Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

Orvosolják I a bajt közösen! A megyei Vöröskereszt szer­vezet legutóbbi. Rétságon megtartott vezetőségi ülésén a rétsági iárási Vöröskereszt szervezet számolt be munká- "aról. Az elmondottakra ér­demes visszatérni azért is. mert a rétsági gondok nagy része fellelhető más járások­ban is, és megismerni őket egyben tanulság is. » A véradás területén egyre jobb eredmények születnek a járásban, az idei tervet pél­dául máris teljesítették. Egé­szében tehát nincs ok panasz­ra. nem úgy. mint egyes köz­ségek esetében. Nézsát példá­ul még most is mint az el­rettentő példák egyikét emle­getik. És akadt olyan körzeti orvos is. aki kerek-perec két­ségbe vonta a véradás jelen­tőségét — nem is akármilyen hangon. Szerencsére — mint az eredmények is bizonyít­ják — nem ez a jellemző a többségre. A további fejlő­dés céliából még az idén vér­adóköröket szerveznek Nő­tincs. Ösagárd. Diósjenő és Romhány községben. A tisztasági mozgalomnak nagy szerepe van abban, hogy egyre tisztábbak, kul­turáltabbak a községek, az iskolák, a mezőgazdasági és az iparj munkahelyek. A mód­szerek másak most mint ko­rábban, szigorúbbak, de job­bak. A Tiszta, virágos község cím elnyerésétől például el­ütheti a községet akár egyet­len rendetlen ház is. Az új módszer — ha a statisztiká­kat átmenetileg rontja is — mindenesetre hatékonyabban inspirálja a községi tanácsok vezetőit a tisztasági mozga­lom kiszélesítésére. Jelentős eredmények szület­tek az ifjúsági vöröskeresz­tes munkában. Ez azért is fontos, mert általános jelen­ség a vöröskeresztes tagság ..elöregedése”, a fiatalok ered­ményei pedig kedvet csinál­nak az ifjúsági vöröskeresz­tes munkához. Itt is akad azonban néhány fejfájást oko- zó téma. Az iskolák egyrésze. — bár részt vesz a Tiszta is­kola, egészséges ifjúság moz­galomban — az értékelésről elfelejti tájékoztatni a iárási vezetőséget. így az eredmé- ' nyékét nem lehet tisztán lá- ni. Nagyobb gond ennél a pedagógusok nem ritkán ta­pasztalható helytelen szemlé­lete. melyszerint ott a vörös- keresztes aktíva, elismerik a munkáját, még talán jutal­mat is kap. csinálja hát ő a vöröskeresztes feladatokat, a pedagógusoknak semmi köze hozzá. Nagv tévedés ez. hi­szen a tisztasági mozgalom legfontosabb követelményei­nek teljesítését maga a tan­terv is előírja, ezeknek fi­gyelembevétele a pedagógus­nak kötelessége. A járás valamennyi köz­ségében működik vöröske- resztes alapszervezet, s nem ts rosszul. Egyedül Romhány- ban adódott az a furcsa hely­zet. hogy a két alapszervezet közül az egyik, a Cserépkály- hagyáré remekül dolgozik, a másik viszont a községi alap­szervezet sehogyan sem. Kér- ' dés csak az. miért nem vál­tották már le az egyáltalán nem dolgozó "vezetőségét? Mert. a vezetőség ragaszko­dik a tisztségéhez? Mert asz- szonyokról van szó. akik — úgy tartja a közhiedelem — cserfesebbek, nyelvesebbek? Egyik sem indok. A vezető- . ség egyetlen tagja sem dol­gozik. helyettük tehát új ve­zetőséget kell választani, még­pedig minél előbb! A felső- petényi ásvánvbányánál. és a Tolmácsi Erdőkémiánál is na­gyon sok kitartó munkát igé­nyel még a passzív vöröske­resztes tagok felrázása. 'A rétsági járási Vöröske­reszt szervezetben sok az új aktíva, akik most ismerked­nek feladataikkal. Az ered­mények azonban szépek, ahol pedig gvenge lábon áll a szer- X'ezet. ott az egészségügyi szak­szolgálattal s a társadalm* szervekkel közösen kell orvo­solni a bajt. _ s— szendi » G yorsabban 11 ott a lakosság’ pénzbevétele mint a termelés és a termelékenység (Folytatás az 1. oldalról) A III. negyedév- folyamán Drégelypalánkon egy 50, Hasz­noson 25 férőhelyes óvodát helyeztek üzembe, Szurdok- püspökiben pedig egy 4 tan­termes általános iskolát adtak át rendeltetésének mintegy 2 millió forint értékben. Az üzembe helyezett _ tanácsi beruházások közül a balasssa- gyarmati 5,5 km-es szennyvíz­csatorna átadása érdemel még említést, melyre megközelítő­en 23 millió forintot fordítot­tak. A megye egyetlen egyedi nagy beruházása a ZIM Sal­gótarjáni Gyáregységének re­konstrukciója közel 70 száza­lék készültségi fokot ért el. Az Öblösüveggyár II. rekon­strukció befejezése 1971 de­cemberére várható­Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága 1969. évben gabonafélékből — a zab kivételével — az elő­ző évi termésátlagnál gyen­gébb eredményt ért el. Ehhez nagyban hozzájárult az év el­ső felének kedveeőtlen, száraz időjárása is. A búza termés­átlaga különösen a rétsági és salgótarjáni járásban volt ala­csony, még a 12 mázsa/kat. holdat sem érte el. A megye 1969. szeptember 30-i szarvasmarha-állománya (44.5 ezer) 2 ezerrel kevesebb volt mint március 31-én. A sertésállomány csökkenését ugyanakkor sikerült megállíta­ni, és a fenti időpontban az állomány már több mint 109 ezer darab volt, vagyis közel 25 ezerrel több a március Sí­inél. Tovább javult a megye me­zőgazdaságának gépesítése. A mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknél a traktorok száma egy év alatt 12 százalékkal (130 darabbal) nőtt, és 1969. I. félév végén elérte az 1300 da­rabot. Még nagyobb a növe­kedés a tehergépkocsi és ara­tócséplő gépeknél, ahol az 1968. I. félévihez viszonyítva 60, illetve 70 százalékkal nőtl az állomány. A kenyérgabona termésered­mények csökkenése ellenére a felvásárlás a háromnegyed­év alatt 480 vagonnal (13,4 százalékkal) meghaladta az 1968. I—III. negyedévit. Emel­kedett a burgonya- és zöldség­felvásárlás is, a gyümölcsé ugyanakkor több mint 10 szá­zalékkal csökkent. A vágóser­tés-felvásárlás — az állomány csökkenése következtében — 1968. I—III. negyedévéhez ké­pest 2 ezer darabbal kevesebb, a vágómarha-felvásárlás vi­szont 7 százalékkal nőtt, A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A lakosság pénzbevétele 1969. I—III. negyedévben 9,5 százalékkal meghaladta' az előző év azonos időszakának bevételét. A nagymértékű nö­vekedés oka egyrészt az vplt, hogy személyi jövedelemként közel 30 millió forinttal több nyereségrészesedést fizettek ki, mint tavaly, másrészt tsz* munkadíj és felvásárlás címén a parasztság bevétele mintegy 60 millió forinttal volt maga­sabb, mint az előző év I—III. negyedévben. A bérből élők részére kifizetett összegek nö­vekedése 1969. I—III. negyed­évben 6,4 százalékos, a pa­rasztságé 21,1 százalékos volt az előző év azonos időszaká­hoz viszonyítva. A megyében az 1969. 1—III. negyedévben kifizetett munka­bérek 3,4 százalékkal, mintegy 30 millió forinttal meghalad­ták az előző év azonos idősza­kának kifizetéseit. Az állam- igazgatási bérek 8,6, a szövet­kezeti bérek 8,9 százalékkal nőttek. A személyi jövedelmek címén kifizetett összegek fő­ként a — tavalyihoz viszo­nyítva jelentősen magasabb — nyereségrészesedés következté­ben 21,3 százalékkal megha­ladják az előző év I—III. ne­gyedévének kifizetéseit. Az Országos Takarékpénztár betétállománya 1969. szeptem­ber 30-án közel 520 millió fo­rint volt, 23,5 százalékkal (mintegy 100 millió forinttal) több mint egy évvel koráb­ban. A növekedés jelentősen nagyobb mértékű volt mint 1968. I—III. negyedévében. A megye kiskereskedelmi áruforgalma az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 1969. I—III. negyedévben á bruttó pénzkifizetéseknél ki­sebb mértékben, 9,1 százalék­kal nőtt, vagyis alacsonyabb mértékben mint országosan. A bolti élelmiszerek forgal­ma megyénkben az országos 9,4 százalékkal szemben csak 7,9 százalékkal haladta meg az 1968. I—III. negyedév forr galmát. Egyedül a vendéglá­tás bevételének növekedése volt 2,0 százalékkal magasabb az országosnál. Ugyancsak alacsoiiyabb volt az országosnál a megye ve­gyes iparcikkek forgalma, an­nak ellenére, hogy az áruellá­tás és -választéka tavalyinál jobb volt. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 1969. I—III. negyed­évében 7,6 százalékkal volt magasabb mint tavaly. Az előző év azonos időszakához viszonyítva mintegy 40 száza­lékkal nőtt a porszívógép és a háztartási elektromos hűtő- szekrény eladás^. Centrifugá­ból másfélszer annyit, bútor­ból mintegy 30, villanytűzhely­ből 25 százalékkal adtak el többet az I—III. negyedévben mint tavaly. Csökkent viszont a mosógép, a rádió és televí­zió eladása.. Az építőanyag-forgalom a háromnegyedév folyamán ér­tékben mintegy 10 százalékkal volt alacsonyabb' mint az elő­ző év azonos időszakában. Je­lentősen alacsonyabb volt a tavalyinál a cement és a nyí­lászáró szerkezetek eladása, aminek fő oka az ipari kapa­citáshiány volt. Gondolatok a pécsi I. nemzetközi felnőtt bábfesztivál után Pécs a „fesztiválok városa” elnevezést egy újabb nemzet­közi fesztivál meghirdetésé­vel, megszervezésével és le­bonyolításával öregbítette. Október 23—26-ig Pécsett adtak egymásnak találkozót az ország felnőtt bábcsoport­jai. Amatőr, félhivatásos és hivatásos együttesek mutat­ták be műsorukat. A feszti­vált két kiváló hivatásos kül­földi együttes tette nemzet­közivé. Egy Párizsban játszó kamaratársulat és a Szófiai Színművészeti Főiskola báb­tanszakából alakult fiatal együttes műsorában is gyö­nyörködhettünk a hazai cso­portok bemutatóján kívül. Némi adósság A hivatásos együttesek mel­lett az amatőr csoportjainkat ezen a fesztiválon talán egy fokkal halványabbnak érez­tük, ami az eddigi találkozó-' kon nem volt megszokott. Ez talán , azzal magyarázható, hogy képességeiket és adott­ságaikat meghaladó témákat és darabokat választottak. Gondolunk itt a szegedi együttes egész estét betöltő Aristophanes: Lysistrate-jára. Ez az előadás a vaskos hu­morán kívül sok mindennel adósa maradt a nézőnek, a közönség sok újat nem kapott e játék bábszínpadra vitelé­től. A kecskeméti csoport is keményfába vágta á fejszéjét. Báron László festőművész irá­nyításával Ravel: Daphnisz és Chloé-jának első szvittjére készítettek térben mozgó ké­pi illusztrációs sort a fekete színpad adta technikai lebe-; tőségeken belül. A ráveti ze­ne színgazdagsága és a köz­ismert Longosz kisregény an­tik romantikája egy sokkal színesebb és elevenebb Daph­nisz és Chloé-t sugall, s na­gyon hiányoltuk a zenében is megtalálható természeti kör­nyezet bemutatását és illuszt­rálását. A békéscsabai Nap­sugár, kiváló címmel kitün­tetett együttes is egy fokkal halványabb volt, mint az el­múlt fesztiválokon. Siker volt Három rövidebb játékot mutattak be a békéscsabaiak, s legnagyobb sikere Boccaccio: A néma kertész című novel- La kedves, szellemes báb­adaptációjának volt. A pécsi Bóbita Együttes Balázs Béla: A hold és ezüstje című ere­deti bábjátékot helyezte masz­kos keretjátékba. Az egri és a markazi felnőtt bábcsoport is kedves színfoltja volt a fesztiválnak. A „Ki mit tud”- ból ismert Orion Bábegyüt­tes Radnóti: VII. eclogájának az illusztrálásáért a fesztivál egyik fődíját kapta. Az Állami Bábszínház stú­diócsoportja igen érdekes és változatos kísérletekkel mu­tatkozott be, reméljük Salgó­tarján közönsége is hamaro­san élvezheti majd e fiatal művészek igen izgalmas mű­sorát. A hivatásos francia báb­együttes lenyűgöző biztonság­gal és technikával elevenítet­te meg egy francia polgárnak, Mister X-nek egy napját. A fesztivál legnagyobb kö­zönségsikerét a bolgár főisko­lások élvezhették, Saint-Saens: Állatok . farsangját illusztrál­ták kézi árnyjátékkal. Az- árnyfigurákat a natúr kezek alakították ki minden segédeszköz nélkül. Hihetet­len dolgoknak voltunk szem­tanúi. A kezekből összeálló elefántmama megdorgálja a borját, majd a kezek szétreb­benve szaladó gazellákká áll­nak össze, majd madárként térnek vissza, s kengurut for­málva a • zacskójában megbú­vó kőikével szökdécselnek to­vább. Reméljük hamarosan E fesztiválon a salgótarjáni megyei művelődési központ báb- és pantominegyüttese még nem vett részt, de ha­marosan szeretne magáról hallatni, s felhasználva a pé­csi fesztivál tanulságait, az ország hasonló fesztiváljaiba bekapcsolódni. Már december végén egy nagyobb lélegze­tű beat-zenekarra hangszerelt, felnőtteknek szóló profán betlehemes játékkal fog a sal­gótarjáni közönség elé állni. És talán annak is eljön az ideje, hogy Salgótarján — a most induló báb- és panto- minegyüttesének hatására — egy nemzetközi pantomin- fesztivál székhelyévé válhat, hisz’ erre a városnak minden adottsága megvan. A népmű­velő szervek is örömmel tá­mogatnák a gondolatot, s ha­zánkban e kicsit mostohán kezelt műfaj méltó otthonra lelne. > Bocs Attila Kedvező változások az iparban A HATÉKONYSÁG javításának fontos eszköze a ter­melés összetételének változtatása. Ha a vállalaton belül nö­velik a korszerű, keresett, jó áron értékesíthető cikkek ter­melésének részarányát a korszerűtlen, az elavult, a csak kedvezőtlenül értékesíthető gyártmányok rovására, ez több nyereséget hoz a vállalatnak és nagyobb hasznot a népgaz­daságnak. Az iparágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltolódásokra van lehetőség. Sok milliárd forint meg­takarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csök­ken a drága szén, és növekszik a termelékenyebben előál­lítható, olcsóbban beszerezhető és gazdaságosabban fel­használható földgáz és kőolaj felhasználási aránya. Hason­lóképpen évek óta megfigyelhetjük a vegyipar termelési részarányának növekedését az ipar egészén belül. A reform piaci szerepének növelésével, a vállalati ér­dekeltség fokozásával céltudatosan ösztönzi ezeket a válto­zásokat. Milyen eredményeket hozott az első másfél eszten­dő? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparágban. Az adatok félreérthetetlenül tanúsítják, elkezdődött, pontosabban meggyorsult a terme­lés szerkezetének kedvező irányú átalakulása. A szerény eredmények egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átala­kuláshoz, csakúgy mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak termelésének összetételében tapasztaltunk jelentősebb változásokat. így az alumíniumkohászatban, a híradás- ' és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi térmékek gyártásában. A szerkezeti változások azonban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedéséhez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelés összetétele azonban lé­nyegében nem változott. A közlekedési eszközöket gyártó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lényegesen növekedett az iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelése stagnált, sőt csökkent. Az építőanyagipar termelésének ma már több mint a felét előregyártott beton épületelemek és szerkezetek alkotják, holott ezeknek az elemeknek a gyár­tását csupán az 1960-as évek elején kezdték. A termelés szerkezeti változásainak csupán egy része tulajdonítható a reformintézkedések közvetlen hatásának. Az alumíniumkohászat belső átalakulása, a közúti jármű- és mindenekelőtt az aütóbuszgyártás előretörése a korábban kötött magyar—szovjet államközi megállapodások következ­ménye. A híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszer­ipar, illetve a betonelemgyártás termelési szerkezetének eltolódása, a piaci igények változásának rugalmas követé­séből adódik. A MEZŐGAZDASÁGI gépek termelésének részaránya félreérthetetlenül az utóbbi évek erőteljes gyártmányfejlesz­tése (egyebek közt licencia vásárlása és nemzetközi kooperá­ciója) nyomán növekedett. A terménybetakarító gépek ter­melése 2,2-szeresére, a takarmányelőkészítő gépeké 2,9-sze- resére, a mezőgazdasági szállítóberendezéseké 2,1-szeresére, a tejfeldolgozó gépeké 4,7-szeresére, a' szőlészeti-borászati gépeké pedig 2,5-szeresére nőtt a vizsgált időszakban. Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fo­gyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez pél­dául a szintetikus mosószerek növekvő gyártásában és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szintetikus szállal kevert textíliák részaránya is 1968-ban. A pamutiparban 9,4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalékról), a gyap­júiparban 19.4 százalékra (14,7-ről), a textilruházati iparban 13,2 százalékra (10,1-ről), a kötszövött iparban 30-ról 36,2 százalékra. (A hazai vegyiszáltermelésben a szintetikus szálak aránya az 1960. évi 8,7 százalékról 48,5 százalékra nőtt 1968-ban.) Nő a műanyaghabbal kárpitozott bútorok aránya. Az összes bútorfelület 83 százalékát már a mosható poliészterrel fényezték 1968-ban. Nőtt a különböző építőanyagok, szerelvények termelé­se. Az egészségügyi finomkerámiai termékek termelése pél­dául 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pe­dig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerá­mia termékei iránt (a herendi porcelánt kivéve) viszont csökkent a kereslet. Itt említhetjük meg, hogy a híradás- technikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rádió, magnó) ‘ter­melési részaránya, a villamos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, padlókefélők, porszívók) termelése pedig (a forróvíztárolók kivételével) abszolút mértékben is csökkent az elmúlt másfél évben. Mindebben szerepet játszott az im­portverseny és egyes cikkeink kifogásolható minősége, il­letve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. A gyártmányösszetétel változtatása, a hatékony terme­lés kedvező szerkezetének kialakítása nem csupán népgaz­dasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszakában a gyártmányösszetétel változtatása manipulá­ciónak számított, mivel központilag részleteiben főbb gyárt­mányonként megszabták a tennivalókat. Ma a vállalatok ru­galmasan igazíthatják saját terveiket a műszaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez persze pon­tos, megbízhtó információ éppen úgy szükséges, mint a mű­szaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licencvá­sárlás, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. A VÁLLALATI politika fontos része az optimális gyárt­mányösszetétel meghatározása és kialakítása. Ehhez pedig nemcsak az . új gyártmányok bevezetésére és térhódítására, hanem a régi elavultak visszafejlesztésére, termelésük be­szüntetésére is szükség van. A kedvező gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatoknál — profil- és vá­lasz cékszűkítést is feltételez, ami viszont a nemzetközi mun­kamegosztás elmélyítését, elsősorban a szocialista országok intenzív gazdasági együttműködését igényli. Kovács József Rétságon a járási művelődési központ Nógrad községből Rútság­ra költözött a járási művelő­dési központ. A múlt hónap­tól a járási székhely igyek­szik népszerű programot ösz- szeállítani a ’árás dolgozói számára. Tányéros József igazgató tájékoztatása szerint, munkájukat nehezítik a mos­toha körülmények. Jelenleg ugyanis három helyen végzik tevékenységüket, az új köz­pont épületének elkészültéig. Ennek ellenére máris értelmi­ségi, ifjúsági és nyugdíja­sok klubja kezdte meg mű­ködését. s tervezik a járás népművelői számára' egy to­vábbképző központ kialakí­tását. Megalakult a rétsági tánccsoport is. s .az egyesített kórus fejlesztésére, is gondot fordítanak NÓGRÁD — 1969. november 6., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents