Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

A nap, amikor Diós] enő felszabadult...

Hazánk felszabadulásának negyedsza za dós évfordulójára készülve, megyeszerte megélénkült a honismereti és helytörténeti csoportok, szakkörök tevékenysége. A Diós- jenői Általános Iskola folyosóján a faliújság is ezt bizonyítja. Két cikket közöl, egyiket Marton Margit, másikat Végh Ilona hatodik osztályos tanuló írta.

A kis Marton Margit cikkében olvassuk: „Diósjenö 1944. december 7-én, a hajnali órákban szabadult fel. A mostani Oncsa felől jöttek a felszabadító ejtőernyősök és partizánok. A nap, amikor Diósjenö felszabadult, szerda hajnala volt... Az adatokat édesapám, Marton Sándor elbeszélése alapján gyűjtöttem össze.”

Végh Ilona pedig így ír: „A felszabadító szovjet csapatok között kirgizek voltak. Az oroszok vezetőjének álneve Fekete Péter volt. A szovjet haderőből 12 harcos esett el, Ezek holttestét Vácra szállították”. A kis cikkíró még közli egy szovjet katona címét is, aki részt vett a község felszabadításában. íme a cím: Vaszilij Dovezsonol, Kl- jev, Polevoj 1.

A községi honismereti tevékenység fő szervezőjeként tartják számon Keresztes Károly pedagógust, az iskola alsó tagozatos nevelőjét, Mind az iskolai honismereti, mind pedig a községi helytörténeti szakkört ő vezeti. A nyáron mindkét szakkör működése szünetelt, e hónapban viszont ismét megkezdték a munkát.

A helytörténeti aktívák között pedagógusokat, tsz-tago- kat, fmsz-dolgozókat is találunk.

— Milyen fontosabb témákkal foglalkozik a helytörténeti szakkör? — kérdezzük.

— Természetesen, legfontosabb feladatunknak a község, Illetve hazánk felszabadulása negyedszázados évfordulójára való felkészülést, az ezzel összefüggő gyűjtőmunkát tartjuk — hangzik az idős pedagógus válasza. — E vonatkozásban máris eredményekről beszélhetünk. Foglalkozunk továbbá az 1908-as vasútépítéssel, annak Diósjenői vonatkozásaival, a Horthy- rendszer társadalmi viszonyaival, ugyancsak községi összefüggésekben.

A helytörténeti szakkörnek

jelenleg 18 állandó tagja van. A község monográfiáját 19Ö9 —70-ben készítik el. Az Iskolai honismereti szakkör pedig körülbelül 15 állandó, egyébként 40—50 ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tagot számlál.

— A gyerekekkel minden második csütörtökön jövünk össze — tájékoztat Keresztes Károly. — Velük lg elsősorban a felszabadulással összefüggő történelmi eseményeket kutatjuk, gyűtjük a fellelhető emlékeket, idős emberek, veteránok emlékezéseit, összeírjuk, kik vettek részt a felszabadító harcokban, s a második. világháborúban résztvevők, s az elesettek nevét is tudjuk.

Diósjenö egyéb vonatkozásban is „jó talaj” a gyűjtőknek. A helyi hagyományok, a népművészet, a népi bútorok, használati ■ tárgyak azonban ma már csak elvétve állank rendelkezésre. „Várost emberek”, amatőr gyűjtők a korábbi időszakban e nógrádi községet sem kímélték, számos népi emléket, kancsókat, köcsögöt, tányért stb, elvittek a faluból. Az ez irányú gyűjtőmunkát most a gyerekek végzik, s nem Is eredménytelenül. Az iskola folyosóján áll egy kissé rozzant szekrény, az ajtaja dróttal becsavarva. E bútordarabban őrzik az összegyűjtött tárgyi emlékeket. Található közöttük falidísz, pásztorbot, mozsár, rokka, kenderfésű, kulacs, korsó, lámpa, s még sok minden.

*

— Jó lenne, ha ezek a tárgyak előléphetnének szekrényünk homályából — mondja Keresztes Károly. — Szeretnénk, a község felszabadulásának évfordulóján egy szerény kiállítást is összehozni, és megnyitni a rendelkezésre álló anyagból. Távlatilag pedig abban reménykedünk, hogy sikerül majd egy állandó kiállítást is rendezni Diósjenőn. Ez egyelőre helyiség kérdése.

A faliújságon a napokban bizonyára megszaporodnak a cikkek, a tanulók írásai, amelyek a felnőttek emlékezéseit is közük a felszabadulás mozzanatairól. S főleg arról a napról, amikor Diósjenö felszabadult.

T. E.

T v-előzetes

Fáklya (kedd, 20.20). A televízió magyar Irodalmi folyóirata, Elsőként a Simon István költőről készült port- réfnlmet mutatja be a műsor; a film a költő szülőfalujába, Bazsiba is elkalauzolja a nézőket Sünön Istvánnal költőtársa, Baranyi Ferenc beszélget az indulásról és a pálya további szakaszairól. A költő négy verse is elhangzik a műsorban, a Dióhéjban, a Szélsőházak, az Éjjel a présházban és az Örök körben című. Nagy Lajos Katona című elbeszéléséből Fakan Balázs készített egyíelvonásos tv-dirámát; a színretHtelt az író halálának 15. évfordulója emléke tette most időszerűvé. A Fáklya új művel új szerzőt is bemutat; a deblfctáns: Benedikiy Béla, akinek Ház az erdőben című tv-jétéka kerül képernyőre. A kamaradarab jellegű mű hat, egy erdei házban együvé zárt ember lelkiismereti konfliktusát és drámáját jeleníti meg. A műsorban a többi között Gór Nagy Mária, Bárdy György, Láng József, Benkő Gyula, Molnár Tibor, Kozák László, Somogyvárl Rudolf és Ungvári László szerepelnek.

Tersánszki Józsi Jenő: A kegyelmes asszony portréja (szombat, 20.30). A vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről. Ez év elején mutatták be Tersánszki Józs-i Jenő közel négy évtizede írt darabját, amelynek premierjén a festőnek indult, s végül joggyakornokból századunk magyar irodalmának kiemelkedő egyéniségévé vált Tersánszki is jelen volt. Kiss József dramaturg keltette életre a művet, amely — az oly sok helyzetkomikumra épített vígijéték után — végre a jellemekből fakadó humort engedi érvényre jutni. A kacagta tó-fanyar játék során panoptikum! figurákkal találkozhatunk a 20-as évekből, A jellemző katnaszos gúnnyal az író a darab fölé írta még azt is. hogy: ..Történik néhány hét alatt, minap vagy bármikor” — s ezzel egymondatos véleményt

is mondott alakjairól és a. korról, amelyben ilyen alakok tenyésznek. A rendezés Babarczy László munkája.

Álmodozások kora (vasárnap, 18.30), Magyar film az „Ami a 12-ből kimaradt” című sorozat legújabb darabjaként, 196ö tavaszán mutatták be a mozik az eddig csak kisfilmesként ismert Szabó István első játékfilmjét, az Álmodozások korá-t, A friss, üde hangvételű film egy nemzedék önvallomása: a fiaitalok útkeresése, alcíme is erre utal — Felnőtt karnaI

gen, nincs semmi tévedés. Kollégát néha így hívják, ahogy a címben szerepel: ő az örökmozgó. Az a pedagógus, aki megmozgatja és minden jóra meg tudja nyerni a gyermekeket, Harminchárom éve pedagógus, Ha egyszer megszámolná a nála tanult felnőtteket, gyerekeket, aizt hiszem, nehezen érne a számok végére. A pásztói kettes számú Általános Iskola napközi otthonának vezetője, a dolgozók iskolájának vezetője, a pedagógusa zaksaervezet járási bizottságának tagja, a szakmunkásképző intézet tanáfa. Ezek a tisztségek mind róla beszélnek. Mackó Jenőnéről, aki Kiskunfélegyházán végezte el a tanítóképzőt és ezer- kilencszáznegyvenöt óta Pásztort működik.

— Rosszkor születtem — mondja —, s egy pillanatra el is érzékenyül.

Megértem. A nagy világégés kegyetlen volt hozzá is, elsodorta a férjét. De az a hatalmas pedagógus feladat, amely a felszabadulás után lekötötte a nevelőikét, talán enyhített fájdalmain. És Mackó Jenőmé munkához látott.

— Először a szülők bizalmatlanságát kellett legyőzni a szocialista pedagógia eszközeivel. Nehéz munka volt,

a szülők megértették a feladatokat.

szók. Az indulás nehézségeiről szól a történet az öt frissen diplomázott fiatal első önálló lépéseit kísérve nyomon; az első csalódásokat, az illúziókkal való leszámolást, a kíméletlen igényesség harcát a megáUapodottságok ellen. Szuggesztív képi nyelven fogalmazott vallomás, állás- foglalás ez a film. korunk társadalmának néhány lényeges kérdéséről. A két főszereplő: Béres Ilona és az akkor még főiskolás Bálint András.

A. Gy,

A vásárlók érdekében

„Pillanatnyilag majdnem minden ...”

Ez nem jelenő azt, hogy mindenki egyéni ízlését, kívánságát kifogástalanul ki tudja elégíteni, mert a címben foglalt kijelentés viszonylagosságot jelent, az előző két hét, hónaphoz, vagy félévhez viszonyítva. Válóban nehéz még a legkifogástalanabb áruellátás esetén is olyat elképzelni, hogy mindenki mindig azt kapja amit akar, kigondolt, vagy esetleg elképzelt.

A Pécskő Aruház férfi-női divatáru, kötöttáru, rövidáru, bébi- ég leányka ruhákat árusító osztályán dolgozók, Sza- lontai József né osztályvezetővel együtt tényleg azon fáradoznak, hogy a kedves vevő ne távozzon üres kézzel a pulttól, sőt egyikük-máslkuk szolgálatkészsége kevés helyen tapasztalható.

Nézzük csak mit is takar ez a „majdnem minden van”, néhány szócska?

Mindig csak

a hölgyek?!

Az osztályvezető első szavaiból kiderül, hogy az ellátásban háttérbe szorultak a férfiak, az ipar jobban kedvez a hölgyeknek. Női pulóverekből, kardigánokból és női szettekből a hét derekán jelentős mennyiség érkezett, több divatszínben és különböző számokban. Van köztük olasz gyártmányú, de a legtöbb Hódmezővásárhelyről jött. Vékonykötésű kardigánokból (egyfalas) amit nagyon kedvelnek az asszonyok, lányok, jelenleg hat színben: fehér, fekete, világoskék, sárga stb. között válogathatnak. De nemcsak felső kötöttárukban jó most az ellátás, hanem a női fehérneműkben is bőséges a választék. Egy szépséghibája azonban van az előbb említett fehérnemű-ellátásnak. Főleg nylon áruk kaphatók, — kombiné, bébi doll-ok, melltartók stb. — habselyemből viszont csak nadrágot tudnak adni. A beszerzésnél gondoltak az idősebbekre és a fázósabbakra is. Jó meleg bunda és svájci nadrág között válogathatnak. Üj cikkükből, a bánion nadrágból ma már több színben és két fazonban: hosszú és rövid, kaphatnak a vásárlók. Aki pedig szereti a harisnyát, az sem távozik

üres kézzel, mert van német gyártmányú és szembiztos, bár az utóbbinak minőségével kapcsolatban elég sok kritikus megjegyzés hangzik el.

Nem ilyen rózsás a helyzet a férfi kötöttáru-ellátásnál. Például az igen keresett férfi ingpulóverekből a keresletet csak kismértékben tudják ki- elégiteni. Még jóformán meg sem melegszik az áru, máris üresek a polcok. Garbóból valamivel jobb a helyzet, mivel ezt csak a fiatalabbak vásárolják. Elkedvetlenedésre azonban nincs ok, mert nylon Ingekből bőséges a kínálat, sőt karácsonyra Olaszországból’ és Jugoszláviából különböző divatszínekben is érkeznek. Kalapból, sálból, kesztyűből, divatos nyakkendőkből, zoknikból jó az ellátás, van miből választani.

Vásárlásra ingerel

A vevőik joggal dicsérik a bébi- és leánykarészleg áruellátását. Itt is majdnem minden kapható. Az osztályvezető elmondja, hogy ha valamilyen szép gyarmekholmit lát, azonnal megveszi. Nemrég Debrecenből 500 ezer forint értékben kapott bébi- és gyermek- holmikat. Ha szűk is a választék, de van harisnyanadrág, tipegő, tréningöltöny, egykét számot kivéve. Az Igen keresett flanelból készült fiú pizsamát 2-től 16-os számig lehet kapni, a leányka pizsamák i-től 4-es számig piáéból készültek, attól felfelé 16- ig pedig flanelból. Az országban kevés helyen kapni leányka habselyem kombinát, itt az is van. Találó az egyik vásárló megjegyzése: olyan ízléses, szép szfnössze- álütású kötött holmikat árulnak, amely vásárlásra ingerli a szépet kedvelőket. A gyermekeknek ajánlanak még garbó pulóvert, »különböző színű szetteket, kardigánokat. A budapesti Dux Ktsz. az áruház megrendelésére 300 kezeslábast gyártott, 8 hónapostól 2—3 éves kisbabák részére.

Csak utána kell járui

Az osztályvezető szerint lehet árut szerezni, de sokat kell fáradozni, sokat kell utánajárni. Az osztály két forAZ ÖRÖKMOZGÓ

NŐGRAD - 1969. november 22., szombat

De nemcsak az iskolai munka jelentett problémát. Mackó Jenőné a társadalmi munkában is az élen járt. Munkáját már akkor Is megbecsülték. Tizenkét évig tanácstag volt. Tevékenykedett a nőtanács keretén belül is.

— Kézimunka-tanfolyamot vezettem az asszonyoknak. Jöttek is szép számmal. Természetes volt minden, amit csináltunk, kellett a gyermekeknek — mondja halkan, a legtermészetesebb hangon.

Húsz éve vezeti az esti iskolát, ahonnan közel ötszázan kerültek ki. Azt mondja:

— Ha összeadnánk az ott eltöltött időt, körülbelül kétezer órát tenne ki.

Kétezer óra itt, ugyanany- nyi másutt, több vagy kevesebb a harmadik helyen. Sorolhatnánk az órákat. Mindez Mackó Jenőné életszemléletéből fakad. Menni, menni, állandóan előre lépni.

— Hogyan képes minderre? — kérdezem, s ő máris válaszol.

— Amit elvállalok, azt meg is csinálom. Az én mozgásom, lelkiismeretességem — ezt a szót ma már nem használják annyira — hiánya miatt ne torpanjon meg a gyerek. Adódtak fények, amelyek az embert tovább lendítették.

Tíz év© vezeti az iskola napközi otthonát. Ezt a beosztást nem értékeli mindenki, pedig a legszebbek egyike. Harminchat gyerek van gondjaira bízva. Ezt Is mondja:

— Ogy érzem, a szülőket kell pótolnom.

pgyszerüen, természete- sen. beszél, hogy mindenki megértse szavalt. A szülőiket pótolja — így fogalmazott.

— Könnyen érthető — válaszol a még föl sem tett kérdésre , a napközi-otthonnak egyetlen egy hátránya van, hogy a gyermekek reggeltől estig kötöttek. Alkotási 1 vágyaiknak nem tudnak eleget tenni. Éppen ezért játszatni kell őket, úgy, hogy munkájuk egyben szórakoztató legyen számukra. Hulladék anyagból, amit a pásztói üzemektől kapunk, flakonokból, kukoricacsutkából különböző figurákat készítenek Féligmeddig hobbymmal sikerélményhez akarom juttatni őket. S ezt a gyerekek is értékelik.

Mackó Jenőné az Iparművészeti Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium és az országos nőtanács didaktikai játékpályázatán első díjat nyert. Munkáját könyvben jelentetik meg. Az eredmény

természetesnek tűnik, ■ az örökmozgó pedagógus még a gyermeklélektannal Is foglalkozik, hogy eredményesebb munkát végezzen.

■— Hogyan született meg a pályamunka?

— Az kapott meg, hogy tudom, mi minden érdekli a gyerekeket. Sok szülő azzal neveli el gyermekét, hogy mindent megvesz neki. Az értékek megbecsülése, a fantázia így háttérbe szorul.

Mi sem természetesebb, hogy a gyerekek is együtt örülitek Mackó Jenőnévei a sikernek. Most Pásztó huszonöt éves felszabadulásénak évfordulójára, a művelődési ház pályázatára albumot készítenek. A múltról, a fejlődésről és a jelenről.

Eigy üveges szekrényben csak a gyermekek alkotásai láthatók. Köztük az ötödikes Gömörí Pisti műanyagból, kartonból készült Lskolama- kettje, amely első díjat kapott a tanácsköztársasági pályázaton.

Az osztályban együtt van már a negyedikesek és az ötödikesek népes tábora. A gyerekek versengve mutatják munkáikat. Robotember bo~ xosdnbozból. kutya, bari, kacsa drótból és csutkából.

— Kis ördögök, de nem lerásból gyűjti össze az eladásra kínált árukat. A különböző nagykereskedelmi vállalatoktól — Eger, Miskolc, Debrecen, Szeged, Budapest —, és közvetlenül a kisipari szövetkezetektől. A már említett Dux-on kívül közvetlen üzleti kapcsolatban állnak a Stílus és á Haladás nevű budapesti ktsz-ekkel, Szegedről a Fém- tex-szel, valamint a Szarvasi Ktsz-szel. Az utóbbi helyről kötött gyermekelpőcskéket, bébi- és gyermekkesztyűt, horgolt bébi- és gyermekruhákat vásárolnak. Közvetlenül az üzletbe küldi áruját a Hatvan és Környéke Háziipari Szövetkezet, a Ramóna, és a Minőségi Férfi Fehérnemű Ktsz.

A tények, no meg a raktárban található szép holmik sokasága győzött meg arról, hogy Itt a gyakorlatban váltják valóra azt a helyes ke- reskedelem-poütikaí elvet: nagy forgalom — szolid haszon.

Szalontól Józseíné eredményes árubeszerzésének előnyeit közvetlen munkatársai 1* érzik. Legtöbbjük fizetési borítékjában az elmúlt hónapban 5—600 forint húzódott meg, amit jutalékként kaptak a növekvő forgalom után. Érdekességként említem, hogy november 18-ig majdnem 30 millió forintot árultak. Az emelkedő napi bevételek pedig azt tanúsítják: sem a vásárlási kedvben, sem pedig a vásárlási képességben — pénzben — nincs hiány, ttodig a női holmik ára eddig 8—10 százalékkal emelkedett. Ami viszont örvendetes: több

gyermekhoiminél csökkentették az eladási árat.

I

Újabb szállítmány

Arra a kérdésre, hogy a jövőben jobb lesz-e az áruellátás, az osztályvezető nem tudott határozott igennel, vagy nemmel válaszolni. Azt azonban hangsúlyozta: rövidesen újabb női és férfi impor-kötöttáru- szállítmány érkezik Egerből, amelyet az év végéig valószínű még néhány követ.

Reméljük, eljön majd az az idő, amikor a „jelenlegi, pillanatnyi helyzet” tartóssá alakul át.

Van esz Károly

hot rájuk haragudni —

mondja kedvesen gyermekeiről. — Mint a sugarak mentek szét, vitték az üzemekbe az albumba szánt kérdéseket.

Kislány szalad hozzá, félénken odasúgja: ma két ötöst kaptam. S máris hallom a kommentárt:

— Jaj, de örülök annak a két ötösnek, talán jobban, mint te. — Ilyen egyszerűen, természetesen, biztatóan.

— Megéri a befektetett energia?

— Inkább úgy mondanám, a munka megéri a fáradságot, mert az ember alkothat. Szeretnék a gyermekeknek mindig újat adni. Csak úgy fejlődhetnek, ha lekötjük őket.

'gy mondat motoszkál bennem. Maekó Jenőné mondta: a munka az embert úgy érdekli. Arra gondolok, bárcsak mindenki így gondolkodna a saját területén.

Eg

Megírás után párszor átolvastam ezt a portrét. Ha sii- üsztlkaüag elemezném, rögtön szemembe tűnne a gyakran emlegetett. szó: természetes. Hatszor fordul elő. Szar- kesztőm bizonyára kihúzná, más szót írna helyére. Pedig így van ez, minden így természetes. S akkor lenne a legtermészetesebb ha mindenki ezt tenné amit az élet vár tőle.

, Molnár Zsolt