Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

Schumann moszkvai útja a francia sajtó érdelödésének homlokterében Tanzánia Afrika modern országa DAR-ES-SALAAM ma afri- szocializmus” széles körű prog­Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Légi.risöúb tanácsa El­nökségének elnöke pénteken Gaulle tábornok visszavonulá­sa óta. A Combat az új írancia a Kremlben íogadla Maurice kormány politikájának folyto­Schumann francia Külügymi­nisztert aKi a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatáson van Moszkvában. A pénteki francia lapok vezető helyen és bő terjede­lemben számolnak be Maurice nosságát látja megnyilvánul­ni Maurice Schumann moszk­vai útjában. A jelek szerint — írja a lap — annak elle­nére, hogy az utazásra a francia—szovjet együttműkö­dési nagybizottság esedékes ülésszaka alkalmából került sor, a tárgyalások technikai vonatkozásai kevésbé lesznek sV-liumönn francia külüeymi- érdekesek, mint azok a politi­niszter moszkvai látogatásá­ról. A francia külügyminisz­ternek a szovjet fővárosba érkeztekor elmondott szavai­ból megerősítve látják azokat a múlt hét végén elterjedt híreket. amelyek szerint Maurice Schumann a szovjet fővárosban Georges Pompidou köztársasági elnök jövő évi látogatását készíti elő. amelyet még megelőzhet Jacques Chaban-Delmas miniszterel­nök szovjetunióbeli utazása is. Az Aurore a külügyminisz­ter látogatásának jelentősé­gét hangsúlyozva megállapít­ja. hogy ez az első fontos szovjet—francia találkozó De kai megbeszélések, amelyeket Schumann Kosziginnel, Pod- gornijjal és Gromikóval foly­tat. E politikai megbeszélések fő témája az európai biz­tonsági értekezlet lesz. Tabouis asszony a Paris Jourban megállapítja, hogy a Szovjetunió őszintén keresi a békét és a konfliktusok bé­kés megoldását, és Franciaor­szág is ugyanezeket az elve­ket vallja a nemzetközi kap­csolatok tekintetében. A módszerek szempontjából azon­ban lehetnek nézetkülönbsé­gek. Most azt kell megvilá­gítani, hogy a két fél szá­mára mi a jelentősége az európai egyensúly és bizton­Veresedtől tartanak az atiüol konzervatívok A brit konzervatív párt hogy többször is fújolták és brightoni kongresszusán egyre becsmérelték Quintin Hoggot, fokozódik az a félelem, hogy az árnyékkormány „belügy- a párt vereséget szenved a miniszterét” amikor az meg- valószínűleg 1970 őszén sorra próbálta megvédeni a párt kerülő választásokon. A párt álláspontját, „kifüstölni őket” jövőjét féltő buzgó tory-kül- — ilyen és ehhez hasonló faj- döttek ezért egyre határozót- gyűlölő kiáltások hangzottak tabban. hangoztatják azt a né­zetüket, hogy a konzervatív párt csak akkor számíthat vá­lasztási győzelemre, ha radi­kális jobboldali programot kí­nál a „munkáspárti liberaliz­musba” állítólag belefáradt brit választóknak. va nd oriók "kérdésébenkülönös ^bbség egy váratlan kimé*, i f telű szavazásban, a vezetőség eles seggel mutatkozott meg a félfa- au sponl-,at el a színesek ellen. A jobboldali hangulat má­sik megnyilvánulása az volt, hogy csütörtökön a Közös Piac vitájában többen lelkes tapsot arattak_ ódivatú biro­dalmi nacionalista szólamaik­kal. Ugyancsak csütörtökön a elutasítva meg­szavazta a halálbüntetés visz­jobboldal erősödése: siszta érvek hangzottak el a pipogyának nevezték a tory- párt hivatalos politikáját, amely a munkáspárttal egyet­értésben a további bevándor­csaitakiáltása. Feltűnést kelt, hogy Enoch Powell, a jobboldaliak és faj- lás korlátozása mellett a már gyűlölők bálványa ezúttal né- Angliában élő színesek egyen- ma maradt a faji kérdés vi- jogúságát vallja. tájában. Megfigyelők arra kö­Botrányos jelenetek után vetkeztetnek, hogy Powell került sor a szavazásra, amelynek során meglepően sokan, 954-en utasították el a párt hivatalos politikáját, bár az 1349 lojális szavazó így is többségben maradt. A mind­össze 395 szavazatnyi különb­ség kétségbeej tette a pártve­zetőséget. Oly erős volt a jobboldali ellenzéki hangulat, már beletörődött a választási kudarcba és most csak arra számit, hogy a vereség után a párt megbuktatja Heatht és őt ülteti a pártvezéri székbe. Powell most igyekszik mérsé­keltebb politikus látszatát kelteni, s a kongresszuson csupán gazdasági kérdésekről beszélt. (MTI) Cho Onevarára emlékezve Egész Latin-Amerikában bombarobbantásokkal és tün­tetésekkel emlékeztek Che Gu­evara meggyilkolásának máso­dik évfordulójára. Buenos Ai­resben nagy rendőri erőket vontak össze az újabb, várha­tó tüntetések megfékezésére. La Paz bolíviai fővárosban a rendőrség könnygázbombák­kal oszlatta szét az évforduló­ról megemlékező diáktünteté­seket. Uruguáyban letartóztatták a „Tupamaros” elnevezésű szer­vezet 16 tagját, akik szerdán merész és sikeres támadást in­dítottak Pando, egy Montevi- deótól 30 kilométerre fekvő kis városka rendőrsége és bankjai ellen. Az évforduló alkalmából a nap folyamán egy argentínai és egy brazil repülőgépet térí­tettek Kubába. (MTI) Rogers Moróval tárgyalt ■ William Rogers amerikai és Aldo Moro olasz külügymi­niszter csütörtökön este egy és negyedórás tanácskozást foly­tatott. A többi között megtár­gyalták a közel-keleti helyze­tet, s a NATO-val, valamint a földközi-tengeri helyzettel kap­csolatos problémákat. Szóba került továbbá az európai biz­tonság és az amerikai—európai együttműködés kérdése. Ame­rikai körökben kijelentették, hogy a két államférfi — a kü­lönböző nemzetközi problémá­kon kívül — megvitatta Olasz­ország belpolitikai helyzetét. Az említett körökben hozzá­fűzték, hogy futólagosán érin­tették a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-beli képviseletének, valamint a NATO decemberi miniszteri tanácskozásának problémáját is. NÓGRÁD — 1969. október 11., szombat ság szempontjából annak a ténynek, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaságban új csoport jutott kormányra. Az Humanité moszkvai tu­dósítója, Max Léon hangsú­lyozza. hogy számos alkalom­mal együttműködés volt ta­pasztalható a két ország dip­lomáciája között és sok pont­ban megvan az egyetértés. Nézetkülönbségek Is vannak azonban és ebben a tekintet­ben a moszkvai tárgyalások csak megkönnyíthetik a kö­zeledést. Bizonyos, hogy az európai biztonság ügye nagy lépéssel jutna előbbre, ha a párizsi kormány csatlakoznék a szocialista országok. Finn­ország, a skandináv államok és több más európai ország fővárosaihoz és gyakorlatilag megkezdődnék az európai biztonsági értekezlet előkészí­tése. A Figaro tudósítása végén leszögezi, belpolitikai téren ma Franciaországban a poli­tika „folytonosságának” a Szovjetunió irányában nem nagyon van ellenfele azon a néhány emberen kívül, aki most is nosztalgiát érez a hidegháború időszaka iránt. Az APN szovjet sajtóügy­nökség kommentálja Maurice Schumann francia külügy­miniszter moszkvai látogatá­sát. Többek között megállá- pítja, hogy Moszkva és Párizs között rendszeres politikai konzultációk folynak, amelyek lehetővé teszik egy sor nem­zetközi kérdésben az állás­pontok közeledését. Ezt pél­dázzák azok az erőfeszítések, amelyeket a két ország tesz a vietnami kérdés gyors és igazságos rendezése, valamint a közel-keleti béke megte­remtése érdekében. Nem titok, hogy a Szovjet­unió és Franciaország között nézeteltérések vannak egy sor kérdésre vonatkozólag. Mégis rendkívül fontos, hogy a két ország közti állandó nyílt eszmecsere lehetővé teszi az egyetértést és az együtt­működés területeinek kiszé­lesítését a két ország ér­dekében, Európa és az egész világ békéjének és biztonsá­gának megszilárdítása érdeké­ben. (MTI) kaibb és modernebb mint nyolc esztendővel ezelőtt, amikor e kelet-afrikai ország függetlenné vált. Ez a megál­lapítás érvényes egész Tanzá­niára, amelynek elnöke, Ju­lius Nyarere, hétfőn néhány napos látogatásra hazánkba érkezik. Afrikaibb lett ez a tízmil­liós ország, mert megszaba­dult az angol gyarmati tiszt­viselőktől, katonáktól, sőt a ramját. Az „arushai nyilatko­zat” elvei közé tartozik a fő termelőeszközök ellenőrzé­se. valamint az államnak az a felelőssége, hogy megakadá­lyozza az ember ember által, vagy a csoport csoport által való kizsákmányolását és a nagy vagyonok felhalmozódá­sát Nyerere elnök tisztán látja a tanzániai realitásokat, azo­kat a sürgető feladatokat. nagy angol bankoktól, társa- amelyekre az ország erőforrá- ságoktól is. A tanzániai föld- sait összpontosítani kell, hogy ben rejlő kincseket már ko­rábban államosították, s 1967- ben erre a sorsra jutottak a külföldi tulajdonban levő bankok, a külkereskedelem, s egyes vállalatok és ültetvé­nyek is. Az „afrikanizálás” az élet minden területén el­kezdődött, de igazán 1967-ben kapott lendületet az „arushai nyilatkozat” alapján. Afrikában sokféle kísérlet kezdődött egy olyan társadal­mi rendszer megteremtésére, amely felszámolná a kolonia- lizmus maradványait, s a szo­cialista eszmék felhasználásá­val a külföldi monopóliumok­tól mentes, „nem-kap italista” útra vezetné a kontinens or­szágait. Guineában, az Egye­sült Arab Köztársaságban, korábban Ghánában és más országokban történtek ilyen lépések. A Tanzániát kor­mányzó TANU-párt és szemé­lyesen Nyerere elnök, 1967 januárjában Arusha , városá­ban körvonalazták a sajáto­san értelmezett „tanzániai a „modernebb” jelző is álta­lánossá váljék. A gyarmati örökség és a szegénység azonban olyan korlátokat szab a széles körű program megvalósításának, hogy Tan­zánia is kénytelen élni a külföldi segélyek adta lehető­ségekkel. A sokfelől elfoga­dott segélyek és kölcsönök ha­lasával is számolniuk kell, mert e hitelek nélkül aligha építhetnék meg például a jö­vőre üzembe lépő 30 ezer ton­nás acélhengerművet, vagy a kínai hitellel tervezett 1100 kilométeres Tan-Zam vasútat, amely a zambiai réznek biz­tosít tengeri kikötőt. A nagy építkezések mellett azonban elsősorban a mező- gazdaság korszerűsítését kezdték meg. Az ültetvénye­ken nem ritkaság a traktor, s szivattyú. Az ország nagy ré­szében azonban a rövid nyelű kapa helyett először a vasekét kell elterjeszteni, hogy mé­lyebben szántsanak a kukori­ca és a köles alá. Ugyancsak az egyik legközelebbi teendő a gyapotban gazdag ország saját textiliparának megte­remtése: Tanzánia a tervek szerint már 1970-ben önellá­tó lesz textíliákból. Ezek a modernizálás leg­fontosabb lépcsőfokai, ame­lyek kellő gazdasági alapot teremtenek az önálló, prog­resszív tanzániai külpolitiká­hoz is. Tanzánia az afrikai kontinens progresszív erőihez tartozik, s aktívan támogatja a nemzeti felszabadítás! moz­galmakat. Dar-es-Salaamban írem tit­kolják, hogy a mozambiki és más fegyveres felszabadító mozgalmak biztos bázisra ta­lálnak Tanzániában a portu­gál kolonializmus és a dél-af­rikai—rhodéziai fajüldözők elleni harcukban. S ha bizo­nyos kérdésekben — mint például a nigériai—báafrai há­borúskodás — a tanzániai ál­láspont el is tér más prog­resszív afrikai országokétól, az Afrikai Egység Szervezetben Tanzánia az antiikolpnialista erők összefogásának szervező­je. Ez a politika találkozik azzal az igyekezettel, hogy szélesítse kapcsolatait a szo­cialista országokkal. Ennek egyik fontos mozzanata Nye­rere elnök világkörüli útjának moszkvai és budapesti állo­mása is. EBBŐL AZ alkalomból me­leg szeretettel köszöntjük ked­ves vendégünket a hétfőin ha­zánkba érkező Julius Nyerere elnököt. Sebes Tibor Brandt és Schütz a nyugat-berlini képviselőkről Teljes véleményazonosgág? Willy Brandt kijelölt kan­cellár és Klaus Schütz nyugat­berlini kormányzó-polgármes­ter —, mint a nyugat-berlini szenátus közölte — csütörtö­kön Bad Münstereifelben meg­beszélést folytatott. A két poli­tikus megvitatta a nyugat-ber­lini képviselőknek bundestag- beli helyzetéből adódó prob­lémákat. Mint ismeretes, a nyugat-berlini képviselők a szövetségi gyűlésben csak ta­nácskozási joggal rendelkez­nek. A szenátus szóvivője ki­jelentette, hogy Brandt és Schütz , nosságra” teljes véleményazo­jutott. Nyugatnémet részről kérték, hogy a szövetségi gyűlésben helyet foglaló nyugat-berlini képviselők kapják meg a tel­jes szavazati jogot. Ebben a kérdésben a Nyugat-Berlint ellenőrző három nyugati ha­talom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — il­letékes, márpedig a nyugati hatalmak nem hajlandók mó­dosítani a szövetségi gyűlésben helyet foglaló nyugat-berlini képviselő jelenlegi státusát. Szabadságharcosok zászlaja Chicagóban llaóoruellenes fiatalok a vietnami szabadságharcosok tetés során zászlaiJi lengetik egy chicagói tün- (Telefotó — AP—MTI—KS) Áz USA hajlandó... Az Egyesült Államok ké­szen áll arra, hogy amint le­het folytassa a nagyköveti szinten tartott megbeszélése­ket Kínával, Varsóban vagy másutt — mondotta Carl Bartch, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője új­ságírók kérdésére válaszolva. Washingtonban tudni vélik, hogy az amerikai kormány közvetve — egy meg nem ne­vezett állam diplomáciai je­lentéseiből — olyan jelensé­gekről értesült, melyek sze­rinte a pekingi álláspont „bi­zonyos fokú enyhülését” ta­núsítják. A kínai kormány állítólag bizonyítékot szeret­ne arra, hogy Nixon elnök nyilatkozatai az amerikai—kí­nai viszony megjavítására vo­natkozóan valóban helytálló- ak-e. Amerikai hivatalos körökben hangsúlyozzák, hogy a nagykö­veti szintű megbeszélések foly­tatásával összefüggésben Pe- kingből kérés nem érkezett. Még a legderűlátóbb diploma­ták szerint is a feszültség eny­hülésére legfeljebb a kereske­delmi, illetve utazási kapcso­latokban lehet számítani. (MTI) Súlyos összetűzések Chicagóban Csütörtökön, a négy napra tervezett chicagói tüntetés­sorozat második napján több alkalommal került sor súlyos összetűzésekre a rendőrség és a főként diákokból álló tün­tetők között. A város egyik központi parkjában gyülekező nők botokkal hadakoztak a rájuk rontó rendőrökkel. A rendőrség őrizetbe vett 12 nőt, köztük a tüntetések szervezé­sében jelentős szerepet játszó baloldali szervezet, a „diákok a demokratikus társadalomért” egyik vezetőjét is. A városban a letartóztatások száma a két nap alatt 53-ra emelkedett. Illinois állam kor­mányzója elrendelte, hogy mozgósítsák a városban a nemzeti gárda háromezer tag­ját, olyan fejlemények esetére, amelyekkel a rendőrség egye­dül nem tud megbirkózni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents