Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
r As V, nevelési kongresszus léniáiból Iskola és honvédelem Megelőzhető és gyógyítható a lábgombásodás A MEGNÖVEKEDETT IGÉNYEK, szocialista társadalmunk, a politikai és a társadalmi viszonyok új típusú emberek nevelését Igénylik. Olyan emberekét, akik aktív részesei a szocialista társadalmat formáló folyamatnak és tudásukat, erejüket megfelelően használják fel a társadalom építése és védelme érdekében. Pedagógusainkra hárul e téren a fő feladat, hogy a neveléssel együtt, vele szerves egységben a honvédelmi és hazafias nevelést is megfelelően kialakítsák megyénk valamennyi Iskolájában. A nevelési folyamat és a nevelés híven tükrözi minden társadalomban a fennálló államforma érdekelt. Szocialista társadalmunk nevelésének lényegét, célját és feladatait nálunk Is alapvetően társadalmi viszonyaink határozzák meg. Befolyásolja nevelésünket az általános világhelyzet is. Nem szabad megfeledkezni nevelőinknek a kapitalista világrendről egy pillanatig sem. Oktatási rendszerünkben éppen ezért a szocializmus építése mellett, hangsúlyozottan ki kell emelni a felkészülést rendszerünk megvédésére. A HONVÉDELMI NEVELÉS szocialista pedagógiánk szerves része. Nélküle oktató- nevelő munkánk nem érné el kitűzött célját. Az eddig megjelent szakirodalmunk a honvédelmi nevelés terén szegényes anyagot nyújtott. Az utóbbi évben azonban e téren komoly javulás és haladás tapasztalható. Különösen az MHSZ részéről tapasztalható megyénkben a művelődési osztállyal együtt, az iskolák segítése és megfelelő, szakanyaggal, szemléltető eszközökkel való ellátása. Együttműködési tervük az év eleje óta biztosítja nevelési téren a folyamatosságot. Az egész nevelési feladat a honvédelmi nevelésben is sokoldalú, komplex tevékenység. Egyaránt szolgál ja a szocialista haza és a szocialista társadalmi rend védelmét. Iskoláinkban a testnevelési órákon testnevelő tanáraink gondoskodnak a hazafias nevelésről és gyakorlati megvalósításáról. Előkészítik tanulóinkat a nagyobb futó és gyalogló megterhelésekre, különböző akadályok leküzdésével. Megtanulják a kézigránát dobást, a célzást és a tüzelési testhelyzeteket. Az új tantervi korrekció már fokozott figyelmet fordít a gyakorlatiasságra. KATONAI NEVELÉSÜNK rendszerét három tényező fogja össze: a katonai előkészítés, a tényleges katonai szolgálat és a katonai utó- képzés. Iskolai szempontból lényeges az előképzés, a szemlélet és a fizikai képzettség megalapozása. Ebből következik, milyen fontos, hogy pedagógusaink világosan lássák és részleteiben is tisztában legyenek a modern szocialista fegyveres erők, a hadsereg, a katonai szolgálat értelmi, erkölcsi, világnézeti és testi követelményeivel. Ennek érdekében képeztük ki iskoláinknál a lövészetvezetőket, tartottunk a téli szünetben továbbképzést a honvédelmi megbízottaknak megyénk összes iskoláiban. Ifjúságunk formálása nem fejeződik be a katonai Idő letöltésével. Igen fontos a leszerelt katonák utóképzése. Ezt alapvetően az MHSZ végzi, de szerepük van benne társadalmi és mozgalmi .szerveinknek is. A leszerelt katonák honvédelmi és katonai ismereteinek kitűnő hasznosítási lehetősége van az általános és középfokú iskolai, honvédelmi ismeretek oktatásánál, A honvédelmi szakkörökben, az úttörőmozgalomban és a KISZ-ben is aktívan segíthetnek; ezáltal az MHSZ és az iskola olyan aktívahálózatot nyer, amelynek munkája az ifjúság kedvező, sokoldalú fejlődésében kamatozik. Az ezúton való jó kapcsolatok kialakításának jó példáival találkozhatunk Balassagyarmat és Salgótarján középfokú iskoláinál, Nagybátonyban, Széesényben és Rétságon is. Megyénkben és az egész országban az iskolai honvédelmi nevelés és oktatás csak akkor lesz eredményes, ha minden társadalmi szervezettől megkapja a szükséges segítséget. Igen fontos szerepet vállalt e téren az MHSZ. Segíti Iskoláinkat, lebonyolítja a lőkiképzést és megteremti. a technikai feltételeket, A megnövekedett munkában az új osztályok bekapcsolásával a jövőben szükség lenne a személyi feltételek növelésére. Az említett feladatok mellett az MHSZ munkájában még számos más megoldandó pedagógiai, módszertani és szervezeti kérdés is szerepel. Az iskolákkal eddig kialakult kapcsolatokat bővíteni kell, konkréttá kell tenni munkájukat. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK bizonyítják, hogy az MHSZ modern technikai eszközei, szakkörei értékes foglalkozásai nagy vonzást gyakoroltak ifjúságunkra. A tanulók természettudományos érdeklődésének felkeltésével az iskolai honvédelmi ismeretek elmélyítésében, gyakorlati alkalmazásában politikai, katona-politikai ismereteinek gyarapításában és kialakításában, valamint a testi edzettség fejlesztésében a szakköröknek jelentős szerepe van. Honvédelmi nevelésünk feladatainak megoldásában értékes szerepet vállaltak a fegyveres testületek és a ha- tármenti alakulatok is. Ez a kapcsolat eddig' is létezett, de az elmúlt években hatványozottan fokozódott. Az iskolákon belül különösen az ifjúsági szervezetekben alakultak ki a fegyveres erőkkel tartott kapcsolatoknak szép és már hagyományos formái. A középiskolai KISZ- szervezetek együttműködnek a helyi vagy szomszédos alakulatokkal, egymás munkáját megfelelően segítik. Arra kell törekedni tehát, hogy e kapcsolatokra a jövőben a terv- szerűség legyen jellemző. A fegyveres erőknek is törekedniük kell arra, hogy nevelőhatásuk a tanuló Ifjúságra ne csupán a katonai előkészítésre korlátozódjék, hanem kiterjedjen a személyiségalakítás és a nevelés egészére. Az MHSZ-nek, a fegyveres erőknek, az iskoláknak és az Ifjúsági szervezeteknek szoros együttműködéssel kell elérniük a honvédelmi nevelés feladatainak és célkitűzéseinek megoldását, eredményes nevelésügyi megvalósítását minden iskolánkban. Tóth András Legnagyobb kincsünk az egészség. Egy kis viszketés, piros folt vagy apró hólyag a lábujjak között biztosan nem jelent életveszélyes betegséget. Mégis, ha magunk elé képzelünk egy autóbusz- vezetőt. aki gyötrelemmel gondol mi.nden kanyarban vagy fékezéskor viszkető lábára, szeretné lerúgni a cipőjét és viszkető lábujjait megvakarni, bizony máris szembeszökik. hogy ez a viszketés nem is olyan ártatlan és veszély, télén, amilyennek első pillanatra tűnik. Holtbiztos, hogy sok közlekedési, üzemi balesetnek, de még több selejtes munkadarabnak kiindulási oka az alattomos gomba és a gyötrő viszketés. Az ember ugyanis képtelen koncentrálni, munkájára ügyelni és egymagában ez£rt is csökken testilelki teljesítő képessége. A viszketés azonban még viszonylag ártatlan követkéz- menye a lábgombásodásnak. Gyakran megesik, hogy a lábujjak közötti bőr felpállik. vagy a lábujjait alsó vagy fel- ső bőrfelületén apró hólyagok képződnek. Különösen nyári melegben, amikor a cipőbe kényszerített lábalt verejtékezése fokozott, könnyen megeshetni, hogy a . hólyagolt feletti bőr felszakad. Ilyenkor már nyílt sebfelülettel állunk szemben. Mivel sem bőrünk, sem harisnyánk nem tekinthető sterilnek, bekövetkezik a hólyagok másodlagos fertőzése gennykeltőkkel. Az egyén tűrőképességétől, egészségügyi kulturáltságától függ, hogy legalább ilyenkor már orvosi segítségért folyamodjék. Ha valaki elhanyagolja az Ilyen gennyedő bőrfelületet, Igen súlyos lázas állapot és kiterjedt szövetelhalás lehet a következménye. A gombásodás következtében gyakran fordul elő aller* giás túlérzékenység is a bőrön, ami előbb-utóbb ekcémához vezet. És az ekcéma vagy diszhidrózis már azzal járhat, hogy óriási hólyagok jelentkeznek Immár nemcsak a lábujjak között, hanem a lábháton, sőt a talpon is. Ez aztán már igazán nem tréfa, nem ártatlan viszketés, hanem sajnos gyakran teljes munkaképtelenséggel, sőt nem ritkán kórházi ápolással Járó betegség. Miután meggyőződhettünk arról, hogy a lábgombásodós — bár egyáltalán nem élet- veszélyes betegség — mégis gyakran súlyos következményekkel járhat, meg kell mée említenünk, hogy ez a beteg, ség nem csillagászati ritkaság. Éppen a fokozott civilizálódás következtében napról napra nő a lábgombában szenvedők száma. Megbízható adatok szerint a városlakók 20— 70 százaléka fertőződik — éspedig Iskoláskortól felfelé ggyre gyakrabban — torna- teonekben, strandokon, üzemi tusolókbun vágy fürdőkben. Mivel a lábgom bósodás Ismert betegség, gyógyítási és megelőzési lehetőségeit az orvosok kidolgozták, végre Rt az ideje, hogy ezekkel a lehe. tőségekkel az emberek éljenek is. Ez az egyén és a közösség érdeke egyaránt. És ahol ennyire egyértelműen találkozik ez a két érdek, ott az eredmény aligha maradhat el. A lábgombásodást okozó mikroorganizmusok, mint a gombák általában, melegben és nedvességben tenyésznek legjobban. Ez a feltétel a cipőben járó, civilizált ember lábujjjal között biztosítva van. Különösen az izzadásra még fokozott mértékben hajlamos fiatalabb nemzedéket veszélyezteti éppen ezért gombásodás. A gombák napfény hatására általában elpusztulnak. viszont éppen ezért a cipőbe bújtatott, átmelegedett, nedves bőrön, „a cipő sötétjében” kitűnően tenyésznek. Egyenesen melegágyi táptalajt teremt a gumicsizma. amely lehetetlenné teszi a verejték el párologtatását. És ha a gumicsizmában nehéz, megerőltető fizikai munkát végez valaki, ami1 szükségképpen verejtékezéssel jár, akkor a gomba úgy tenvészik, mint a trópusi dzsungel kúszónövényei. A lábujjak közti kínzó viszketés vagy hólyag esetén rendszerint orvosi segítség nélkül is segíthetünk magunkon. Az esti vagy reggeli lábmosás után ügyeljünk arra, hogy kínos gonddal szárazra töröljük a lábujjakat és az ujjak közét Is. Ezután vékony gézvagy vászoncsíkot szórjunk meg patikában vagy illatszer, boltokban vény nélkül kapható Mikofen nevű hintőporral és hullám alakban az egyik lábujj aljától az ujjközbn át a másik hátára tekerjük a lábujjak közé. A hintőpor hatására a bőr felső rétegeiben levő gombák elpusztulnak, a gézcsík pedig részben felszívja a nedvességet, részben pedig szétfeszíti az ujjak közét és lehetővé teszi a párolgást. Néha elég egymagában az Is. ha a cipőt vagy a harisnyát beszórjuk Mlkofennel vagy a gyógyszertárban orvosi vényre kapható Mykosld nevű hintőporral. A Mykosld oldat formájában Is kapható, amivel a lábujjak közét ecsetelni kell. Ha ezt az egyszerű eljárást a legkisebb, kezdődő viszketéskor alkalmazzuk, igen sok felesleges szenvedéstől menekülhetünk meg. Természetesen a gombaölő- szerrel végzett korai kezelés nemcsak az egyén panaszait szünteti meg. hanem elejét veszi annak is, hogy tuso- lókban, strandokon magunk „gondoskodjunk” embertársaink fertőzéséről. Teljesség kedvéért meg kell emlékeznünk arról Is. hogy a viszket tés megszűnte még nem jelenti a teljes gyógyulást, még kevésbé azt, hogy nem fertőződhetünk újra — akár még saját cipőnk révén Is, amij a kezelés előtt használtunk még. Ezért gondoskodni kell arról, hogy panaszmentesség után is hirí tőporozzuk még egy darabig a cipőt, harisnyát, nehogy újra fertőződjünk. Ezen felül naponta kell zoknit váltani. sőt lehetőleg cipőt is. A zoknit forrázással lehet esi- rétlanítani, a szellőzésre kitett cipőt pedig alaposan hin- tőporozzuk be Mlkofennel vagy Mykosiddal. Ha lábunkon nagyobb hólyagok lennének, méginkább ha láz vagy piros csík jelezné. hogy kiterjedt másodlagos gennyedés következett be, sürgősen forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben az önkezelés már túlhaladott, sőt veszélyes is lehet. A lábgombásodás megelőzése lényegében ugyanaz, mint az előbb említett egyszerű gyógykezelés. A mindennapos lábbellváltás, a Mikofenes hin* tőporozás, a gumicsizmák használatának lehető kerülés se jelenti a megelőzés egyéni útját. Az egyéni megelőzésnél azonban sokkal fontosabb az. hogy az üzemekben is megteremtsék a megelőzés feltételeit. Hatásos, ha az üzemi tusolok farácsait műanyagrács* csal cserélik ki és ezeket időnként fertőtlenítik. Léteznek olyan fertőtlenítő eljárások amelyek hosszú Ideig biztosítanak gombamentességet a tussol ők padlózatán. Biztos, hogy az egyéni és az intézményes megelőzési eljárások alkalmazása ugrásszerűen csökkentheti ennek a nagyon kellemetlen és sajnos, gyakran egyáltalán nem veszélytelen betegségnek terjedését. fii a srondla? Őr és raktáros A tó közepén szaporán dolgozik a gép, nyomja az iszapot az erre a célra épített kazettákba. A Bánki tótól nem messzire, a járási tanács üdülőjének árnyékában, közvetlenül a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat lakókocsija mellett egy munkaruhás férfi kuporog és fűzfavesszőből csirkeborítót fon. — Hogy a borító? — Negyven forint. — Fél napig is eldolgozik vele. — El ám. Azért kettő megkészülhet napjában. — Hova való? — Ásványrárói vagyok. Csütörtöki Károly a nevem. — örvendek. És a foglalkozása? — ör és raktáros. — Ásványrárón tanulta a vesszőfonást? —■. Csavargás közben. A mi szakmánk olyan, hogy egyszer itt, másszor ott. Az én munkám meg éppenséggel olyan, hogy rengeteg a szabad időm. Én már ebben a kotrószak- mában tanultam meg ezt a mesterséget. — És honnan van vessző? — Találni azt mindenfele. Árokparton, bozótban. Ez is úgy termett, vadon. — Mi mindent tud fonni? — Ezt a borítót, aztán kosarat, varsát. — Mikor jut haza? — Ritkán. Hetenként, kéthetenként, néha még ritkábban is. — Kell tehát az elfoglaltság. — Ez elűzi a gondot, hajtja az időt, aztán nem is olyan dolog, aminek semmi haszna nincs. — Szereti a szakmáját? — Szeretem. Hát csinálhatnám másképp? Néhány bámész gyerek áll meg a közelében. Szájtátva lesik a kosárfonó kezemozgását, s nehéz kezének könnyed mozdulatai nyomán engedékenyen hajlik a vessző. Mintha Csütörtöki Károtynak gondja se lenne soha! L. Gy. 4 NOGRAD - 1969. oktobei 30., csütörtök T~ A csend világa a palotást víztárolónál I
