Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
Kétszáz női munkaerőre számítanak ^ánosaknán Fut a textília a gépen, asz- szony-, leányfejek hajolnak fölé, Jánosaknán a női fehérneműgyár üzemében járunk. Szalagszerű itt a termelés. A kiszabott anyagot, a vállalat központjából szállítják, itt varrják, vasalják és csomagolják. — Augusztus 4-ém egy új szalagon kezdtük meg a termelést, 40 új dolgozót vettünk fel. Áprilisban általában még 10 ezer darab ruha készült el egy-egy dekádban, most ennek csaknem másfélszerese a termelésünk — újságolja Kecskés János, az üzemvezető. majd így folytatja: — Két műszak leánykaruhákat gyárt exportra. A tanulószalagon leánykablúzok készülnek. Egy másik szalagon hálókabátok és pizsamák gyártása folyik — mondja. Munka nz asszonyoknak A női fehérneműgyar já- nosaknai üzemét azért létesítették, hogy a bányánál felszabadult épületekben munkalehetőséget biztosítsanak a környék bányászasszonyadnak, leányainak. Azóta állandóan fejlődik ez az üzem. Az idén nyolcmillió forintos költséggel bővítenék. Egy új, nagy gyártócsarnokot. valamint készáru- raktárt építenek. Az eredeti határidő szerint június 30- ra már át kellett volna adni ezt az új létesítményt. Nem sikerült! A következő határidő augusztus 20-a volt. A befejezés, amennyiben most már lehet hinni az építők ígéretében, november 1. lesz. Az új létesítmény a környék, de úgy is mondhatnák, hogy a megye egyik legszebb, legmodernebb üzemrésze lesz. A belső szerelésekből legalábbis erre lehet következtetni. Világos, nagyobbrészt teljesen üvegezett falak, ezenkívül végig neonfény biztosítja majd a női munkaerőnek megfelelő feltételeket. Négy szalag, ezenkívül egy előkészítő és befe.ie- zőszalag helyezkedik majd el ebben a nagy, tágas csarnokban. A parkettázás még hátra van. A fűtőtesteket, radiátorokat már szerelik. Központi fűtéssel oldják meg az állandó, egyenletes hőmérsékletet A szalagok végétől közvetlenül a készáruraktárba kerül majd a/, áru, ahol csomagolják és szalí- tásra előkészítik. Ösztönző program — Mennyi új munkaerőre lesz szükség? — kérdeztük Kecskés Jánostól. Be tudnak-e törni a török piacra? Tóth József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kereskedelmi főosztályának vezetője Schaffer Józseffel, a Meta- limpex Külkereskedelmi Vállalat osztályvezető-helyettesével nemrég üzletszerző körúton járt Törökországban. Isztambulban a gyár által régebben kiküldött minták alapján 11 érdeklődővel tisztázták az acélszalagkarikákkal kapcsolatos kívánságokat, jegyezték fel az észrevételeket. A tárgyaló partnerek egybehangzó véleménye alapján nagyobb szilárdságú anyagokra van szükségük, a jelenleginél jobb kivitelben. Ugyanis a nyugati országokból ideszállított acélkari káli jóval tisztábbak mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben készültek. Tóth József szerint a nagy széntartalmú, hidegen hengerelt'szalagacéljaival a gyár be tud tömi a török piacra,’ amennyiben a legfrissebb kívánságoknak megfelelő minőségű árut tud előállítani. Újra az utcán Az iskolaév kezdetével újra az utcán látjuk Balassagyarmaton és a járás két községében, Érsekvadkerten és Örhalomban a közlekedési úttörőket. Tevékenységük nagy segítséget jelent a közúti forgalomban, mert segítik a balesetmentes közlekedést. Most már a gépjárművezetőkön a sor. hogy vegyék is figyelembe a pajtások nagy lelkesedéssel végzett munkáját, s gépjárművüket vezessék körültekintően, figyelmesen. — Még az idén száz fő betanítására készülünk. A jövő év elején még ugyanennyit veszünk fel. A betanításra egy új ösztönző programot dolgoztunk ki. Ennek az a lényege, hogy először megkapják az új dolgozók az alapórabért és öt hónap alatt kell elérniük a százszázalékos teljesítményt. Véleményem szerint, ez nem túlzott feladat. A harmadik hét után az elért teljesítményszázaléktól függően fokozatosan növekedik már a kereset. Az előrehaladástól függően például öt hónap alatt 2 forint 40 fillérrel nagyobb órabért érhetnek el — azok természetesen, akik igyekeznek. szorgalmasai: dolgoznak. — Milyenek a kereseti lehetőségek? — Általában ezer forinttól kétezer forintig terjednek, de természetesen vannak jó né- hányan, akik ennél többet is keresnek. Különösen a vasalóknál nagyobb a kereset. — Lesz-e ennyi munkaerő a környező községekből? — A ■ tanácsokkal tartunk kapcsolatot és mondhatom, hogy jelenleg jobb a helyzet mint például a tavasszal volt. Szakmunliásttkkal Eddig általában csak a közvetlen környékből vettünk fel dolgozók: \ Mátraszeléről. Ho- mokterenyéről, Mátranovákról, Nádújfaluról és természetesen Jánosaknáról. Tervünk, hogy jobban bekapcsoljuk majd a munkaerő-hálózatba Mátrabal- lát, Barnát és esetleg Mátra- mindszentet is. Remélem, hogy ezen a területen még van any- nyi asszony és lány, aki munkára vár, amennyit mi foglalkoztatni tudunk. Természetesen csak olyan arányban vehetünk fel dolgozókat, ahogy biztosítani tudjuk betanításukat. — A jövő utánpótlását már szakmunkásképzéssel oldjuk meg. Jelenleg két osztályra való ipari tanulónk van. Húsz másodéves és huszonhét elsőéves tanulót foglalkoztatunk, igen eredményesen. A jövőbén ötszázfős üzem lesz, ez a létszám nem igen változik. Ma kétszáznegyvenen dolgoznak és ebből mindössze nyolc férfi van. Természetesen vannak olyan munkák mint például a műszerészeké. karbantartóké, amit férfiak végeznek — mondta befejezésül Kecskés János üzemvezető. B. J. Faláról falura Kézfogó a Kis-Zagyva völgyében Valahol Kotyházapusztánál ered és a Cserhát lankái között igyekszik a nagyobb folyó felé a Kis-Zagyva. Községek: Nagykeresztúr. Márkháza. Sámsonháza maradnak mögötte. S mintha nagyon sietős volna az útja, Nagybárkányt messzire elkerüli. Mostohagyerekek Ki tudja miért, de az elmúlt években, évtizedekben mindig mindenkinek sietős volt a dolga errefelé. Járja az ember a falut, beszélget az itt élő törekvő, szorgalmas emberekkel, s egyre szilárdul fejében a gondolat: Nagybárkányról kicsit elfeledkeztek. Később aztán kiderül, bár ez cseppet sem vigasztaló, bizony mostohagyerekek voltak ezek a keskeny völgybe szorult települések mind Luc falván. Sámsonházán, Nagybárkányban nincs egyetlen négyzetméternyi gyalogjáró. A pénz mindig kevés volt, nem futotta rá. á bekötőutat portalanították ugyan, de az autóbusz, a gépkocsi nyomában pontosan úgy úszik a sűrű, szürke porfelleg mint annak előtte. Az új út máris javításra szorul. De mégis jó hogy megvan, mert ez jelenti a zsinórt, amellyel a járás, a megye testéhez kötődik a völgy, az itt élő mintegy háromezer ember. Hosszúra nyúlnak, nehezen telnek még így is az esték. A művelődési, a szórakozási lehetőséget a kis mozi. meg a televízió jelenti a faluban. Hiányzik. nagyon hiányzik Nagybárkányban a művelődés igazi otthona. Mert most a községi tanács szomszédságában egyetlen kis teremre fogták rá, hogy művelődési otthon. Jó, hogyha húszán—huszonötén megférnek benne. A nyolc település ösz- szefogásától — január 1-től egyesül a környező községek tanácsa — várnait orvoslási ezekre a krónikus bajokra Nagybárkányban is. S közben azt remélik: a járásnál, talán a megyénél sem lesznek ezentúl mostohagyerekek. Pénztelen szövetkezel Az 1100 lelket számláló faluból inkább csak a fiatalok járnak el a távoli városokba, településekre. Azóta, hogy 1960-ban megalakult a termelőszövetkezet, az idősebb korosztály otthon, a mezőgazdaságban próbálkozott a kenyér- keresettel. Nehéz kenyér volt ez. A 2600 holdas termelőszövetkezet hét kerek esztendőn Választás előtt Csinálom, ameddig tudom... — Ha lelkes, tevékeny KISZ- titkárról akarsz írni, akkor Repiczki Lajost keresd meg, az ipolyvecei alapszervezet titkárát — mondta Kárpáti László, a balassagyarmati járási KISZ-szervezet titkára, mikor jól működő alapszervezetről érdeklődtem nála. — Repiczki Lajos az egyik legidősebb titkárunk. A tagságról is csak jót mondhatok. Illik rájuk a közmondás: amilyen a prímás, olyan a bandája. A „prímást” a balassagyarmati bútorgyárban találom. Nem ez az első találkozásunk, néhány héttel ezelőtt az ipolyvecei szüreti mulatságon már beszéltünk egymással. Az akkori meg a mostani találkozás között — ha a lényeg, a fogadtatás szempontjából nincs is különbség — a külalak tekintetében, már ami Repiczki Lajost illeti, számottevő az eltérés. A KISZ-titkár akkor ugyanis mint a szüret tiszteletbeli jegyzője, csokornyakkendősen, elegáns fekete frakkban virított, most pedig — ez öltözékről nem is beszélve — haját sűrű, fehér fűrészpor borítja, melytől koránál vagy tíz—húsz évvel idősebbnek látszik. A szüreti mulatságot a KISZ-szervezet rendezte. Az első kérdés, az alapszervezet által rendezett tömegmozgalmakról szóló, így tehát önként adódik. — A szüretről nem akarok sokat beszélni. Ott voltál, meg aztán a NÓGRÁD-ban is írtál róla annak idején. — Kirándulásokat minden évben rendezünk. Idén a Balaton mellett voltunk, a huszonnyolc főnyi taglétszámból húszán jöttek el. A pénzt az utazásra a téesztöl kaptuk — igaz, elég társadalmi munkát végeztünk számukra. Ügy vagyunk ezzel, hogy a fiatalság már zokon venné, ha elmaradnának a közös kirándulások, rendezvények. Alig múlik el év, hogy egy színdarabot — lehetőleg zenéset, hogy minél nagyobb legyen a siker — be ne tanulnánk. — A soron következő feladat? — Most a vezetőségválasztásra készülünk, ez fontosabb mindennél. A jelölő bizottság már készen áll, csak a választás időpontjával van egy kis probléma: október 18-ra lett kitűzve, de alighanem meg kell változtatni, mert aznap o tagság intézményesen egy esküvőre hivatalos. — Minek tulajdonítható az alapszer vezet jó szelleme, ösz- szetartása? — Elsősorban annak, hogy zavartalanul élhetjük szervezeti életünket. Deme Lajostól, a község párttitkárától — aki maga is fiatal lévén, jól megért bennünket —, a tanácstól, a termelőszövetkezettől és az iskolától minden segítséget megkapunk. A nagyszabású szüreti mulatság is csak közös összefogással jöhetett létre. Aztán az is számít, hogy a faluban egyáltalán nincs öreg—fiatal ellentét. Hasznos dolgokban befolyásoljuk egymást, támogatjuk egymás életrevaló kezdeményezéseit. Hogy lehet — s jól lehet — egyszerre Balassagyarmaton a bútorgyárban asztalosként helytállni és ugyanakkor Ipolyvecén a KISZ-titkári teendőket ellátni, arra a tavaly megszerzett „Kiváló dolgozó” kitüntetés, s az eddig elmondottak a tanúbizonyság. De tényleg: hogyan bírja egyszerre a kettőt Repiczki Lajos? — Reggel hatkor kelek, este hatkor érek haza. De más is megteszi ezt, a 28 ipolyvecei KISZ-tag sem ér korábban haza mint én. (El ne felejtsd majd leírni a legtevékenyebb tagok nevét: Varga Kláráét, Molnár Tiborét és Deme Katalinét.) Balassagyarmaton tanuló gimnazistákból, ipari tanulókból. Pesten, Vácott, Dré- gelypalánkon dolgozó fiatalokból áll az alapszervezet. Hogy hallgatnak rám? Van tapasztalatom, tizenöt éve vagyok ifivezető. Ötvennégyben még a DISZ-ben kezdtem, aztán öt- venhétben a KISZ .. . — A mozgalmi életben ezalatt milyen előrelépést tapasztaltál? — A szervezeti felépítésben is történtek hasznos változások, de a legjelentősebb fejlődés talán az, hogy a fiatalok most sokkal jobban igénylik a mozgalmi tevékenységet mint régen. — A jövő tervei? — Hat éve vagyok a községben KISZ-titkár. Ügy látom, megbíznak bennem. Hogy nem vagyok már a legfiatalabb? A marxista—leninista középiskolát tavaly végeztem el, nem érzem magam öregnek. Most megint jön a választás. Csak egyet mondhatok: ha megválasztanak, tovább csinálom, amíg tudom. B. L. át ráfizetett a gazdálkodásra tetemes hiánnyal zárt. Két esztendeje került a községbe Kapás Károly párttitkár, Molnár Pál tsz-elnök. Aztán a termelőszövetkezet még két szakemberrel: Juhász Lajos főagronómussal és Vincze Ottó főállattenyésztővel erősödött. Küldetésüket alaposan meggondolták és megfontolták ajánlóik a járási tanácsnál, s a szövetkezetben a tagok is Az érkezők maguk is tudták, nem kevés amit vállalnak: segíteni, hogy minél előbb helyreálljon a rend a szövetkezetben. A gondokkal leli esztendők ugyanis egyre erőteljesebben igazolták a feltevést, hogy mindenekelőtt szubjektív okok idézik elő a bajt. A vezetők erélytelensége. felelőtlensége és hanyagsága az eredendő oka annak, hogy a termelőszövetkezetben nem a jövedelem, hanem a mérleghiány növekszik Ide jutott el mindenki, aki azt bogozta, mi okozta a deficites gazdálkodást, a hatforintos munkaegységet. A kevés pén.:. a sok ígérgetés késztette az ingatagabb embereket is arra. hogy inkább a zavarosban halásszanak, s ne a dolgukat tegyék a szövetkezetben. Régen várt fordulat A tavalyi zárszámadás alapvető változást hozott a tagok, a szövetkezet életében is. A közös gazdaság fennállása óta először készpénzzel fizette tag jait. Méghozzá nem is kevés pénzzel, mert egy tízórás munkanapra átlagosan 69 forint jutott. S emellett nyereségrészesedést is kaptak a tagok és az alkalmazottak, amely egyhavi keresetüknek feleit meg. Ahogyan egyetlen fecske nem csinál nyarat, úgy a négy szakember sem művelt volna csodát — mert ennek nevezik a fordulatot Nagybárkányban —, ha nem sorakoznak mögéjük a jó érzésű, becsületesen dolgozó tagok. A párt-, a szövetkezeti vezetők érdeme pontosan abban rejlik, hogy jó érzékkel ismerték fel ezt az óriási erőt és tervszerűen, következetesen. energikusan láttak munkához. Eleinte csak ők mondták, később a tagok is láttál-:, tapasztalták, hogy minden intézkedésük a tartozások kiegyenlítését, az eredményes gazdálkodást, a közös és a tagok gyarapodását szolgálja. Amit. eddig nem tettek Nagybárkányban, az új vezetők erőteljesen támogatták a háztáji gazdaságot. Aránylag sok. mintegy 200 tehenet tartanak a tagok háztáji gazdaságukban. A télre szükséges szálas és abrak takarmányt egyaránt biztosította a szövetkezet. Akadtak aggályoskodók. akik a háztáji gazdaság támogatásában a szövetkezei ügyeinek elhanyagolását látták. Házassági a készülődnék Ebben az évben már nem is igen volt baj a közös munkával. Az is bizonyosnak látszik, ha az eddigi igyekezettel, szorgalommal dolgoznak a tagok, jobb évet zárnak mint tavaly. A gabonafélék megsínylették ugyan a téli, a kora tavaszi fagyokat de a pillangós takar- tóányok, az aprómag. s a kapás növények is többet1 hoznak a tervezettnél. Jól alakulnak az állattenyésztés bevételei is. Csak hízott sertésből 160-nal többet adtak el az állatforgalminak mini ahogyan annak idején tervezték. A közelmúltban amolyan kis zárszámadást készítettek a gazdaság szakemberei. Kiderült, hogy a gazdálkodás már eddig kétmillióval többet hozott. A tervezett hetvenforintos munkanapnak nemigen lesz híja. Mindezek ellenére nagy hiba lenne arról beszélni, hogy Nagybárkányban ma már minden a legnagyobb rendben van. Hosszú, nehéz esztendők gondjain, bajain nem lehet most egyszerűen túllépni egy—másfél év alatt. Kisebb-nagyobb szervezetlenség akad még a munkában, s ilyenkor elégedetlenség borzolja a szövetkezeti tagokat. De annyi bizonyos: az idén már nem kellett idegenből hozott munkaerővel elvégeztetni a tennivalók zömét. Időben betakarították a gabonát, a takarmányt, s a jelek szerint elvetik az őszieket is a szövetkezeti tagok, azok, akik nemrégen még nagy hanggal hirdették: beadták a földet, most már tartsa el őket a szövetkezet, akik tiltakoztak a rend, a biztonságos gazdálkodás érdekében hozott törvényes szorítások ellen. Nagybárkányban érlelődik a gondolat, hogy érdemes volna „összeházasodni" a szomszédokkal, Lucfalvával, Sámson- házával. Nyolcezer holdon — ennyi lenne a három gazdaság területe — bizonyára eredményesebb lenne a nagyüzemi gazdálkodás mint külön a keikét és fél ezer holdakon. S mivel a lucfalviak, a sámsonhá- ziak sem zárkóztak el a gondolattól, a közelmúltban megvolt a „kézfogó” is. A párt- és a szövetkezeti vezetők jöttek össze a három községből, egyelőre csak baráti beszélgetésre Mert. a végső igent mégis csak a három termelőszövetkezet tagsága mondja ki ebben a jónak ígérkező ..házasság” ügyében. Vincze Istvánná Intézkedett a szövetkezet i Cikkünk nyomán boltot kapott a József-plató Salgótarján új lakónegyede bontakozik ki a József-platón, ahol eddig mintegy százötven család telepedett le. E családok élelmiszer-ellátása sok éven át megoldatlan maradt: az itt lakóknak vagy kilométereket kellett gyalogolniuk és úgy cipelni a kenyeret, lisztet, cukrot, sót, vagy autóbusszal bemenni a „városba”, ami megdrágította és meghosszabbította az árubeszerzést. A NÖGRÁD-ban megjelent ezzel kapcsolatban a közelmúltban egy cikk: A maszek- nek megéri? címmel, amelyben rámutat arra, hogy maszek zöldséges ugyan már van a telepen, de élelmiszerbolt nincs. A cikk írója feltette a kérdést: vajon az állami vagy a szövetkezeti kereskedelem lesz-e az első, amely üzletet nyit a hegytetőn? írásunk nyomán a salgótarjáni ÁFÉSZ felfigyelt a József-platón élők gondjaira és kereste a lehetőséget a megoldásra. Űj bolt építéséről szó sem lehetett, mert a szövetkezet fejlesztési alapja már rég le van kötve. Végül — röviddel ezelőtt — a Móricz Zsigmond utca végén találtak egy lakástulajdonost, aki bérleményként rendelkezésükre bocsátott egy lakószobát üzlethelyiség céljára. Godó ■János, a háztulajdonos kereskedő volt valamikor, így szívesen vállalta egy élelmiszer- bolt létesítését. Üzletvezetőnek a felesége ajánlkozott, aki szintén jártas a kereskedelmi szakmában. Bár az átalakítási és szervezési munka alig tartott két hétig, a lakók türelmetlenül várták a bolt megnyitását. Nem is hiába. mert csaknem minden élelmiszert és háztartási cikket megtaláltak az új kis boltban, csakúgy mint a város központjában levő üzletházakban. A legfőbb örömük a józsef-platóiaknak, hogy nem kell többé messzire jármok bevásárolni. Ez pedig a szövetkezet jó hírnevét is erősbíti a közel negyvenezer lakosú megyeszékhelyen. NÓGRAD — 1969. október 3., péntek
