsé- 5090 helyen fúrtak le a kuta- gében is jó eredménnyel jártak tók. A nyirádi térségben — el- a részletes kutatások. Kedve- lentétben a halimbai nagyobb ző elhelyezkedésű és jó, ipari bauxitmezővel — számotte- minőségű bauxitot találtak a vő mennyiségű és jó minőségű darvastói térségben, s remé- bauxit helyezkedik el kisebb nyékre jogosít a folyamatban foltokban. Ezért a fúrások há- levő kincsesbányai kutatás is. lózatát több helyen tovább szű- A felderítő kutatások során kítették és újabb készleteket bauxitot találtak a már feltérképezték fel. térképezett nyirádi előforduA részletes kutatásokkal lási helytől északra, valamint több olyan lelőhelyet sike- a Kab-hegy környékén. A Barült felderíteni, amelyek ked- kony északi részén Bakony- vezőbb lehetőséget nyújtanak oszlop, Dudar és Tés kömyé- a bányászatnak. Találtak ^kül- kén vezettek eredményre a színi fejtésre alkalmas kész- kutatások. Őszi iniiiika a vasainál A mezőgazdasági áruk őszi szállításánál évek óta gondot jelent, hogy a hét végén aránytalanul csökken a fuvarozott áru mennyisége. Idén ez különösen sok problémát okozna, miután a termés mennyisége 20—25 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A mezőgazdasági szállítás idei tapasztalatai viszont kedvezőek. A szállíttatok a munkaszüneti napokon általában jóval többet törődnek a beérkezett áruval. Az októbernovemberi vasárnapokon másfél ezer vagonos napi berakodást irányoztak elő a vállalatok és a mezőgazdasági üzemeknek. Bár a terv eléggé nagy követelményeket támaszt a fuvaroztatókkal szemben, mégis sikerült elérni, hogy október 5-én 1700. 12én -1650. 19-én és 26-án is több mint 1500 vagont raktak be. A november 7—8-i kettős ünnepen is kitettek magukért: az egyik napon 1600. a másikon pedig több mint 1400 vagon árut indítottak útnak. A vasút megállapodott a mezőgazdasági üzemekkel és a gyárakkal, hogy a munkaszüneti napokon külön előnyben részesítik a cukorrépát fuvarozó szerelvényeket. A fontos nyersanyag szállításánál nincsenek is különösebb problémák: vasárnaponként a hétköznapinál sokszor 150— 200 vagonnal több cukorrépát vesznek át az üzemek. A szakemberek szerint az idei nagy termést december végéig sikerül majd a raktárakba, átvevőhelyekre lefuvarozni. NÓGRAD — 1969. november 12., szerda
