Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Taríosili Orvos ••• Fix ffizetést nem él Egy korábbi beszélgetés al­kalmával említette: — Az apám tulajdonképpen vasutast akart csinálni belő­lem. De nem lett vasutas. Orvos lett, s ma a megyei KÖJÁL igazgató főorvosaként dolgozik dr. Krajcsovics Pál. Jó kedélyű, magas, fehér ha­jú férfi. Csendes a szava, de határozott. — Sok helyen dolgoztam az életben, sok mindent tapasz­taltam — meséli. — Gyógyító orvosnak készültem, két évi elméleti és öt évi klinikai munka után Csabacsüdre ke­rültem körzeti orvosnak. A ki­nevezésemet tartalmazó meg­bízólevél ma már orvostör­téneti érdekesség, olykor fel is olvasom a mindent egy­szerre akaró fiataloknak. Íme: „Tartozik Orvos Ür, Csaba­csüdön minden szerdán és szombaton saját maga által bérelt helyiségben rendelő órát tartani. Tartozik Orvos Űr mind Csabacsüdön, mind szarvasi rendelőjében a köz­ségi elöljáróság által eseten­ként oda utalt és a község ter­hére vizsgálandó betegeket megvizsgálni, őket orvosi ta­náccsal ellátni, kezelni és ré­szükre gyógyszert rendelni. Tartozik Orvos Űr a hatósági orvosrendőri és a községi or­vos hatáskörébe utalt teendő­ket a községben ellátni. Or­vos Űr ezen szolgálatáért fix fizetést nem élvez.” Csabacsüd néhány házból álló telepes község volt, ahol „Orvos Űr”, dr. Krajcsovics Pál ilyeneket látott: egy szo­bában lakik négy család, az egyik sarokban fekszik a be­teg, a másikban malacot for­ráznak, a harmadikban mos­nak stb. Bár akkor még gyó­gyító orvos volt, ezt a köz­egészségügyi „nívót” nem áll­hatta meg szó nélkül. A csaba- csüdi hatezer hold urától ígére­tet vett: őszre valamennyi csa­lád lakást kap. A nagybirtokos tartotta is a szavát, de ami­kor a költözködésre került volna sor, berontott az intéző az orvoshoz: — Most jöjjön: Fellázította a parasztokat, hót nézze meg őket! Ott álltak a családok a régi ház előtt, szorongatták kis batyujukat, és — nem mertek költözni. Nem hitték el, hogy büntetlenül új lakásba me­hetnek. Csabacsüdön kötötte meg életre szóló szövetségét a köz- egészségüggyel. Higiénikusi tanfolyamra került, majd az Országos Közegészségügyi In­tézetben kapott státuszt. Ezek­ről az évekről így beszél: — Életem egyik legszebb szakasza volt ez. Bábáskod­hattam a diftéria elleni köte­lező védőoltás bevezetésénél, s egy egész sor nagy munka részese voltam. Ha este 9 óra előtt véletlenül hazakevered­tem, ijedten kérdezték: mi új­ság, csak nem mondtak fel? A háború után ismét ván­dorélet következett. A dolog úgy esett, hogy mindig olyan vidékre került, ahol feje te­tején állt a közegészségügy. S ahol a majdnem semmiből valamit kell csinálni, ott pi­henésre nincs idő. Salgótarjánba kilenc eszten­dővel ezelőtt került. A megyét úgy ismerték akkor szakmai Emlékmű Űj felszabadulási emlékmű­vet avatnak április 4-én Pász- tón. Az emlékművet Takács Imre, Budapesten élő grafikus- művész tervezi. Tervek szerint az emlékmű avatása egyik fénypontja lesz a hazánk fel- szabadulása negyedszázados évfordulója alkalmából Pász- tón zajló ünnepségsorozatnak. körökben, mint „nehéz he­lyet”, s bizony akadt akkor olyan vélemény is, hogy itt nincs szükség közegészségügy­re. — Mégis, itt kezdődött el életem második legszebb sza­kasza. Olyan partnerek segí­tettek, akiknél különbet ál­modni sem lehet. Nemcsak az én érdemem, hogy most a KÖJÁL-t bátran össze lehet hasonlítani bármelyik más megyei intézettel. Most is csak azt mondhatom: nem bá­nom, hogy szakítottam a gyó­gyító pályával. Itt egyszerre száz, vagy akár ezer ember gondját oldjuk meg, s ez nem kis dolog. Megszállottja a gondolatnak, s most, 63 évesen is fiatalos lelkesedéssel magyarázza: — A közegészségügy nem orvosi kérdés, ez mindenki ügye. Ha úgy tetszik, nevez­hetjük ezt akár egészségügyi társadalmasításnak is. S hogy ebben a társadalmasításban sikerült előre lépnünk, azt bi­zonyítja az a sok levél, amely­ben a legkülönfélébb helyek­ről a legkülönfélébb emberek bizalommal fordulnak hoz­zánk. S bizonyítja az is, hogy ha szorít a beruházás anyagi fedezete, már nem éppen a közegészségügyi-szociális lé­tesítményekből próbálnak le­faragni. Ez is jelzi, hogy nem hiába dolgozunk. Dr. Krajcsovics Pál aszta­lán egy levél, benne az egész­ségügyi miniszter gratuláció­jával. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 52. évfor­dulója- alkalmából dr. Kraj­csovics Pál közegészségügyi munkájának elismeréséül o Munka Érdemrend aranyfo­kozatát kapta. Pásztón Az új alkotás a régi emlékmű helyére kerül majd, s ezt kö­vetően a mostani Csillag tér új nevet vesz fel. Űj neve Fel- szabadulás tér lesz. Az obeliszk helyének előkészítése, a tér­rendezés, illetve a parkosítási munkálatok áprilisra befeje­ződnek. Vályázat Lenin távirásza A Magyar Űttörők Szövet­ségének felhívásához csatla­kozva a Lenin-centenárium és hazánk felszabadulásának év­fordulója tiszteletére Nógrád megyében is meghirdették a „Lenin távirásza” pályázatot az úttörők körében. A kiírás és a pályázat módja a Paj­tás november 6-i számában jelent meg. A kiképzést a „Harsan a kürtszó” című rádióműsorban kezdődő tan­folyam biztosítja, de az ér­deklődők segítségére lesz a salgótarjáni úttörőház ifjú­sági amatőr állomása, a HA 6YNB is. A csapatok az úttörőházhoz küldik be — december 1-ig — a nevezé­seket. Áprilisban városi, já­rási, májusban pedig megyei rádió amatőrversenyt ren­deznek. amelynek legjobbjai értékes rádiós felszerelést kapnak jutalmul. Cserhálsurány története Elkészült Cserhátsui/ány község története. Liber Káz- mér nyugdíjas munkája. Hogy ez a rész lakott terü­let volt már a kőkorszakban is, bizonyítják a verőczei. romhámyi, nógrádi, jobbágyi, cserhátsurányi kőkorszaki le­letek; a herencsényi kőbalta, a cserhátsurányi kőedényék és az úgynevezett betyár­barlang. Cserhátsurány —■ azelőtt Surány — legrégibb írásos feljegyzésben az 1138. évi okmányban fordul elő először ..Villa Suran” néven. Az 56 lapból álló dolgozat­ból a továbbiakban képet kapunk az 1848-as, az 1919- es eseményekről, s részlete­sen foglalkozik a szerző a felszabadulást követő időszak­kal. Továbbá színes adalé­kot olvashatunk a népvise­letről. népi építkezésről, szo­kásokról, babonákról. Szendi Márta Legyen u tanulás komoly munka! Látogatás a nagybátonyi gimnáziumban A ZÖLDÖVEZET otthono­sabbá varázsolja a lakóházak környékót. Ez a megállapí­tás elsősorban az elmúlt év­tizedben épített eklektikus épületekre vonatkozik. A ter­mészet pótolja mindazt a maghittségiet, ami ezekből a házaikból külsőleg kimaradt. Az ember otthont teremtő te­vékenysége érződik a nagyibá- tonyá bányavárosban is, kü­lönösen az általános iskola és a gimnázium köz« épületé­nél. Dísznövények, fenyőfák, sövények népesítik be az is­kola környékét. A minden­napi gondoskodás látszik az épület előtti kerten. — Olyan lehetőséget kap­tunk, amit tovább kellett fej­leszteni — mondta Biihary Lajos igazgató, amikor nem győztem dicsérni ezt a pom­pás zöldövezetet. — Elhanya­golt volt az iskola környéke, s a gyermekekkel, a szülők­kel és a levelező hallgatókkal esztétikus környezetet terem­tettünk. Kertet építettünk, amely lehetőséget biztosított, hogy öt plusz egyes formá­ban kertészeti szakcsoportok működjenek a gimnázium­ban. Azóta elkészült az üveg­ház is. Ezenkívül húsz bolt felhasználatlan területet kap­tunk, ahol botanikus kertet alakítottunk ki. Ezzel a le­hetőséggel először csak a fi­zikai munkára nevelést biz­tosítottuk, de ennek eredmé­nyeképpen megteremtettük a szellemi munkára nevelést is. Ez a legfőbb feladatunk: a munka elfogadtatása a ta­nulásiban és ennek minél ha­tékonyabb megvalósítása. A nagyibátonyi gimnázium és általános iskola megyénk egyik legnagyobb iskolakom- bdoátja volt pár évvel ezelőtt. Tizenkét osztályos iskolaként működött, s az 1966-os szét­választás szerencsésnek bi­zonyult. A gimnáziumiban nőst már valóban csak a kö­zépiskolai feladatokra tudnak koncentrálni. Százötven gyer­mek tanul az intézményben, a tantestület tizenegy tanár­ból áll. A létszám azt mutat­ja, hogy sokkal nagyobb le­hetőség van az egyéni foglal­kozásra mint a többi, na­gyobb létszámú, hasonló kö­zépiskolában. — Az értekezleteken min­den egyes gyéréit fejlődését külön-kiüiön is meg tudjuk vitatni — mondta Bihary La­jos. — Közelebb kerülnek hozzánk a tanulók, s így sok­kal hatékonyabb a szakköri munka, a KlSZ-szerveaet te­vékenysége és a sport is. A GIMNÁZIUMNAK nem­csak a nagybátonyi általános iskolával van jó kapcsolata. Mátraverebélyből, Tarról, Jobbágyiból, Neműből is jár­nak ide tanulók. Az általá­nos iskolák igazgatóit meg­hívják, hogy nézzék meg: ho­va kerülnek tőlük a gyere­kek, ismerkedjenek meg a követelményekkel és az is­kolán kívüli foglalkozások­kal. — A gyerekék oejárása nem okoz gondot a tanulmá­nyi átlag kialakulásában? — tettem fel a kérdést a gim­názium igazgatójának. — Az időkiesés kétségtele­nül közrejátszik. A bejáró gyerekek tanulmányi átlagá­nak esése az általános isko­lai bizonyítványhoz viszonyít­va nemcsak az általános is­kola munkájától, hanem a miénktől is függ. A máttrave- rebélya iskola volt tanulóinál például a legkisebb. Az egész munka nyitja: a jó közremű­ködés az általános iskolákkal. Az ipari vidék meghatároz­za, a nagybátonyi gimnázium tanulóinak összetételét. Fő­leg fizikai dolgozóik gyermekei tanulnak itt. A gimnázium tanári kara mindent elkövet, hogy ezek a tanulók is ké­pességeik maximumát tel­jesítsék az iskolában. Minden tantárgyból korrepetálást szerveztek, amelyek nem üt­köznek egymással. A szakta­nárok a szülők figyelmét is felhívják a korrepetálásokra, s gyakran a tanulószobán kí­vüliek is bejönnek a foglal­kozásokra. A szülők mia már elfogadják az iskola törekvé­seit, támogatják is, de egy­ben az is tapasztalható, hogy túlságosan bíznak a csak is­kolai nevelésben. A tanulói munka- eredmé­nyességére való törekvés nemcsak a külön foglalkozá­sokon nyilvánul meg. A ta­nári kar szüntelenül a leg­jobb tanítási módszerek ki­alakítására törekszik. Antal Gáburné, igazgatóhelyettes a matematika tanításban kí­sérletezik. Huszonöt prog­ramiból álló matematikai egy­ségfeladatot dolgozott ki, ami nemcsak Nagybátonyban nép­szerű, rövidiesen más iskolák­ban is bevezetik. — AZ ANYAG egy részé­nek programozott feldolgozá­sa sikert aratott a tanulók körében — mondta Antal Gá- borné —, jobban elsajátítják az anyagot, mélyebben meg- gyökeresedik bennük. A gye­rekek külön füzetben dolgoz­zák ki a feladatokat, saját tempójuk szerint. Ez a mod­i', amely különben ismert egész országban, a logikus gondolkodást és a feladat- megoldási ikészséget segíti elő. Ugyanez a törekvés nyil­vánul meg Oravecz László, Mengyi János és Végh Lász- lőné tanításában is. A tan­testületen az adott lehető­ségeken beiül mindenki kí­sérletezik, az újat keresi. Olyan peídagótgiai módszerek­kel folgalkoanak, ami a ta­nulóknál lemérhető ered­ményre vezet. Persze, ez végtelen hosszú folyamat, s nagyon sóik akarás kell hoz­zá. A gimnázium és a bányász művelődési ház kölcsönösen jó kapcsolatot létesített. Két­hetenként kétórás délutáni foglalkozásokat tártainak a művelődési házban. Az iro­dalmi műelemzéseket a könyvtárban tartják, ahol a kötelező olvasmányok külön polcon vannak. Ezenkívül a művelődési ház filmeket sze­rez be a történelem tantárgy­hoz. A tanulók eljárnak az irodalmi-zenés naptár ren­dezvényeire is. Ebben az év­ben ismét megrendezik a ze­neiskolával közösen tartandó hangversenyüket, amelyen fellép aiz .iskola kórusa is. EZEK AZ EREDMÉNYEK nem világot rengetók, de igen biztatók. Ezt tartják szem előtt a pedagógusok is. — Ha kicsi is a siikier, az nagy eredményeket szül a gyermekeknél — mondja Bi­hary Lajos. — Szeretnénk el­érni, hogy az iskolai élet minden területén a tanulás komoly munka legyen, minél jobb tanulmányi eredménye­ket érjenek el a tanulók. Minden gyermek a képessé­geinek, készségeinek megfe­lelően érvényesüljön az. élet­ben. Ez távlati terv, de az egész tantestület törekvését példázza. M. Zs. Reform és mnnkaverseny J elenleg két munkaverseny folyik párhuzamosan. Az egyiket a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszte­letére szervezték, s 1969. végéig tart. A másik, a kibontako­zóban levő máris szabadságunk 25. esztendejének. 1970-nek jobb megalapozására hivatott. E kettős versenycélkitűzés is jelzi, hogy a dolgozók tömegmozgalma tartós folyamat, és nem buzdít hajrára, rohammunkára. Mindinkább hullám­zástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszonyai közepette sem a vállala­tok, sem a versenymozgalom konkrét feladatait nem szab­ják meg központilag. A dolgozók vállalásai szorosan kap­csolódnak a vállalat által kidolgozott tervekhez. S mivel a szuverén tervek eleve számba vették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is, így a vállalások általában nem a ter­ven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szo­rítkoznak. Olyan feladatok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát leginkább kedvező­en befolyásolják, s alakulásukra a dolgozók közvetlenül ha­tást gyakorolhatnak. Ezek a versenyfeladatok nemcsak vál­lalatonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változ­hatnak. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny cél­jait illeti, annak homlokterében népgazdaságunk nemzetköri piacképességének fokozása, a lakosság életszínvonalának emelése áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső céL hanem közvetlenül is. Mert kívánatos, hogy a reform har­madik, a harmadik ötéves terv utolsó, s a szabadságnak 25. esztendejében a lakosság széles rétegei közvetlenül anyagi helyzetükön érzékeljék: országunkban a terv, az új mecha­nizmus, a verseny és minden őérettük van. A vállalatok öntevékenysége, a dolgozók kezdeményezése akár közvetve az eredményesebb világpiaci szereplésünk révén, akár köz­vetlenül, hozzájárulhat a belkereskedelem jobb áruellátásá­hoz, a választék, a szolgáltatások körének bővítéséhez, a minőség javulásához. Mindez egyben a szállító, a szolgáltató 'vállalat jó hírnevét, piaci helyzetét is javítja és hozzájárul a nyereség, a részesedési alap, a helyi munka- és életkörül­mények javításához. A hatékony, a népgazdaságilag hasznos munka a legtöbb esetben a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezért sem le­het érdektelen a versenyzők számára az export-kötelezettsé­gek teljesítése, a munka-termelékenység emelése, a takaré­kos készlet- és anyaggazdálkodás. A kollektívák tehát a jobb munkával közvetlenül is megalapozzák saját életszín­vonalukat, hiszen a személyi jövedelmek növelésének, a vál­lalat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja., A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtelenül, a fogyasztók, a vevők rovására, például ellentétel nélküli ár­emeléssel. Ez ellen a dolgozók, mint vásárlók joggal tilta­kozhatnak, bár mint termelők átmenetileg esetleg haszonél­vezői az áremeléseknek. A verseny, a feladatok tudatos vállalása jó alkalmat Iá­nál a társadalmi, a gazdasági összefüggések, a személyes, a vállalati, s a népgazdasági érdekek közötti kapcsolat, a re­formelvek megismerésére. E felismerést segíti, ha a válla­lat vezetői a dolgozók széles rétegei számára érthető nyel­vezetre fordítják, cselekvésre késztető jelszavakra bontják a vállalatra háruló feladatokat. Ha a verseny legjobbjai nenn csupán erkölcsi, hanem kellő anyagi elismerésben is része­sülnek. (Jó formája ennek például az úgynevezett részjegyes rendszer, amelyben előre meghatározott pénzösszeg felvéte­lére jogosító‘utalványokat adnak a legjobbakríak az évvég’, nyereségrészesedés, terhére.) A felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben máris több említésre méltó kezde­ményezés született. Most, hogy a helyi öntevékenységnek közvetlenül az érintett kollektívák. és azok legjobbjai lát­ják hasznát, s a nagyobb vállalati önállósággal lebontották az ésszerű munka útját álló korlátokat, nyílik igazán alka­lom a szocialista munkaversenyre, a tömeges kezdeménye­zésekre. Persze ez a lehetőség csak ott és akkor válik való­sággá, ahol és amikor helyileg megteremtik a folyamatos, zavartalan munka szervezeti, technikai és személyi feltéte­leit. Így a felszabadulási versenyben mindenekelőtt a vál­lalatok, a gyárak, az üzemek vezetői vizsgáznak, bizonyítva, hogy felszabadulásunk után 25 esztendővel a munka éssze­rű, emberhez, tulajdonoshoz méltó, a magunk örömére és hasznára végezhetjük. Kovács József Palóckutatási program Mint ismeretes, Nógrád megye sajátos — palóc — etnikai terület, ez magya­rázza, hogy a néprajzkutatók és nyelvészek különös figyel­met fordítanak vizsgálatára. A gyűjtőmunka azonban mindeddig nem volt rendsze­res, a feldolgozás és publi­kációs lehetőség is szétszórt, illetve esetleges volt. Példá­ul máig sincs összefoglaló mű Nógrád megye népi ha­gyományairól, népművészeté­ről. A szervezett és rendsze­res feltárás, feldolgozás nap­jainkban van megvalósuló­ban. Pest, Szolnok, Heves és Nógrád megye múzeumi szervezetei egységes palócku­tatási programon dolgoznak, A munka máris megkezdő­dött, s több évre szólóan tervszerűen folyik Nógrádban is. \ Jobb hatásfokkal „Önszabályozó" kemencék A földgáztüzelésű kemen­cék korszerűsége nemcsak a fűtési módban, a jó hatásfo­kú tüzelőanyagban, hanem — ha kisebb részben is — az önműködő szabályozó és regisztráló műszereikben, berendezéseikben rejlik. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek valamennyi földgáztü - zelésre átalakított kemencé­jét ilyen automatikákkal szerelik fel, amelyek — töb­bek között — biztosítják az olvasztótér megfelelő belső hőmérsékletét, a hőfokot- szabályozzák. Míg korábban a kívánatos hőmérsékleti színt tartásához figyelemre, az emberi kéz beavatkozásá­ra volt szükség, ezt a kényes feladatot a korszerűsített ke­mencéknél most a sokkal megbízhatóbb automatika látja el. NÓGRÁD h 1969. novembei 22., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents