Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

A riadó elrendelése után a lakosság óvóhelyre távozik la­kásából. Képünkön: a műszaki egységek szűrtlevegöt bizto­sítanak az óvóhelyen tartózkodók részére Követendő példa A polgári védelmi egészség- kai, közreműködéssel eiőse- ügyi szakasz zárógyakorlata gíthetik a megelőző tevékeny- fejeződött be Nagyoroszi köz- séget, valamint az élet- és az ségben. A községi tanács vb- anyagi javak mentésének si- elnöke, mint polgári védelmi kerét. Elősegítik a termelés parancsnok nem elégedett meg folyamatosságának biztosítását, aá előírt zárógyakorlat meg- A tájékoztató előadás kereté- tártásával, lianem ezt a gya- ben a résztvevők megismer- kbrlatot kiegészítette — a pol- kedték a befogadás, kitelepí- gári védelem általános ismere- tés általános szabályaival, va- tek bővítésére -r~ egy előadás- lamint a polgári védelmi erők sál egybekötött filmvetítéssel, íj tQvábbtfeüesatégével, illetye az. Az el6aáfcj'*a" sZökaskbeosz-' *1 feladatok végre­toittaknak, valamint a község hajtásával. vezetőinek, pedagógusainak, a A községi polgári védelmi lakosságnak megelégedésével vezetésnek megyénkben egye- zajlott le. A jó felkészüléssel; dülálló kezdeményezése, ami és fegyelmezett magatartásuk- követendő példa. Amit mindenkinek tudni kefl.. Kötelességet teljesítünk A KITELEPÜLŐ lakosság­nak fontos tudni, hogy a ki­telepítés ilyen szervezett vég­rehajtása nem feltétlenül kö­telező mindenki számára. A kitelepülés a kötelező, az el­helyezkedés tekintetében azonban már nincs ilyen szi­gorú megkötöttség. Mint lényeges lehetőséget említjük meg: mód van arra, hogy a ki- és széttelepülő la­kosság a város közelében le­vő, és a város lakossága be­fogadására kijelölt városok­ban, községekben, települése­ken élő rokonokhoz, ismerő­sökhöz költözzék. Ezzel ugyan­is könnyebbé válik mind a kitelepülök, mind pedig az illetékes szervek munkája. Az sem mellékes körül­mény, hogy a befogadók szí­vesebben látják saját rokonai­kat, ismerőseiket otthonukban, mirit akiket nem ismernek. Ez esetben azonban a kite­lepítésről szóló felhívás el­hangzása után erről az ille­tékes szerveket tájékoztatni kell mind a kitelepítési, mind pedig a befogadási hatóságok­nál, hogy az illetékes szervek ezekkel a személyekkel akár fogadtatásáról a kitelepítés, akár a befoga- elhelyezéséről beli értesítést is küldenek, kitelepülő lakosság munkaké- amelyek átvételekor a befő- pes tagjai számára, hogy ezen gadó aláírásával igazolja be- keresztül is segítséget kapja- fogadási kötelezettségének tu- yiak megélhetőségükhöz. A domásul vételét, az azzal kap- foglalkozás történhet: a dol­csolatos feladatok végrehajtá­sát. A befogadó területekén le­vő hatóságok ezt követően intézkednek arra, hogy a ki­rakodó helyekre érkező lakos­gozók eddigi munkahelyével azonos jellegű területi szer­veknél, mivel azok feladatai lényegesen nagyobbak lesznek a lakosság létszámának meg­növekedése következtében, történhet a helyben működő ság befogadási helyekről való szövetkezetekben, üzemekben, szállítására a szükséges jár- kisiparosoknál, termelőszövet műveket útbaindítsák. E cél­ból igénybe kell venni a he­lyi termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, vállalatok, in­tézmények, illetve magánsze­mélyek tulajdonában levő jár­műveket, autóbuszokat, teher­gépkocsikat, személygépkocsi­kat, vonatokat, szekereket, fogatokat stb. A járművek vezetőit meg­felelő eligazítással kell ellát­ni, s gondoskodni arról, hogy ezeket a járműveket gyorsan alkalmassá tegyék a bizton­ságos személyszállításra, majd intézkedni kell a kirakodó helyek felé való útbaindítá- sukról. A kitelepülök barátságos és megfelelő gondoskodni dás során ne számoljanak. kell. Ezt a hatalmas mun­kát csak megfelelő szervezett- A befogadási kötelezettség séggel, tervszerűséggel és fe- elrendeléséről a befogadó la- gyelmezettséggel lehet végre- kosság a televízió, rádió, hir- hajtani. Ezért mindenkinek detmények, újságok, felhívá- kötelessége ezt a tevékenysé- sok, a községek utcán elhelye- get támogatni, zett hangosbemondók stb. út­ján értesül. Ennek megfelelően a befo­gadó lakosságnak még elegen­A befogadás után a lehető­ségektől függően 2—3-szoro- sára is megnövekszik a be­fogadó városok, községek, fe­dő idő áll rendelkezésére, lepülések lakosságának létszá- hogy a kitelepülök fogadásá­ra fel tudjon készülni, hogy lakást ügji "át tudja ren- dezni, hogy az illetékes ha­tóságok által előírt helyisé­geket megfelelő állapotban tudja átadni. A BEFOGADÓ szervek min­dezek mellett még külön írás­ma. Ez a védelem szempont­jából is nagy feladatot jelent. A megnövekedett létszámú la­kosság arányában kell ugyanr is gondoskodni az életvédel­mi létesítményekről, óvóhe­lyekről. Mindezek mellett munkaal­kalmat is kell biztosítani a Ezt írja a jogszabály Szakszolgálatra személyek A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből az általános polgári védelmi kötelezettségtől eltérő, úgyneve­zett polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni — a Honvédelmi Törvény 71. § (1) bekezdése értelmében arco­kat, akik képzettségüknél, illetőleg képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok ellátására alkalmasak. A Honvédelmi Törvéiiy meghatározása szerint tehát a polgári védelmi szakszolgá­latra kijelölésneik — az érin­tett személyek általános pol­gári védelmi kötelezettség alá tartozásén felül — bizo­nyos további előfeltételei (képzettség és képesség) van­nak. Ezeknek az előfeltételek­nek (képzettség és képesség) részletes meghatározását az idevonatkozó jogszabályok még nem tartalmazzák, illet­ve mellőzik. Indoka ennek minden bizonnyal egyrészt az, hogy az ilyen meghatáro­zás a polgári védelem kere­tében tartozó szakképzettsé­get igénylő feladatok átte­kinthetetlensége miatt kime­rítő jelleggel nem látszik el­érhetőnek és célszerűnek, másrészt, hogy ezeket min­denkor a polgári védelem ke­retében felmerülő, változá­soktól nem mentes igények szabják meg. Minthogy a szakszolgálatok köre változ­hat —• a néhány év előtti szakfeladatokhoz képest szá­mos újabb feladat állott az utóbbi időszakban elő (sugár­figyelés stb.) — az ilyen meg­határozás azon felül, hogy a teljesség igényeinek nem fe­lelne meg, nem is volna tar­tós vagy huzamosabban ér­vényes. Éppen ezért e vonat­kozásban az irányadó köve­telmények — lényegében az egyes szakszolgálatra háruló feladatok ellátásához szüksé­ges képzettségre, illetőleg ké­pességre irányuló igény által — még példálódzóén sincse­nek meghatározva. Tekintettel arra, hogy a polgári védelem alapvetőbb szakfel adatainak ellátására a szakszolgálatok hivatottak, az egyes szakszolgálatok felada­tainak jellege szabja meg az egyes szakszolgálatok beosz­tottai tekintetében megkívánt képzettség, illetőleg képesség előfeltételét. Gyakorlatilag — a jelenle­gi helyzet alapján — ilyen előfeltételként jöhet számí­tásba többek között a szak- képzettséget illetően a mér­nöki, technikusi, szakmunká- si, orvosi stb. képzettség, a képességet illetően pedig a megfelelő szellemi, illetőleg fizikai adottság, amelyek az egyébként polgári védelmi kötelezettség alatt álló sze­mélyt alkalmassá teszik a szakszolgálat körében felme­rülő feladatok ellátására. A képesség tekintetében ilyen követelmény lehet pl. a ve- •gyivédelmi felszerelés viselé­sére való alkalmasság, az óvóhelyről mentésre, a sugár- szennyezettségtől való mente­sítésre alkalmasság. Az ismertetett előfeltételek (képzettség és képesség) — bár a szakszolgálatra való kijelölés alapját képezik — önmagukban még nem ele­gendők a polgári védelmi szakszolgálat körében jelent­kező feladatok követelmé­nyeinek megfelelő ellátásá­nak biztosításához. Ezekhez — az általános polgári védel­mi ismereteken felül — to­vábbi, rendszerint a polgári képzettséggel összefüggő kü­lönleges polgári védelmi is­meretek elsajátítása is szük­séges, mert csali ilyen módon válik alkalmassá az általá­nos polgári védelmi kötele­zettség alatt álló személy az egyes szakszolgálatok — mű­szaki mentő- ós óvóhely, ve- gyivédelmi stb. szakszolgálat — körébe tartozó feladatok ellátására. Mivel a szakszolgálatra va­ló kijelölés tekintetében megkívánt előfeltételek nem forognak fenn valamennyi polgári védelmi kötelezéttség alatt álló személynél, e sze­mélyek köre részben ebből az okból kifolyólag, részben a mentesség eseteinek szélesíté­se következtében (lásd a kö­vetkező fejezetet) szükség­szerűen szűkebb, mint az ál­talános polgári védelmi köte­lezettség alatt álló (nem szakszó llgálatok) személyek köre. E helyütt keli kitérnünk arra, hogy a kormányrende­let 18. §-ának (2) bekezdésé­ben foglalt rendelkezés sze­rint a szakszolgálatra vonat­kozó szabályokat kell alkal­mazni azokra a polgári vé­delmi kötelezettség alatt álló személyekre is, akiket a pol­gári védelem vezető szervei­nek (parancsnokság, törzspa- rannsnokság stb.) tagjaiként (szervezési, kiképzési felelős stb.) vagy a polgári védelem irányító és különleges létesít­ményei személyi állományá­ba munkatársként (telefonke­zelő, hírvivő, nyilvántartó, gyors- és gépíró stb.) jelölnek ki. Ezeket a személyeket te­hát úgy kell tekinteni, mint akik képzettségük, illetőleg képességük alapján szakszol­gálati feladatokat látnak el. Ha a polgári védelmi szer­vezetben való részvétel — az idevonatkozó rendelkezések (szervezési utasítás stb.) sze­rint — a polgári munkavi­szonnyal, hivatással, illetőleg foglalkozással összefügg, vagy azon alapul (pl. a 11/1967. [HK. 3.] HM. számú utasítás 41. pontja értelmében a ta­nács vb egyes szakigazgatási szerveire vonatkozóan) mind­addig, amíg e munkaviszony stb. fennáll, a testi alkalmas­ságot — a Polgári Védelem Országos Parancsnokság uta­sítás 24. pontjában foglaltak­ra figyelemmel — a polgári védelmi szakszolgálat vagy az azzal azonos elbírálás alá eső egyéb polgári védelmi beosz­tás szempontjából megfelelő­nek kell tekinteni (Pl. a ta­nács vb építési- és közleke­dési osztályának vezetője csökkent látóké pess égé esetén is polgári védelem műszaki-, mentő- és óvóhely szakszol­gálatának vezetője.) kezetekben, állami gazdasá­gokban stb. MINDEZEK mellett szüksé­ges, hogy a kitelepült szak­emberekkel megerősítve mű­ködjenek a befogadó terület ten mindazok a szervek, üze­mek, intézmények, amelyek békeidőben is a lakosság alap­vető közszükségleteinek bizto­sítására hivatottak. 4 fejlődés érdekében Eljött a sokat hangoztatott poi* gári védelem erői korszerűsítésé­nek ideje. A tömegpusztító fegyve­rek bonyolultsága, nagyméretű kiterjedése, 9 várható vesztesé­gek nagysága szükségessé tette a polgári védelem fejlesztésének megoldását. A nagy feladat ko­moly erőfeszítéseket követel va lant ennyi járási, városi, üzemi pol* gári védelmi parancsnoktól, ve­zető beosztású személyektől. Üjjászervezésre kerül és Kibő­vül a polgári védelem személyi állománya, mely az elmúlt évek során megértette és legfontosabb kötelességének tartotta — nem várt helyzetben — az emberek és a la­kosság életének, vagyonának vé­delmét. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik állampolgári kötelességüket nagy szorgalommal, állampolgári kötelezettségüknek eleget téve tanultak, gyakoroltak, dolgoztak társadalmunk védel­mének érdekében Nem ismertek akadályt a polgári védelem felada­tainak megoldásánál, így előbbre vitték fejlesztésének lig3Tét. Most. a polgári védelem személyi állománya újjászervezésének kü szöbén a régi parancsnokok és be­osztottakkal közösen az új beosz­tottak segítségé, kérjük. Segítsék ők is a polgári védelem ügsTét. Tel­jesítsék a rájuk szabott kötelessé* geket. Tegyenek eleget a polgári védelem Felhívásainak, fejlesszék ismereteiket az ország lakossága védelmének érdekében. Bízunk abban, hogy az új be* oszlottakkal tovább fejlődik a pol­gári védelem ügye, a legszentebb ügy. a haza védelme. Oktató munkánk sikeréért A Magyar Honvédelmi Szövetség, a megyei tanács vb és a polgári védelem törzsparancsnokság szervezésé­ben a lakosság 15 órás PV-oktatása 1964-től folyik. Az el­múlt évek során gazdag tapasztalatokat szereztünk az okta­tás szervezése, a honvédelmi nevelés hatékonyságának nö­velése terén. A járási (városi), községi vezető szervek meg­teremtették a feltételeket a munka további javításához is; Olyan jól működő polgári védelmi társadalmi aktívák háló­zatát kovácsolták össze, melyek képesek az elvi irányítás mellett az oktatás színvonalának növelésére Is. Az utóbbi években a polgári védelmi oktatásba bevon­ható lakosság zömét kiképeztük. A fénnmaradő rész bevo­nása az oktatásba, .fokozott feladatot jelent a tanácsi szer­vek és aktívák részére. Felméréseink alapján megállapítható, hogy egyes köz­ségek, üzemek, lakóterületek már nem rendelkeznek olya* létszámmal, amely lehetővé tenné az önálló csoport létreho­zását. Ezért a következő időszakban a polgári védelmi kikép­zésben a gondot a kislétszámú csoportok összevont oktatása- 'rányítása jeienti, ahol fokozott jelentősége van a szemé­lyekre menő politikái meggyőzésnek. A eél elérése érdeké­ben feltétlen szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást irá­nyító szervek reálisan mérjék fel a helyzetet és annak alap­ján határozzák meg a tennivalókat. A munka szervezését célszerű a polgári védelmi inst­ruktor bevonásával végrehajtani. Így már szervezés közben kialakíthatók azok a változások, amelyek a legcélravezetőb­bek. Az oktatás időszakában, amikor a kis csoportok bevo­nását készítjük elő, nem nélkülözhetjük a tömegszervezetek segítségét sem. A tömegszervezeti aktívákat úgy kell kivá­lasztani, hogy azok segítségével lehetőség nyíljon a polgá­ri védelmi munka tervszerű előkészítésére, az oktatásban részesülő hallgatóság személyes megkeresésére, meggyőzésé re. Feladatuk lesz, hogy az oktatás időszakában élő kapcso­latot tartsanak a résztvevőkkel. • Fontos, hogy a lakosság személyes példamutatással ve­gyen részt az oktatásokon, hogy ne vonja ki magát az ok-, tatás alól, mert ezzel akarva, nem akarva rontja a tanfo­lyam színvonalát. Az oktatás tartama alatt nagy jelentősége van a lakos­ság példamutatásának, az oktatásban való részvételének. Ezzel állampolgári kötelességének eleget téve, elősegítheti az adott esetben ránk háruló feladatok miné]^sikeresebb végrehajtá­sát. Kőházi Gyula Szervezési és módszertani értekezlet Megyei összevonásban vettek részt a járási polgári védelmi törzsparancsnokok szefvezés- módszertani értekezleten. Az értekezleten a szakszolgálatok és szakszolgálati alakulatok szervezésével kapcsolatos fel­adatokat ismerték meg. A szak- szolgálatok és szakszolgálati alakulatok újjászervezésével, bővülésével, a járási törzspa­rancsnokoknak a községi ala­kulatok felállításával össze­függő szervezési feladatokat kell végrehajtani. A szervezés gyakorlati végrehajtásával az értekezlet résztvevői több gya­korlati problémát vetettek fel, melyre a PVOP képviselője és a megyei törzsparancsnok egy­értelmű választ adott. Az értekezlet másnapján ha­sonló módszerrel a megyei ta­nács osztályvezetői — a me­gyei polgári védelem szolgálat­parancsnokai — ismerték meg a szakszolgálataik szervezésé­vel kapcsolatos feladataikat NÓGRAD m 1969. november 30., vasárnap 11 1

Next

/
Thumbnails
Contents