Nógrád. 1969. november (25. évfolyam. 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

i Tüntet a világ Vietnam mellett Amerikában százezrek mozdultuk meg Tegnap reggel elindult az arlingtoni katonai temetőből a halál elleni menet utolsó résztvevője is. Az ország min­den részéből érkezett tüntetők csütörtök délutántól szünet nélkül, végeláthatatlan sorban vonultak a katonai temetőből a Fehér Házig, majd az ame­rikai törvényhozásig és kopor­sókban helyezték el a háború halottainak neveit. A tüntető csoport, amely felszólította Nixon elnököt, hogy találkoz­zék a koporsóvivőkkel eluta­sításba részesült. Miközben a menet utolsó felvonulói még a városban ha­ladtak, az amerikai törvény- hozás épülete előtt már gyü­lekezni kezdtek a hatalmas háborúellenes tüntetés részt­vevői. A tüntetés az amerikai főváros középpontján halad végig, de a rendőrhatóságok nem engedélyezték, hogy a Fe­hér Házat is érintsék. Magyar idő szerint az esti órákban ke­rül sor a tiltakozó nagygyű­lésre a Washington-emlékosz- lopnál, a Fehér Ház közvetlen közelében. A gyűlésen neves békeharcosok mellett ismert politikusok is felszólalnak. Szombatra virradó éjszaka Washington legnagyobb pro­testáns templomában különle­ges béke-istentiszteletet tartot­tak, több mint ötezer résztve­vővel. William Coffin lelkész, a Yale-egyetem káplánja, akit korábban békemozgalmi tevé­kenysége miatt bíróság elé ál­lítottak, volt az istentisztelet egyik szónoka. Az országos méretű háború­ellenes tiltakozás egyik legér­dekesebb eseményét New Yorkban rendezték meg. A Central-parkban több ezer tün­tető gyűlt össze, hogy tilta­kozzék az értelmetlen és igaz­ságtalan háború folytatása el­len. A tüntetők fekete lég­gömböket bocsátottak fel, azoknak a halottaknak emlé­kére. akik a Nixon-kormány- zat első évében pusztultak el Vietnamban, fehér léggömbö­ket az elkövetkező hónapok áldozatainak szimbolizálására. A gyászkürtjei hangjaira a tüntetők lefeküdtek a földre, a halottakat megjelenítve. Az amerikai egyetemek nagy többségén csütörtökön és pén­teken csaknem teljesen szüne­telt a tanítás, a vietnami mo­ratórium eseményei miatt Igen sok diák indult el Wa­shingtonba, hogy részt vegyen a szombati nagy felvonuláson. Hasonló felvonulásra került sor San Franciscóban is, ahol a nyugati partvidék háború - ellenes csoportjai gyűltek ösz- sze. A nagy felvonulásra a kor­mány különleges intézkedése­ket foganatosított. Washing­tonban 9000 katonát vezényel­tek és összesen csaknem 40 ezer főnyi egységet helyeztek riadókészültségbe. A főváros közelében, az éjszakai órákban katonai alakulatokat helyeztek el több középületben. Az elnö­ki lakóhely környékét pedig a rendőrség szombatra minden forgalom elől lezárta. Moszkva Leningrádban, Kijevben, Moszkvában, és a Szovjet­unió többi egyetemi központ­jában tegnap megkezdődött a Vietnammal vállalt szolida­ritás hete. A felsőoktatási intézményeknél vietnami diá­kok részvételével nagygyűlé­seket tartanak, s különböző munkahelyeken a szovjet diá­kok társadalmi munkát vé­geznek. Az így befolyt pénz­összeget a vietnami alapba utalják át. Párizs Az a 32 politikai párt és társadalmi szervezet, amelyik szombat délutánra, Párizs­ban Les Halles-tól a Bastil- le-ig tüntető felvonulást hir­detett meg az Egyesült Álla­mokban folyó háborúellenes tüntetések támogatására, a belügyminiszter betiltó ren­delkezése ellenére is, fenn­tartotta a tüntetésre szóló felhívását. London Londonban, s Anglia többi nagyvárosában több ezren rendeztek tüntetéseket a washingtoni „halál elleni me­net” támogatására. A tünte­tők háborúellenes plakátok­kal, s a vietnami háborúban elesett amerikai katonák ne­veit tartalmazó feliratokkal vonultak az amerikai nagy- követség elé. Sydney Több ezren tüntettek Auszt­ráliában is a vietnami ag­resszió ellen. Sydney, Can­berra, Melbourne utcáit el­lepték a háború elleni tilta­kozók tömegei, aikik a Viet­namban harcoló amerikai és ausztrál csapatok azonnali kivonását követelték. Róma Róma csodálatos barokk terén, a Piazza Navonán ha­talmas háborúellenes tüntetés volt, melyen a részvevők a washingtoni halál elleni me­netet biztosították támogatá-' sukról. Saigon Tran Ngoc Lieng, volt dél­vietnami szociálisügyi mi­niszter felhívta Dél-Vietnam népét, hétfőn rendezzen fél­órás háborúellenes moratóriu­mot, tiltakozzék Thieu kor­mányának politikája ellen. Montreal \ Kanadában már második napja tartanak a tiltakozó megmozdulások az amerikaiak vietnami agressziója ellen. Bécs Az osztrák fővárosban pén­teken délután több társadalmi szervezet tüntetést rendezett az amerikaiak vietnami ag­ressziója ellen. Mintegy 1500 főnyi tömeg — köztük Auszt­riában tanuló külföldi diákok — 'Vonult fel az utcákon, kö­vetelve az amerikaiak kivonu­lását Vietnamból. Róma A Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalásokon résztve­vő VDK-küldöttség 3 tagja pén­teken Rómába repült, hogy részt vegyen a vietnami há­ború elleni olaszországi tilta­kozó megmozdulásokon. Mexikóváros Mexikó fővárosában a vi­etnami nép harca iránti szo­lidaritás mexikói bizottsága tömeggyúlést rendezett, amely­nek szónokai követelték az amerikai haderők azonnali és feltétel nélküli kivonását Dél- Vietnamból és a vietnami há­ború megszüntetését. November 19-re tervezik a Holdra szállást Megtartották az első tv-köz- vetítést az Apollo—12 űrha­jóról. Conrad, Bean és Gor­don, a három űrhajós röviden bemutatta a nézőknek a Föl­det. maid a kabin belsejéből is közvetítettek képeket. A földi irányítóközpont, s az űrhajósok egyaránt elmondot­ták, hogy a felbocsátásnál je­lentkezett és mind ez ideig nem teljesen megmagyarázott ener­giák i esés komoly aggodalmat okozott, de az űrhajó beren­dezései most normálisan mű­ködnek. Szombat viszonylag nyugodt nap volt az Apollo—12 sze­mélyzete számára. A nap túl­nyomó része a berendezések ellenőrzésével, felkészüléssel és pihenéssel telt el. A három űrhajós egy újabb tv-közvetí- tést is tervez. Az Apollo—12 az előirányzatnak megfelelő­en november 18-án éri el a Hold körzetét és áll Hold kö­rüli keringésre. A Holdra szál­lás tervezett időpontja no­vember 19. Délelőtt a program szerint előírt Időnél korábban. 10 órakor (magyar idő) kaptak engedélyt az alvás megkez­désére. Conrad, Gordon és Bean mögött 22 órás munka­nap állt. Az űrhajósok „le­fekvés” előtt bőséges reggelit ettek. A keltés időpontja vál­tozatlanul 21 óra 22 perc. Szombaton délben az Apol­lo—12 űrhajó 150 000 kilomé­terre távolodott el a Földtől. Az űrhajósok jól érzik ma­gukat. (MTI) Indira Gandhi bizalmat kapott Az Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt több ezer tagja gyűlt össze szombaton reggel Indira Gandhi miniszterelnök rezidenciája előtt, hogy kife­jezze iránta bizalmát és tá­mogatását. Az egybegyűltek előtt rövid beszédet mondott Indira Gandhi, aki rámuta­tott, hogy az „Indiai Nemzeti Kongresszus Pártban elkerül­hetetlen volt a szakadás, mert a pártvezetők maroknyi cso­portja rá akarta erőszakolni a pártra akaratát és eszméit, amelyek ellentétben álltak a nép és az egész párt óhajai­val.” Ennek következtében a párt a legutóbbi általános vá­lasztásokon az ország hét ál­lamában vereséget szenve­dett. „Most nem vesztegethet- részt a kongresszista parla- jük az időt. — jelentette ki ment frakcióinak azon az Gandhi asszony. — előre kell ülésén sem. amely bizalmat lépnünk, építenünk kell a szavazott Indira Gandhinak, virágzó és erős, a betegségek, tői, nyomortól, munkanélküli­ségtől és más társadalmi ba­joktól mentes Indiát. Meg­győződésem. hogy a nép tá­mogatni fog bennünket kez­deményezéseinkben.” EGY HÉT A VILÁGPOLITIKA ban tllnmelnöhiink Indiában — Arab-csúes Kabulban — I* Vf)K es az NSZK «* európai biztonságról — Menetnap es holdutazás — Szovjet—amerikai tárgyalások „A MAGYAR—INDIAI gazda­sági kapcsolatok a hatalmas távolság ellenére is- fejlettek, de szükség van arra, hogy mindkét népgazdaság érdeké­ben még szorosabbá válja­nak”. Losónczi Pál. az Elnö­ki Tanács elnöke mondotta ezeket a szavakat a magvar küldöttség tiszteletére Delhi­ben rendezett nagygyűlésen. A magyar külpolitika ielen- tös eseménye államelnökünk dél-ázsiai útja. amelynek első állomása India volt. Bensősé­ges fogadtatás, baráti légkör, eredményes megbeszélések — ezek voltak az indiai—magyar magasszintű találkozások jel­lemzői. Indiában egyébként ezek­ben a napokban erőpróba zajlott le a konzervatív jobb­oldal és a hatalmon levő kongresszus párt Indira Gandhi miniszterelnök-asszony köré csoportosuló haladó erői között. A párt jobboldali több­ségű — úgynevezett munka- bizottsága ugyanis puccsszerű­en „a pártfegyelem ismételt megszegése” vádjával felfüg­gesztette Nehru politikai örökségének megvalósítója, a párt és a kormány vezetője párttagságát. A párt parla­menti csoportja másnap ha­talmas többséggel bizalmat szavazott Indlra Gandhinak, ..érvénytelennek és indokolat­lannak” minősítvén a munka- bizottság döntését. Tekintve, hogy a miniszterelnököt apart parlamenti képviselőcsoportja választja, illetve hívhatja vissza, a munkabizottság ha­tározata nem érinti Indira Gandhi pozícióját. A mun­kabizottság döntése viszont már arra utal, hogy fennáll a párt kettészakadásának le­hetősége. A parlamenti cso­port ülésével egyidejűleg az indiai főváros lakosai nagy­szabású tömegtüntetést ren­deztek Indira Gandhi mellett és kérték, folytassa rendü­letlenül a harcot a nemzeti kongresszusban a nagy mo­nopóliumok ellen. Jelentős előrelépések történ­tek az elmúlt héten az arab egység megerősítése érdeké­ben. A Palesztinái felszaba­dítás! szervezet és, Libanon között Kairóban létrejött meg­állapodást követően az arab védelmi tanács megegyezett abban, hogy az arab orszá­gok vezetői december 20, és 22-e között értekezletet tarta­nak Marokkó fővárosában, Rabatban. A tanácsot alkotó 13 arab ország kül- és had­ügyminisztereinek üléséről ki­adott közös közlemény szüksé­gesnek tartja a Palesztinái forradalom erősítését az arab nemzet teljes potenciáljának mozgósításával. „Széles körű politikai mozgósítás, valamint átfogó és teljes katonai felké­szültség szükséges az Izrael­lel elkerülhetetlenül vívandó Iiarchoz” — szögezi le a kairói közlemény. FÖLDRÉSZÜNKÖN válto­zatlanul a szocialista orszá­gok külügyminisztereinek, prágai nyilatkozata a közpon­ti témája a. nemzetközi tárgya­lásoknak. Érnek a feltételek az európai biztonsági értekezlet összehívására, bár az is nyil­vánvaló, hogy egyes nyugati kormányok kissé fanyalogva nyúlnak a témához, szemmel- láthatóan Időhúzás; szándék­kal. A konferencia várható résztvevői közül érdekes nyi­latkozatok hangzottak el a hé­ten a két német állam képvi­selői részéről. Otto Winzer, az NDK külügyminisztere a Ho­rizont című lapnak adott nyi­latkozatában leszögezte: Az NDK politikájának cél­ja az európai biztonsági rend­szer megteremtése, s ezt nagy­mértékben elősegítené, ha az európai országok közös nyilat­kozatban köteleznék magukat arra, hogy az államközi kap­csolatokban lemondanak az erőszakról, vagy az erőszakkal való fenyegetésről. Scheel bon­ni külügyminiszter keddi nyi­latkozatában szintén foglalko­zott a konferencia összehívásá­nak lehetőségével, ismételten leszögezte, hogy Bonn semmi­féle feltételhez sfem köti a konferencia létrejöttét. Felve­tette, hogy az NSZK és az NDK részvételének módozatait a négy nagyhatalomnak és a két német államnak együtte­sen kellene megvitatnia. Willy Brandt kancellár kije­lentette: „azzal a szándékunk­kal, hogy hamarosan politikai' eszmecserét folytassunk a Szovjetunióval és Lengyelor­szággal, egyben hozzájárulunk egy európai konferencia elő­készítéséhez”. A kancellár be­jelentette azt is; nincs már akadálya, hogy az NSZK csat­lakozzék az atomsorompó-szer- ződéshez. A hét amerikai eseményei közül kiemelkedő jelentőségű a vietnami vérontás azonnali beszüntetését követelő orszá­gos béketüntetés és a második Hold-űrhajó, az Apollo—12 felbocsátása. „Nagy a kontraszt — írja a két eseményt összehasonlítva pénteki vezércikkében a pári­zsi Les Echos — az új hold­béli kísérlet és a komor ame­rikai légkör között, amelybe az egész ország került a vietna­mi kaland nyilvánvaló kudar­ca következtében. Éppen ab­ban a pillanatban, amikor há­rom újabb űrhajós készüi le- szállni a Holdra, milliók vo­nulnak fel ismét az amerikai nagyvárosok utcáin ... Ez az ország úrrá tudott lenni az űrtudományon, de nem tudott győzni a gerillaharc ellen”, — állapítja meg a francia lap. Az amerikai kormányzat nemcsak a vietnami hadszín­téren és saját országában, de a világközvélemény szemében is vereséget szenvedett. Ezt bizonyítja, hogy a hét végén lezajlott világszolidaritási na­pon milliók tüntettek Wa­shingtontól Rómáig, Londontól Tökióig és Budapestig a viet­nami békéért. Világszerte kö­vetelték, hogy az amerikai csapatok késedelem nélkül hagyják el a véráztatta Viet­nam 'djét és bízzák a viet­nami népre hazája sorsának; jövőjének meghatározásét. A KŐVETKEZŐ hét esemé­nyeihez tartozik, mégis szól­nunk kell a Helsinkiben hét­főn kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásikról. A megbeszélé­seken korunk sorskérdéséről, a fegyverkezési hajsza korlá­tozásáról tárgyalnak majd a két szuperhatalom képviselői. A küldöttségek már meg is érkeztek a finn fővárosba. A tárgyalások kilátásairól még korai lenne beszélni. Szovjet részről ismételten leszögezték, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a stratégiai fegyverek korlátozása, a fegyverkezési terhek kölcsönös csökkentése érdekében. Rogers amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok ko­moly szándékkal kezdi meg a tárgyalásokat, de azt is hoz­zátette: kormánya „tisztában van azzal, hogy a tárgyalások hosszúra nyúlhatnak, bonyo­lultak és esetleg nem járnak sikerrel”. A kezdő lépés mindenesetre megtörtént. A világközvéle­mény feszülten figyel Helsin­kire és azt várja, hogy a Ni­xon-kormányzat szúttal ne csak szavakban, de tettekkel is mutassa meg készségét a béke megőrzésére. A világ köz­véleménye óvatos optimizmus­sal várja a helsinki tárgyalá­sok eredményeit. Gáti István Helsinkiben minden készen a tárgyalásra Megérkeztek a küldöttségek Helsinkiben minden készen áll a hétfőn megkezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sokra. A két küldöttség szombaton délben, illetve dél­után megérkezett, s nyom­ban hozzálátott a tárgyalási anyag előkészítéséhez. A vendéglátó finn kormány egymillió finn. márkát utalt ki az előkészületekre és az értekezlet lebonyolítására. Amerikai részről — nyil­ván a katonai erőviszonyok C. M. Ponacsa. Indira Gandhi kormányának acél- és nehézipari minisztere szomba­ton benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek. Hírügy­nökségi jelentések szerint Ponacsát szoros szálak fűzik az Indiai Nemzeti Kongresz- szus Párt konzervatív veze­tőségéhez. amely a közel­múltban kizárta Gandhi asz- szonyt a oártból. Nem vett NŰGRAD <a> 1969. november 16« vasárnap \ megye 5000 lakost meghaladó létszámú községeiben NYITOTT VAGY ZART. ÁRURAKTARNAK MEGFE­LELŐ HELYISÉGGEL RENDELKEZŐKET hasznos hulladékok és melléktermékek helyi felvásár­lására jutalékos bérezéssel alkalmaz A PEST—BÄCS—NÖGRÄD MEGYEI MÉH VÁLLALAT Saját ingatlannal rendelkezők előnyben Jelentkezés írásban, a vállalat címén: Budapest, XU1„ Rajk László u. 32. számukra kedvező befolyáso­lása céljából — jó előre em­legettek néhány megvitatandó témát, valójában azonban a most kezdődő előzetes meg­beszélések feladata lesz meg­határozni, hogy miilyen ha­dászati fegyverrendszereket érintsen a korlátozás. A helsinki megbeszélések előtt —7 1967 januárjától szin­te folyamatos egymásutánban — rengeteg hivatalos meg­nyilatkozás, javaslat hangzott el a témához, amelyekből ér­tekezlet! körökben hosszú na­pirendi, tematikai és értel­mezési vitára következtetnek. Amerikai részről sajátos mó- ’ don a rakétaelhárító rendsze­rek kifejlesztésének, kiépíté­sének kérdéseit emlegetik el­sősorban, másodsorban pedig az olyan rakétákra szeretné­nek korlátozó rendszabályo­kat elérni, amelyek több atomrobbanófejet képesek kü­lönböző célobjektumokra jut­tatni, szinte lehetetlen fel­adat elé állítva az elhárítő- rendszert. Szovjet részről nem tartják elválaszthatónak a támadó és a védelmi rakétarendszerek korlátozásának feladatát. Rá­mutatnak ugyanis, hogy ha egy agresszív állam meglepe­tésszerű és tömeges atomcsa­pást akar mérni egy másik államra, akkor olyan rakéta­elhárító -rendszert igyekszik kiépíteni, amelytől védelmet remél a megtámadott ország visszacsapásával szemben. A potenciális támadónál tehát a rakétaelhárító rendszer — vagyis egy formailag védelmi rendszer — az agresszió szer­ves segédeszköze. Másrészt a szovjet fél min­dig hangsúlyozta, hogy a ha­dászati fegyverrendszerek korlátozását azok csökkenté­sének kell követnie, vagyis tényleges rakétaleszerelést, kell célul kitűzni. A Szovjetunió nem vár gyors eredményeket a most kezdődő tárgyalásoktól, mivel az Egyesült Államok számára leszerelési vagy rokon kérdé­sekben a tárgyalási készség csak szórványosan párosult megegyezési készséggel. Vár­ható, hogy amerikai löszről eleinte kiváró taktikához fo­lyamodnak, majd a tárgyalá­sok konkrét szakaszában je­lentkeznek a tólük már meg­szokott túlzott és indokolat­lan „ellenőrzési” igényekkel, amelyek már nem egyszer leplezték leszerelés-ellenessé- güket. A I

Next

/
Thumbnails
Contents