Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
Ügyfél és ügyintézés SZÁMTALAN értekezleten, tanácskozáson vettem részt, ahol szóba került valamilyen tormában az ügyintézés és az ügyfél viszonya. Ez természetes is. Hivatalos ügyeink nagy részét a tanácsok illetékes osztályainál intézzük. Az állampolgár születésétől kezdve, — amint bejegyzik az anyakönyvbe és erről hivatalos bizopyítványt töltenek ki, — életének szinte minden egyes szakaszában, egészen a halotti anyakönyvi kivonat kiállításáig ügyfél marad. Ügyfél, akinek fontos az a dolog, amelyben eljár. Nem egy esetben emberi sorsok fordulásáról dönt az ügyintéző. Ezért nem lehet közömbös. hogyan Intézi őket, mennyi lelkiismeretességet, szakmai hozzáértést bizonyít az, akit erre a felelős posztra állítottak és egyúttal felruháztál?. a döntés jogával. Most nem a felelelőtlen, elnagyolt ügyintézésekről akarok elsősorban beszélni, mert ezeknek a száma egyre inkább csökken. Kevesebb az aktát és ügyfelet tologató, átpasszoló „illetékes”, aki csak az „ügyfelet” látja és mögötte nem veszi észre az embert. És kényelemszeretetből, vagy éppen azért, mert esetleg kényes dolgokban kell hivatalosan állást foglalnia, inkább halogatja a döntést, feleslegesen hívogatva be azokat, akik mielőbb pontot akarnak tenni ügyükre. És folytathatnánk a sort az embereket feleslegesen várakoztató, közben magánügyeket megbeszélő, esetleg nyugodt lélekkel mással foglalkozó ügyintéző képével. A hivatal, munkahely és ehhez mérten elvárja minden egyes ügyfél, hogy törődjenek vele, alaposan, lelkiismeretesen foglalkozzanak panaszával. Ez mindenki előtt világos. A tanácsok kapcsolata, a lakossággal egyre szorosabb és nemcsak azért, mert a szocialista közigazgatás alapegységei. hanem azért is, mert a gazdaságirányítás új rendje az eddigieknél nagyobb hatáskört biztosított a községi, járági, városi, megyei tanácsoknak egyaránt. A hatáskör növekedése pedig magával hozta az ügyintézés szélesebb voltát. A tanácsok szerte az országban naponta döntéseket hoznak, amelyek nagy többsége alapos és törvényeinknek megfelelő. Ebből következik, hogy az ügyfél is elégedett vele. Az államigazgatással kapcsolatos ügyek legnagyobb része rendszerint véget ér az alsóbb fokon döntő szerveknél. Ez annyit jelent, hogy kevesebb a fellebbezés, elégedett az állampolgár. Az ügyintézés a jövőben tovább egyszerűsödik. A tanácsok hatáskörének decentralizálása elősegíti a még eredményesebb eljárásokat. Kevesebb lesz a formális, a tanácsokat és az ügyfeleket egyformán terhelő, az ügyeket bonyolultabbá tevő fölösleges engedélyek száma. A közelmúltban például központi intézkedések szabályozták a hatósági bizonyítványok számának csökkentését. De egyes, a tanács által megadható engedélyek nagy része még mindig sok feltételhez kötött, vélemények beszerzésétől függ és gyakran csak formális. A TANÁCSOK továbbfejlesztésének útja nyitva áll. A párt Központi Bizottsága és a kormány az idén foglalkozott ezzel a kérdéssel és határozatot hozott, amely rögzíti a tanácsok szerepével, hatáskörévelj felelősségével kapcsolatos elvi álláspontot. Ezek megvalósítása lehetővé teszi a gyors, rövid, megalapozott ügyintézést, ami mindennapjaink lényeges részét teszi ki. Cs. E. Dicséret — locsolásért Levelet kapott a napokban a salgótarjáni Köztisztasági Hivatal, amelyet — a környék Jakóival egyetértésben — Faragó Vilmos írt, a Rákóczi út 35. szám alól. A levél kifogásolta. hogy az Arany János utca az utóbbi időben a város egyik legporosabb utcája lett, különösen, amióta a leendő 26 számú épület munkálatainak előkészítése megkezdő- dödött. A dömperekről szállítás közben a föld, a törmelék lerázódik, s percekig porfelhőbe burkolódzik a környék. Jogos volt a levél, s a Köz- tisztasági Hivatali dicséri, hogy a panaszt példás gyorsasággal orvosolták. (t) Új munkások a helyiiparban A tanácsi helyiipari vállalatok ebben . az esztendőben több mint 250 fővel kívánják növelni a termelésben foglalkoztatott munkások számát. Az eltelt nyolc hónap alatt 230-ra tehető azoknak az új munkásoknak a száma, akik a tanácsi ipar valamelyik üzemében akarják megkeresni kenyerüket. A legnagyobb létszámmal a Nógrád megyei Textilipari Vállalat gyarapodott, ahol az újonnan felvettek száma meghaladja a 100 főt. Utána a Riolex Építőipari Vállalat következik 64 fővel, majd következik a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat, majdnem 40 dolgozóval. A többi vállalatoknál általában 9—15 fővel gyarapodott a munkásgárda. Ellenőrzés házról házra Nagy munka folyik ezekben a napokban Balassagyarmaton. A városi Vöröskeresztszervezet a város összes magánházánál és bérházánál értékeli a tisztasági mozgalmat. Ez az első alkalom, hogy a város minden lakóházához eljutnak a vizsgálattal. Nagy segítséget ad a munkában a városi nőtanács, a városi tanács-vb egészségügyi ÁB és bekapcsolódtak a vizsgálatba az egészségügyi szak- középiskola másodéves hallgatói is. összesen mintegy százan járják a házakat, hogy a megadott kívánalmak teljesítését még e hét végéig ellenőrizzék. A bérházaknál különös figyelmet fordítanak a folyosók, lépcsőházak, udvarok és kapualjak tisztán tartására, a hulladékanyagok zárt helyen való tárolására, a pincék és padlások lomtalanítására, a házirend szabályainak betartására, a parkosításra, virágo- sításra. A magánházaknál megvizsgálják többek között a gazdasági épületek rendszeres tisztán tartását, a kutak lefedését, környékük feltölté- sét. az utcai részek gondozását, lehetőség szerinti fásítását, virágosítását. Azok a lakóházak, amelyék minden feltételnek megfelelnek, Tiszta udvar, rendes ház oklevelet kapnak. Iskolában, Beesöngetés után az osztály levonult a televíziós-terembe, amely egyben az ebédlő funkcióját is betölti. A képernyőn ekkor még csak a körbefutó mutatókat látták a gyerekek. A tanárnő az adás előtti öt percben megadta a megfigyelési szempontokat, s elkezdődött az óra. A salgótarjáni Bartók Béla úti általános iskola a város legrégebbi oktatási intézményei közé tartozik. De szellemiségében modern oktató-nevelő munka folyik itt. Az iskolában rendszeresen megtekintik az Iskolatelevízió adásait. Egy ilyen „tévés” órára látogattunk el a hetedik osztályba, amikor a Japánról szóló földrajzadást nézték végig a tanulók. Arra számítottunk. hogy a bemutatandó film az újdonság érzésével fog hatni a gyerekekre. A be- csöngetés előtt azonban kiderült, hogy a tanulók a televíziós adás előtt már három órával feldolgozták az anyagot. Nem számítottunk nagy hatásra, s feltételezésünkben kellemesen csalódtunk. ♦ A tanulók előtt papír és ceruza. Megfigyeléseiket feljegyzik, a papírlap nagy segítséget nyújt nekik a látottak feldolgozásában. Elhangzanak az első kérdések: hol helyezkedik el Japán, melyik éghajlati övben? stb. Nagy Franciska, a hetedikesek föld- rajztanárnője neveket mond, s máris hallgatjuk a frappáns válaszokat. Gyakorlatilag a már tudott anyag átismétléséről van szó, a válaszokban nem lehet semmi fennakadás. A tanárnő megismétli a „tévés” tanárnő egyik legizgalmasabb kérdését: — Találtok-e olyan mozzanatot, amely megváltoztatja eddigi elképzeléseiket Japánról? A tanulók egy-egy érdekesebb látnivaló után sűrűn jegy ezgetnek a papírlapokra. Aztán újabb kérdések és újabb feleletek következnek. Pereg a film tovább. A fekvésből és a felszínből megtudjuk Japán éghajláti tényezőit, láthatjuk mezőgazdaságát, iparát. s végül megismerkedhetünk a tőkésország politikai arculatával is. Gyorsan eltelik a harminc perc, s a gyerekek felvonulnak a tanterembe, ahol megkezdődik a látottak értékelése. * — Találtatok-e olyan mozzanatot. amely megváltoztatta eddigi elképzeléseiteket Japánról — hangzik fel a már ismerős kérdés. A tanulók először bátortalanul jelentkeznek — a látogatók kicsit feszélyezik őket —, de aztán a karok erdeje emelkedik a levegőbe. Nézzük a válaszokat, hogyan reagáltak a hetedikesek a filmre: — Meglepődtem, hogy Japánban tüntetnek a munkások, hogy összecsapnak a rendőrökkel, Az volt az elképzelésem, hogy itt mindenki elégedett az életkörülményeivel. — Érdekesnek tartottam, hogy az északi országrészt Hóországnak is nevezik. — Feltűnt az emberek életmódja, az, hogy az emberek leveszik cipőjüket, ha belépnek a szállodába. Érdekes volt a gyékényágy. — Az amerikaiak elfoglalták a kisebb szigeteket és gyarmatosították őket. — Az ünnepélyes viselkedés nagyon érdekes volt. ★ A hetedik osztály a végletek osztálya: harmincnégy tanulóból kilenc túlkoros. A feldolgozásból kiderült, hogy a jók nagyszerűen magukkal ragadják a gyengébbeket. Ha a fenti válaszok nem is tükrözhetik a csillogó gyermekszemek nézését, érdeklődését, azt azonban megállapíthatjuk, hogy a film a „három órás késés” ellenére is sokat jelentett a tanulók nézeteinek kialakitásában. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak a második világháborús Japánról, az osztály háromnegyed része egyszerre ejtette ki Hirosima és Nagaszaki nevét. ★ A hetedik osztályos televíziós földrajz kézikönyv egyeHa már kimondták... Meglepődve hallgattam az egyik tanácskor záson, hogy a felszólaló vállalati igazgató a termelékenységnél mutatkozó elmaradást egyedül és kizárólag a csökkentett munkaidő bevezetésével próbálta magyarázni. Azóta is hol ilyen, hol pedig burkoltabb megfogalmazásban, a termelékenységben bekövetkezett csökkenést a rövidített munkahét során kiesett, de műszaki szervezési intézkedésekkel kevéssé pótolt munkaidő alappal kívánták igazolni. Rosszul tették, mert önmaguk alatt vágták a fát. Ugyanis a rendelet szerint minden termelő és gazdálkodó egységben csak önerőből szabad és kell megoldani ezt a fontos, termelést befolyásoló feladatot. Ha nem megy, várni kell, amíg a feltételek megteremtődnek. Ahol viszont meggondolatlanul, megfontolatlanul bevezették, ott nemcsak vissza lehet, hanem kell is állítani a régi, heti 48 órás munkaidőt. Ilyesmire az ország más részében már sor került, megyénkben azonban nem, bár okulás és tanulás céljából egy-két helyen nem ártana. Rossz hatást váltana ki a közvéleményből, joggal kifogásolnák a dolgozók; amit egyszer adtunk, azt ne vegyük vissza, politikailag megnehezítené a helyzetünket stb. — ilyen érvekkel próbálnak gátat vetni az esetleges visszaállítás gondolatának mindazok, akik érzik; valamilyen formában ludasak. Elhamarkodva mondtak igent, amikor a nem reálisabb lett volna. Aztán ha már kimondták, legalább megvalósították volna azokat a műszaki, szervezési intézkedéseket, amelyeket annak idején papírra rögzítettek, s égre-földre esküdöztek megvalósításuk realitása mellett. Olvastam egy jelentést, amelyben azzal büszkélkedtünk, hogy egyetlen rövidített munkahetet kérelmező előterjesztést sem kellett visszautasítani megalapozatlansága miatt. Sajnos, a gyakorlat sok tekintetben éppen az ellenkezőjét igazolja, akár a Salgótarjáni Kohászat; Üzemeket, akár az Ipoly Bútorgyárat, a Riolex Építőanyagipari Vállalatot, vagy más üzemet nézünk. Hamar elfogadták azt, amivel még várhattunk volna egy negyed, vagy fél évet. Az egészben az a bosz- szantó, hogy ennék igazságára csak külső intenciók ismeretében döbbentünk rá. E téma kapcsán egyik-másik helyen ma, már megpendítik: talán túl gyors volt az ütem. Azt is hallottam: nagy volt a közvélemény nyomása, mások pedig az e téren kialakult egészségtelen versenyt hibáztatják, ami Budapestről indult el, a nagyfokú munkaerőhiány pótlására. Kétségtelen, megyénk üzemeiben is elemi erővel tört fel ez az igény,, amely akarva- akaratlanul több vállalat vezetőjét meggyőződése ellenére az igen kimondására késztette. Nem akart nagyon ellene szólni, nehogy rásüssék: dolgozóellenes. Inkább beleegyezel; a rövidített munkahét bevezetésébe, hogy megóvja magát az előbbihez hasonló „különvéleményektől”. Azt hiszem, ennek kapcsán érdemes felülvizsgálni azt a gyakorlatot, mely szerint, ha valami törvény- vagy rendeletellenes, de ,..k a dolgozóknak”, nem szabad eredeti medrébe visszaterelni. Igaz. ez nehezebb, mini mindjárt az elején reálisnak lenni. Ameny- nyiben nem kínálkozik más mód, egyszer ezi is meg kell csinálni még akkor is ha fáj, 'na sokaknak vagy egyeseknek nem tetszik! A csökkentett munkaidő bevezetésével kapcsolatos rendelet betartása ugyanolyan kötelező mint a munkaügyi, bérügyi, adóbefizetési, beruházáspolitikai részesedéssel kapcsolatos állami előírások megvalósítása. A hogyan továbbot illetően különböző ve- zetőtestületek már állást foglaltak. A legfontosabb feladat a harmadából, negyedéből vagy feléből végrehajtott műszaki, szervezés:' intézkedések mielőbbi megvalósítása. Csak ily módon lehetséges a rövidített munkahét bevezetésével kiesett 8—10 vagy emiél nagyobb százalékot kitevő munkaidő alapot — több milliós termelésre fordítható munkaórái — pótolni. E tekintetben már több helyütt biztató törekvéseket tapasztalhatunk. Az ide azonban sürget, a tempó gyorsítására var; szükség. A jövőben a közgazdasági szabályozók megszigorítása ez irányban is nagyobb ösztönzési fejt majd ki, azonban kár addig is, akár csak egy napot is késlekedni. A nyereséget jelző forintok azt mutatják, hogy néhány vállalatot kivéve, valamennyi termelő, gazdálkodó egységünk a lei jelölt vágányon fut, a termelékenységet jelző statisztika számai viszont figyelmeztetnek: az önerőből bevezetett csökkentett munkaidővel járó kiesett munkaidő alapot még nem sikerült pótolni. Amíg ez be nem következik, addig nem lehet nyugta sem egyetlen vezetőnek, sem egyetlen jót akaró, jóért mindig tettrekész dolgozónak. Venesz Károly Szokatlan veszelrttattégi pótlék Miután az amerikai egészségügyi minisztérium nagyarányú kampányt folytat annak tudatosítására, hogy a cigarettázás rendkívül ártalmas, most egyes színészek és színésznők veszélyességi pótlékot követelnek, amikor filmjeiken vagy tv-adásaikban cigarettázniuk kell... lőre még valahol a nyomdákban várja a kiszállítás izgalmas pillanatát. A hetedikesek tanárnője. Nagy Franciska, azonban a kézikönyv hiánya ellenére is szinte az adás forgatókönyvének megfelelően dolgozta fel az órát. — Ml a véleménye a látott filmről? — kérdezem tőle. — Nagyon szemléltetönek tartom. Egyedül a monszunerdő bemutatásának hiányát kifogásolnám. A látottakat a tanulók nagyon jól tudják hasznosítani, mivel élő emberekkel, nem száraz tényanyaggal kerültek szembe, s így sokkal szilárdabbak lesznek az ismereteik. ★ A tanulók az adás után felvonultak a tanterembe. A film rövid áttekintésének megbeszélése a figyelmeztető csöngetéskor kezdődött el. Az izgalmasnak indult beszélgetést. a gyermekek beszámolóját félbe kellett szakítani. Nyolc perc maradt a megbeszélésre. Ha öt perccel rövi- debb lett volna az adás, talán még több érdekesség is kiderült volna. A tanulók mindenesetre már írják leveleiket az Iskolatelevíziónak, bennük a film által kiváltott megfigyelésekkel. Cserébe a hetedikes földrajztanárok várják a hiányzó kézikönyvet, hogy a következő adásnál már ne fordulhassanak elő elcsúszások, a bemutatandó film valóban az ismeretlen anyag újdonságával hasson. A palvarci Lenin Termelőszövetkezet betonúm melléküzemében a keresletnek mindig megfelelő különböze, betonárukat készítenek, köztük kútgyűrűket, járdalapokat és szegélyeket NÓGRÁD m 1969. október 25„ szombat 3
