Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
Kiwsalö üjitő @s pártmunkás AZ ÉPITÖRÉSZLEG megkapta a tervet. Tiribes-akna vízellátását kell biztosítaniuk. A hálózat kiépítése ötkilomé- teres távolságról átemelése» rendszerrel történik. Így írta elő a terv. Nem lehetne ezt egyszerűbben és olcsóbban megoldani? — tette fel a kérdést saját magának is Sándor József, a részleg helyettes vezetője. Kereste és megtalálta a megoldást. Üjítási javaslata révén a már meglevő szorospataki víztárolóból gravitációs úton jut a víz Tiribesre. Az újítás 363 As fél ezer forint megtakarítást eredményezett a Nógrádi Szénbányáknak. Ménkesen a régi, drága pénzen fenntartott, hosszú kisvasúti pályát makadámúttal váltották fel, mert gazdaságosabb. Az útépítésre ugyancsak a vállalat nagybátonyi építőrészlege kapott megbízatást. A terv vékony bitumenes portalanításra és az út • szegélykövezésére szólt. Sándor József két társával megint ösz- szedugta a fejét és számoltak. Keresték a jobb megoldást. A szegélykövezést feleslegesnek tartották, viszont vastagabb bitumennel átitatott réteget javasoltak újításukban. Így tartósabb utat építhettek és ami ugyancsak lényeges, több mint félmillió forint költség megtakarításával. Az idén készült el Kistere- nyén a nagybátonyi gépüzem forgácsoló üzemcsarnoka. A tervezők itt sávalapozást írtak elő. Sándor József itt is bebizonyította újításával, hogy a pilléralapozás lesz a célszerűbb. Csaknem 37 ezer forint megtakarítást eredményezett ez a változtatás. Sándor József kőműves szakmát tanult, később ká- derképzőré küldték, majd a megyei építőknél éveken keresztül személyzeti beosztásban dolgozott. Szorgalmára jellemző, hogy az építőipari technikumot az esti tagozaton Végezte el. A nagybátonyi építőrészlegnél eltöltött idő, illetve gyakorlat igazolta, hogy kiváló szakember lett, aki szinte hivatásként szereti szakmáját. Talán éppen ez az egyik oka, hogy munkatársai előtt nagy tekintélye van. Azt mondják róla, hogy nem ismer lehetetlent, a terveket sem tartja olyan szentírásnak, amit ne lehetne esetleg jobb megoldásokkal njódosítani. Mindig kritikus szemmel vizsgálja őket, a felsorolt példák pedig azt bizonyítják, hogy eredményesen. Ügy vélekedik, hogy Tanfolyamok, továbbképzések A színvonalas vöröskeresztes munkáért nincs ebben semmi különös, csak az ember először gondolja át jól amit tenni akar, és ha kétsége van. ne térjen napirendre felette, hanem keresse a megoldást. A következetesség az, amivel még jellemezni lehetne Sándor József részlegvezetőhelyettest. Ilyen a pártmunkában is. Ugyanis ő az alapszervezet titkára. Nem kis büszkeséggel beszél arról, hogy már háromszor nyerték el a megtisztelő szocialista üzemrész címet. A kollektíva, elsősorban a szocialista brigádok érdeme ez. Szerénységére vall, hogy arról sem beszél: neki mint műszaki irányítónak vagy mint párttitkárnak, milyen érdemei vannak a kollektíva sikerében. Mások tudják ezt és értékelik Is. SÁNDOR JÓZSEFET az idén Kiváló újító jelvénnyel tüntették ki és ezer forint külön- jutálommal is elismerték ez- irányú tevékenységét. Megfontoltságára és a mindig újat, célszerűbbet kutató tevékenységére a jövőben talán még sokkal nagyobb szükség lesz mint eddig volt. Fejlődik ez a részleg és egyre nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Legutóbb éppen erről, terveikről és gondjaikról számolt be a gépüzem pártbizottságának, ahová szervezetileg tartoznak. Nemcsak műszaki, hanem politikai munkás, a kettő elválaszthatatlan egységben van, amihez hozzátartozik újítási tevékenysége is B. J. A„bogyósok gondja-baja Az esztendő utolsó negyedében a megyei Vöröskereszt- szervezet különösen nagy gondot fordít a vöröskeresztes aktívák szakmai továbbképzésére. Több napos tanfolyamokat szervez számukra, hogy a jövőben még nagyobb hozzáértéssel, szakértelemmel végezzék munkájukat. A véradófelelősök és -szervezők novemberben háromnapos bentlakásos tanfolyamon vesznek részt. Ezen szakemberek, főorvosok ismertetik a vér felhasználását a belgyógyászatban, a sebészetben, a gyermekgyógyászatban, a szülészetben és nőgyógyászatban játszott szerepét. A háromnapos tanfolyamon 65 véradófelelős és -szervező vesz részt. A Vöröskereszt-szervezet egészségügyi felvilágosító felelősei számára ankétot rendeznek november közepén. Ennek célja az egészségügyi felvilágosító munka színvonalának emelése. Az ankéton a felvilágosító munka módszereiről, a munka tartalmáról, differenciáltságáról lesz szó. Még az ősszel sor kerül a termelőszövetkezeti egészség- ügyi felelősök továbbképzésére. A több napos tanfolyamon nemcsak a vöröskeresztes munka módszereivel, hanem a termelőszövetkezetek közegészségügyi és járványügyi feladataival Is megismertetik a résztvevőket. Az előadások közül különösen nagy hangsúlyt kap az, amely a növényvédő szerek helyes használatával, szakszerű kezelésével, a mérgezések megelőzésével foglalkozik. A termelőszövetkezeti egészségügyi felelősök tanfolyama lesz egyébként a legnépesebb, több mint 410-an hallgatják majd meg az előadásokat. December elején újabb tanfolyam következik, ezúttal a vöröskeresztes alapszervezetek új titkárai számára rendeznek továbbképzést, azzal a céllal, hogy valamennyi űj titkár alaposan megismerje a III. kongresszus határozatait. Ezenkívül foglalkoznak majd az előadók a vöröskeresztes munka szervezési módszereivel Is A közlekedés semmibevevői Nem múlik el hét, hogy ne állnának bíróság előtt gépjárművezetők ittas vezetésért. Hiába a szomorú baleseti statisztika. a naponkénti újsághírek a halálos kimenetelű balesetekről, ezek a vezetők fittyet hánynak a közúti szabályokra. Nem gondolnak arra, hogy nemcsak önmaguk, hanem mások életét is veszélyeztetik. Hetenként köthetnénk csokorba azoknak a gépjárművezetőknek nevét, akiket elitéit a bíróság és sajnos nem kiesi azoknak a száma sem, akiket nem először. Ilyenkor aztán késő a bánat, mert a foglalkozástól is eltiltják a jármű vezetőjét. A bujáki Tóth Lászlónak, a helyi zöldmező tsz gépkocsivezetőjének esete példa arra, hogy nem lehet kialudni a nagy mennyiségű alkoholt. Este még részeg volt, másnap zúgó tejjei ült a volán mellé, s még két utast is szállított. Természetes, hogy az alkoholos állapotot kimutatták. Tóth László 16U0 forint pénzbüntetéssel fizet az Ittas vezetésért. Igen. az utasok. Azok, akiket felvesznek járművükre a gépkocsivezetők. Legalább ők figyelmeztetnék, hogy nincs minden rendben, ittas vagy. Nem gondolnak a balesetre, ar ra, hogy az ó életük is veszélyben van a járművön. Vallal ják az utat, s csak az ellenőrzésnél lepődnek meg. Ittas ál iapotban vezette például Balassagyarmaton szeptember 21 en éjszaka Deák József 22 éves balassagyarmati lakos a 2 sz. AKÜV tehergépkocsiját. Vele Is két utas volt. Deák bűn telese 1600 forint pénzbírság. Egyelőre pénzbírság és nem súlyos sérülés mint a márkházi Kotrocz Lajos esetében, aki a szesz hatására — bátor lett és karambolozott. A 27 éves fiatalember testvére motorkerékpárjával 100 kilométeres sebességgel vezetett a 21-es műúton. Mondani sem kell, ne- Mvezctte a jármüvet a 32-es kilométerkőnek és medence- csonttörést szenvedett. Kotrocz Lajost a bíróság 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, s egy évre eltiltotta a gépjárművezetői foglalkozástól. Számtalan példát sorolhatnánk felelőtlen járművezetőkről. Sajnos nem okulnak ar esetekből, csak akkor, amikor mar bekövetkezett a baj. Sok esetben ekkor már késő... — ács — Támogatják a háztáji sertéshizlalást Segíti a háztáji sertéshizlalást a nagybárkányi közös gazdaság. A termelőszövetkezet malacot, abraktakarmányt és alomszalmát is ad annak a gazdának, aki hizlal és a ser' tést a közös révén értékesíti. A juttatások ellenértékét csak akkor kell befizetni a közös kasszába, amikor az állatforgalmi elszállította, s kifizette a jószágokat. Amolyan kísérleti esztendő ez, hiszen eddig még egyetlen alkalommal sem kő tött ilyen megállapodást a szövetkezet a tagokkal. A kísérlet eddigi sikerét bizonyítja, hogy hetven hízó értékesítésére szerződtek a tagok. A hét. folyamán két érdekes és értékes tanácskozáson is alkalmam volt részt venni: az egyiken, a megyei pártbizottság nagvaktíva-értekezletén, az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei, a másikon öt megyei és területi szerv rendezésében a bogyós gyümölcsűek korszerű telepítés-technológiája szerepelt a napirenden. A rétsági „bogyós tanácskozáson” sok szó esett a tudománypolitikai irányelvekről is. Érthető ez, hiszen a szamóca, málna, feketeribizli termesztésében megyénk szövetkezetei országosan jelentős szerepet töltenek be, s ami még fontosabb, nemcsak a termesztésnek, hanem lassacskán a különféle kísérleteknek is hagyományai lesznek Nógrádban. Másodszor pedig: a tanácskozás vendégeként két fontos előadást, két ismert, fiatal kutató: Kollányi László és Porpáczy Aladár tartott. Szerződések alapján Már a tudománypolitikai irányelveket megtárgyaló nagyaktíva is egyetértett azzal, hogy a hegyvidéki gazdálkodás mellett a bogyós gyümölcsűek kutatásának alakulhat ki bázisa megyénkben, a mezőgazdaság érdekterületén. A bogyósok termesztéséhez várunk segítséget a kutatóktól és ebben tudjuk a kölcsönösség alapján a legtöbbet is nyújtani a kutatási elképzelések mielőbbi megvalósításához. Olyan kérdés ez, amire bizonyára szívesen kötnének szerződést a bogyós gyümölcsűek termesztésével foglalkozó megyénkben tsz-ek, állami gazdaságok. A rétsági tanácskozás szünetében az egyik résztvevő találóan állapította meg, hogy bár Győr-Sopron megye élen jár a bogyósok nemesítésében és a külföldi fajták megismerésében (minthogy a kutatók itt élnek, dolgoznak!), ám de a kísérletek eredményeinek kipróbálásában, meghonosításában már Nóg- rád és Pest megye többet nyújt. S indokoltnak tartotta volna, hogy vagy Gödöllőre vagy Nógrád megyébe települjenek a bogyós gyümölcsűekkel foglalkozó kutatók. A legnagyobb egyetértéssel hallgattuk a javaslatot, amelyet nemcsak a bogyósok termesztésének nógrádi jelene, mölcsűekkel ne foglalkozna hanem jövője is alátámaszt. nak- bar a súlypont a hagyo- . .. , , , , mányoknak megfelelően ma i* Az a tény. hogy megyénkben a g rétság, és a bal8SWgyarmatí bogyósok területe megközelíti jara5 mezőgazdasági üzemeire a háromezer holdat és nem esik. egészen nyolc év alatt további 4500 hold bogyós telepítést terveznek mezőgazdasági üzemeink, indokolttá teszi a kutatóbázis közeledését. A tudománypolitikai Irányelvekben olvashatjuk: „A költségvetésből gazdálkodó mezőgazdasági jellegű kutatóhelyek, tervszerű irányításában szintén fontos szerepük van a minisztérium által kialakított és finanszírozott célprogramoknak, A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) arra törekszik, hogy ezek az intézmények is szerződések alapján dolgozzanak, fokozatosan közeledjenek a műszaki kutatóintézetek vállalatszerű működéséhez.” Minthogy a bogyósok gondja-baja na- gyobbára a Duna-kanyar északi övezetében csapódik le, érthető, hogy elsősorban Nógrád megye, s Pest megye gödöllői és szobi járása érdekelt abban, hogy a tsz-ek szerződjenek a kutatókkal. Új fajták Örömmel állapíthattuk meg a rétsági tanácskozáson azt is, hogy a jelenlevő kutatók nem szakadtak el a gyakorlattól. A napirenden szereplő kérdések, a málna és a feketeribizli telepítésének technológiája, az új, nagy hozamú fajták bemutatása és a növényvédelem ehhez kapcsolódó kérdései a jelenlevő tsz-elnökök és agronó- musok mindennapi munkájához és a távlati elképzelésekhez szorosan hozzá tartoznak. A mennyiségi előretörés mindinkább minőségi követelményeket támaszt. A harmincas évek elején, amikor a jó értékesítési lehetőségek, a jövedelmezőség mind több Nógrád megyei gazdálkodó figyelmét terelte a szamócára és málnára, különösebb igényességről még nem beszélhettünk. A tudományos elmélyültséget az egyszerű gyakorlati, termelői tapasztalatok átadása helyettesítette. A nagyüzemi telepítés nagyobbára a hatvanas évek elején kezdődött meg és alig egy évtized alatt következett be a mai, nagyarányú fejlődés. Ma már Nógrádban nincs olyan járás, ahol bogyós gyüNem véletlen, hogy a két járás gazdaságaiban fordul a legnagyobb figyelem az űj fajtákra. Lenyűgöző az a siker, amit kutatóink Idegen, külföldi fajták meghonosításával és új fajták kinevelésével a hozam növelésében elértek. Dia- filmről láthattunk például olyan málnafajtákat, amelyek bokronként 80—90 dekát teremnek és egy-egy bogyó súlya kétszerese a megyénkben elterjedt, tömegrten termesztett nagymarosi fajtának. Nem kell hangsúlyozni, hogy milyen idő- és munkaerő-nyereséget teremt ez az új fajta Am de a termelők gyakorlati igénye is jogosnak mutatkozott, amikor a régi fajta álló- képességét dicsérték, hivatkozván arra, hogy a jelenlegi legnagyobb felvevőpiac, a hűtőipar igényét ez elégíti ki a legjobban. Hasonló érdeklődést keltettek a különféle nagy- hozamú poros- és feketeribizli- fajták is, amelyek között eredményességükkel a szovjet ne- mesitésű fajták az élen járnak. S nagy öröm, hogy folynak a kísérletek a szedőgépek konstruálására is, s bár a málnánál nagyobbak a nehézségek, a feketeribizli-szedés gépesítésének megoldása közelinek ígérkezik. Tarmelőerővá válik Jól látják a tudomány emberei a növényvédelem jelentőségét is, teljes egyetértés alakult ki abban a kutatók és gyakorlati szakemberek között, hogy még a fajtakísérleteknél is fontosabb a növényvédelem, Mintegy százféle veszélytől kell megóvni a bogyós gyümölcsűeket, nagyobbára gombabetegségektől, kisebb részben ro- varkárosítóktól és vírusos megbetegedésektől. A tökéletes védekezés módját pedig még csak keresik. A tudományos kutatás jelentőségét a bogyósok gond- ja-bajával küszködő agrár- szakemberek nagyon elismerik. Sőt, némi túlzással, de nagyon találóan többen úgy összegezték a rétsági találkozót, hogy bizonyítéka ez annak: a szocializmusban a tudomány termelőerővé válik. Lakos György A taggyűlésen Katona Béla mondta a beszámolót. A szövetkezetben üzemegységet vezet és elnöke a versenybizottságnak. Senki úgy nem ismeri a szocialista címért versengő tehenészek, traktorosok próbálkozásait mint ő. Tud az apró sikerek örömeiről, de látja a kudarcokat kísérő csüg- g'edéseket is, mert mi tagadás, nem könnyű egészen eltépni a mélység kötelékeit. De magasabbra emelkedni mégis csak így tud az ember. Zéti István, a szocialista címért küzdő 18 traktoros vezetője érzi ezt leginkább. Tizenkilenc évet húzott le becsülettel a gépállomáson. Most sokszor ügy látja, itt Bede- pusztán csődöt mond minden tudománya. A traktorosok kemény emberek. Szeretnek is, tudnak is dolgozni. Mondják: a brigádvezető sógora meg különösen törekvő ember. Hétköznap késő estig dolgozik és ha a szükség úgy hozza, gépre ül vasárnap is. Keresett a múll hónapban négy, négy és fél ezer forintot. Ha ilyen emberek összefognak, segítenek egymásnak, egészen természetes a következtetés: csak jól mehetnek a dolgok. De bizony az élet sokszor félrebillenti az előre felállított egyenletet. Így van ez most Bedepusztán is. Párt- taggyűlésen értékelik a traktorosok teljesítményét és kidéTizennyolc traktoros rül, hogy a brigáddal összességében talán nem lesz baj. A normálholdak meg lesznek még úgy is, hogy Zéti István elmaradt a munkával. — Hol van hát a példaadás? Pedig kellene, nagyon kellene. .. Tudja ezt maga Zéti István is. Hallgatja Katona Béla keményen koppanó szavait, s közben vékony, hosszú ujjait idegesen húzogatja borostás ál- lán. — Jobban kellene csinálni, persze hogy jobban! — Nyugtalanul vibrál a szeme, fojtott energiát takar szaggatott hangja. De hogyan? A lánctalpas. .. jóformán mozdulni sem tudott a tavasszal. Eljött a nyár és mit mondtak? Menjek a műhelybe, mert ott van rám szükség. Hát hogyan lehet úgy tervet teljesíteni, ha nem jutok a géphez? A vasárnap az más... Akkor még küldenek is, mert itt vagy ott, szorít a munka. Sok a bajunk tudom, de talán nem egyedül én vagyok a bűnös... Abban sem egyedül ő a hibás, hogy kenőanyagok hiányéban nem tudják rendbe tenni a gépeket, pedig ígérték, fogadták a szerződésben ezt is. Zéti Istvánt azért marasztalja el Kapás Károly a csúcstitkár, hogy nem emelt szót, amikor először észrevette, hogy baj van a műhelyben. — Nem olyan egyszerű ez... Ügyis sokan neheztelnek már rám amiatt, hogy beszélek — védekezik a brigádvezető. Senki se vonja kétségbe, rendkívül nehéz a helyzete. A 18 traktoros többsége jóravaló, szorgalmas ember. De van olyan is. aki az italt többre tartja minden másnál. Egyszer egyetlen ilyen ember miatt, majdnem szembekerült a brigáddal. Az a traktoros a börtönből szabadult. Ittasan ült a traktor nyergébe, s az emberekkel megrakott vontató az árokba borult. Maga is csodálkozott, amikor megtudta, hogy a legsúlyosabb baleset egy lábtörés volt. Nem tanult az esetből. Ahogy szabadult, kezdte ott, ahol annak idején abbahagyta. Ivott. — Nem vezet ez jóra. Egyszer már megjártad. Dolgozz inkább... Ha akarod, nincs veled semmi baj. — Józanul próbált a lelkére beszélni a brigádvezetö. A műhelyben, de kint szántás közben Is mindig adódik néhány üres perc. Nem használt a figyelmeztetés. >— Szállj le a gépről — parancsolt rá a brigádvezetö, amikor legközelebb azt látta, hogy ivott. Am a traktoros — az ittas emberek konok hevületével — indulni akart. Zéti István Nagybárkányba, az elnöknek telefonált. A traktoros nem indult el veszélyes útjára. De megindult a szóbeszéd, és észre sem vette, hogy megdermedt körülötte minden. Azok kezdték ki, akik munkába menet, vagy onnan jövet szívesen emelgetik a poharat. — Most már láthatjátok, ki a mi árulónk! — Így hintették a szómagokat, amelyekből nem fakadhat más, csak bizonytalanság. — A kérdés az, hogy a könnyebbik vagy a nehezebbik oldalát választjuk a dolgoknak — összegezte a taggyűlés tapasztalatait Kukely Márton, az alapszervezet titkára. Mert ml sem lenne egyszerűbb annál, hogy a traktorosok kivetnék maguk közül a „nehéz embereket.” Akkor az esztendő végén — egy kicsit több gondoskodással, segítséggel — meg lenne a terv. Eljárnak a szakmai-politikai iskolába. Meglenne a szocialista cím. A kitüntetés, amiért a brigád többsége nagy-nagv igyekezettel. lelkiismerettel dolgozik. De akkor még mindig válaszolatlanul marad a kérdés: csupán ez lenne a célja az embert nevelő szocialista versenymozgalomnak? Nemmel szavaztak erre valamelyik este a kommunisták kinn, Bedepusztán. Vincze Istvánná NÖGRAD — 1969. október 5., vasárnap
