Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

» wpfWPflfi 'TTr ■ l’T T 'T n n f j liilli IM I A Fővárosi Kézműipari Váilalat pásztói telepén a 4-es üzemágnál készülnek a szőnye­gek és a horgolt kendők. Illés Lajosné üzemág vezető az elkészült kendőket súly szerint visszaméri, ellenőrzi Drága mulatság Bizottság szállt ki legutóbb a szorospataki bányához. A tervező (BÄTI), a beruházó (Nógrádi Szénbányák), a kivi­telező (nagybátonyi gépüzem) és az üzemeltető (nagybátonyi bányaüzem) illetékesei vizs- ■ ütik a bányai csilieíorgalom- al kapcsolatos problémákat. .» feljegyzés, amit elkészítet­lek tanulságos, hogyan nem szabad egy beruházást, rekont- rukciót befejezni. Csak né­hány szemelvényt a feljegyzés­ből, amelyek önmagukért be­szélnek és egyben bizonyít­ványt is jelentenek. — Az úgynevezett fokra for­dítókat a gyakorlatban jól be­vált módon már átalakították, • e mindkét helyen a beton- :• lapozást újra el kell készí­teni. A betontömb törmelékes állapotba került, a berendezé­sek rögzítése a biztonsági és üzemeltetési körülményeknek nem felel meg. — Az automatikus körbuk­tató vágányzára kezdettől fog­va nem üzemeltethető folya­matosan. A tervező bevonásá­val még egyszer legyártották a vágányzárat, de a beépítés után 3 óvával meghibásodott, azóta sem üzemel és így többlet lét­számra van szükség. A terve­zők véleményére kíváncsiak, a megoldást tőlük várják. Ez vi­szont már a harmadik folya­mat lesz. A lengőpad és csilletároló működtetése az eredeti terv szerint külön betáplálással történt volna. Fojtószelep hiá­nyában nem így készült, emiatt sok az üzemzavar. Megoldás: az eredeti terv kivitelezése. — A esillebetolő szerkezet jelenlegi formájában nem fe­lel meg a gyakorlati követel­ményeknek. Cserélésre, átala­kításra szorul. Működését még vddlg nem tudták beszabá­lyozni, emiatt kart tesz a csil- 1 parkban. — A külszíni láncpálya he- í malapja is tönkre ment, újat i öli építeni. Az aknaelzáró aj­tók nem működnek a terve- • ‘Unek megfelelően. Az itt ziikséges fojtószelepeket ; ív gfelelő minőségűvel kell le­cserélni. — A föld alatti rakodón se- ' -‘sségcsökkentő berendezésre van szükség, mert a csillék nagy sebessége miatt sok az v zeni zavar. — A föld alatti aknarakodón a betolóberendezés »z első pillanattól kezdve nem üze­mel ... A lista tehát elkészült a -. vnvcdö alany, a szorospataki aknaüzem sürgetésére. Azóta már intézkedés is történt a hi­bák kijavítása érdekében. A kérdés azért talán mégis jo­gos: nem lehetett volna egy kicsit gondosabb munkával már első alkalommal jól el­készíteni ezt a beruházást? A kétszeri, háromszori munka egvébként is drága mulatság, aminek a költségeit valakinek viselnie keli. Az Iskolarádióról Hagyományaihoz híven az Iskolarádió az 1969 70-es tan­évben is új sorozatokat indí­tott. Az általános iskolák ha­todik és hetedik osztályos ta­sai. Ugyancsak a középisko­lásoknak szól a Diákszemmel a jövő iskolája című vitaso­rozat, amely az osztályfőnöki órákon kívül alkalmat akar nulóihoz szól az Utazz velünk teremteni diáknak és tanár­nak egyaránt az iskolával szembeni elvárások megfogal­című földrajzi sorozat, amely­nek keretén belül neves tu­dósok, kutatók, szakemberek mazására, érdekes tájakról, népszokások- FiimesZtétikával ról számolnák be. Az orosz dalok című soro­zatban könnyen tanulható, vagy ismert dallamokat köny­tantárgy- szerűen kevés iskolában fog­lalkoznak, de moziba sokan járnak. Az értő nézők neve­léséhez kíván szerény segít­nyebben érthető szöveggel séget nyújtani a Filmesztéti­gyűjötték össze. Ebben a tan­évben a hetedik és a nyolca­dik osztályosokon kívül az ötödik és hatodik osztályosok sokat, is kapnak matematikai rejt vényműsort. A sikeres Törd ka című sorozat. Megisméte­lik a Magyar századok című, két évvel ezelőtt készült adá­A középiskolák második, a tejed sorozat remélhetőleg harmadik, negyedik osztálya " " , ,, , r „ . , V, r,lr 4.A«ti-nMAlvVM W,II megnyeri tetszésüket és fel­keltei érdkelődésüket. Az általános iskola iroda­lomóráin négy témával je­lentkezik az Iskolarádió: Cso­rnák sugárzott történelmi mű­sorok közül három témát emelnénk ki: az 1969 decem­berben elhangzó Nagy októ­ber, az áprilisban műsorra , . . , T, . . r,, kerülő Lenin-ciklust, és a konai Ady, József Attila és felszabadulás 25. évforduló­a mai magyar költők művei vei foglalkozó egy-egy cik7 lusban. Középiskolások számára ké­szül Századunk jellegzetes mű­fajai címmel az esszé, a kis­regény, és a szociográfiával jára Karsai Elek által készí­tett, öt adásból álló anyagot. Az Iskolarádió lehetővé tet­te, hogy az előbbi években el­hangzott műsorok jelentős részét az iskolák magnószala­foglalkozó műsor, valamint a gon megvásárolhatják. Ezzel Szójáték komolyan, a Kerék­asztalon a kötelező olvasmány és a Világszínház újabb adá­is az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságát kíván­ják növelni. ereseges HA A MEGYÉNK VÁLLALATAINÁL el­ért nyereséget nézzük, nyugtalanságra egyál­talán nincs ok. Ez a jelenség azonban sok mindent eltakar. A többi között a termelés szerkezetének valamelyes megváltozását, né­hány, nem kifizetődő termék gyártásának beszüntetését, illetve a veszteséges ágazatok egyik-másik területének lassú felszámolását. A külső és belső piaci igények, hatások vi­szont arra sarkallnak, hogy gyorsítsuk meg az e területre jellemző tempót. A Romhiányi Cserépkályhagyár példája bi­zonyítja, hogy nem lehet hosszú időn át egy termékre építeni a vállalat jövőjét. Az új mechanizmusban jól kell ismerni a pia­cot, s olyan műszaki fejlesztési tervet cél­szerű kidolgozná, amely hosszabb távon megalapozza a vállalát dolgozóinak bizton­ságát. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat­nál kevés termék hozza a nyereség zömét. A csak veszteségesen előállítható gyártmá­nyok listáján a finomkonfekciós termékek szerepelnek. Pedig ez utóbbiak fejlesztését sürgeti a belső és a külső piac egyre növek­vő igénye, ilyen értelemben foglalt állást a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor tárgyalta a vállalat munkáját. A Budapesti Nemzetközi és az őszi Vásáron kiállított ter­mékeik után kapott díjak is arra ösztönzik a vállalat vezetőségét, hogy növelje a finom- íkoníekciós termékek mennyiségét. Csupán nagyobb gondot kellene fordítani a költség- elemzésre, a veszteséget előidéző tényezők felkutatására, azok megszüntetésére. Ebből is látszik, hogy a nyereség-előirány­zatok könnyű elérése, illetve túlszárnyalása sok tekintetben fékezőleg hat a termelés szerkezetének előnyös megváltoztatására. Ugyanis a nyereségből könnyen, minden megrázkódtatás nélkül tudják fedezni a veszteséget. Mi lesz akkor, ha a nagy nyereséget hozó termék vagy termékek előállítása máról hol­napra megszűnik? Mélypontra kerül a vál­lalat, esetleg szanálni kell. Ahol a máról holnapra élés jelemzi a vállalatvezetést, ott nem járnak helyes úton, cselekedetük ellen­tétes az új gazdasági mechanizmus szelle­mével, mely a többi között a tespedtség el­len hív harcba a gazdasági élet minden te­rületén, és a jelen feladatainak tükrében készíti elő a jövő tennivalóit. FÉKEZI A VESZTESÉGES TERMÉKEK vagy termékcsoportok mérséklésére, illetve felszámolására tett kezdeményezéseket a mo­nopolhelyzet, amelynek során egyes vállalatok egyes termékei egyeduralmat élveznek a pia­con. Amennyire előnyös ez a helyzet, annyira káros is. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol a monopöihelyzetet örökkévalónak tart­ják, ott alig fejlődik a termelés üteme, a termelékenység, ellustul a többre, jobbra tö­rekvő szellemi élet, kialakul a „nálunk min­den jól megy” szemlélet és a gyakorlat, a kritikátlanság és az új iránti érzéketlenség üti fél a fejét. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: aki ma vezető posztot tölt be az élet bármely terü­letén, emberek kisebb, vagy nagyobb cso­portjáért, annak jelleméért és jövőjéért fe­lel, annak mindig készen kell állni, hogy különböző megrázkódtatások nélkül, a rábí­zott vállalatot minden nehéz helyzetből gyorsan kivezesse. Ezt csak akkor tudja megtenni, ha készen állnak azok a tervek, biztosítva vannak azok a feltételek, ame­lyek a termelés szerkezetének előnyös meg­változtatását szolgálják. Ennek igazságáról a Romhányi Cserépkályhagyár vezetői és dol­gozói keserű tapasztalatokat szereztek. Korábban a felsőbb szervek arra ösztönöz­ték a vállalatok vezetőit, hogy kutassák, miért veszteségesek egyes gyártmányok, mit lehet és kell tenni a veszteség mérséklésére vagy megszüntetésére. Az új közgazdasági szabályozók is ez irányba szorítják a terme­lő-gazdálkodó egységek vezetőit. Gyorsabb ütemet diktálnának, ha a veszteséges ter­mékek alapjaiban veszélyeztetnék a válla­lat létét. Mivel ez nem áll fenn, kevesebb időt és energiát fordítanak e termékek szá­mának csökkentésére, illetve a veszteség okainak megszüntetésére Az egyes termékeknél biztosított állami dotáció és szubvenció ma még inkább kon­zerválja a helyzetet. A vállalatok abból in­dulnak ki: ha az államnak, a népgazdaság­nak szüksége van a veszteséges termékekből származó jövedelemre — akikor fizesse meg. Van egy olyan külkereskedelmi törekvés is, amely a piac megtartásának jelszavával próbálja egy ideig elhúzni a veszteségesen előállítható gyártmányok termelését. Ilyen helyzet alakult ki egy időben a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, néhány kovácsoló­gyári terméknél. RECEPTET ADNI a termelési szerkezet előnyös megváltoztatásához nem lehet, de nem is volna célszerű, mert a termelés ob­jektív és szubjektív feltételei nemcsak gyá­ranként, hanem üzemrészenként is változ­nak. Csupán arról van szó, hogy reflektorfény­be állítsuk a gazdálkodásnak ezt a szerin­tünk egy kicsit háttérbe szorított területét, ahol minden különösebb beruházás" nélkül jelentős összegeket szerezhetnek vállalata­ink, amelynek egy részét fejlesztési célokra és a dolgozóik nyereségének emelésére for­díthatják. Szükséges foglalkozni ezzel a témával azért is, mert az új mechanizmus kiteljese­dése során, amikor a piacon a kínálat és nem a kereslet lesz a meghatározó, megszű­nik, vagy legalábbis csak néhány cikkre ter­jed ki a monopolhelyzet, aíkikor az a válla­lat lesz előnyben, amelyik már most hozzá­szokott a termelés szerkezetének gyors meg­változtatásához. AMIKOR ÜZEMI pártszervezeteink, párt­bizottságaink termelést irányító munkájuk során a hogyan továbbra keresik a választ, ne kerülje el figyelmüket a megyei pártbi­zottság ezzel kapcsolatos észrevétele, útmu­tatása, ösztönzése. Venesz Károly Egynémelylk reggelen már dér csillog a füveken, a gé­peken és a kukoricaszáron. A répafejelő asszonyok keze megdermed a hidegtől. A lo­vak hosszú párát lehelnek. Nyakig járunk az őszben és már ízlelgetjük a telet, mely ŐSZ A TSZ-BEN szövetkezet vezetői azonban, élükön Sümegi János tsz-el- nökkel, vállalták a kockázatot. A már elkészült, két szállásra huszonkétezer pulykát telepí­tettek be, amelyből tizenegy­ezer már az Idén átadásra ke­rül. A tizenkét hetes korukban négykilösra hízott pecsenye­csényi tsz-tagok mondják, a forinttal drágította a termést, kerül még az Idén, a szövet­hálnaiönként~eLküld7""hozzánk fontosabb növények hozamai viszont 2400 forinttal nagyobb kezet havi százhúszezer fo- . már „a plafont verdesik.” bevételhez jutott minden hold rintot vesz be tejből. Mintegy pulykák karácsonyra, könnyen Ki álmodta volna csak né- után a tsz. A nagy adagú mű- félmillió forinttal szeretnék meglehet, visszajutnak Angli­hány éve is még, hogy 1969- trágya alkalmazása tehát ezer túlteljesíteni a tervet. ába, ahonnan nagyszüleik ben már húszmázsás ' búza- forinttal növelte a holdankén­termést tervez a szécsényi tsz ti tiszta hasznot, s csaknem többszáz hold átlagában. S nyolc mázsával a kukorica hozamát. hírnökét. Cseppet sem irigy­lésre méltóak a rakodómun­kások, akik a cukorrépát hányják a kocsira. De a mun­ka nem állhat meg, az idő­járás viszontagságai éppen­séggel sürgetik a földművelő embert. A gondot még az Idei termés mentése okozza, de a gazda esze már a jövő évben jár. Ezt erősítette meg Bene József, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz élénk képzeletű, az álmokat rendre megvalósító főagronómusa is: ez a terv nemhogy teljesült, hanem a kedvezőtlen időjárá­si kihatások ellenére is sike­rült túlszárnyalni. De hason­ló, szép eredménynek számít a száz hold átlagában elért 270 mázsás cukorrépa, a 350 holdon betakarított csaknem százmázsás holdankéntl bur­Mósfél évre elegendő „Bennünket már az foglalkoz- gonyatermés. Pillangósokból tat rendkívül intenzíven, hogy is negyven mázsát takarítot­tanak. A szarvasmarhalét' Az állattenyésztés szakve- szám már eddig is csaknem zetője, Kollár László is a szép ötvennel nőtt a tavalyi 650- taUarmánytermésről zeng hez képest. Ennek nag-y ré­dlcshimnuszokat. Mint el- sze tehén, negyven százaléka a költségek a tervezett szint származnak. A tenyészalap- alatt maradtak, különösen tá- anyagot ugyanis az ángol karmánybói nagy a megtaka- Methaews cég exportálja há­rítás. A tarlóherék „jól, be- zánkba. A szövetkezet főag- jöttek”, mostanáig szinte azt ronómusa ugyancsak kiutazott etették. Gazdag termést adott Angliába, hogy személyesen a silókukorica, van bőven ré- meggyőződjön a pulykafajta pafej is. A takarmányt tar- értékességéről, talékolják, s több állatot, tar­mi lesz 1970-ben és 71-ben.” tak he e§y holdról, pedig mondotta, másfél évre ele- pedig elöhasi üsző. A szécsé­negyven hold lucernát, s száz gendő szálas- és egyéb takar- nyi tsz-ben minden üszőt le­Közelharcban a hozamokkal hold vörösherét meghagytak magfogásra. Ügy mutatkozik, hogy a ku­koricánál is sikerülni fog a frontáttörés, ahogyan a búzá- Mégis arra kértük Bene Jó- nai. a hozamokat várhatóan zsefet, hogy ezúttal a ked- huzamosan, a húsz mázsáit fe- vünkért tekintsen egy kicsit (üli szemes termésre növelik, vissza, vessünk számot az Egyelőre több fajtával kísér- idei esztendővel, nézzük meg, léteznek, rövidebb-hosszabb mi, valósult meg a szövetkezet tenyészidejűekkel, a Nógrád- vakmerő és kevésbé merész ban kevésbé ismert hibrid terveiből. Mert az ősz a szám- vetőmagokkal. Kétszáz hold adás évszaka is. átlagában huszonnyolc má­mánnyal rendelkeznek. Min- elletnek és úgy étékesitik den alap megvan tehát ah- Hízóba csak bika és hoz. hogy az állatállományt mehet. Ennek Is köszönhetik, Ha az építők idejében át­adják az utolsó, hetedik puly­kaszállást is, akkor jövő év áprilisában sor kerülhet a tel­jes betelepítésre, 1971-tól pe­dig évente 250 ezer pulykát nevel és ad el évente a szé­csényi közös gazdaság. Egyéb- seleit ként ez a kezdeményezés ha- uÜirá tott a legnagyobb meglepetés uuz. Iius.y di i urarci. örpiZvpi a 7árszámndó és tprv tovább növeljék, s különösen hogy a saját állomány feltől- köi.gyüleseí s iám. ez a terv ts teljesen közel ke­rült a végleges megvalósulás­hoz! ben például hétmillió forin­tos árbevételt terveztek az ál­lattenyésztés hozamaiból, s Mindenekelőtt a növényter- zsás holdankénti termést vár- ebben még nincs is benne a nesztésben elért eredménye- nak, májusi morzsoltra át- .et vettük sorra. Izgalmas számolva. Volt olyan kukori­a szarvasharha-tenyésztést t,ésén felül jócskán adtak el fektessék szélesebb alapokra, tenyészüszőt más tsz-eknek Az állattenyésztés ugyanis is. Szécsényben is, mint a Nóg- De fejlesztik a juhászatot és rád megyei tsz-ekben általa- folyamatosan átadják rendel­ban, a jövedelmet lényegesen tetősének a hét korszerű puly- den évben gondosan vigyáz­befolyásoló üzemág. Szécsény- kaszállást is. nak arra, hogy amit eltervez­Szécsényben ugyanis min­szarvasmarha, borjú és egye­bek után járó állami dotáció kérdés ez, hiszen a szécsényi catábla, amely hatvanmázsás sem. A hétmilliós tervből ok­termelőszövetkezet évek óta termést adott, igaz, hogy ezen közelharcot folytat a hoza- a területen 18,5 mázsa vegyes mokkái: minden igyekezet a műtrágyát és harminchatezres termésátlagok növelésére irá- tőszámot alkalmaztak. A ter­vül. Ez mind nehezebbben més jócskán meghálálta a na­tek a gazdaság fejlesztése, a tagság gazdagodása érdeké­ben, az ne csak írott ma­tat maradjon, hanem betel­jesedjék. A vezetőség az újabb gazdasági év után is A szécsényi pulykatelepről bátran állhat a tagság színe Pulyka az angoloknak tóber végéig mintegy 6,5 mii- már számos híradás elhang- elé. liót teljesítettek. De hízóban, tejben a félmilliós hátralék is többszörösen le van fedez­ve. Még húsz hízott marhát zott. Érthető ez, hiszen egye­dül álló és nagyon vakmerő kezdeményezés. A szécsényi Lesz miről beszámolni! Lakos György mégy, egyre kevesebb a rej- gyobb ráfordítást. A műtrá- adnak el exportminőségben, tett tartalék. Ahogyan a szé- gyatöbblet holdanként 1400 százötven sertés is eladásra NÖGRAD — 1969. november 16., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents