Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
Mindannyi unk ügye, hogy újra közénk tartozzanak •A bűnözés elleni küzdelem egyik jelentős eszköze az utó-, gondozás. A börtönből szabadult nevelése, támogatása és ellenőrzése a szabadulás után. Jogpolitikai elvünk kimondja: intézményesen gondoskodni kell arról, hogy a szabadságvesztés-büntetésüket letöltött személyek, a *ó- luk . való gondoskodás híján, vagy más körülmények hatására ne lépjenek ismét a bűnözés útjára. Az utógondozás állami és társadalmi feladat. A munkában a tanács-vb szociálpolitikai és munkaügyi szerve, a rendőrség és a társadalmi szervek is részt vesznek. Fő irányítója a tanács végrehajtó bizottsága. A Salgótarjáni városi Tanács VB a közelmúltban tárgyalta a börtönből szabadult személyek utógondozásának helyzetét. A téma nagyon is aktuális, mert a városban emelkedett a visszaeső bűnözők száma, ugyanakkor a társadalmi erők aktivitása csökkent az utógondozási munkában. Összetett munka A börtönből szabadultak ísern egyformák. Vannak akik a hosszabb szabadságvesztés alatt hozzászoknak, hogy tevékenységüket előírják. Amikor az irányított, megszokott környezetből kikerülnek, gyengének bizonyulnak, hogy a társadalomban magatartásukat önmaguk irányítsák. Mások őszintén megbánták amit tettek, elfogadják a támogatást, beilleszkednek a társadalomba, betartják az együttélési szabályokat, ám ennek ellenére korlátokba ütköznek. A munkahelyen, vagy az élet más területén olyan akadályokkal találkoznak, hogy aztán újra szembefordulnak a társadalommal. Szép számmal vannak olyanok is — ezek a konok bűnözők —, akiknél a büntetésvégrehajtás nevelőjellege nem érvényesül, s a szabadulás után továbbra is kivonják magukat a társadalmi együttélés szabályai alól, elutasítják a segítő szándékot. Az utógondozás differenciált munkát követel. Társadalmunk egyetlen emberről sem mond le, és segíti a kiszabadultakat, hogy újra beilleszkedjenek a társadalomba. Ennek érdekében kapnak segítséget a szociálpolitikai szervektől. Nógrádban a visszaeső bűnözők százalékos aránya csökkent, ugyanakkor Salgótarjánban és a járás területén emelkedett. A visszaeső bűnözők jelentős százaléka Salgótarjánból kerül ki. Múlt évi adat: a büntetésvégrehajtási intézetből 67 személy szabadult és került Salgótarján területére, s közülük 36 visz- szaeső bűnöző volt. A visz- szaesők közül a szabadulást követő hat hónapon belül 18- an újabb bűncselekményt köpettek el. Ez év első félévében a megyeszékhelyen törtin bűncselekmények tetteseinek több mint 40 százaléka visszaeső bűnöző volt. Még egy adat: az idei első félévben 34-en szabadultak a börtönből, s közülük 11 személy többszörösen visszaeső bűnöző volt. I an-e eredmény ? A múlt évben 21 utógondozott részesült segélyben. Az elhelyezkedési lehetőségek a férfi és a női munkaerőket figyelembe véve kedvezőek. Nem jelent nehézséget a szakképzetlenség sem. Eredményes utógondozási munkáról mégsem beszélhetünk. Számos példát felsorolhatunk olyan szabadultakról, akik szociális segélyt kaptak, munkahelyet is szereztek részükre, környezetük humánus volt, ennek ellenére sem sikérült elérni a kívánt hatást. Ellenpéldák is vannak szép számmal. Tudunk kitűnően dolgozó börtönből szabadultról, aki már több év óta egy helyen dolgozik, s munkáját példamutatóan végzi. Olyanról is, aki a szabadulás után középiskolába iratkozott, A szociálpolitikai szervek minden segítséget megadnak és ellenőrzik is, hogy az utógondozás alatt levő személyek a társadalomba beilleszkedjenek. Az ellenőrzés pártfogó útján történik, s itt már nehéz a helyzet. A pártfogók jelentős része hálátlan feladatnak tartja a bűnözés útjára rendszeresen visszatérők ügyével foglalkozni. Más kérdés, hogy az utógondozottak jó része is olyan magatartást tanúsít, amit munkahelyén — érthetően — munkatársai nem néznek jó szemmel. Probléma, hogy Salgótarjánban a pártfogó és a szociálpolitikai szervek között nem alakul ki megfelelő együttműködés. «• Összehangolt tevékenység Tapasztalat, hogy a vállalatok többsége ki is jelöli a pártfogót az utógondozott mellé. Sokan a munkatársak közül önként vállalják ezt a munkát. Eddig rendben is van. A pártfogók azonban — ugyancsak gyakori eset — nem értesítik a szociálpolitikai előadót arról, amikor az utógondozott magatartása munkahelyén és lakókörnyezetében az együttélés szabályainak nem felel meg. Arról sem szólnak, amikor az utógondozott otthagyja munkahelyét, vagy italozó életmódot folytat, és a családjáról sem gondoskodik megfelelően. Ugyanakkor az üzemek vezetői is sok esetben lemondanak az utógondozottról, kilátástalannak tartják a helyzetet. Az is igaz, hogy az utógondozottak jó része kivonja magát a társadalmi ellenőrzés alól. Ezért összehangolt munkára van szükség az utógondozásra hivatott állami és társadalmi szervek munkája között A bűnözés elleni küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha elsősorban a megelőzésre irányul. A városi tanács-vb úgy rendelkezett, hogy utógondozási bizottságot hozott létre és megjelölte a bizottság feladatait. A bizottság, amelyben helyet kapott a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a nőtanács és a KISZ is, feladatául tűzte ki a bűnözés elleni harcot. Tagjainak munkája kitartást és szívósságot követel, és segítséget. Segítséget, mert senki számára sem lehet közömbös, hogy a börtönből szabadultak újra közénk tartozzanak. Sz- L. Tízéves a Palócföld Szép jubileumhoz érkezett Nógrád megye irodalmi folyóirata, a Palócföld. Tíz esztendeje jelenik meg rendszeresen, s vált ki jelentékeny szellemi, kulturális, művészeti hatást. A Palócföld egyévtizedes jubileuma a 11. salgótarjáni művészeti hetek programjában is helyet kapott: december 5- én szakmai tanácskozás lesz a József Attila művelődési központban, ezt követően Varga Imre, szobrászművész Madách szobrának avatására, este a TIT salgótarjáni székházában ünnepi műsorra kerül sor. 4 NÓGRÁD a 1969. november 30., vasárnap A gyűrű bezárul (7) Hatter a Dunántúlon fényé- állás”-! s kifejleszteni a tá- portosul! a 3. páncélos had- Másnap a 46. hadsereg getővé vált helyzet ellensú- madást Esztergom felé. osztály sávjában tamadó 2. gárda lyozására elhatározta, hogy _ gépesített hadtest áttört a a Balaton és a Velencei-tó A „Margit-áHás” ezen a December 21-re a szovjet budai hegyeken és kijutott a között élesen délkeleti irány- szakaszon három védőövet csapatok áttörték a „Margit- Hűvösvölgybe, élei pedig kőbán csapást mér. a ..Mafoglalt magában, és 20—35 állás” fővédőövét. Tolbuhin ra délután a János Kórházállás”-t elért szovjet csapa- kilométer mélységben volt ki- clllao nál tűntek fel. Megjelenésük tokra. Tervének. melyhez építve. A íővédőövet gvalog- marsall ekkor harcba vetette óriási riadalmat keltett abu- három páncélos hadosztályt Ság szállta meg. a páncélos a 7- és 2. gépesített hadtestet, dapssti német—magyar pa- és más erőket szándékozott csapatok a második és har- ^ogy megkönnyítse a második rancsnokságon. A pesti hídfőfelhasználni. a „Késői szüret” madik védőövben összponto- , - , xxxfirésat De ar erő- 1501 Budára csoportosították fedőnevet adta, s december sultak. Beletartoztak a vé- 6(1 ’ át a 8. SS lovashadosztályt 11-én elrendelte annak vég- detmi rendszerbe a lakott sen felázott talajon, a ne- ^ sebtében összeszedett harcrehajtását. Friessner vezér- helységek is. amelyeket szin- met Páncélos csapatok neves csoportokkal együtt bevetet- ezredes azonban a rossz utak- tén előkészítették a tartós vé- rohamainak elhantasa koz- ték a szovjet harckocsik ellen, ra és az esőzésektől felázott delemre. Különös gonddal ben a szovjet gyors csoportok terep iárhatatlanságára hi- erősítették meg Székesfehér- nem tudták megelőzni a gva- December -4-en a 18. harcvatkozva. halasztást kért a várt, melyet Budapest kulcsá- tagságot. hanem annak vo- kocsihadtest, amely szinten a fagy beálltáig. Hitler maka- nak tekintettek. Friessnernek nalában harcoltak. így a ta- 46. hadsereg savjaban tort csul ragaszkodott tervéhez, és ez volt a véleménye: „Ha az madás nem haladt a kívánt előre, kiverte a nemeteket december 17-én ismét a tá- ellenségnek sikerül a székes- gyorsasággal. Bicskéről. két nap múlva madás haladéktalan meakez- fehérvári magaslatokat el- A, azonban sor- ^ztergomnal elerte a dését követelte. Friessner to- foglalnia akkor a főváros kerülhette el A 4. D„unat_ EzzS>1 bezartol. a belvább aggályoskodott, s sze- érett gyümölcsként hullik az gárdahadsereg csapatai de- 80 syuru Budapest korú! mélyesen akarta meggyőzni ölébe.” cember 22-én Polgárdinál hS.LT™“ * ,0- A ...nx-t , »1. megtörték a* 1. és 23. tóngránátos hadosztály, az 1. ma- Míg Hitler és Friessner vi- gyár lovashadosztály két ez- tatkoztak. a szovjet csapatok rede, a 20. és 23. magyar befejeztek Budapest teljes gyalogos hadosztály marad- kórulzarasara irányuló elokéSzékesfehérvár felszabadítása után jelentősen meg- célos hadosztály elkeseredett gyorsult a 4. gárdahadsereg ellenállását. majd három előnyomulása is. Annak elle- irányból átkarolták Székes- nére. hogy a német csapa- fehérvárt. Hitler engedélyez- tok ellenállásának hevessége te. hogy az erősítésül kül- semmit sem csökkent, egyszületeiket. December 20-án ványai, az 1. és 23. páncé- dött 4. lovasdandárt beves- más után verték ki őket a reggel északról és délről meß- tas. valamint a 153. tábori ki- sék a város védelmére, ám védelemre berendezett helyindult a támadás, amely vég- képző hadosztály, meg egy ez sem segített a helyzeten, ségekbő! érvénvesen levette a nani- , , . , .. .... Székesfehérvárt adaz ütcai rendrőf^Uler Késői szüret”- *eppuskas zaszloalj szállta ^ deCember 23-án reg- A nemet hadvezetést erómeg. Hadseregtartalékként gej 9 órakor felszabadította sen nyugtalanította a helyVértesacsa körzetében cső- a 21. gárdalövészhadtest. zet alakulása. Friessner veét. s egy hét alatt áttörhe- tetlen gyűrűt vont a Budapesten rekedt német—magyar csapatok köré. A 2. Ukrán Front 6. gárda harckocsi- és 7. gárdahadserege Ipolyság térségéből támadt Esztergom felé. Megállításukra Hitler elrendelte a ..Késői szüret”-re tartalékolt három páncélos hadosztály bevetését, és ellenük irányította a Szent László hadosztályt is. Az Ipoly és a Ga- ram között heves küzdelem bontakozott ki. A szovjet csapatok több napig tartó véres harcban szétverték az 57. német páncélos hadtestet melynek rendezetlen visszavonulását a Szent Lász' hadosztálynak kellett fedeznie. December 26-án a 7. gárdahadsereg egységei Esztergomtól északra elérték a Dunát. A 3. Ukrán Front szintén teljesítette feladatát Tolbuhin marsall parancsára a Dunán korábban Ercsinél átkelt 46. hadseregnek a Velencei-tó és a Duna között, a 4. gárdahadseregnek pedig a Balaton és a Velencei-tő között kellett áttörnie a „Margitzérezredes súlyos szemrehányást kapott amiért „egy olyan páncélos armadával, amely a keleti arcvonalon még sehol sem gvűlt össze”, nem volt képes a szovjet csapatokat megállítani. A szemrehányás semmit sem változtathatott azon. ami múlhatatlanul be'-övetkezett. A 4. gárdahadsereg csapatai december 25-én felszabadították Zámólyt. majd két nap múlva Tatabányát is megtisztították az ellenségtől. 28-án pedig Neszmélynél elérték a Dunát. Ezzel a belső gyűrűtől nyugatra 30—45 kilométerre egy külső gyűrűt is létrehoztak a főváros védőserege körül. Budapest körülzárása két hónapig tartó súlyos harcok jelentős eredménye volt. Ez idő alatt a szovjet csapatok hazánk területének nagy részét felszabaditották a német megszállás alól. Következik: A ,JConrád-terv” csődje BALASSAGYARMATON, a városi Mikszáth Kálmán művelődési központban ez év január 1-én nyitották meg a Horváth Endre Galériát A névadó a város szülötte volt, grafikusművész, a Nemzeti Bank és a Pénzverde művészeti igazgatója. Bankjegyet, bélyeget tervezett, külföldre is. Többi között, a ma forgalomban levő 10, 20, 50 és 100 forintos is az ő tervei alapján készült. Érdemes visszapillantani a nemsokára egy éves „születésnapját” ünneplő galériára. Igaz, hogy a viszonylag szűk bemutatási lehetőség miatt, e galéria még nem adott átfogó képet Nógrád megye művészetéről, mégis, elsősorban a balassagyarmati képzőművészeti kultúra propagálása szempontjából vitathatatlan jelentőségű. Hiszen a kiállítások egész sorát nyitotta meg, sok száz ember figyelmét irányította a képzőművészetre és serkentően hatott a helyi képzőművészeti életre. A galéria két, Balassagyarmaton élő festőművész. Farkos András és Réti Zoltán Születésnap elé tárlatának megnyitásával tárta ki először kapuit az érdeklődő közönség előtt. Ezt a kiállítást mintegy ezer ember tekintette meg, s ez nem kis szám a helyi viszonyokat tekintve. Érdemes megemlíteni, hogy az intézmények és egyéni képgyűjtők a tárlaton 12 képet vásároltak meg. A két művész együttes bemutatkozását követte a Nógrád megyei amatőr képzőművészek stúdiója öt helyi tagjának kiállítása, majd pedig idős Szabó István Kossuth- dijas szobrászművész tárlata. Ez utóbbinak különösen nagy sikere volt megyénk második városában, hiszen a Benczúr- falván élő idős mester ezúttal rendkívül gazdag anyagot bocsátott a galéria rendelkezésére. A balassagyarmati fotósok, a városi művelődési központ képzőművészeti szakkörének tagjai ugyancsak bemutatták itt munkáikat, a Képcsarnok Vállalat kiállítása szintén közönségsiker volt. Négy helyi általános iskola, a Bajcsy-Zsilinszky úti, az Ifjúság úti, valamint a Rákóczi és a Petőfi iskola gyermekrajzai jelentős érdeklődést váltattak ki. Tájékozódásunk szerint a Horváth Endre Galériának eddig körülbelül ötezer látogatója volt, s három kiállításon összesen mintegy hetvenezer forint értékben vásároltak képzőművészeti alkotásokat a balassagyarmatiak Farkas András, Réti Zoltán, idős Szabó István műveiből és a Képcsarnoktó! A galéria e „funkciója” szintén nem elhanyagolható, hiszen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ezek a kiállítások és vásárlások hogyan hatottak a művészek munkásságára. S a galéria jelentőségét az is aláhúzza, hogy a város, egyes szervezetek — ha nem is díjalapítóként — de vásárlóként jelentkeztek, még ha jeliképesnek vesszük is. mecénásként. Vásárlásaikkal ugyan nem merítették ki anyagi lehetőségeiket, de gondjuk lett a képzőművészet, s ez feltétlenül egészséges. Az idei kiállítási program érdekes színfoltja lesz az üveg szépségeit bemutató, a Salgótarjáni öblösüveggyár termékeiből nyitandó tárlat, december 7-én. A látogatók itt nemcsak gyönyörködhetnek a termékekben, hanem egyúttal meg is vásárolhatják a nekik legjobban tetsző darabokat, akár karácsonyi ajándékuk A GALÉRIA kiállítási programja az elkövetkezendő években egyre gazdagodik. 1970-ben például már megyei, sőt országos jellegű kiállítások rendezését is tervezik. A kis galéria — mint hallottuk — nem kíván konkurálná a helyi Palóc Múzeum tárlataival, „csupán.” egy olyan kiállítási lehetőséget nyújt, ahol az emberek akár 15—20 perc alatt már elérhető közelségbe kerülhetnek a képzőművészetted. A mintegy 300 embert tevő törzsközönség s a város Iákéinak érdeklődése azt bizonyltja, hogy e célját a galéria máris elérte. T. E.
