Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

Mosríélct Három kUfűMteweo ptm Jelenet a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című érdekes francia—algériai filmalkotásból A hónap utolsó műsorheté- lag a történelmi groteszkek ben három érdekes témájú közé sorolható. A, film tragi- filmet tűz műsorára a sál zó- komikus, helyenként igen mu- tarjáni November 7. Filmszín- latságos formában, ismert ház. • történelmi figurákat kelt élet­Felújítja a mozi a Tíz kicsi re A történet a két háború indián című angol bűnügyi közötti korszak politikai ma- filmet, amely korábban már nővéreinek maróan gúnyos, nagy érdeklődés mellett sze- karikatúrisztikus, szellemes repelt műsorán. A film no- formájú megelevenítése. vember 27-én kerül újból kö- December 1—2-án mutatja zönség elé. be a filmszínház a Z, avagy November 28-tól 30-ig lát- egy politikai gyilkosság ana- hatjuk a Máriássy házaspár tómiája című, magyarul be- új, nagyszabású alkotását, az szélő, színes, francia—algériai Imposztorokat, amely műfaji- filmet. Lakás céljára használt helyiséget a tulajdonos közületi elhelyezés érdekében bérbe adhat-e? — kérdezi N. K. olvasónk. A 2/1969. (1. 23.) Koirm. sz. rendelet szabályozza a közületi elhelyezéseket. Személyi tulajdonban álló, szabadrendelkezésű lakás­ról van szó, és azt a tulajdonos a közületi szerv részére ,nem lakás céljára kívánja bérbe adni vagy használatra át­engedni, ehhez a városi tanács vb lakásügyi szervének a hozzájárulása szükséges. Ez a szerv a hozzájárulást Lakás- pótlási kötelezettség vállalása esetén adja meg Olvasónk­nak tehát hozzájárulást kell kérnie és a LakáspóWási kö­telezettség alól csak a megyei tanács adhat felmentést Elcserélheti-e állami lakását a saját házban lakó bérlővel? P. D. olvasónk lakottan vásárolt egy házat. Kérdezi, hogy szabad-e cserélnie a megvásárolt házában Lakóval? A lakásbérletről szóló rendelkezés a bérleti jognak el­lenérték fejében történő átruházását tilfja. Jelen esetben lakáscseréről van szó, nem bérleti jog átruházásáról, és ezt nem befolyásolja az sem, hogy az egyik álitamii lakás, a másik pedig szabadrendelkezésű. Természetes, az ingatla­nában lakó bérlőnek is hozzá kell járulnia a cseréhez, mert ellenkező esetben megfelelő cserelakás biztosításával van joga csak a bérletet felmondani. Véleményünk az, ha a bérlő hozzájárul, akkor a csere nem kifogásolható, mert az ilyen lakáscsere társadalmi érdeket, illetve lakásgazdál­kodási érdeket nem sért. * Több tulajdonos és a haszonélvező igényjogosultéig* esetén ki jogosult elsősorban a megüresedett lakásra? F. K. olvasónknak "öbbed magával van egy családi há­za, amelyet most örököltek. A megüresedett ■ szobára min­den tulajdonos igényit tart, és a házban lakó haszonélvező özvegy is gyermeke részére szeretné a lakást megszerezni Ki jogosult a lakásra? Kérdezi olvasónk. Abban az esetben, ha személyi tulajdonban levő há­rom szobásnál nem nagyobb házingatlanról van szó — az ilyen házingatlanban megüresedett lakásra a tulajdonos saját maga vagy egyeneságbeli rokonai részére igényt tart­hat. Több tulajdonostárs esetén mindenkit egyformán il­let ez a jog, de. hogy végül is ki kaphatja meg ,a lakást, a körülmények összes figyelembevétele mellett, a bíróság jogosult azt eldönteni. Abban az esetben azonban, ha ha­szonélvező is van. akkor a lakásügyi rendelkezés szerint kell eljárni. A 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet 123. §-a ugyanis azt mondja: ha :■ személyi tulajdonban álló házat, haszonélvezet terheli, akkor a lakásügyi jogsza­bályokban biztosított jogok a haszonélvezőt illetik. E jog­szabály szerint tehát az özvegy haszonélvezőt kell előny­ben részesíteni és a lakásügyi jogszabályok szerint a meg­üresedett lakást neki. illetve egyeneságbeli rokonának kell kiutaló'. 4 NOGRAD — 1969, november 26., szerda Felszabadul a Tiszántúl (3.) Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a 46. hadsereg is megújította támadását, és október 22-ig elérte Csongrád —Baja vonalát. Ezzel kedve­ző helyzet alakult ki a had­műveletek kifejlesztésére Bu­dapest irányába. A német főparancsnokság látta, hogy a „Dél” hadsereg- csoport helyzete katasztrofá­lissá vált és intézkedéseket tett annak elhárítására. Friess- ner vezérezredes még Deb­recen elvesztése előtt megkap­ta Hitler október 17-én kelt „Vezéri parancs”-át, amely feladatául szabta: „Hiúsítsa meg az ellenségnek azt a szándékát, hogy a hadsereg­csoportot délről, délkeletről és az Erdős-Kárpátokból mért koncentrikus csapással meg­semmisítse”. Friessner a parancs értelmé­ben október 19-én reggel a IV. páncélos hadtesttel Kis­újszállás és Mezőtúr irányá­ba csapást mért az 53. had­sereg védelmére a szolnoki hídfőből. Támadásával erők elvonására akarta kényszerí­teni a 2. Ukrán Front pa­rancsnokságát Debrecen alól, illetve a nyíregyházi irányt szándékozott tehermentesíteni. Ért is el kezdeti eredménye­ket, de eredeti szándékát nem tudta megvalósítani. Mali- novszkij marsall ugyanis a jobb szárnyról korábban át­csoportosított 7. gárdahadse­reggel és a 6. gárda harcko­csihadsereggel megerősítette a szolnoki irányt. Ezek a csa­patok október 26-ig nemcsak felszámolták a német táma­dás következményeit, hanem a hídfőből is kiverték az el­lenséget, és Tiszafüredtől Csongrádig szilárdan tartották a Tisza vonalát. A szolnoki irányban kifej­tett erőfeszítésekkel egy idő­ben a németek heves harco­kat kezdtek Nyíregyháza tér­ségében is, hogy a város visz- szafoglalásával lehetővé te­gyék a Wöhler-hadműveleti csoport kivonását a Tisza mö­gé. Friessner október 20-án elhatározta, hogy a III. pán­célos hadtesttel Hajdúdorog— Hajdúnánás körzetéből csapást mér Nagykálló irányába, s ugyanerre utasította a vissza­vonuló 8. hadsereg XXIX. hadtestét is, amely Nyírbátor —Máriapócs vonalát érte el. Polgárnál ugyanakkor a IX. magyar hadtestnek kellett ak­tív harctevékenységet kifej­tenie a Tiszáig jutott szov­jet csapatok ellen. A csapás október 22-én dél­után kezdődött, s másnap éj­jel 1 órakor Nagykálló kör­zetében találkoztak a kelet­ről és nyugatról támadó né­met csapatok. Ezt a sikert nem volt nehéz elérniük. A visszavonuló 8. hadsereget ül­döző 27. hadsereg ugyanis a nehéz, erdős-hegyes terepen nem érte el a számára kije­lölt terepszakaszt, így közte és a Plijev-csoport között egy nyitott folyosó maradt, amely­be szinte akadálytalanul nyo­megfeszítette, hogy bekerítve szétzúzza őket és visszaverje a közeledő 27. hadsereg tá­madását is. Számára a siker, a Nyírbátor—Nagykálló—Üj­fehértó—Hajdúdorog terepsza­kasz megtartása létfontosságú volt, ez magyarázza a küzde­lem rendkívüli hevességét és elkeseredettségét Nyíregyháza térségében. Malinovszkij marsall azt a feladatot állította a lovas­gépesített csoport és a 27. hadsereg elé, hogy kívülről és belülről támadva törjék át az ellenség arcvonalát. rabolását kellett volna ered­ményeznie. A támadás azon­ban nem járt sikerrel. A hal­latlan szívóssággal védekező német csapatok súlyos vesz­teségek árán meghiúsították a lovasgépesített csoport és a 27. hadsereg egyesülési kí­sérletét. A helyzet óráról órára feszültebbé vált. Plijev tábornok körülzárt hadtestei súlyos utánpótlási gondokkal küzdve, és a nehéz harcoké ban legyengülve nem bírták tovább tartani a Tiszán el­foglalt átkelőhelyeket Malinovszkij marsall októ­A debreceni es a kárpáti hadművelet 19U.X-6-28. múlhattak be a német csapa­tok. Ennek következtében az ellenség Plijev tábornok 3. hadtestét elvágta a főerőktől, és Nagykálló—Üjfehértó—Haj­dúdorog szakaszon új arcvo­nalat alakított ki. Nehéz helyzetbe kerültek Plijev tábornoknak a hetek óta tartó harcokban elfáradt és megfogyatkozott csapatai. Az ellenség minden erejét A Plijev-csoport október 24-én erői egy részével elhá­rította az ellenség ismételt rohamait, két hadosztályával pedig Nyíregyháza körzetéből csapást mért Nagykálló és Hajdúdorog felé. A 27. had­sereg ugyanakkor délkeletről, délről és délnyugatról táma­dott Nyíregyháza irányába. Az együttes tevékenységnek az ellenséges arcvonal felda­Rejt vényfej tő verseny Nyilvános városi rejtvényfejtő versenyt rendeznek az év végén Balassagyarmaton, a Mikszáth Kál­mán művelődési központban. A rendezvényt a központban működő új. rejtvényfejtők klubja készíti elő, Való Emil vezetésével. Való Emil nyugdíjas neve országosan is ismert a rejtvényfejtők között. A Fülesnek és a Magyar Nemzetnek is készít rejtvényeket. A balassa­gyarmati klubnak egyébként húsz tagja van, érdekességként jegyez­zük meg, hogy valamennyien :í0 éven felüliek. Tervezik, hogy fel­veszik a kapcsolatot a pécsi, a győri és veszprémi rejtvényfejtők- ktil. .Emlékplakett Elkészült az az 50 darab, emlékplakett, amelyet a vá­ros felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmával adomá­nyoz a városi tanács. Az em­lékplaketteket. amelyek a „Salgótarjánért” feliratot vi­selik. azok a szervezetek, üze­mek. illetve személyek kap­ják, akik kiemelkedő tevé­kenységet fejtettek ki Salgó­tarján fejlesztése érdekében. Az ünnepélyes átadásra ' de­cember 20-án kerül sor. 5 perce» telefonálgatás mán 2 perces beszél gél és Vííl aszol: a postahivatal vezetője — Halló, halló, halló... — ez így megy öt percig — hal­ló (na végre), kivel beszélünk'! — Itt Vesztergom Hedvig, a balassagyarmati postahivatal vezetője. — Eredetileg csak azt akartuk megkérdezni, hogy a helyi beszélgetéseket, kapcso­ló telefonos kisasszonyok mi­ért szakítják meg rögtön a vo­nalat, ha a kért szám mással beszél, és miért nem várják meg, mig a hívó újabb szá­mot kérhet — de most az iránt is érdeklődünk: hogyan lehet az, hogy még a posta­hivatal vezetőjét, saját főnö­küket is ötperces késéssel kapcsolják? — Mindkét kérdésre egy a válasz: túlterhelt n központ, a telefonközpontosoknak . si­etni kell a kapcsolásokkal. Bár villámgyorsan dolgoznak, a feleknek néha így is várni kell. — Az is gyakorta előfordul hogy az ember korábbi be­szélgetését sem bontják el, s hn -f/plozrrtyyi n IcitOVtÓt. a központ helyett újra a régi partner jelentkezik. — Ugyanaz az ok: a túl­terheltségből eredő lemara­dás. — Rossz munkaerők ülnek a központban? — Ellenkezőleg. 175 száza­lékos teljesítményt nyújtva kapcsolnak, bontanak. De ők jegyzik a távolsági beszélgeté­seket is, naponta átlag 200— 250-et, és sokszor tudakozó- szolgálatot is kénytelenek be­tölteni: sokaii nevek — néha pontatlan nevek — utón ke­resik ki a számokat. — A 175 százalékot nem lehetne létszámbővítéssel le­szorítani? — Többször fordultunk fel­ügyeleti szervünkhöz, a Buda­pest Vidéki Postaigazgatóság­hoz létszámigénnyel — min­dig megállapították, hogy ké­résünk indokolt. — Ezek szerint sor kerül a bővítésre? — Sajnos, nincs keret lét­számbővítésre. ti. I» bér 24-én éjfélkor új paran­csot adott: Nagykálló elleni támadásra utasította a 27. hadsereget és a lovasgépesí­tett csoportot. A szovjet csa­patok ezúttal is sorozatosan rohamozták az ellenség vé­delmét. de erőik nem bizo­nyultak elegendőnek a fel­adat végrehajtására. A front­parancsnok sem rendelkezett bevethető tartalékkal, hogy segítse nehéz körülmények közepette küzdő csapatait, a német parancsnokság ugyan­akkor állandóan növelte a Nyíregyháza irányában tevé­kenykedő erőit. Még három napja folytak a sikertelen kísérletek, mikor Malinovszkij marsaik október 26-án éjjel 1 óra után uta­sította Plijev tábornokot: „a 3. gárda légideszant-hadosz- tályt és a 3. harckocsidandárt hagyja vissza Nyíregyházán körkörös védelemben, és ösz- szes többi, erőivel ’44. X. 26- án 20.0Ö-kor a 27. hadsereg­gel való egyesülés céljából mérjen csapást Nagykállóra.” Nyíregyháza az ellenség ke­zébe került. A „Dél” hadse­regcsoport végül is kierősza­kolta a visszavonulás lehető­ségét a Tisza mögé. Eközben olyan jelentős veszteségeket szenvedett, hogy Friessner ve­zérezredes Guderianhoz inté­zett levelében megállapította: ,,a hadseregcsoport helyzete válságos”. Üjgbb csapatokat és fegyvereket kért, mert „el­lenkező esetben lehetetlen a Tisza vonalának védelme." A visszavonuló ellenséget üldöző szovjet csapatok ok­tóber végéig befejezték a Ti­szántúl felszabadítását. Ez­zel területi bázist teremtet­tek a demokratikus magyar államiság megszületésére, és a dolgozó nép új honfogla­lása számára. Következik: Irány: Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents