Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

I A Magyar Dohányipar budapesti dohánybeváltó üzemének telepén ez évben 50 vagon do- íaiij t vásárolnák fel. Eddig 18 vagonnal szállítottak be a termelők. Innen a nagydorogi, bu­dapesti, szolnoki és a íaddi telepekre szállítják a dohányt, további megmunkálásra, 30 ki­lós csomagokban es^ keik - .S Eldorado Vátlalatwnk, a Lading Kalabérgyár, nemrégiben kitűnő munkatársunkat, Fe~ $ hér Pétert és Fekete Pált ki-k küldte Eldorádóba. Azt as csöppet sem könnyű megbí­zást kapták, hogy próbáljanak amelyikben pasztőrözött De ott csak három nap esztendő... — jegyezte § meg szelíden Fehér kolléga. $ Fekete ezt sem hagyta ellen- * vetés nélkül: _ t ej, ott jelkutatni új piacot az Európában és a közeli földré­szeken immár eladhatatlan termékeink számára. Külde­tésük teljes kudarccal járt, a kint eltöltött három hónap alatt mindössze egy hatdollá­ros üzletet kötöttek; egy sely­mes lódingot, egy Csontos ka- labért és egy dali pár pisz­tolyt tudtak eladni csupán, azt is az ottani múzeumnak. vagy dez. tiszta akácmez csorge­— A szökőév persze négy­napos. — Az emberek kacsalábon forgó házakban laknak ... — Amerre csak jártunk: Hencidától Boncidáig folyt a —A menőké természetesen bor, a drága lé! — folytatta strucclábon forog! töretlen lelkesedéssel Fehér. — A közlekedést kényelmes — Közönséges Kövidinka — varázsszőnyegek bonyolítják jegyezte meg száraz tárgyila- le... gossággal Fekete. Fehér tovább áradozott! Útjuk nemcsak kudarcok­ban, de élményekben is gaz­dag volt, és különösen szen­zációssá tette az a tény, hogy — Sült galambok röpköd­nék a levegőben! Az égből manna esik. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ AMARK11SZ Byrd ezredes, sarkkutató 40 éve lapult át elsőként a Dé­li-sark fölött. — Ebből az alkalomból néhány sarkuta­zóról emlékezünk meg rejt­vényünk vízszintes 1.. 34.. il­letve függőleges 1.. 27. és 72. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Angol sarkutazó, aki a Déli-sarkot elérve (1912. január 18.) tár­saival együtt odaveszett. 12. Indíték. 13. Edzőtábor. 14. Verdi opera. 15. Járunk raj­ta (—’). 16. Kellem. 17. Ige­kötő. 19. Olyan — latinul. 21. Idegen férfinév. 23. Vég­tagok. 25. Fontos nyersanyag. 28. Hangszer. 29. Nagy nö­vény. 30. Vény röv. 32. Mes­terséges nemzetközi nyelv. 33. Rangjelző. 34. Angol tenge­rész. a ..Délföldet” keresve felfedezte a Dél-Sandwich szigeteket. 38. Indulatszó. 39. Helyrag. 40. Trója költői ne­ve. 41. Orom-szélek! 43. A H'-iwai szgeteben használa­tos gitár. 45. Vérengző raga­dozó. 47. Kanalaz. 48. E napi. 50. A betegség jele. 51. Meny- nviség röv. 53. Gléda. 55. Üt­legel. 56. Televízió. 57. Vízi növény. 59. Nagyon száraz földterület. 62. Mint vízszin­tes 48. számú. 63. Áramfor­rás. 65. Becézett női név. 66. Fűszer. 67. Vastag pálca. 69. Nóta. 70. Féktelen. 72. Gyep. 74. Homokpad. 76. - Tanít. 78. Folyadék. FÜGGŐLEGES: 1. Norvég kutató, aki a vízszintes 1. számú előtt egy hónappal el­sőként jutott el a Déli-sark­ra- 2. Mint vízszintes 12. szá. írni. 3. Gáz. 4. Űttörőalaku- lat. 5. A múltidő jele. 6. Pletyka, szóbeszéd (—’). 7. Tó — olaszul. 8. Római 101. 9. Vízszintes 32. számú for­dítva. 10. Agresszív katonai tömb, 11, A réz vegyjele. 16. Versenyszánkó. 18. Fejér me­gyei község. 20. Török fér­finév. 22 ......... hárfa. 23. U tolsó betűjét megkettőzve: férfinév. 24. Német cirkusz. 26. Állami jövedelem. 27. Angol tengerész, a Déli-mág­neses sark megtalálója. 29. Mint vízszintes 29. számú. 31. Olasz folyó. 34. Osztályzat. 35. Mint vízszintes 63. szá­mú. 36...........bacilus. 37. Csu­p asz. 39. Szeszes ital. 42. Fe­dőréteg. 44. A szerelem iste­ne az ókori görög mitológiá­ban. 46. Orosz férfinév. 49. Rudakra állított szalmafede­lű szénaszín 52. Táncvíga- lom. 54. Verskellék. 55. A leggyakoribb fém. 56. Kopasz. '38. Sérülés. 60- Őserdő. 61. Nem szabad. 62. Lehetőség (—’). 64. Lágy hangsor. 66. Mongol kán. 68. Űrmérték rövidítés (ford.). 70. Üt — la­tinul. 71. Vegyjele: S. 72. Orosz tengerész, a délsarki kontinens felfedezője (1819— 1821). személynevednek kez­dőbetűivel az eleién. 73. Üzemi bizottság. 75. Római ötszáaegy. 77. Ekho közepe! 78. A Föld felé. Beküldendő: a vízszintes 1.. 34.. valamint a függőleges 1., 27.. és a 72. számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: decem­ber 4. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Anghiari csata. Utolsó vacsora. Trivulzió. Tu­domány és művészet. Sziklás madonna. Könyvjutalmat nyertek: Tar­jám Etelka Karancskeszi, Lav- konidesz Ágnes Salgótarján, Tarján Lászlóné Nagybátony. A könyveket postán küldjük! Jurij Nyikolttzkij Helytelen igehasználat A barátom liúsz uyelvet beszélt, én meg tizenötöt. Egyszer nála ül­dögéltünk, teát iszogattunk. Néz­tem a barátom feleségét, aki az asztalról szedte le a feleslegessé vált edényeket, — s aki anyanyel­vén kívül egyetlen nyelvet sem ismer. — Tudod, micsoda nő volt? Va­lóságos álom! — kiáltott fel a ba­rátom japánul. — Igazi szőke ba­ba és a szemei! Az alakja csinos, tartása, járása kellemes — egészí­tette ki franciául. — Na és mi történt? — kérdez­tem hindu nyelven. Meghívtam egy étterembe — folytatta arabul. — Ittunk kacarász- tunk, táncoltunk, enyelegtünk ■— hadarta barátom olaszul. Aztán bazakísértem. Kedvesem, a kalandjairól ára­dozhatnál máskor is! r-> szólt a felesége. Nekem torkomon akadt a falat, poharat feldöntöttem. — Miféle kalandokról beszélsz? Az olasz nyelvben előforduló hely­telen igehasználatról folytattunk eszmecserét... — morogva bará­tom, s a kedvező pillanatban azt súgta nekem, a zulu nyelv egyik dialektusában: — Csak az anya­nyelvén tud és mégis mindent megértett. — Ez az éles felfogó képesség! — kiáltottam fel törökül. — A helytelen igehasználat a férjem gyengéje — mondta a há­ziasszony felém fordulva. — Ami kor erről beszél, a szeme mindig titokzatos fénnyel csillog. Fordította: Sigér Imre 10 NÓGRÁD « 1969. novembei 30., vasárnap — A szőnyegek, mondanom sem kell, pecsétesek, foltosak, a rojtjuk szakadozott. És már a legkisebb légköri zavarok esetén órákat késnek. És ez így ment végig: h« — Amikor persze, nincs or- Fehér fellelkesített, Fekete hazánk fiai közül ők voltak az szágos aszály, mint éppen azonmód lehűtöt. Ezek után elsők, akik abban a távoli, le- most is! — vágott közbe Fe- végképp nem tudom, hánya- gendás hírű országban meg- kete. — Ami pedig a sült ga- dán állunk Eldorádóval. Sze- fordultak. Érthető hát az a lambokat illeti, csak jóindu- rencsére, a mi vállalatunk ve­na (III kíváncsiság, amellyel la.ttal lehet rájuk fogni, hogy zetősége azt vallja, hogy egy hazatérésük után fogadtuk röpködnek. Alig harminc ki- kudarc — nem kudarc, és tu- őket. Nekem nagy szerencsém lométerperóra az átlagsebessé- tira vehető, hogy hamarosan volt: sikerült mindjárt más- gük. Na, köszönöm! Elfárad ismét küldenek üzletkötőt oda. nap közös asztalhoz kevered- az ember szája a sok tátoga- De akkor már, ha törik, ha nem velük az üzemi étkezdé- tástól, amíg végre nagy lom- szakad, én megyek ki, már ben. hán belecammognak. csak azért is, hogy végtére — Na, mi volt, hogy volt, — A kerítést, természetesen megtudhassam: milyen ország meséljetek már! — unszoltam kolbászbói fonják... türelmetlenül őket. — De milyen az a kolbász! — vágott ismét Fehér szavába Fekete. — Száraz, inas, mó- csingos, rágós. Hja, az már nem a régi, világhírű eldorá- dói kolbász, csak amolyan el- dorádói módra készült tölte­Hát, kérlek, az egy tej- jel-mézzel folyó ország! — mondta lelkesülten Fehér. lebiggyesztette a hát Eldorádó? Radvanyi Barna Fekete száját: — Az igaz, hogy mindenütt tej folyik, meg méz. Csakhogy lékáru. És az ellátás is aka- többnyire közönséges kanna- dozik. Gyakran kifogy a bol­té j és vegyes virágméz. Kilo- tokból a kerítéskolbász, és métereket kell menni, míg sokszor fél esztendőt is kell olyan patakra, folyóra lelsz, várni, míg utánpótlás érkezik. A veréb is madár, nem hasznos madár, mondhat- változtat a lényegen. Azon, ni haszontalan madár, de hogy a viszontagságos évszak - mégiscsak madár. Szemtelen, nak kiszolgáltatott madarak tolakodó, arrogáns. Télben a sorsát az ember dolga, köte- pánkányunkra röppen, követe- lessége enyhíteni. Minden ál­lón az öveget köcogtatja hol- talános iskolában szólnak er- mi eledelhulladékért. Ott zsi- ről, és tesznek is érette elég vitol, perlekedik éktelen lár- sokat: gyakorlati órákon száz­mával, mert hiszen neki is szám készülnek ablakokra, ennie kelL fákra akasztható csinos kis „ _., etetők a városba, emberi kö­B mlékszem, egy nagyon reg zeLségbo húzódó rigók, cin­olvasott vers néhány sorára. búbospacsirták, hasznos ami máig visszakísert ben- barátaink és a haszonta- nem: lan veréb időszaki éléskamrá­Míg a fecskék és gólyák jaként. Mert ugyan, ki gön­ciéinek dől most azzal, hogy hasznos, Vonulnak el jöttén a télnek, vagy haszontalan madár kér Rézsák! vuagmru újdonságok öt­száz különleges fajta. rUClPANHAGYMAK) Negyven Holland újdonság EZÜSTFENYŐK S Gyönyörű fonnák. Körle díjmentes, színes I» mertetö nagv árjegyzékün­ket, Szállítás ooetún. Szálkái dísznövénykerté­szet. Budapest. VL. Nép­köztársaság o. l Ha sárgulnak a levelek, A kopott, szürke madárhősök. Kikről nem szólnak hegedősök. Itt maradnak a verebek... Mindez arról jutott eszem­be, hogy panaszolta valaki: a Schuyer Ferenc utcai parkból ellopták a madáretetőt. Lehet, súlyos a szó, a cse- nés, vagy csíny is elegendő volna, ez azonban mit sem enni?! Elvégre a veréb is ma­dár. Nem nagy ügy voltaképpen. ami a Schuyer Ferenc utcá­ban megesett, de az elköve­tőnek, vagy elkövetőknek jóvá kellene tenni a szégyenletes tettet. Ne éljünk vissza az ember­nek most kiszolgáltatott ma­darak sorsával. Legyünk hoz­zájuk emberségesek! (barna) Egyesült Vegyiművek 46 órás munkaidőre FELVESZ férfi vegyipari szakmunkásokat betanított munkásokat és segédmunkásokat Alkalmaz továbbá heti 44 órás munkaidőben hegesztőket, szerelőket és lakatosokat. Munkásszállás, kedvezmé­nyes étkezés, szabad szom­bat Jelentkezés személyesen vagy levélben: Bp., XVII., Cinkotai üt 26. Munkaügyi osztály. A SAJTÓHIBA egyidős a könyvnyomtatássá L A szedés­ben egy-egy betű kimaradása vagy felcserélése, ékezet elha­gyása, vagy felesleges kitéte­le a szavaikat vagy értelmet­lenné teszi, vagy teljesen megváltoztatja az értelmüket, az olvasók bosszúságára vagy derültségére. A saj tóhibáik ke­letkezésének okairól könyv­tári irodalom szól; nyomdá­szok, nyelvészek, pszichológu­sok hada foglalkozott és fog­lalkozik vele, de a sajtóhiba ennek ellenéne: marad. A RÉGI magyar könyvek­ben. főleg a XVIII. század­ban, annyi volt a sajtóhiba, hogy a kötet végén felsorolt hibajegyzék néha 10—20 ol­dalt is kitett. A könyvnyom­tatók sokszor már előre vé­dekeztek: „Első munkánk”, „sietségünkben lőttek a vét­kek”, „a könyvnyomtató ma­gyar nyelvet nem tud” stb. Trócsányú Zoltán a Könyvtá­ri Szemlében (1935) leírt egy olyan magyar nyomtatványt (Csuzy Zsigmondi Evangéliu­mi trombita. Posonban, 1724). amelyben 466 sajtóhiba volt. ÉRDEKES sajtóhibát örö­kített meg Jókai Mór is a Typographia 1874. évfolyamá­ban. K-y betűszedő a gyászos emlékű Hayn.au rangjának (táborszernagy) kiszedésénél az „e” betűt „a” betűvel he­lyettesítette, Á lap e sajtóhi­báival látott napvilágot, s a szedő, Körömpzsy Dániel egy évet ült miatta a Neugebau- detoen, A MISKOLCI ügyvédi ka­mara évi jelentésének a vé­gén a következő szöveg volt olvasható: „Nagyméltóságú Polónyi Géza m. kár. a gaz­ság ü g y i miniszter úrnak. Budapesten”. Bizony Ákos or­szággyűlési képviselő, a ka­mara elnöke a nyomdászok kezét látta a sajtóhibában, a nyomozás azonban kiderítet­te, hogy nyomás közben a henger felhúzta az i-betűt és letörte. EGY vidéki esperesikerület, gyűlésről szóló tudósításban a következőket olvashattuk: „A megjelent egyházi és viláígi előkelőségek az istentisztelet után a parókiára vonultak disznóölésre” (díszülés helyett!). Valószínűleg az előbbinek jobban örülitek volna! GÖMBÖS GYULA minisz­terelnök korában a Magyar­ságban beszámoló jelent meg a miniszterelnöknek az Egy­séges Pártban elhangzott be­szédéről, s a riporter közölte, hogy utána Gömböst valósá­gos „u ador" (udvar he­lyett!) vette körül. A MŰVÉSZETTEL is fog­lalkozó folyóirat egy kastély berendezéséről így írt: „Az előcsarnok és a főkapu kü­lön látványosság, ment a ko­vácsoltvas díszeket korunk egyik legnagyobb fodrá­sza, Fadrusz János készítet­te”. Fadrusz a sajtóhiba foly­tán így lett szobrászból fod­rász, pedig ehhez a mester­séghez mit sem értett. A BECSI lóversenyeikre Pesten is mindig sokan ké­szültek. Számunkra nagy meglepetést okozott azonban egyik napilapunk közlése, mely szerint „A bécsi lóver­senyek a közben fellépett ro­ll ö g é s i járvány mia/tt el­maradnak”. Ilyen lóbetegsé­get nem ismer ugyan az ál­latorvostudomány, köhögési járványt azonban igen. EGY TUDÓSÍTÁSBÓL: „Az ásatásokat végző tudósok több ezer éves rendelete­ket találtak” (romieletek he­lyett). A helyesbítés korrek­túráját maga a riporter vé­gezte. s a jóvátétel helyett „lóvá tétéi” szerepelt a lapban — a megelőzőleg sok szemrehányást kapott nyom­dászok legnagyobb örömére. EGY jótékonysági hirdetés, melynek így kellett volna .szerepelnie a nyomtatásban.: „Mindenki hozza el a felesle­gét és rakja le a jótékonyság asztadána”, így jelent meg: „Mindenki hozza el felese­get és rakja le a jótékony­ság asztalára.” A SAJTÓHIBÁK még hir­detésekben is gyakran jelent­keztek. Íme egy példa: „Akt röhög (köhög helyett), szo­pogasson Egger-féle mellpasz- tillát.” A szedőgép ördöge csinált egy másik hirdetés­ben „paplan”-dm@et, a piup Liningből. A NYELV nem tudásából is igen sok mulatságos sajtó­hiba született. Egy velencei szálloda, amelyet elsősorban magyar vendégek látogattak, kedveskedni akarván vendé­geinek, prospektust nyomta­tott magyarul. Ebben olvas­hatjuk a következőket: „Min denféle kalauzolás és útmuta­tással á legszi verseb­ben szolgál m. t. vén de- geinek a tulajdonos”. A kedveskedés ugyan visszafe­lé siiílt el, de a jót nevető vendégek továbbra sem ke­rültek el a szállodát Galambos l erenv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents