Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

I Faházak és a salgótarjáni mote! Mi az olcsó, és mi a drága? — Fapanelkísérletek Összkomforté a jövő Érdekes kísérletbe kezdtek a veszprémi Fejes-völgyben. (Nevét onnan kapta, hogy Ist­ván király itt verte le a láza­dó Koppány vezért és ebben a völgyben fejeztette le a po­gány szokások megrögzött hí­vét). Fapanelből építenek pu­ma szállást és irodaházat. A í'apaneleket az egerszegi ktsz állítja elő. Ez a tény adta az ötletet, hogy számvetést készítsünk a faházakról, melyeknek nagy jövőt jósolnak a szakemberek. A faházakat nem az építő- anyaghiány szülte, hanem az újfajta idegenforgalom és tar­tós turizmus. Ma már csalá­dostól és több napra Keresik fel a csendes, nyugodt ter­mészetet a dolgozók. Különö­sen az ötnapos munkahét be­vezetésével került előtétbe a faházak gyártása és felállí­tása közel a városhoz, de még­is olyan távolságban, ahová már nem jut el a közutak és intézmények, ipari üzemek és szolgáltató létesítmények min­dennapos, megszokott, de ugyanakkor zavaró, idegesítő, a pihenést akadályozó zaja. A faház praktikus, mert könnyen, gyorsan felállítható, szétszedhető és esetleg más­hová szállítható. Kis helyen elfér, ugyanakkor biztosítja a család számára a legelemibb kényelmet. Külföldön — elsősorban Lengyelországban, a faházipar otthonában — olyan épüle­teket is készítenek^ amelyek hosszabb kihasználatlanság alkalmával szétszedhetők, ösz- szecsukhatók ,és úgy tárolha­tók,' hogy sem a tél, sem az eső, hó nem tesz kárt az anyagban. Mindez és még sok egyéb, praktikusságot fokozó „talál­mány” azt bizonyítja, hogy a faházak iránt megnövekedett az érdeklődés, a kereslet. Szükség van rájuí, sőt egyre nagyobb igényt kell kielégí­teniük. Jogos a kérdés: milyen le­gyen a praktikus faház? Két követelmény mindent megelőz: olcsó . legyen és könnyen szállítható. Az utób­bi összefüggésben van az ol­csósággal, hiszen a messzire szállított faházak igen drágák — éppen a szállítási költsé­gek miatt. Legcélravezetőbb a helyszínen felállítható, vagy akár legyártható faház. (Már erre is van példa). Ezért vár­ják nagy érdeklődéssel az egerszegi ktsz fapanelből ösz­szeállított házát, s ha bevá­lik, . úgy szélesebb körben al­kalmazzák. A Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátó és Idegen- forgalmi Főosztálya magára vállalta a feladatot, hogy ösz- szegyűjti a ma gyártásban le­vő faházak gyakorlatias le­írását, és a megfelelő gazda­sági számításokkal együtt az építkezni szándékozók rendel­kezésére bocsátja. Most azt vizsgálják a szak­emberek, hogy az egyes, ma már használt típusoknál egy ágyra jutó költség hogyan alakul. Kitűnt, hogy a Salgó- tarján-motel az egyik legol­csóbb, mert a szentendrei tí­pusú faház 11 ezer forintos egy ágyra jutó költsége mel­lett a miénk 15 ezer forintba kerül. Utána már nagy ug­rás következik és 25—55 ezer forint az a költség, ami egy ágyát terhel ezeknél a típu­soknál. Kell tehát a faház, de csak akkor számíthatnak a gyár­tók és a forgalmazók töme­ges megrendelésekre, ha ol­csón, gyorsan, ízléses kivitel­ben és a víkendek céljainak megfelelő formában és beren­dezéssel biztosítják a dolgo­zók számára. — gáldonyi — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.00: Hírek. — 8.30: Lányok, asszonyok. . . — 8.40: Beethoven: B-dúr trió. — 9.00: A tudományos közélet fóruma. — 9.30: Verbunkosok, népdalok. — 10.05: Zenekari muzsika. — 11.14: Kádiószínház. — 12.20: Melódiákok­tól. — 13.40: Óbuda — Üj-Buda. — 14.00: Kóruspódium. — 14.13: Rá­dióreklám. — 14.25: Ü zenei új­ság. — 15.15: Csak fiataloknak! — 14.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Húszas stúdió. —.16.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 17.14: Az élő népdaL. — 17.29: Haydn: D- dúr (óra) szimfónia. — 18.00: A nagy október évfordulóján. .. — 18.15: Liszt: Három transpcendes etűd. — 18.30: Operacsillagok — operaslágerek. — 19.27: A szovjet kultúra hete. — 23.05: Táncoljunk! — 0.10—1.56: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Könnyűze­nei híradó. (Ism.). — 8.36: Patac­hlch Iván: Miniatűrök. — 8.45: Kül­politikai figyelő. (Ism.). — 9.00: Pillangókisasszony. — 9.50: Ami a konyhában kell. . — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvéle­mény közügyekben. — 12.00: Du- barry. —■ 12.25: Chopin-zongoramű- vek. — 12.45: Miskolci stúdiónk je­lentkezik. — 13.05: Francia balett­zene. — 13.45: Időjárás- és vízállás- jelentés. — 14.00: Kedvelt régi me­lódiák. — 15.00: Csillagom — Julis­kám. — 15.20: Fernando Corena és Rosanna Carter! énekel. ■— 16.05: Járóka Sándor népi zenekara ját­szik, Kotlári Olga és Béres Ferenc énekel. — 16.40: Mozart: D-dúr szo­náta. — 17.00: Lúdas Matyi. — 17.37: Szirmai Albert operettjébőL — 18.10: Veres Károly népi zeneka­ra játszik. — 18.30: Érzelmes tör­ténet. — 19.00: Bartók: II. szvit. — 19.35: A napfény nélküli tenger éle­te. — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.25: ÜJ könyvek. — 20.28: Ifj. Magyari Imre népi zenekara ját­szik. Makkay Klára és Szénássv István énekel. — 21.13: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb szá ma? — 21.23: Szovjet kultúra hete. — 23.10: Arturo Toscanini vezé­nyel. TELEVÍZIÓ: 8.10—9.20: Iskolatévé. — 13.10—14.20: Iskolatévé. — 16.53: Műsorismertetés. — 16.55: Csak gyerekeknek! — 17.25: Hírek. — 17.30: Reklámműsor. — 17.40: Ami s 12-ből kimaradt. . . Egy pikoló vi­lágos. (Magyar film). — 19.10: Ci­cavízió. . . — 19.20: Magyar Par­nasszus. — 19.45: Ünnepi köszöntő. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Az ajtó. — 21.15:' Melódiákoktól. — 22.00: Tv- híradó — 2. kiadás. — 22.10: Bee thoven: IX. szimfónia. BESZTERCEBÁNYA: 17.25: Jég- korong-iigamérkőzés közvetítés. — 20.10: Verseny az idővel és a vi­lággal. (Dokumentumfilm.) — 20.40: Kis filmtörténet. A helyes fog-, és szájápolás A fogszuvasodás megelőzé­sének rendszabályai között nagyon fontos' helyet foglal el a fog- és szájápolás. Sta­tisztikai felmérések bizonyít­ják, hogy a rendszeres és he­lyes fogápolás nagymérték­ben csökkenti a szuvasodást. Kollégiumokban, nevelőinté­zetekben, bentlakásos napkö- ziobthonokban — ahol fel­ügyelet mellett rendszeres fogápolás folyik -— sokkal ke­vesebb a fogszuvasodás, ha­sonlóan azokhoz az óvodák­hoz, ahol a déli étkezés után rendszeresen fogat mosatnak a gyerekekkel. A fejlődés el­lenére hazánkban sajnos az egy főre eső évi fogkrém- és fogkefe-felhasználás még mindig igen ala­csony. Különösen rossz a helyzet mezőgazdasági vidé­keinken. Nem ritka faluhe­lyen az olyan eset. hogy az egész családnak egy fogkefé­je van. Csupán ünnepnapo­kon, családi ünnepek előtt mosnak fogat. Fogorvosok a megmondhatói, hogy fog- és szájápolási kultúránk meny­nyire alacsony! A fog és száj ápolásának kettős célja van: egyrészt a szájüregben, fogközökben, il­letve a fogzománcon tapadó ételmaradványokat alaposan, maradék nélkül eltávolítani, másrészt a helyesen végzett fogápolás a fogínyt erősíti, megelőzi annak gyulladását és a fogágy sorvadását. A helyesen végzett szájápo­lás tiszta, üde érzést nyújt. A fogak tisztítását a főétkezé­sek után, naponta többször kell végezni. Tapasztalat sze­rint az emberek nagyobb ré­sze reggel, közvetlenül felke­lés után mos fogat, majd ezt követően reggelizik. A napi egyszeri fogmosás a fogszú megelőzése érdekében nem sokat ér. Az esti étkezés után 8—10 óráig a szájban bomló ételmaradványok reg­gelig elvégzik zománckárosí- tó hatásukat. Döntő fontossá­gú tehát a vacsora után vég­zett fogápolás. Ennek tanítá­sát már 2—3* éves korban meg kell kezdeni. Természe­tesen ebben a korban nem a fogápol ás technikájának az elsajátítása a döntő, hanem annak ténye és rendszeressé­ge. A gyermekek fogápoíásra szoktatásának legjobb mód­szere a szülők példamutatá­sa. A fogkefe lehetőleg kicsi legyen, hogy a fog minden felszínéhez jól hozzáférjen. Az ideális fogkefe feje rö­vid, a sörtecsomók nem sű- rűek és maximum 2—4 sor­ban helyezkednek el. Leg­alkalmasabb a disznósörtéből készült kefe. A nagy és sűrű wí# esomózású fogfeke nem al­kalmai a fognyak és a fogkö­zök megtisztítására. A fogke­fét használat után jól ki kell mosni, fejjel lefelé a fogmo- sópohárba állítva kiszárítani. Helyes, ha valakinek két fog­keféje van, és ezeket fel­váltva használja. A szájöblítéshe? lehetőleg langyos vagy .ilott vizet használjunk. Fogkrémből ne túl sokat,' inkább ismételten keveset tegyünk a kefére. A kefe vízszintes mozgatására csupán a habképződésig van szükség. Utána kicsiny, kör­körös. tovahaladó mozgással dörzsöljük a fogak koronái részét, a fognyakat és az íny­szélt. Célszerű ezt a művele­tet rendszeresen végezni; négy negyedre osztjuk fogso­runkat. .majd a középvonal­tól hátrafelé haladva, az egyik negyed külső felszínét, majd a rágófelszínét, végeze­tül a nyelv felé néző felszí­nét dörzsöljük körkörös moz­dulatokkal. Hasonlóképpen járunk el a többi negyednél is. A nyelvi, illetve szájpadi fogfelszíneket, fogközöket függőleges fogkefetartással lehet a legjobban elérni. A csupán vízszintes fogkeíélés — a fogápolók zöme ezt a gyakorlatot ismeri és végzi — nemcsak eredménytelen, és fölösleges munka, hanem káros is, mert az az ótelrna- radékot, lepedéket a fogkö­zökbe préseli. Mindezekből az is követke­zik, hogy az alapos, célszerű fogápoláshoz idő kell. A 10— 20 másodperces fogmosás leg­feljebb a lelkiismeret meg-» nyugtatását szolgálja, szuva­sodást megelőző eredménye nem lesz! A helyesen meg­választott fogkefe mellett te­hát a fogápolás technikájá­nak ismerete döntő fontossá­gú: a rosszul megválasztott, kopott sörtéjű fogkefével és a helytelen . irányú dörzsölés­sel nagyobb kárt okozhatunk, mintha fogápolást népi is végeznénk. A hazai fogkré­mek egy része ma már meg­felel a korszerű követelmé­nyeknek. Jól habzanak, és megfelelő üdítő és szagtalaní­tó hatásúak, örvendetes, hogy az ismert, valamint az új magyar készítmények mellett többfajta fogkrém is kapha­tó, melyek gyógyhatású anya­gokat is tartalmaznak, na­gyon jól szagtalanítanak, fe­hérítik az elszíneződött fo­gat. A fogporok nem pótolják a fogkrémet. A fogpor előnye csupán olcsó ára. Ma már háttérbe szorul a jó minősé­gű fogkrémek mellett. Vidé­ken, főleg az idősebb gene­ráció ma is szívesen használ­ja fogmosáshoz a konyhasót és a szódabikarbónáit. Mind­kettő jó fogápoló szer, huza­mos alkalmazásuk sem ká­ros. Elsősorban a szódabikar­bóna — rendszeres használa­ta esetén — jól csökkenti a fognyaki érzékenységet. A szájvizek használata kellemes, üde leheletet biz­tosít, azonban a kefével tör­ténő fogmosást nem teszi nélkülözhetővé. A szuvas, le­tört fogak rothadó gyökere, az elhanyagolt száj kellemet­len, visszataszító bűzt áraszt — megkeseríti az egyén, de még jobban környezete életét Itt már nem elsősorban fog­krémre, szájvízre, szagtalaní­tóra van szükség, hanem sür­gős fogorvosi kezelésre. (1945-1946) (Történelmi visszapillantás - karcolatokban) 4. A fehér papírosból egy körülbelül kétkilónyi nehéz, pirosas, félkemény tárgy került elő. Semmiféle jellegze­tes alakja nem volt. A különös tárgy kézről kézre járt a tömegben. Többen tűpárnának hitték, de enyhén nedves volta ennek a feltevésnek ellentmondott. Mások úgy vé­lekedtek, hogy valamilyen hangszertok, de mert felnyit­ni sehogy sem lehetett, ez a feltevés is megdőlt. Végül is rendőr került elő, aki a rejtélyes tárgyat bekísérte a főkapitányságra. Itt azután tüzetes vizsgálat után kiderült, hogy két kiló sütnivaló sertéskarajról van szó. Megindult a nyomo­zás nem tapad e vér a disznókarajhoz? A szerencsés vice pedig abban reménykedik, hogy ha a jogos tulajdonos egy év alatt nem jelentkezik, a karaj tíz százaléka őt illeti. Eltűnt egy szemétrakás a Váci utcából! Az elmúlt héten — mint köztudomású — rejtélyes körülmények között eltűnt a Szabadság téri Bandholz- szobor. Utóbb kiderült, hogy a főváros vitette el. ’ Tegnapelőtt azonban most már komoly formában is' métlődött meg az eset, s hivatalos körök — csakúgy, mint a nagyközönség — teljesen értetlenül állnak előtte. Bár­milyen fantasztikusnak tűnik is: nyomtalanul eltűnt egy szemétrakás a Váci utcából. — 10 — Hudovkáné megdöbbentő felfedezése Csütörtökön hajnalban özv. Hudovka Mihályné, a ház­mester neje, egy vödör szemetet akart önteni arra a ra­kásra, amely a felszabadulás óta' ott állt a házuk előtt. Legnagyobb megdöbbenésére a rakást nem találta. Azon­nal szólt a közeli rendőrnek, aki besietett a főkapitány­ságra. Rendőri bizottság szállt ki, de a szemetet az sem találta meg. Végigrazziázták a környező házakat, de a számos szemétdomb között Hudovkáné egyikben sem ismerte fel az eltüntet. Most már bizonyosnak látszott, hogy bűncselekmény történt. A kora esti órákban azután döntő fordulat állott be a különös ügyben. Jelentkezett a rendőrségen Bubák Jenő nyugdíjas és előadta, hogy este 10 óra tájban, ami­kor arra haladt, két—három férfi állt a szemétrakás mellett — Hallottam — vallotta Bubák —, hogy az egyik a szemétre mutatva azt mondta: — „Na, ez sem lesz sokáig itt!” És leköpte a szemétrakást. Bubák vallomása után nyilvánvaló lett, hogy a sze­métrakást régi haragosai tették el az útból. A kapott sze­mélyleírások alapján még az éjszaka folyamán megtalál­ták K. Edét és két társát. / ’ Fantasztikus mesével védekeznek a tettesek K. Ede vallomásában előadta, hogy a szemétrakás ép­pen az ablaka alatt volt, s mert hetek óta várt a köz­munkarendeletre hiába, két öccsével és egy taligával 1 óra alatt lehordták a Dunába az egész szemetet. A rendőrség persze nem ad hitelt ennek a fantaszti­kus mesének, s azt kutatja, milyen titkos rugói lehetnek K. Ede különös tettének. Lapzártakor érkezett K. Edéről és két testvéréről a rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy ön- és közveszélyes őrültek. Hudovkáné pedig bejelentette az Országos Műemlé­kek Bizottságának, hogy az eltűnt rakást 2—3 hét alatt pótolja. — 11 — Letartóztatták Sötéth Ödönt! A legutóbbi nagy razzián elfogták a Tőzsdepalots előtt Sötéth Ödön magántisztviselőt is, akinél a motozá* során apróbb csecsebecséket találtak. Sötéth ártatlanságát hangoztatta, s arra a kérdésre, miként került zsebébe a nála levő aprópénz, a következő vallomást tette: — Uraim, beismerem, hogy a látszat ellenem szól. De ártatlan vagyok! Reggel 7 óra tájban a Nagymező utcá­ban járkáltam, hogy valami alkalmi munkát szerezzek, amelynek révén éhező feleségemet és három kicsiny gyer­mekemet némi táplálékhoz juttathatom. Megszólítottam egy hölgyet, aki cekkert vitt, hogy szívesen segítenék neki 30 pengőért, de csak 20-at ígért. Később ajánlkoztam fel­aprítani 5 mázsa fát, de ezt a munkát sem kaptam meg. Egészen kétségbeesve beültem egy kávéházba, hogy meg­mérgezzem magam. Minthogy az orvosom legutóbb azt mondta, hogy a feketekávé nekem méreg, rendeltem egy feketét, és csüggedten vártam a halált. Már kilenc óra volt, és sírva gondoltam arra, hogy az én gyermekeim, akik már reggel hétkor is éhesek voltak, mennyire éhez­hetnek már ilyenkor, kora délelőtt. Szívfacsaró látvány az ilyen éhező család, kérem rettenetes az. Végre fél tízkor — hála az égnék — munkához jutottam. Egy fér­fi megállított és azt kérdezte: vállalna-e egy alkalmi munkát? Megragadtam a kezét, és megcsókoltam: uram, Isten fizesse meg a jóságát, amiért segít az éhezőkön. Miről volna szó? Erre előszedett tíz darab színes papír­lapot, úgy nézett ki, mint egy bankjegy, de én honnan tud­hattam volna, hogy az angol font? Azt mondta: „Van itt né­hány ilyen sajátságos papírdarab, ezt el kellene vinni a Sza­badság térre eladni. Ezt most ott veszik.” Nem akartam el­hinni, hogy van, aki ilyesmit gyűjt, dehát nem akartam a munkaalkalmat elszalasztani. Elfogadtam tőle a papírda­rabokat, amikor így szólt: „Ott talál majd égy csomó em­bert, azok közül adja él valakinek, kap érte 150 000 pen­gőt. Ebből 30 000 a magáé lehet, amiért elviszi. Jó lesz így?” Persze hálálkodtam, és megkérdeztem, hol adhat­nám át a többi 120 000 pengőt. Erre azt mondta, hogy őneki el kell utaznia délben, legjobb lenne, ha én előre odaadnám a százhúszezret. Odaadtam a százhúszezret. Megveregette a vállamat és azt mondta, tudja, hogy ez trógermunka, és én jobb ember vagyok, de fel a fejjel, a munka nem szégyen. Hát így volt. Ja, a fél kiló arany? (Folytatjuk). — 12 — I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents