Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

A Kelet-bükki Erdőgazdaság területén égetik a faszenet. Csonka Gyula kiskerekegy- hegyi szénégető 15 naponként 70—75 mázsát éget ki. A kész terméket a Bányatröszt üzemeinek szállítják Zenei alapvetés — magas fokon Súgnak az igazgatónak? AZ IGAZGATÓ, bár egy személyben fele­lős a vállalat gazdálkodósáért, mégsem ért­het mindenhez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társadalmi szervek tájékoztatására, vélemé­nyére, tanácsaira, esetenként gz egyetértésé­re. Természetes tehát, ha az igazgató fon­tos döntései előtt személyi, gazdálkodási, szervezeti ügyekben tanácskozik munkatár­saival. Nem csak a körültekintés, a szak­szerűség hanem a vezetés demokratizmusa is azt igényli. Egészen másról van szó viszont, amikor arról suttognak a folyosón vagy nyíltan be­szélnek az irodákban, hogy „súgnak az igaz­gatónak”. Ilyenkor túladj ónképpen szubjek­tivizmusra, részrehajlásra gyanakodnak, ar­ra célozva, ho-gy a vezetői döntést illetékte­lenek, „titkos tanácsadók” befolyásolják. A súgás természetéből adódik, hogy ez az esz­mecsere nem az írott ügyrendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bírja el a munkaértekezletek, a vélemények sok­oldalú összecsapásának nyilvánosságát. A súgó lehet szürke eminenciás és dol­gozhat a vállalat valamelyik vezető poszt­ján, lehet az igazgató földije vagy régi szaktársa, barátja, befolyása mindenképpen egyoldalú, sérti a kollektíva igiazságérzeitét. És joggal sérti azokat a véleménynyilvání­tásra illetékes vezetőket, társadalmi» mun­kásokat, akiket az igazgató nem, vagy csak formálisan hallgat meg. Még a leglelkiisme­retesebben előkészített vezetői döntés után is adódhat félreértés, sértődés. Hiszen a ve­zető végül is a sokoldalú eszmecsere nyo­mán, a nézetek összecsapásából kialakítja saját véleményét és eszerint dönt. Egyesek ilyenkor úgy érezhetik: hiába beszéltek, nem hallgattak rójuk, mert tanácsaikkal el­lentétes elhatározás született. A jó vezető persze komolyan vesz minden véleményt, nyílt vitában foglal állást és nyomós érvei­vel képes meggyőzni, vagy legalábbis meg­ingatni az övével ellentétes álláspont kép­viselőit A vezetői elhatározások persze óhatatla­nul szubjektív mozzanatokat is tartalmaz­nak, mégha ez a szubjektivizmus nem is a véleményezők iránti rokonszenvbőil vagy ellenszenvből táplálkozik Ez a szubjektiviz­mus egyrészt úgy csökkenthető, hogy a ve­zető döntéseit minden esetben kellő infor­mációi birtokában a műszaki, termelési, ér­tékesítési, pénzügyi, személyzeti szakappa­rátussal egyetértésben igyekszik meghozn,. Ha szükséges, nem sajnálja az erőt, az időt a vitától, a meggyőzéstő: sem. Másrészt a vezetői szubjektivizmus .- az ebből adódó félreértés úgy csökkenthető, hogy a hatás­köröket elosztó ügyrend nem csupán a dön­tésre jogosult vezetőt nevezi meg, hanem a véleményezésre, egyetértésre jogosult sze­mélyeket. szerveket is. Előfordulhat, hogy a véleményezésre jogo­sult személynek nincs, vagy használhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „illetéktelen tanácsadók­ra” hallgatni. Az ilyen ismétlődő esetek vi­szont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatársait. A következte­tés magától adódik: kerüljön minden poszt­ra a legrátermettebb ember. Aki tájékozott, hozzáértő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bátran véleményez­ni, feletteseinek is ellentmondani és nem utolsósorban akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. A SZOCIALISTA normák, a demokratikus játékszabályok betartáséra tehát csak az a vezető alkalmas, aki nyílt, őszinte és követ­kezetes a döntést előkészítő vitában csak­úgy, mint a személyzeti munkában. A de­mokratizmus, a beosztottak véleményének szókimondó bírálatának őszinte igénylése és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó döntések, s a helyes elhatározások végrehajtása is akkor lesz si­keres, ha a vezető összhangban és egyetér­tésben dolgozik az irányítása alá tartozó kollektívával. Az eredményes együttműkö­dés alapja pedig, hogy a vezető képes — és ez bizony már rátermettséget igényel __ a k ollektíva érdekeit felismerni, megértetni, elfogadtatni és érvényre juttatni. Kovács József Kodály Zoltán arcképe látható az Országos Filharmó­nia ifjúsági bérleti hangversenyprogramját tartalmazó mű­sorfüzet borítóján és egy idézet a nagy mester tollából: „...A zenével nemcsak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, tes­ti-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalma­sabbá tesz, figyelemre szoktat. Egész embert mozgat, nem­csak részét. Kifejleszti a csírájában minden emberben meg­levő zeneérzéket, ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.. November: fogászati hónap A zene, az ének szerepeiére felhívó sorok között bujkáló gondolatok legjelentősebbike a zenei műveltség alapjának megteremtésére, megszerzésére biztat. E füzetet azok a salgótarjáni gyerekek kapják kezükbe, akik — a város történetében először — olyan koncertsorozat hallgatói lesznek, amelyet ki­fejezetten az ő számukra, az általános iskolások számára szerveznek. Milyen előadáso­kat ígér a műsorfüzet, amely­nek belső borítóján — ismer­vén a gyermekek szenvedélyét — az autogramok részére üresen hagytak egy oldalt? Az első novemberi hangver­seny címe: Hangszerbemutató. A salgótarjáni zeneiskola mű­vésztanárai vonóshangszereket szólaltatnak meg különböző felállásban: szólóban, duóban, kvartettben. Decemberben A magyar zene és tánc ezer éve címmel a határainkon kívül is híres Budapesti Fúvósötöst hallhatják a gyerekek. E mű­sor keretében fellép egy ba­lettpár és tapsolhatnak-e a gyermekekhez mindig szíve­sen szóló — Jancsó Adrienne művészetének is. A harmadik hangverseny A klasszicizmus művészete címet viseli. E koncertre Lorencz Kornélia, Komády Gerzson, Kertész La­jos, Gyarmati Vera és a ma­gyar líra ihletett tolmácsolója, a kitűnő vers- és prózamon­dó Kovács P. József érkezik Salgótarjánba. A bérletsorozat záró tétele Mozart: Szöktetés a szerájból című operájának hangversenyszerű keresztmet­szete lesz. Közreműködik a Postás Szimfonikus Zenekar, a betéteket az Operaház magán­énekesei és a Filharmónia szó­listái adják elő. Valamennyi koncert másfél órás, ebből közel fél órát a műsor ismertetése, a hangsze­rek leírása vesz igénybe. A komplex jellegű, változatos nehézségi fokú sorozat ne­gyedik hangversenyét vetélke­dő színesíti, amelyet Balassa Imre, az Operák könyve, és más, nagysikerű zenei tárgyú könyv szerzője vezet. A bér­let ára egységesen mindössze huszonnégy forint, tehát külö­nösebb megterhelést nem je­lent a szülőknek. A délelőtti hangversenyek szerves részéi képezik az általános iskolai ének-zene oktatásnak, művé­szeti, esztétikai nevelésnek és minden más szemléltetésnél, zenehallgatásnál eredménye­sebben szolgálhatják a nemes célt: a zenei műveltség alap­jainak lerakását. Sok-sok eredménnyel jogo­san büszkélkedhető, kultúr- centrummá alakuló városunk­ban közismerten nem áll ma­gas szinten a zenei kultúra sem az alkotást sem a befo­gadást illetően. Igaz, hogy a produktivitás és aktív befoga­dás között egyébként is szer­ves, szétválaszthatatlan a kap­csolat. Munkáskórusaink és ze­nekaraink elévülhetetlen ér­demeket szereztek ugyan, de tevékenységük kevésnek bizo­nyult — nem is ez volt elsőd­Jó szén a kányási. ezért ke­resett a TÜZÉP-telepeken. Jó azért is, mert gazdaságosan termelhető, önköltsége kisebb az áránál. Háztartási szén és ezért kívánatos, hogy mi­nél több durva, darabos szem nagyságút termeljenek belőle. Sajnos, az utóbbi időben a bányászoktól független okok miatt, nem érték el a terve­zett durva szén arányát. — A sorozatos vagonhiány miatt gyakran kényszerültünk készletezésre. A harmadik ne­gyedévben például terme­lésünk húsz százaléka került készletre és újra feladásra. Volt olyan időszak, amikor egyszerre 2800 tonna szenet kellett így tárolnunk. A ki­rakás és újra berakás pedig összetöri szenünket — panasz­kodott Schaffer Péter akna­vezető. Az üzem tárolási lehetősé­ge a külszíni bunkert és a csilleparkot beszámítva sem elegendő többre, mint egymű- szakos termelésre. A vasúti kocsik hiánya pedig ennél többet igényelt. A vállalat il­leges céljuk a komolyzenét szerető és igénylő törzsközön­ség kialakításához. Ezért van, hogy még ma is nehéz gazdát találni a hangversenybérletek számára a felnőttek között és az esti koncertek látogatóinak zömét középiskolások, zeneis­kolai növendékek alkotják. Mindegyre pénzügyi nehéz­ségek hátráltatják a rajtra kész városi szimfonikus zene­kar működését, amely pedig bázisa lehetne a megyeszék­hely és a megye zenei kultú­rájának. A fejlődés záloga rej­lik e zenekarban — egyik ol­dalról —, csakúgy, mint a bér- letvásárlási akció sikerében — a másikról. A ma még iskolapadokban ülők szenvedélyes zenerajon­gókká válhatnak, ha megis­merik és végigjárják a már kitaposott, de az újonnan jöt­téknek mégis sok buktatói rejtegető utat, amely a ko­molyzene birodalmába vezet. Az első lépésekhez nyújt fo­gódzót, nagy segítséget ma­gas, de elérhető szinten az Országos Filharmónia ifjúsági bérletsorozata, amelyet a Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban rendeznek. letékeseit már régóta foglal­koztatta a kérdés: hogyan le­hetne a gondokon enyhíteni? A külszíni bunkernél már l^prábban beépítették a zuha­násgátlókat, hogy óvják a szenet a töréstől. A nyitott készlettérnél ez hiányzik. Leg­utóbb olyan terv született, hogy a darabos szén egy ré­szét az osztályozó, illetve a vasúti kocsiban való szállí­tás kiiktatásával, gépkocsikkal szállítják el közvetlenül a fo­gyasztókhoz. Erről tanácsko­zott nemrég Nagy Gyula, a vállalat MEO-vezetője és Ko­vács János kányási gépészeti vezető, akik közösen keresték a megoldást. A ferde szállító gumiszalag­ra egy villás letoló berende­zést szerkesztettek, ami lehe­tővé tette a darabos szén osz­tályozás nélküli leválasztását. Amikor szükséges, a darábos szenet már a helyszínen a ko­csikra ereszthetik. A leválasz­tást még egy rosta beépítésé­vel tökéletesítették, hogy a fogyasztók valóban jó minősé­gű darabos szenet kapjanak. A hatásosabb TÍT-élet érdekében Igen népszerűek a Tudományos smeretterjesztő Társulat előadásai a rétsági járásban. 1968-ban 282 előadást tartottak. Az igényeket így sem tudják maradéktalanul ki­elégíteni. Az előadások mennyisé­gét tekintve igen szembetűnő, hogy sok a társadalomtudományi és ke­vés a természettudományi előadás. Ez azzal okolható, hogy a rétsági TIT-szervezet nem rendelkezik au­tóval, s az esti órákban nehezen tudják megoldani az előadók utaz- -tatását. A kérdés megoldása ér­dekében november első felében a körzeti kultúr otthonok, a Nép­front és a Nőtanács vezetőinek, va­lamint a TIT-tagok részvételével értekezletet tartanak, ahol felmé­rik az igényeket. így remélik, hogy könnyebben reagálnak majd az élet által felvetett problémákra, kérdésekre, több előadás hang­zik el az űrkutatásról, az egészség­ügyről és jogi témákból. Az igazsághoz tartozik, hogy Kányás aknaüzemtől termelé­sének több mint felét várják durva szénben, de eddig csak 46 százalékát adta. Az új konstrukciótól tehát sokat re­mélnek. A kányásiaknak még akad pótolni valójuk a termelés mennyiségét illetően is. A harmadik negyedév végéig 2300 tonnával adósak marad­tak. Ráadásul egy frontfejté­sük elvizesedett olyannyira, hogy helyette újat kell elő­készíteniük. Vajon mi várha­tó még a kányásiaktól? Kér­désünkre az aknavezető a kö­vetkezőket mondta: — Már októberben több mint ezeregyszáz tonnát be­hoztunk az elmaradásból és. új 100 méteres frontfejtésünk is megkezdődik néhány nap múlva. Darabos szén ará­nyunk javulni fog, de az éves tervet is legalább ötezer ton­nával szeretnénk túlteljesíte­ni. Brigádjainknál most ezért- folyik a verseny. B. J. Jó néhány esztendeje rend­szeresen fogászati heteket ren­deznek szerte az országban, s két éve már, hogy a fogásza. ti hetek fogászati hónappá nőtték ki magukat. A fogszu­vasodás — mint hajdan a tbc volt — már csaknem népbe­tegség, a helytelen táplálko­zás, a fogak kezelése elmu­lasztásának következménye. A kimutatások azt jelzik, hogy a munkából való kiesések te­kintélyes hányadát a fogásza­ti betegségek okozzák, s erre vezethető vissza a gyomorbe­tegségek nagy része is. Idén az egész országban, megyénkben is megrendezik a fogászati hónapot, amely november 1-től 30-ig tart. A cél elsősorban az. hogy szé­les körű egészségügyi nevelő­munkával. ötletes propagan­dával megelőzzék a fogbeteg­ségek elszaporodását, ez el­len társadalmi összefogással küzdjenek. Meg kell reformál­ni azt az eléggé elterjedt szemléletet is, miszerint, ak­kor beteg a fog, ha már fáj­ni kezd. ismertetni kell a kü­lönféle népi gyógymódok ár­talmait, a fog- és szájápolási cikkek előnyeit, s használati módjukat is. Az idei fogászati hónap az első olyan alkalom, amikor a nagy megmozdulásba a me. gye kereskedelmi szervei is bekapcsolódnak. S ez máris azt ígéri, hogy a küzdelem most hatékonyabb, sikeresebb lesz, mint korábban. A napokban a fogászati hó­nappal kapcsolatos megbeszé­lést tartottak a KÖJÁL-ban ezen a megye kereskedelme, a Vöröskereszt-szervezet, a KÖJÁL és a fogyasztási szak­szolgálat képviseltette magát. Részletezték a feladatokat, s ki-ki saját foglalkozási köré­nek megfelelő ötletekkel se­gítette a tervek valóraváltá- sát. A kereskedelmi szervek le­hetőséget adnak a mozgalom fontosságának tudatosításához, kellő propagandát fejtenek ki, végül segítenek a hónap ered­ményességének felmérésében. Az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat például Salgótar­jánban, Balassagyarmaton, Nagybátonyhan és Kisterenyén egy-egy speciális kirakatot ál­lít össze, s vállalkozott arra it, hogy árubemutatókat rendez­zen az iskolákban. De nem maradnak ki a propaganda- munkából a többiek sem, a salgótarjáni Pécskő és Cent­rum Áruház; a pásztói áru­ház hangoshíradójával segít, ugyanakkor fog- és száj­ápolási cikkeket népszerűsítő, ismertető kirakatokat rendez. A szakszolgálattal közösen gondoskodnak arról, hogy az eladók szakszerű magyará­zattal szolgálhassanak egy-egy cikk tulajdonságairól, haszná­lati módjáról. A művelődési szervek fo­gászati témákat szerepeltet­nek az iskolákban, erre az osztályfőnöki órákat, szerve­zett előadásokat veszik igény­be — együttműködve a KISZ- szel, az úttörőszervezettel és az ifjúsági Vöröskereszt-cso­portokkal. S ami különösen fontos: gondoskodnak arról, hogy a fogászati hónap ne csupán kampány legyen, ha­nem megszakítatlan, beideg- zett folyamattá fejlődjön. E terv megvalósulása azért is kívánatos, mert az iskalofo- gászat még jelenleg is gyen­ge lábakon áll. A megyei Vöröskereszt-szer­vezet olyan helyet foglal el a fo­gászati hónap alatt, mint a szakszolgálat. Előadásokat szervez a megye minden te­rületén — fogászati profillal. Ezeknek megtartására szak­orvosokat és körzeti orvoso­kat kérnek fel. Ugyanakkor — az idén ötödik alkalom­mal — ismét meghirdeti a fo­gászati pályázatot az iskolák­ban, a pályázattal 16 ezej kisdoboshoz és 14 ezer úttö­rőhöz jut el. A beérkezett pá­lyázatok alapján tudományos felmérés készül majd a me­gye étkezési kultúrájáról. Ér­demes az akcióban részt ven­ni, hiszen a legeredményeseb­ben szereplő diákok között szép díjakat, karórát, fényké­pezőgépet. töltőtollkészletet és száz egészségügyi csomagot sorsolnak ki december 15-én. A fogászati hónap menet­rendje nagy vonalakban t°- hát kialakult. A szép. lelkes tervek megvalósítása pedig nem kis mértékben járul majd hozzá a fog- és száj­ápolási kultúra fejlesztéséhez. NÓGRAD b 1969. október 30., csütörtök 3 Csongrády Béla A vagonhiány ellenére Több és darabosabb szenei ígérnek Hányáson

Next

/
Thumbnails
Contents