Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

Tizenötévesek és a szerelem. Erről szól Az álmodozás egyszeregye című ú,| lengyel film Nem forms'll ín sIíikIsInI váriak \1oziélet Lengyel és francia filmek a mozihéten az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjazásáról A nyugdíjazott, idős körzeti orvos helyett két új orvos ve­szi át Nógrádmegyeren az or­vosi teendőket. Számukra két lakást és új rendelőt építenek. Az építkezés gyorsaságával azonban némi bajok vannak. A két lakás átadására — a gépészeti munkák kivételével •— már az elmúlt esztendőben sor került. A lakások azonban még távol álltak a beköltözhe- tőségtől. Határidő hosszabbí­tás következett, a betejezés időpontjául ekkor 1969. októ­ber 1-et állapították meg. Ez már egyhónapos olyan késést jelent, amely teljes egészében a kivitelezőt — a szécsényi IlIOLEX-et — terheli. Október elsején meg is tör­tént a műszaki átadás. Saj­nos, az eljárás meglehetősen formálisnak bizonyult, hiszen az átadás korántsem jelentette azt, hogy a létesítmények üze­meltethető állapotban van­nak. Minőségi és mennyiségi kifogások sorozatát emelték az átvevők. A legnagyobb gond az épületek Ivóvízellátása. A tervezés Időpontjában ugyan az volt még a vélemény, hogy a víz minősége javítható, s így alkalmas lehet az Ivóvíz- szolgáltatásra. legújabban azonban ennek éppen ellenke­zőjét állapították meg. Pedig nem valószínű, hogy a víz mi­nősége közben rosszabbodott volnál A műszaki átadást-átvételt lebonyolító bizottság végül Is abban maradt, hogy október 10-ig meghosszabbítják az üzembehelyezés határidejét. Nem csoda, ha a nográdme- gyeriek már türelmetlenek, hiszen a rendelést jelenleg Ideiglenes helyen bonyolítják le — nem éppen ideális körül­mények között. Így hát nem formális átadásra van szüksé­gük, hanem az egészségügyi szolgáltatások megnyugtató és végleges rendezésére. — sz. m. — Három filmet mutat be a soron következő műsorhéten a salgótarjáni November 7. Filmszínház. A műsorban egy lengyel és két francia pro­dukciót láthatunk. Október 9-én, csütörtökön kerül közönség elé Az álmo­dozás egyszeregye című len­gyel alkotás. A kedves film­történtet kamaszokról szól. akik most ismerkednek az élettel.Hőse egy 15 éves kis­lány. aki ábrándok és csaló­dások közepette eljut az első szerelemig. Október 10—11-én vetíti a mozi a Sarokba szorítva cí­mű, magyarul beszélő, színes francia filmet, mely a külön­A magyar irodalomtörténet kétségtelenül egyik legizgal­masabb rejtélyét oldotta meg két fiatal kutató: Gyürk Ottó Budapesten és Gilicze Gábor egyetemi hallgató Pécsett. Egymástól függetlenül. s szinte egyidöben megfejtették Gárdonyi Géza titkos írását. Ismeretes, hogy az író tit­kos jelekből mikroszkopikus hieroglifákat rajzolt. A sző­nyegmintához hasonló, Össze­szövődő jelek kígyózó sorai­nak titkát az író magával vitte a sírba. Dr. Korompai János, az egri Dobó István legességeket kedvelő közönség, elsősorban a fiatalság érdek­lődésére számíthat. Főszerep­lőjét. Macha Mérilt már is­merősként köszönthetjük a vásznon, legutoljára a ma­gyarországi francia filmnapok során A hazug lány című produkcióban láthattuk. A műsorhét harmadik film­je október 12-től 15-ig a Mo­dern Monte Cristo című, ma­gyarul beszélő, színes fran­cia—olasz alkotás lesz. Dumas ismert történetének feldolgo­zása ez alkalommal a husza­dik századba helyezi Edmond Dantes alakját, s a hőst a technika korában vezeti érde­kes kalandokra. vármúzeum tudományos mun­katársa. a Gárdonyi-hagya­ték gondozója elmondta: a megfejtéshez Gyürk Ottó az elektronikus számító gépet hívta segítségül, amíg Gilicze Gábor a magyar nyelv tör­vényszerűségeit alapul véve folytatta felfedező munkáját. A megfejtéssel feltárult az „egri remete” teljes munkás­sága. A kutatók október 13- án 4Egerben tartják első nyil­vános felolvasásukat Gárdo­nyi titkos jeleiből. Ez lesz a múzeumi hónap kétségtelenül legérdekesebb Heves megyei rendezvénye. Egészségügyi intézetben dolgozó több olvasónktól kér­dést intéztek hozzánk az ügyeleti díjazással kapcsolat­ban. A kérdések az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. A röntgenasszisztensnek miért kell 16 órás ügyeletet tartania? A munka veszélyes­ségére tekintettel a munka­idejük évtizedek óta 6 órás. Az ügyelet nem veszélyes? 4. Vasárnap 2 és 4 óra kö­zött miért 3 forintos • órabér­rel dotálják az ügyeletet? 3. Miért kap a röntgenasz­szlsztens 50 forint ügyeleti dí­jat 16 óraért. a műtős pedig 60 forintot? Egyformán okle­vélhez kötött munkakör mind a kettő. A feltett kérdésekre az Egészségügyi Minisztérium álláspontjának megfelelően az alábbiakban adjuk meg a választ. Ad. 1. A folyamatosan üze­melő egészségügyi intézmé­nyekben a zavartalan betegel­látás biztosítása végett az orvosi, egyes szakképzett egészségügyi és műszaki mun­kakörű dolgozók jelenlétére fi főfoglalkozású munkaidejük letelte után is szükség van. Ezek a dolgozók munkaidejük után maradnak, s a következő műszak kezdetének időpont­jáig ügyeleti szolgálatot telje­sítenek, Az ügyeleti szolgálat célja az, hogy a dolgozó az esetleges munka elvégzésére kieszen álljon. Egyébként ez N. L.-né olvasónk takarító munkakörben dolgozik két vállalatnál, az egyiknél napi 2 órát, a másiknál napi 4 órát. Szeretné tudni, hogy kaphat-e gyermekgondozási segélyt? Jogszabályi előírás, hogy 12 hónapi munkaviszonyt kell igazolni a szülést megelőzően és legalább napi 6 órai fog­időszak alatt a dolgozónak módja van a pihenésre. Az ügyeleti idő tehát nem tekint­hető munkaidőnek, Így a napi 6 órai törvényes munkaidejű röntgenasszisztensek részére is elrendelhető 16 órai ügyele­ti szol,gálát, amelyért a meg­állapított 50 forintos ügyeleti díj jár. Ad. 4. A vasárnap délután 2—4 óra közötti ügyeletért az ügyeletet ellátó dolgozók ugyanolyan mértékű ügyeleti díjazásra jogosultak. mint más időpontban eltöltött ügyeletért. A szakképzett, egészségügyi dolgozónak a látogatási idő alatt is készen kell állnia a munkára. Lehet, hogy ez idő alatt semmiféle munkát nem kell végeznie, de előfordulhat ennek ellenkező­je is. Tekintettel arra, hogy az ügyeleti díj magában fog­lalja az egészségügy területén a készenléti díjat és a készen­lét ideje alatt esetlegesen fel­merülő túlmunka díjazását is, ezért az ügyelet valamennyi órájára — az ügyelet alatti tevékenységtőd függetlenül — azonos mértékű ügyeleti dí­jat kell megállapítani. Ad. 3. A 16 órai ügyeleti időszak alatt — az általános tapasztalatok szerint — a röntgenasszisztenseknek több idejük van pihenésre, mint a műtős asszisztenseknek. Az ügyeleti időszak alatt a mü- I ősasszisztensek munkára va­ló igénybevétele gyakoribb, mint a röntgenasszisztenseké, Ezért nagyobb a műtősasszisz­tensek ügyeleti díja, lalkoztatásl időt. Nem szüksé­ges, hogy a dolgozó egy adott munkahelyen teljesítse a kötelezően előírt napi 6, il­letve ennél több órai munka­időt, hanem azt két vagy több munkahelyen is megsze­rezheti. Olvasónknak tehát kedvező választ adhatunk, megilleti őt a gyermekgondo­zási segély. Magyarul beszélő, színes, francia produkció a Sarokba szorítva Megfejtették Gárdonyi Géza titkos írását A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY MKGALLAP1TASAHOZ A fi ÓRAI MUNKAIDŐT EGY ÁLLASBAN KÉLL-E ELTÖLTENI? Fordította: SÁRKÖZI GYULA — Megértem magát Lídia. Ez valóban borzalmas. De én azt hiszem, a maga számára már nem titok, hogy a Gestapo a Fehér utcában minden nap agyonlő egy csomó emberünket. De nem megsiratni kell a szerencsétleneket, hanem harcolni. — De hát ez a harc? Mi csak figyelünk és semmi mást nem teszünk, ök meg gyilkolják az embereket és még bennünket is szeretnének bevonni a társaságukba. Ez a szemét Siebert, miközben „hőstettével” dicsekedett, kért egy csésze feketét, aztán elterpeszkedett a fotelban és elhalmozott bókokkal. „Maga tetszik nekem, Frau Lí­dia — mondta. — Maga olyan, amilyennek napjainkban minden embernek lennie kell, függetlenül nemzetiségtől és vallástól. Már meg akartam ezt magának mondani, de soha sem volt rá alkalmam. Magának többet kell segí­tenie nekünk.” Aztán agitálni kezdett, hogy legyek a Gestapo ügynöke. Még egy kérdőívet is adott, hogy tölt- sem ki és írjam alá. Aranyhegyeket ígért. Én első két­ségbeesésemben azt sem tudtam, mit tegyek. Aztán kissé magamhoz tértem és megígértem neki, hogy holnapra választ adok. Én tudom, hogy ha egyszer a Gestapo rá­száll valakire, nincs menekvés. De én már tudom mité­vő legyek. — Mit akar tenni? Aláírja és a Gestapo ügynöke lesz? Ezen gondolkodni kell. Talán ki kellene kérni az osztagparancsnokság véleményét. — Ö, nem! Paul Siebert ezt soha sem kapja meg tőlem. Frau Lídia nem lesz társa ennek a kapcabetyár­nak. Leszámolok vele. — 145 — — Itt nincs mit tervezni. Holnap végzek vele. — Vagyis? — Megölöm azt a férget. — Mégpedig hogyan? Nincs hozzá alkalma. Ha szük­ség lesz rá, majd mi leszámolunk vele. — Semmit sem tudnak vele kezdeni. Sehová sem fog elmenni magukkal. Meg aztán egyáltalán nem' tudom elhinni, hogy maga képes lenne valami hasonló dologra. A maga számára csak a hírszerzés létezik, semmi más. — Ha ezt gondolja rólam, én nem fogom meggyőzni az ellenkezőjéről. De legyen meggyőződve: vannak köz­tünk fiúk, akik mindenre képesek. — Nem, én magam végzek vele. Mégpedig holnap1 — kiáltott fel Lídia. < Felgurottam a helyemről erre a bejelentésre. Lídia meg folytatta: — Már mindent átgondoltam. Siebert holnap este betér hozzám egy csésze feketére Én meg becsöppentem neki azt a bájitalt, amelyet magától kaptam. Fél óra múlva ki­kísérem, és egy óra múlva ő már átköltözik a másvilág­ra. Nem fog többé bűzleni a lakásomban és dicsekedni, milyen pontosan lövöldözi le az ártatlan embereket. Lisowska nem tréfált. Tudtam, hogy nem változtat­ja meg elhatározását és törni kezdtem a fejem, mit te­gyek, hogy Kuznyecov elkerülje a veszedelmet. — Vajon érdemes-e bemocskolni a kezét és kockára tennie életét egy ilyen senkiházi gestapós miatt? Fontol­ja meg a dolgot, ne keltsen maga ellen gyanút. Attól még nem változik meg a háború menete, hogy elintézi ezt a nácit. Ne csináljon ostobaságot. — Okvetlenül megteszem! — Csodálatos nő maga Lídia! Mindennap újabb és újabb meglepetést okoz nekünk. Csak tegnapelőtt mesél­te, hogy mint Siebert menyasszonya akar kiutazni vele Németországba. Már jelentettük is az osztagparancsnok­ságnak, ma meg bejelenti, hogy megmérgezi a vőlegényét. De lebeszélni Lisowskát nem lehetett. Ekkor határo­zottan kijelentettem: — Megtiltom magának! — No és mi történhet? — kérdezte élesen. — Nincs joga megszegni a fegyelmet. Követelem hogy vesse magát alá a fegyelemnek. Soha semmi rosszat nem tettem. Mindig végrehajtot­tam és ígérem, a jövőben is végrehajtom minden utasí­tását. Ami pedig Siebertet -illeti, eltökéltem, hogy végzek vele. Még ha meg is tiltja nekem, egyszer jogom Van megszegni a fegyelmet, hogy tervemet végrehajtsam. Ha végzek ezzel a veszedelmes Gestapós-tiszttel, nekem, a — 146 — | nőnek, még maga Medvegyev sem fog szólni érte sem­mit. S az, hogy Siebert nem tábornok, nem nagy baj. Fő az, hogy német tiszt. Felér egy tábornokkal. Ha ve­zetnek valami jegyzéket a megsemmisített ellenségről, a végeredményben csapják hozzá ezt az egyet is. Semmiféle rábeszélés nem hatott Lisowskára. Kemé­nyen elhatározta, hogy megmérgezi Kuznyecovot. Nyiko- lájt figyelmeztetni kell a veszélyre. De megtalálni nem könnyű. Sorra vettem valamennyi titkos találkahelyün­ket, minden emberünket mozgósítottam, akik ismerték Kuznyecovot, de minden erőfeszítésünk hiábavalónak bi­zonyult. Most aztán mit tegyünk? Kuznyecov este el­megy Lisowskához. Egyetlen megoldás: ha korábban ér­kezem Lídiához és nem engedem, hogy Kuznyecov meg- Igya a mérgezett feketét. így is döntöttünk. Már éppen indulni akartam a Légió utca 15. alá, amikor kinyílt az ajtó és belépett Siebert százados. Megkönnyebbülten só­hajtottunk fel. Végighallgatta elbeszélésemet és elmosolyodott: — Nahát ez a Lídia! Ezt aztán nem vártam tőle. Kü­lönben nagyszerű nő! Ilyen emberekre van szükségünk, akik vakmerőek, határozottak. Le kell vetni az álarcot. Máris indulok hozzá. — Egy csésze feketére? — kérdeztem. — Nem. Azt hiszem, a feketéről le kell mondanom. Benézek hozzá öt percre, elnézését kérem, hogy nem ma­radhatok tovább, s azt mondom: sürgős dolgom van, de megígérem, hogy majd máskor eljövök. Utánam pedig bejössz te, Nyikoláj. Közlöd vele, hogy hosszabb időre elutazol a városból s megállapodsz vele, milyen jelszó­val jelentkezzék nála egy másik hírszerző. így is cselekedtünk Lídia örömmel fogadott, meg­hívott vacsorára és valamit el akart mesélni, de én el­nézést kértem, hogy nincs időm, nagyon sietek. — Mi történt? — kérdezte Lisowska. — Semmi különös. A parancsnokság átvezényelt egy másik helyre és fel kell készülnöm az útra. — És mi lesz velem? — kérdezte izgatottan. — Majd felkeresi valaki. — Nagyon szeretnék megismerkedni a többi osztag­belivel is — mondta Lisowska. — Nagyon sajnálom, hogy el kell válnunk. Talán többé nem is találkozunk? — Ki tudja... A mi munkánknál megesik, hogy nem találkozunk. De két hónap múlva újra itt leszek Rov- nóban ... Most pedig állapodjunk meg a jelszóban. — A jelszóban? Hát legyen a régi. x (Folytatjuk) — 147 — I

Next

/
Thumbnails
Contents