Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

Élő tanúk a negyedszázadról

Mindjárt as első

vonalban

Az 55 éves Gregor Istvánt

Hátságon, mindenki ismeri. Itt szüléiéit ebben a községben, itt élte Le élete legnagyobb részét. Széles ismeretséggel rendelkezik szerte a járásban, hiszen a felszabadulás első napjától mindjárt az első vonalba került.

— Talán azzal kezdeném, hogy könnyű volt megtalálni az utat a kommunista párthoz. Tízéves, a legidősebb gyedek voltam a családban, amikor édesapáinkat elveszítettük. Hatan maradtunk testvérek. Legtöbbet az építőiparban dolgoztam. Aztán jött a katonaság. Fronitszoilgá- 1 at. Háromszor próbálkoztam a szökéssel, míg végül 1945 április elsején Pozsony alatt sikerült. Hetedikén már itthon voltam.

Azokban a napokban a nincstelen Gregor István, is á munkát kereste. Egymás után alakultak a pártok Rétságon is. A kommunista párt a rendőrséghez küldte Gregor Istvánt. A rendfenntartás, a szovjet katonákkal együttesen adott őrség, nem utolsó sorban pedig a feketepiac, a feketekereskedelem megakadályozása volt a legfontosabb feladat. 1946 első napjaiban már a Magyar Kommunista Pórt járási titkára.

— Először Salgótarjánba, majd Budapestre kerültem pántiskoiára. Uitáina lettem járási titkár. Mit mondjak ezekről a napákról? ... Harc volt az a javából. A földosztás keserves és örömteli napjai. Az első választás megszervezése, summázva: az élet beindítása. Olyan, párt- szervezetek létrehozása, amelyek képesek a hatalom gyakorlására. Sok, úgynevezett népszerűtlen feladat megoldása. Taktikázás a többi pártokkal. de mindig úgy, hogy a mi* a kommunisták elképzelése valósuljon. meg..Ije sok kilométert tettem meg akkoriban éjszaka & liappál. kerékpáron. Az volt a nagy öröm, amikor azt láttuk, hogy az élet mindenütt megindul...

— Igen nagy megtiszteltetés ért eaerfcilencszáznegy- venbat szeptemberében. Ott voltam Budapesten a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán. Ügy emlékszem, mintha tegnap történt volna. A kongesszu: altkor elemezte a párt politikáját a háború éveiben. Megvitatásra került

Leült a heverő szélére, rágyújtott. Felemelte a betegségtől kissé megtört szemét és csendesen tiltakozcítt:

— Szó sem lehet arról, hogy rólam írjon. Inkább az iskoláról, az ott folyó munkáról.

Ennyiben maradtunk. A portré aztán lassan kíkereke- dett, Horváth Imre magáról is ejtett egy-két szót. Így vált teljessé az iskoláról szóló beszámoló és egy pedagógus arcképe — immár elválaszthatatlanul.

•

Horváth Imre három hónapja igazgatója a Berceli Általános Iskolának. Megfontolt ember. A rendszeresség hive, egész munkájára ez jellemző. .

— Már 86,5 százalékos a szakosan leadott órák száma — újságolta boldogan. Falun ez nagy örömet jelent valóban, több ismeretet fogadhatnak be a gyermekek. — Csák délelőtt folyik tanítás. Kétszáznyolcvanhárom tanuló jár az iskolába. A tantestület tizenöt nevelőből áll. Mindegyik pedagógus arra törekszik, hogy a legújabb pedagógiai elveknek megfelelően adja át tudását a tanulóknak. A nevelők feladatlapos módszerrel dolgoznak már az alsó tagozatban is.

Egyszerűen fogalmazza

mondatait. Nem használ nagy szavakat. Pedig büszkélkedhetne eredményeivel.

a népi demokrácia fejlődése« háború után. A kongresszus kidolgozta az újjáépítési programot, s kli'adtía a jelszót: nem a nagytőikének, hanem a népnek építjük az országot. A koalícióval kapcsolatos kérdéseknél is elfogadtuk a jelszót: ki a nép ellenségeivel a koalícióból! A kongresszus határozatát pedig megvalósítottuk.

Több, mint hatom évig állt a rétsági járás pártszervezetének élén Gregor István. Sok

harcot vívott azért, hogy megvalósuljon a párt politikája, amire most így emlékszik vissza.

— Nagyot változott a világi, szűkebb hazánk, a megye, s benne Rútság község is. Húsz év eredményeiről van feljegyzésem, meg .arról, hogy hogyan is alakul Rétság jövője. Néhány dolgot megemlítenék. A mezőgazdaság szocializálásával nálunk is megalakult a termelőszövetkezet. A két évtized alatt a közös gazdaság épületekre, létesítményekre kétmillió iorintot költött, gépeket, erőgépeket pedig egymillió forint értékben vásárolt. Ebben az időben készült el az új iskola is a faluban, kibővítették az óvodát és a napközi otthont.

— Itt mondanám el, hogy a húsz év adatait ismerve, ebben az időszakiban hat pedagógus, három állatorvos, három mérnök és két agiro- nómus került ki a községből, A tanulás lehetősége tehát megteremtődött a munkások, pairasizitok gyermekei előtt. Es nézzen csak szét a községben. Állami támogatással és magánerőből rengeteg családi ház épült a faluban. Dolgoztunk ml a közkutak létesítésén, járdásítottunk, új utat építettünk. Éves átlagban a társadalmi, munka értéke meghaladja a negyvenezer forintot A nép állama ártól is

(gondoskodott, hogy a kulturáltabb kereskedelmet is megvalósítsa a íaLu. Kibővítették a ruházati boltot, az iparcikk-, a bútor- és kenyérboltot, cukrászda és kisvendéglő létesüli a faluban. Ügy emlékszem, hogy 1945 után a kereskedelmi egységek forgalma alig érte el a hatmillió forintot, most a 38 milliót is meghaladja.

Kisebb gondolkodás után folytatja a beszélgetést .Gregor István.

— Tudatosan szóltam csak a húsz év eredményeiről. Ugyanis az elmúlt egy-két évig alii'g-alig beszélhettünk volna Rétság iparáról. Ma pedig azt mondjuk, hogy néhány éven belül Rétság amolyan kisebb ipari, centrummá fejlődik. Két évvel ezelőtt telepedett le ide a Pannónia Hisz. Több asszonyt foglalkoztat. Itt dolgozom most én is. Aztán itt van a camping cikkeket gyártó kátéesz. A közeljövőiben pedig már üzemek települnek a községbe. A Szivattyúgyár ünnepélygs alapkőletételére éppen szombaton került sor. A Glóbus Nyomda új üzeme — a tervek szerint már jövőre termel. Szó van, s úgy tudom jó úton halad a Gránit Kőedénygyár rétsági telepének a megépítése is, Ez a három új gyár, vagy üzem, mintegy ezer embert tud majd foglalkoztatni ... Látja hová jutottunk huszonöt év alatt? A kis mezőgazdasági községből szinte valóban ipari centrum lesz.., Érdemes volt ten,ni, dolgozni. Megvalósult, amit negyedszázaddal ezelőtt még csak elképzelni is nehéz volt.

Az alacsony termetű Gregor István naggyá nőtt az ember szemében. Dolgozott, s dolgozik ma is, az első naptól kezdve, mindjárt az élvonalban.

Somogyvári László

■■ ■' Íy-O ' ■; ■:

|!|™

Felújították a művelődési otthont

Homokterenyén a művelődési otthon igen elhanyagolt állapotban volt. A húsz évvel ezelőtt épült ház tetőszerkezete megromlott, a falon is széles repedések keletkeztek. A művelődési otthont tanácsi kezelésbe vették. Az idén az épületet felújították, közel 80

ezer forintot fordítottak rá. Kijavították a tetőszerkezetet, külső, belső tatarozást végezték rajta, az ajtókat, ablakokat frissen mázolták. A felújított művelődési otthon műszaki átadása a közelmúltban megtörtént.

I

....JIÉfcpi

A budapesti nemzetközi szálló építése jól halad: az év végén már vendégeket fogadhat. Képünkön: hozzáláttak a parkoló rész végleges kialakításához

Pártmunkás a második vonalból

Küldetés Kubába

Szorcsik István, a Salgótarjáni öblösüveggyár üvegfúvóba harmincöt éves. Azok közé tartozik, akik negyedszázaddal ezelőtt még tizenévesek voltak, a felszabadulás, a magukrp eszmélés, a felnőtté válás kezdete szinte egyidőre esett náluk, azóta léptek az előttük haladók nyomába, kötelezték el magukat a kommunista mozgalomnak, a ma mór a társadalom, a kisebb közösségek, az üzemek életének tevékeny résztvevői, a kor gyermekei, pártmunkások a második vonalból.

Ennek a generációnak, ha kis részben is, és jobbára csak áttételesen, még kijutott a múltból, élettarisznyájukban az induláskor, a képzeletbeli marsailbot mellett személyes tapasztalati anyag is jócskán rejtezett.

— Jól emlékszem ró, amikor a szovjet katonák bevonultak Salgótarjánba — idézte vissza a régi napokat. — Mi, gyerekek, csapatosan

Portré egy nevelőről

Aki a rendszeresség és az egyszerűség híve

— A pedagógusok beosztják a gyerekek egész napját — mondja, örsi foglalkozás, korrepetálás, vagy sisakkör csák délután négy óra tíz perckor kezdődhet. Addig mindenki megtanulja a következő napi leckét. Így a gyermekek tisztában vannak saját idejükkel, megszokják a rendet, s ez a törekvés a tanulmányi eredményekben is meglátszik.

A Berceli Általános Iskola ezerkilencszáz négyszögöles kertgazdasága nemcsak me- gyeszerte ismert. A tavalyi tanévben 17 ezer forint volt a tervezett bevétel és 27 ezer lett belőle.

— Hogyan érték el e remek eredményt?

— A gyermekek rendszeres munkájával. Még nyáron is dolgoztak — felelte Horváth Imre. — A tanulók észreveszik, ha nem úgy megy a munka. Ha nem dolgoznak, kevesebb jut a kirándulásra.

A kertet állandóan tovább fejlesztik. Idáig csak magas törzsű gyümölcsfákat ültettek, az idén törpe fajtákkal kísérleteznek majd. Az ikerágyas melegágyi telepítést

ugyancsak a többletbevételből valósítják meg.

*

A gyakorlókertről beszélgetünk. Ennek is Horváth Imre a szorgalmazója. Azt mondja:.

— Már gyermekkoromban a mezőgazdaság volt mindenem. Amikor harmadik elemista voltam, már tanítóm kertjében dolgoztam. Ástam, almát szedtem, répalevelet vágtam a kacsáknak. Belénk nevelték otthon a munkát. Nem voltunk elkényeztetve, nyolcán voltunk testvérek hat hold földre. Az élet nem kímélte meg az embert.

Horváth Imre mezőgazdásznak készült. Rábeszélésre lett pedagógus. 1949-ben végzett Pápán, s Bérre került tanárnak. Híre sem volt még a gyakorlókertnek, de ő már akkor megvalósította elképzeléseit. Az ágas búzától kezdve minden megtalálható volt itt. 1957-ben felfigyeltek munkásságára.

— A telefonhoz hívattak — mondja. — Megszólalt egy

hang és közölte, hogy Török- szentmiklósra . kell utaznom, háromhetes tanfolyamraMegyei szakfelügyelő lett.

Bércéire került, ahol már nagyobb lehetőségek között folytathatta munkáját.

— Mindent meg kell mutatni a gyerekeknek, hogy tanuljanak. A felső tagozatosok dolgoznak a kertben, s itt is megszokják a rendet, a munkát. A rendszerességre neveljük őket, ezt és ezt meg kell csinálni, és akkor nem lesz probléma.

— Szigorú pedagógus?

— Következetesnek kell lenni. Csak annyit kérek a nevelőktől és a gyerekektől, amennyit emberileg el tudnak végezni. A munkát ne csak égy-két ember végezze, mindenki egyformán vegye ki a részét belőle. És akkor az eredmény sem marad el. Az embernek szüksége van saját maga ellenőrzésére, de a másokéra is, és ez jó szokássá válik.

Horváth Imre nemcsak a saját iskolájában tevékenykedik. Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, tanulmányokat ír. A Nemzetközi Pedagógiai Szeminárium évében, 1967-ben első díjat nyert a megyei pályázaton, országomentünk ki eléjük Zagyva- pálfalvóra, kísértük végig őket a városon. Aztán megkezdődött az iskolában a tanítás, jöttek az államosítások, bevezették a nyolcosztályos kötelező oktatást... Sok minden közrejátszott abban, hogy mi, én és a hozzám hasonlók, szívesebben koncsorog- tunk az üzemek környékén. Nehéz idők voltak. Apám még hadifogságban volt, anyám éjt nappallá téve dolgozott a megélhetésünkért.

Az izmos gyerkőc kedvelt csatangolásai színhelye az Öblösüveggyár volt. Ha vacsorahordás ürügyén besurranhatott ide, ámulva figyelte az üvegfúvók munkáját. Hamarosan gondolt egyet, idősebbnek füllentette magát a koránál, s addig könyörgött, míg felvették dolgozni. Még otthon sem szólt róla semmit, csak az első munkanap után jelentette be: „Anyu, az üveggyárban dolgozom ...” Éppen tizenhárom éves volt. Ettől kezdve élete meglehetősen

san harmadik lett. A gyakorlati foglalkozások szertárának öntevékeny fejlesztése volt pályaművének címe.

Felesége is pedagógus. Ha nagyritkán van egy-két szabad percük, akkor is az iskolai feladatokról beszélgetnek. Mindketten alkotó emberek. Gyerekeket nevelnek és tudományosan dolgozzák fel elképzeléseiket, tapasztalataikat.

— Nem nagyon szeretem a •városi életet — mondja. — Hívták már máshová is, de sajnálta itthagyni azt a sok energiát, amit munkájába fektetett.

— Bercelen minden megvan — mondja csendesen. Szeretek itt élni. Ha az ember elkezd valamit, szeretné azt úgy befejezni, hogy a gyerekek lássák az eredményét.

A berceli dombok fölött melegen süt a nap. Az iskola udvarán gyermekek játszanak az őszi verőfényben, ök talán nem is tudják, hogy igazgatójuk minden gondolata velük van. Horváth Imre és a többi pedagógus Is az újat keresi állandóan. A hagyományokat folytatják, a kiváló eredményeket, hogy még többet tudjanak átadni kis tanítványaiknak.

M. Zs.

biztos sínen haladt. Lassan elszakadt a régi „haveroktól’', s új barátait az ifjúsági mozgalomban találta meg.

Behordógyerekként kezdte, egy év múlva fújtató lett, rá egy évre pedig segédként már ötliteres üvegeket merített. Szorgalmával, ügyességével rövid idő alatt kivívta az emberek megbecsülését. A katonaévek után, amikor leszerelt, Müller János művezető javaslatára megtették brigádvezetőnek.

— Apám régi kommunista,

sokat mesélt korábbi életükről, harcaikról •— válaszolt Szorcsik István arra a kérdésre, hogyan lett párttag. — Bár a megváltozott körülmények közé nem mindig tudott beilleszkedni, mégis nagy hatással volt rám. Ezenkívül az ifjúsági mozgalomhoz is olyan erős szálak fűztek, hogy más út elképzelhetetlen volt számomra. Hét évvel ezelőtt lettem párttag. Azóta számos megbízást töltöttem be, valamennyihez az adott erőt, hogy nagyon szeretem 4z embereket, mindig úgy intéztem ügyeiket, mintha sajátom lenne...

Már háromszor nyerte el brigádjával az első helyezést, az üvegipar ifjúsági szocialista brigádjai között hirdetett. versenyben. Többszörös kiváló dolgozó, munkaterületén hosszú évek óta a legjobb termelési eredményeket nyújtja, Most már mintegy másfél éve a legkényesebb külföldi megrendelők igényét is kielégítő minőségi színes üvegáruk, -és- fehér világító üvegtestek kerülnek ki a keze alól, legutóbb' pedig kilenc brigádot bíztak rá, hogy szakmai tapasztalatait, módszereit átadhassa. Küldetése Kubába hasonló megbízással jár: a magyar segítséggel felépült üveggyár leendő szakmunkásgárdája tőle tanulhatja meg a szakma fogásait.

— Hogyan készül a kubai útra?

— Félek — válaszolt mosolyogva. — Három-négy hónap alatt kell olyan biztoske: p szakmunkásokat kinevelni, akik szeretik a szakmát és minden munkaterületen megtudják állni a helyüket. Higy- gye el, nem könnyű feladat Előreláthatóan január elején utazom, s tavasz lesz, mire hazatérek.

— Jó útat, sok sikert kívánunk!

K. S.

NÓCRÁD — 1969. november 30., vasárnap 5