Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

AZ OLVASÓK Szeutján oskeny ér-ügy ben A NÖGRAD október 17-i mámának hírek rovatában Ssgni ja nobkenyér címmel egy értesítést olvastunk, hogy a Herbaria 5 dekát, csomago­lásban 4 fővárosi és 5 vidé­ki szí iküzletében árusítja a fenti gyarmatárut. Akiknek a szeme, megakadt ezen — gondolom —képze­letükben felelevenítették ezt az akáctermés hüvelyéhez hasonló, de annál mégis dú- sabb külsejű, édes ízű Over- 1mekkorák oly kedvelt cseme­géjének emlékét. A hír azon­ban a húszon- és tizenéve­sekben nem kelthetett emlé­ket. hiszen a háború óta ezt a gyerekeknek oly kedvelt csemegét nem is ismerhetik, mert mint a hír is közölte, nem árusították azóta sem a hazai üzletek. Értéke alig volt. <4 gyarmatáru kere sk de se ken kívül árusították bódékban, vásárokon, de még a „süvítós" is telerakta vele a ládáját, Hogy ki volt. a süvítös? Hadd mondjam hát el: Hetenként egyszer-kétszer a falusi utcákon papírtrombita vagy sípszóval áthaladt egy iogatos egyén, fújva erősen a trombitáját. A hangra meg­elevenedtek a porták. Az asz- szonyok. rongyot szedtek ösz- sze a padláson számára, mert rájöhetnek az olvasók, a hul­ladékgyűjtő volt, s ezzel hív­ta fel magára a figyelmet. — Rongyot, csontot, vasat! — kiabálta utcaszerte. Cserébe edényeket, gyüszüt. szalagot, játékot, a fiúknak kutyari­asztó pisztolyt, bek fűrész- porból préselt golyói iiagy szentjánoskenyeret. Hiába voltak tele a falusi kertek cseresznyével, körtével almá­val, szilvával, nekik a szent­jánoskenyér kellett. Az ottho­ni gyümölcsöt únták, min­den nap torkig ehették belőle magukat. De a szentjánoske­nyér az valami volt... A harmincon túli korosz­tály érthető tehát, hogy mél­tó áhítattal olvasta a fen­tebb említett hírt. A fiatal­ságukat hozta vissza nekik. De lesz-e belőle a közeljövő­ben Salgótarjánban is7 8a. E. Szerkesztői üzenetek R, .1 (Homokterenye): Ér­deklődései'' közöljük, hogy a részletakció keretében vásá­rolni kívánt áru után a vé­telár 20 százalékát kell lefi­zetni. ha az érték 5000 forin­ton aluli és a törlesztés ideje 12 hónap. Az 5000 forinton felüli vásárlásnál ÍR havi részletfizetés mellett a lefi­zetendő rész a vételár 30 szá­zaléka. * B. I. (Pásztó): A nyugdíja­sok nyugdíjuk mellett vállal­hatnak munkát havi 500, il­letve évi 6000 forint erejéig. Tehát nincs akadálya az ön munkaviszony-létesítésének sem. 4 M. O. (Szécsény): A mun­kabér vagy egyéb díjazás té­ves kifizetése esetén a dol­gozót erről harminc, a kol­lektív szerződésben meghatá­rozott esetekben hatvan na­pon belül írásban kell érte­síteni. Ennek elmulasztása esetében a dolgozó visszafi­zetésre csak akkor kötelez­hető. ha a kifizetés helytelen­ségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. 4 S. E. (Salgótarján.): A tar­tósan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókat évi tizen­két munkanap pótszabadság illeti meg. amelybe a haza- és az állomáshelyre történő visszautazás nőm számít be. Akiktől régóta választ várunk: Hivatalos felszólítás helyett, ismételt kérelem Szerkesztőségünkhöz sok pa- re juthatnak, hogy nem vet- völgye Termelőszövetkezet, panaszos levél érkezik, ame- tűk komolyan kérésüket. Homokterenye 188/2., Kossuth iveknek egy részét levélben Ezért most ezt az utat vá- Termelőszövetkezet Tereske továbbítjuk” az illetékesekhez, lasztva — mellőzve a híva- 176/2., Községi Tanács VB kérve a lehetőségek mérlege- talosun előírt felszólítási for- Egyházasdengeleg 110/2., Já­lését és a segítség, vagy In- mákat — emlékeztetőül ide rási Állami Közegészségügyl­tézkedés megtételét. Az utób- írjuk azoinak nevelt, akiktől Járványügyi Felügyelőség Sal­bi időben néhány helyen ezek választ várunk: gótarjón, 54/3., Mátravidékl a kéréseink nem érték el cél- KISZ Városi Bizottsága, Ba- Hőerőmű Salgótarján 80/2. jukat, nem kaptuk meg a várt lassagyarmat, levelünk száma Szíves fáradozásukat előre választ, s olvasóink — jogo- 168/2.. Községi Tanács VB is köszönjük. »an — arra a következtetés- Magyarnándor 205/2., Zagyva- — tj ■— De sajnos — bár igyekeztünk fe­szült figyelemmel végigkísérni a cselekményt —, nem voltunk ké- \ pesek megítélni, valóban milyen is ] volt a film. Az első perctől ugyanis Jófor­mán az előadás végéig az első so­rokból fel-felrikoltó obszcén be­kiabálások, artikulátlan ordítások nyomták el a drámai pillanatok i nyújtotta megdöbbenést. Bevallom, igen sok helyen meg­fordultam már az országban. Több városban láttam filmet is. Tanúja voltam annak, amikor Budapesten a2 Alfa-moziból kivezettek néhány kangoskodót, pedig azok Jóval sze- lídebb „megjegyzéseket** tettek. Itt, városunkban nyomát sem ta­pasztaltam, hogy azok. akiknek feladatuk lenne az efféle ízléste­len, minden jóérzésfl mozilátoga­tót felháborító elemek kikapcso­lása, tennének valamit. Sajnos, nem ez az egyetlen eset fordult elő. A mozibajárók a meg­mondhatói, hány filmet tettek él­vezhetetlenné a kultúra kalózai. Épülő, szépülő városunk, erősö­dő kultúránk szégyene ez a bur­jánzófélben levő kór. lyan betegség ez, mely orvosol- j, 8 orvoslásra vár. f-r. Hasa F. — Viszik a szőlőkoszorút a lányok Szégyen Annak, aki minap elment a No­vember 7. Filmszínházba, hogy megnézze a műsorra tűzött svéd filmet, bizonyos, hogy elment a kedve a szójátékcsinálástól. Még­is meg kell állapítani, mindany- nyiunknak szégyen volt az, ami az említett napon a háromnegyed 6-kor kezdődő előadáson történt a Szé­gyen című film vetítése közbén. A szerény plakát nem sokat kö­zöl a filmről, oiég az igen jó nevű színészgárdaról sem sorol fel sen­kit, csak annyit jelez alcímben: megrendítő látomás. Miután elég gyakran találkozunk a mozik műsorában az igénytelen kommerszfilmek kavállfád jával, érthető, hogy várakozással, a svéd filmektől elvárt művészi élmény reményében látogattunk el a film­színházba. Elöl mentek a hírvivő lovasok... Lányoktól, fiúktól volt hangos az iskola környéke Vizsláson. A ha­gyományos szüreti felvonulásra és a bálra készültek n diókok. Elő­kerültek a láda mélyéről a népvi­seleti ruhák Lengtek a bőazok- nyók, a lányokat főkötők. csipkés kendők, díszes mellények díszí­tették. Pontosan három órakor megindult a tarka menet, hogy be­járja a község nagyobb utcáit. Az élen a hírverő lovasok mentek. Elöl vonult a menetben a falurosz- sza, majd — félig női. félig férfi Öltözékben — ott ment a .faluhős”. A bírói hintón a bíróné. a kisbíró és a bíró foglalt helyét. A kisbíró tréfás rigmusokkal hívogatta a bálba a kíváncsiskodókat. A sző­lősgazda szekerén a zenekar fog­lalt helyet. Szüreti dalok csalo­gatták a táncbö a vizslásakat. A lányok táncra perdültek, a legé­nyek bort árultak. Az me­nyecskék’ szőlővel díszített kari­kákkal népi -áncot mutattak be. Színes foltja volt a felvonulásnak h lakodalmas menet. « ki tudná fel­sorolni a sok-sok kedves epizódot. A felvonulás, két órán át tartott. Ezután következett n szüreti bál az Iskolában. Mindenki Jól szórako­zott. a vizslás! úttörők öröme ket­tős volt: a bevételből nyáron tá­borozásra indulnak. * Kérdésekre válaszolunk K. László salgótarjáni olva­sónk 37 éves munkaviszony utón megy nyugdíjba. Kérdése, hogy jár-e jubileumi jutalom részére? A jubileumi jutalom egyha­vi alapbérnek megfelelő ösz- szeg. A Munka Törvényköny­ve 48. g (2) bekezdése szerint a 25, 40 és 50 évet munkavi­szonyban töltött dolgozó részé­re jubileumi jutalom jár. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíja­záskor ki kell fizetni. A 40, Illetve 50 éves munka- viszony után járó jutalmat ak­kor is ki kell fizetni, ha a dol­gozó nyugdíjazáskor 35 vagy 45 éves munkaviszonnyal ren­delkezik. 4 B. Imre kisterenyei olvasónk azt kérdezte tőlünk, hogy mi vonható le a munkabérből és a levonás milyen mértékű le­het? A vállalat a munkabérből csak a fizetési előleget, a téve­sen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést von­hatja le. Ezeken kívül egyéb címen levonásnak csak akkor van helye, ha külön jogszabály megengedi vagy jogerős bíró­sági határozat (letiltás) elren­deli. Az egyes tartozásók fejében általában a munkabér 33 száza­lékát szabad levonni. Egyes esetekben azonban a levonás a munkabér 50 százalékáig is terjedhet. Erre akkor kerülhet sor, ha a dolgozót jogerős ha­tározattal kötelezték: — tartásdíj, illetve szüléssel kapcsolatos összegek megtérí­tésére; — tévesen kifizetett és rossz­hiszeműen felvett munkabér, vagy társadalombiztosítási szolgáltatás visszatérítésére; — a társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésére; — természetbeni juttatás megtérítésére. Az 50 százalékos határ fölé a levonás abban az esetben sem emelkedhet, ha az említettek közül több Jogcímen keli a dolgozó munkabéréből levonni. Ezzel kapcsolatban a törvényes rendelkezések sorrendiséget állapítanak meg a levonások­nál. (Elsősorban a gyermektar­tásdíjat, a szüléssé] kapcsola­tos költségekét, a tévesen ki­fizetett társadalombiztosítási szolgáltatásokat, az olyan ter­mészetbeni juttatások térítési d(ját vonják le, amelyek visz- szaszolgáltatása vagy igénybe­vétele kötelező és azután az egyéb tartásdijakat.) nyugdíjalapnál a katonai szolgalati időt FIGYELEMBE KELL-E VENNI? Sz. I. olvasónk úgy hallotta — írja —hogy a nyugdíj megállapításánál a katonai szolgálati éveket Is beszámítják. Nála azonban ezt nem tették, ezért ezt sérelmesnek tartja. Kéri erre vonatkozó válaszunkat. Van egy olyan korábbi rendelkezés, amely szerint ak­kor számított a katonai szolgálati idő. ha a bevonulás a munkahelyről történt és előzőleg a dolgozónak legalább 6 hónapi munkaviszonya volt, s vagy az iskolai tanulmányok alatt vagy annak befejezését követően rövid időn belül hív­ták be. • Az új rendelkezés szerint a szolgálati Idő beszámítására akkor van lehetőség, ha a bevonulásra 1960. december 18-án, vagy azt követően került sor, függetlenül attól, hogy előtte volt-e és mennyi munkaviszonya a bevonulónak. Olvasónk leveléből úgy látjuk, hogy n'em követtek el szabálytalansá­got, mert még olyan időben ment nyugdíjba, amikor az em­lített rendelkezés reá nem vonatkozhatott. A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY IGÉNYBEVÉTELE MEGSZAKlTHATÖ-E? K. Gy-né olvasónk szülési szabadságát március 1-én kezdte meg és a vállalat a szülési szabadság idejére csak az előre megállapított havi bért utalta ki, a szülési szabadság idejére a prémiumot nem számolta bele az átlagkeresetbe. Jogos-e a vállalat eljárása? További kérdése, hogy a szülési szabadság és a gyer­mekgondozási segély idejének letelte után mennyi időre il­leti meg őt fizetett szabadság és hogy gyermekgondozási segélyt a jogszabályban meghatározott időnél rövidebb időié — például csak egy évre — igénybe veheti-e és ha egy év után mégis igénybe kívánja venni a fennmaradó időt, meg­teheti-e és utolsó kérdése: a fizetés nélküli szabadság meg­szakítható-e? Az érvényes rendelkezések szerint, ha a dolgozó nő a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át biz­tosított volt, szülési segély címén a munkabér teljes osze­ge. ha pedig legalább 180 napon át volt biztosított, a segély a munkabél1 50 százaléka. Tehát azzal, hogy csak a mun­kabért vették figyelembe es a prémiumot nem, a vállalat nem követett el szabálytalanságot. A rendelkezés ugyanis nem átlagkereset fizetését írja elő a segély összegeként. A szabadság szempontjából a szülési szabadság tartamá­ra megilleti a rendes szabadság — ide értendő az alap- és pótszabadság — úgy, mintha dolgozott volna és a gyermek- gondozási segély igénybevétele címén kapott fizetés nélküli szabadság esetén pedig legfeljebb 1 évre. Ezzel kapcsolat­ban a 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet, rendelkezései az irányadók. Utolsó kérdésével kapcsolatban pedig azt közöljük, hogy az anya megteheti, hogy csupán 1 évre, tehát nem a lehet­séges teljes időtartamra veszi igénybe a fizetés nélküli sza­badságot. Ezt a munkaadóval előre kell közölni, úgyszintén azt is, ha az eredetileg tervezett egy éven túl is igényt tart arra. Kivételes esetekben megszakítható a fizetés nélküli szabadság, és az anya kérheti a segély folyósításának meg­szüntetését. Pl. ha férje megbetegszik. Ha a gyermekgondo­zási segély folyósításának ideje alatt a gyermek ellátása, gondozása biztosítva van, akkor az anya munkába állhat, de Ismételten csak a munkaadó engedélyével kaphat megint fizetés nélküli szabadságot, illetve gyermekgondozási segélyt. Mindenesetre a munkáltató bírálja el, hogy ad-e ismét vagy egyes rendkívüli indokolt esetben többször is fizetés nélküli szabadságot, gyermekgondozási segély igénybevételére, JÄR-E SZABADSÁG A NYUGDÍJASOKNAK ÜJABB MUNKAVISZONY ESETÉN? B. I. olvasónk több nyugdíjas nevében fordult hozzánk tanácsért. Van, aki kap szabadságot, van aki nem kap. Olva­sónk kérdezi, ml az ezzel kapcsolatos rendelkezés? A Munkaügyi Minisztérium 191. pontban írt állásfog­lalása szerint, ha a nyugdíjas a nyugdíjrendelkezésekre vo­natkozó szabályok szerint alkalmazásba kerül, akkor a dol­gozó és a vállalat között munkaviszony jön létre. A munka­viszonyban álló nyugdíjas pedig jogosult mindazokra a já­randóságokra — így a szabadságra is —, amelyek a vele azonos körülmények mellett munkát végző, munkaviszony­ban álló, nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. Amikor a nyugdíjas dolgozóval a vállalat munkaviszonyt létesít, a szer­ződésben meg kell határozni — éppen úgy, mint a nem nyugdíjas dolgozónál ,— a munkakört és a munkabért. Ennek figyelembevételével kerül aztán megállapításra, hogy a munkakör szerint megállapított havidíj (órabér) mennyi munkában töltött időnek felel meg, vagyis a nyugdíjkorlá­tozásra tekintettel a havi 500 forint munkabérrel alkalmazott nyugdíjas dolgozó munkaidejét a munkabérrel arányosan kell megállapítani és ennek alapján kell kiszámítani a sza­badságot. Tehát, ha olvasónk munkakönyvé a ktsz-nél van, s havonta rendszeres foglalkoztatásban részesül, a havonta ledolgozott munkaidő arányában illeti meg a szabadság. Javallat kettős céllal Egyszerűsítés a kiszolgálásban A Pécskő utca és környéke lakóinak bevásárlási gondját, kényelmét igyekezett megol- dahi a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat, amikor Itt egy nagyon szép és korszerű élelmiszer- boltot létesített. A bolt áru­ellátását és az udvarias ki­szolgálást is csak dicsérni le­lehet. De míg a vevő a kí­vánt áruhoz jut — az eladók szorgalma és igyekezete elle­nére — nagyon bonyolult a kiszolgálás módszere. Több vásárló jegyezte meg. jó, hogy ilyen jól felszerelt szép bol­tunk van, de mégsem szere­tek itt vásárolni, mivel a ki­szolgálás szervezetlen. Arról van szó ugyanis, hogy ami­kor a pénztárnál a vásárolni kívánt árut leblokkoltatjuk és kifizetjük, következik az eladók szaladgálása. Az eladó az átvett blokkon szereplő áruk kiadása közben több mé­tert, így egy nap alatt több kilométert, szalad. A tej ki­mérése után a bolt másik sarkában levő élelmiszerért vagy édességért, dohányáru­ért. aztán a cukrászsütemé­nyért ugyancsak a bolt másik végébe. Tehát kilométerekre tehető naponta az így meg­tett út, mert a kiszolgálás­ban hiányzik az egyszerűsítés. Ezért szabadjon javaslattal élni, mely röviden nem más: szakosítani a kiszolgálást. A sütemény és kenyér kiadásá­nál egy, a tejnél és tejter­méknél szintén egy, míg az élelmiszereknél is egy eladó legyen, s a vevő a blokkjával álljon a vásárolni kívánt áru­hoz. így a vevő is jól jár, meg a bolt eladói sem merülnek ki az ily módon megtakarít­ható kilométerektől. Ismétlem, ha minden szakon lesz egy- egy eladó, meggyorsul a ki­szolgálás, könnyítünk az el­adók munkáján, időt, fárad­ságot takaríthatnak meg, s nem utolsósorban szívesen lépünk be naponta ide akár reggel, akár este vásárlásain­kat bonyolítani.- tj ­NÖGRAD — 1969. október 30., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents